Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-28 / 203. szám

NÉPLAP 1951 augusztus 28, saombat Vetőmagcsere Rokodon Beszélgetés 1 felvonásban (Időpont: 1954 augusztus 24. Színhely: a rohodi ta­nácsháza. A bejárat előtt a benyílóban 6 dolgozó pa­naszt várakozik egymással csendesen beszélgetve. Az elnöki szobából — két ügy­felét kikísérve — éppen most lépett ki Bertók Jó- zsefné tanácselnök-asszony.) Elnökasszony: (Ügyfeleit a „Begyűjtési Hivatal” felira­tú ajtóhoz vezeti.) Tessék ide bemenni. (Visszafordul, meglátja a padonülőket.) Maguk mi járatban vannak? Sebők István: (7 holdas idősebb paraszt.) Vetőmag­ügyben. Ha lehetne még íratni;;; Elnökasszony: No, maguk is jól tudják a rendet! Teg­nap járt le a határidő. Farkas Miklós: (5 holdas, hetes szakállas, szemérmes ember.) Én csak ma jöhet­tem, mert más faluban dol­goztam . :; Ludányi András: Én meg napközben a mezőn dolgoz­tam. Este meg reggel, hiá­ba jöttem, zárva volt a hi­vatal. Kovács Pál (12 holdas, termetes, bajusztalan.) Én meg tavaly előtt cseréltem. Azt gondoltam elébb: jó még az én magom. Most is 20 mázsa termett 3 holdon, pedig a tél és a jég pusztí­totta::: No, hát nem akar­tam cserélni, de Győri Fe­renc — a növénytermesztési szakbizottság elnöke — rá­beszélt, hát ezért jöttem tnost. Pribék József, Krupa tászló: Mi most határoztuk el, hogy cserélünk Farkas Balázs párttitkár, meg Beke András termelési bizottsági elnök szavára. Elvökasszony: Hát jól van. Lehet még Íratni, de teáskor ne mulasszák el a határidőket! Jöjjenek! — (Együtt bemennek az irodá­ba.) Adminisztrátor: (Egy ki­mutatásra felírja az igény­lők nevét, címét és az igé­nyelt termény mennyiségét.) Ismerik-e a csere feltéte­leit? A parasztok többen is: Hát hogyne ismernék: ro­zsét rozsért, azonos súlyút stb. Farkas Miklós: (Az elnök­asszonyhoz.) Megérkezik-e vájjon idejében ...? Elnökasszony: No lám! Attól fél, hogy késik, mi­helyt róla van szó, de bez­zeg nem jött idejében igé­nyelni, mihelyt a tanács határidejéről volt szó ... Ha késni fog, maguk miatt lesz. Farkas Miklós: Csak azért kérdem: nehopr akkor jöj­jek a mag, mikor már el is vetettem. Egy kis esőt vá­runk, aztán vetünk is. A magágy készen van. Elnökasszony: És egyéb munkával hogyan állanak, emberek? A parasztok (egymástól veszik át a szót): Hordjuk a trágyát, csávázunk... Én most szelelem a rozsot. Meg hát ki mit csinál, sokan szántanak .:. Senki sem pa­naszkodik a tétlenségért... Hanem lesz-e cséplőgép a csillagpaszuly kiverésére? Elnökasszony: Lenni kell annak... Parasztok: No, hát akkor mi mennénk is. Jó egészsé­get! (Elmennek.) Hivatalsegéd (Átadja a postát, majd a legújabb Néplapot kezdi böngészni.). Újságíró (Bemutatkozás, kézfogások.). Hivatalsegéd: (Böngészés közben felkiált.) Na, elnök­asszony, ezt hallgassa meg: „Nagyobb gondot az őszi vetőmagcserére!“ Szabó elvtárs azt írta, hogy a já­rás 8 községe közül Roho- don halad leglassabban a vetőmagigénylés. Végezzen a tanács jobb munkát! Elnökasszony: Micsoda? (Elfehéredő arccal olvassa a cikket.) Újságíró: Engem is a ve­tőmagcsere érdekel elsősor­ban. (Az adminisztrátorhoz.) Mennyi eddig az igénylés? Adminisztrátor: (Számolni kezdi az ívek adatait.) 104 termelő íratott 204 mázsa rozsot, 45 pedig 60 mázsa búzát.:: Újságíró: Hány termelő van a községben? Adminisztrátor: Három­százhatvan ,.» Elnökasszony: (A cikk végére ért, sóhajtva.) Jaj, de rossz érzés utolsónak lenni ::De biztos, hogy nem leszünk soká azok! Újságíró: Ezt elhiszem, de egyenlőre valóban nagy a lemaradás: a termelők egyharmada igényelt csu­pán, pedig általános csere van . .. Elnökasszony: Azonban azt is figyelembe kell ven­ni, hogy az elmúlt ősszel 133 dolgozó már kapott 170 mázsa vetőmagot kölcsön, így akkor a termelők két­harmada igényelt és csak egyharmada nem. Újságíró: Mi az oka an­nak, hogy ilyen sokan el­zárkóztak a csere elől? Elnökasszony: Sokáig nem tudtam megérteni, mért igazán szívügyünknek te­kintettük: augusztus eleje óta hetenkint 2—3-ször do- boltattam, az utóbbi időben naponta. Az augusztusi ta­nácsülés egyik íőkérdése a csere népszerűsítésének pro­blémája volt s a tanácsta­gok maguk is végezték a felvilágosító munkát, erről meggyőződtem. A heti vb- ülés állandóan napirenden tartja ,a mezőgazdasági ÁB, termelési bizottság, a párt népnevelői kisgyűléseket is tartottak, házi agitációt vé­geztek ... Újságíró: Már sejtem, mi lehetett a hiba: az agitáció minősége nem volt jó. Elnökasszony: Körülbelül itt vólt a hiba. Sokan hivat­koztak arra, hogy tavaly előtt cserélték állami gazda­ságban, Vaján a Kuruc tsz.- ben, meg vannak elégedve a vetőmagjuk termőképes­ségével. A népnevelők ez ellen tehetetlenek voltak a legutóbbi időkig. Farkas párttitkár elvtárs segítségé­vel azonban megtaláltuk a célravezető érvet: az egész községbe azonos fajú rozs kell, így sokáig nem fajtá- zik el. Ellenkező esetben a legkiválóbb Petkusi, vagy más rozs is 1-2 év alatt le­romlik. Ezt mindenki meg­érti és így állítom, hogy 3 napon belül az összes ter­melő jelentkezik igénylésre. Újságíró: Reméljük, ez jó érv lesz más községben is. De maradjunk abban, hogy 3 nap múlva olvasóink vár­ják az eredményt.; 5 MI IS AZ A PENDLIZÉS ? Aki járatos a moziügyek­ben, könnyed mosollyal el­intézi ezt a kérdést. Mi is lenne? Ez a szó azt fejezi ki, hogy két mozi játszik egy filmet. Tehát, ha az egyik moziban lepereg egy tekercs, szaladnak át a má­sikba és ott játszák. Igen, ez így van. De azt is meg kell mondani, hogy ez a külső forma. S most nem erre vagyunk kíván­csiak, hanem arra, hogy mit takar ez? A belső tarta­lomra. Ez pedig a következő. Adva van két filmszínház, ahol mind a kettőben fél ki­lenc a kezdési idő. Namár- most. A főmozi meg is kez­di pontosan az előadást. De nem így, amelyik pendlizik. Az ráér. Fél kilenckor a vetítővászon hangszórója a rádió műsorát közvetíti. Ez egy ideig jó, mert az Európa- bajnokság eredményeit is­mertetik. Amikor az elfogy, néhány szám következik Verdi Rigoletto című ope­rájából. Viszont még min­dig nem kezdik az előadási. A mozi dolgozói nem sze­retnék, ha a várakozásba megunná magát a közönség, hát változatos műsorról gon­doskodik. Kikapcsolják a rádiót s néhány tánclemez következik. Kilenc óra táj­ban megkönnyebbülve hall­ja a közönség a harmadik csengetést. Na, most már kezdődik. Igen, kezdődik. Csak türelem. Egy kevés szünet után. Még három gongütés — ez már a hang­szóróból. A nézőket a vég­sőkig felajzották. De még ezt is fokozni lehet — mert a gongütés után ismét szü­net. Végre megkezdődik a híradó! A híradó után ok­tatófilm következik, mely­nek eszmei tartalma: ne ugorj a mozgó villamosra. Ezután szünet, kigyulladnak a lámpák. „Nem adlak más­nak...“ és néhány hasonló közkedvelt lemez után sö­tétség borul a nézőtérre. Újabb oktatófilm a napsu­garakról. Végre ismét vilá­gos és nemadlak más­nak. Utána még három le­mez. Már kezdenek türel­metlenkedni a ‘ nézőtéren, amikor elalszik a villany. Megkönnyebbülés, felsóhaj­tás, ha nehezen is, de elju­tottunk a filmig. Csalódás! A multheti filmhiradó pe­reg, amit már legalább két­szer láttunk. Magyarázata: a másik moziban még nem ju­tottak az első tekercs végé­re. A filmhiradó sem végte­len, ezért elfogy. Világos­ság, lemez, várakozás. Végre jön a film. Lassan kibontakozik a cselekmény, megismerke­dünk a szereplőkkel, meg­esik az első konfliktus, az első kacagtató helyzet, ami­kor t. Világosság, várako­zás. Elfogyott a tekercs, a másik még nincs itt. Végre megérkezik. A néző lassan ismét beleéli magát a cse­lekményekbe, s amikor a legmulatságosabb helyre ér­kezik a film, kitör a kaca­gás. Aztán hirtelen élhal, mintha elvágták volna. Me- resztgetjük a szemünket az üres falra. Elfogyott a film. Világosság, várakozás. Az­tán film, világosság, vára­kozás. Egyideig bosszanko­dik a néző. aztán belefásul. Ejfélfelé vége az előadás­nak. Mi is tehát az a pendli- zés? Őrjítő, bosszantó játék a nézők idegeivel. Aki nem hiszi, járjon sű­rűbben a nyíregyházi Kert­moziba. — ráf — Helyreigazítás Tegnapi számunkban cikk jelent meg „Az önbírálat és az alulról jövő bírálat a pártmunka megjavításának láncszeme” címmel. A cikk­be értelemzavaró hiba ke­rült be. „A bírálat és ön­bírálat jelentősége“ alcím alatt a mondat helyesen: „A szocializmus építése ide­jén . . A földvár lakóinak unokái Szabolcs község új élete A megyénk nevét viselő tiszaparti Szabolcs község­ben ma elevenebb élet fo­lyik, mint bármikor. Az idősebbek elbeszéléseiből megtudja az ember, hogy még nem is olyan régen csak úrbéresek laktak itt. S e rosszemlékezetű múltból olyan szájhagyományok ma­radtak fenn, hogy például a Kovács Pista nagyapja négy zsák búzát is könnyen elvitt a vállán. De mit ért a nagy erejével, ha nem a sajátját vitte és nem a ma­ga hasznára fordíthatta azt. De ha a Kovács Pista bé­resnagyapja nem is, de uno­kái már megérhették, hogy a földesúri világból nem maradt más, mint rossz em­lék. Van ma a községben ter­melőszövetkezet, vesszőfel­dolgozó, kovács, cipész ktsz. S az ősi földvár árnyéká­ban, — hol réges-rég a hon­szerző Szabolcs vezér tán­coltatta lovát, — ott most gyönyű, új lakások, gazda­sági épületek nőnek ki a földből. És milyen különös találkozása ez a régmúlt­nak a jelennel: földvár és ezek egymás mel­lett. Egyik: a régi ország­védő harcosok építménye, másik: a ma békét védő és építő szabad emberének a létesítménye. U) élete van tehát Sza­bolcs községnek. Régi egy- tanítós iskolája ma már öt nevelővel tanítja a volt úr­béresek boldog unokáit. A régi egy tanulócsoport he­lyett az új tanévben már négy tanulócsoportban fo­lyik a tanítás. Jól felszerelt fizikai, kémiai és — az idén kapott — biológiai alapfel­szerelés biztosítja a jobb, eredményesebb tanulást. — Feldolgozás alatt van a község története az itt bőven előkerülő kő- és bronzkor szakbeli leletek alapján, örvendetes, hogy számos esetben maguk a dolgozó parasztok hozzák el ezeket, a munkájuk közben talált leleteket, vagy ma­guk hívják fel rájuk a ta­nítók figyelmét. Mindezek mellet tervbe van véve a helyi néprajzi emlékek ösz- szegyüjtése is. A fejlődést mutatja az is, hogy míg tavalyelőtt még csak két tanulót, az elmúlt évben hármat, az idén már hetet vettek fel középisko­lákba. így ismerve, látva közsé­gem állandó fejlődését, ne­kem, mint pedagógusnak mi lehet a kötelességem? Ál­landó képzése önmagámnak, a minél sokoldalúbb ismeret nyújtása, s nem utolsó sor­ban az új világnézet kiala­kítása a volt úrbéresek uno­káiban. Bódi Miklós nevelő, Szabolcs. Akik ellenségei a jó bornak és a vendégeknek Egy minőségellenőrxő brigád tapasxtalatai ax italboltokban A belkereskedelmi mi­nisztérium közétkeztetési főosztálya rendelkezést adott a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának, hogy hívjon létre egy 5 tagból álló minőségellenőr­ző brigádot. A brigád fel­adata ellenőrizni az állami és szövetkezeti vendéglátó, valamint a borforgalmi és 3zeszforgalmi vállalatok szeszesitalainak minőségét. A minőségellenőrző bri­gád néhány hónapos műkö­dése alatt igen komoly ta­pasztalatokat szerzett. Az eredmények főképpen a szeszesitalok minőségi meg­óvása terén és a gondos árukezelésben mutatkoztak. Vannak azonban olyan ital­boltok is, amelyeknek dol­gozói nem tartják szemelőtt a minőséget. Az italáruk helytelen tárolása és keze­lése következtében a fo­gyasztókat gyenge minősé- gű árukkal látják el egyes helyeken. A földművesszö­vetkezeteknél szinte soroza­tosan követtek el szabály­talanságokat az italfélék eladásánál, árazásánál. A kisüsti pálinkáknál a ve­gyes gyümölcspálinkákat ál­talában „kék szilva” elne­vezéssel hozták forgalom­ba, sok esetben a helyes fogyasztói árnál jóval ma­gasabb árakra árazták be. íme néhány kirívó eset. Pálinka vagy petróleum ? A pátrohai földművesszö­vetkezet a kisüsti gyü­mölcspálinkát, — melynek eredeti szeszíoka 50 száza­lékos és fogyasztói ára 73.— forint — 37.3 százalé­kos szeszfokon és 80 forin­tos egységáron hozta forga­lomba. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a gyümölcspálinka valóságos szeszfokónak megfelelően ezt a pálinkát 43 forintos új fogyasztói árral engedélyez­te forgalomba hozni. A tivadari földművesszo- vétkezet italboltja a forga- lombahoZott kisüsti szilva­pálinkát 7.6 szeszfokkal csökkentette le, és így hoz­ta forgalomba. A kölesei földművesszö­vetkezet italboltja az 50 százalékos kisüsti gyü­mölcspálinkát, melynek fo­gyasztói ára 58 forint. 6.6 százalékkal alacsonyabb szeszfokkal hozta forgalom­ba. A Minőségellenőrző In­tézet ezen pálinkánál még azt is megállapította, hogy a pálinka erősen fel lett hígítva és petróleumra em- lékeztető mellékízzel ren­delkezik, melynek követ­keztében forgalomba nem hozható. A tiszalöki földműves­szövetkezet vendéglőjében 50 százalékos kisüsti szil­vapálinkát 44 százalékos szeszfokkal, 40 százalékos rumot pedig 35.7 százalék­kal hozták forgalomba. — A kállósemjéni és balkányi földművesszövetkezeti ital­boltokban szintén alacso­nyabb szesztartalommal hozták forgalomba a rumot. Seprőre öntött víz Egyes földművesszövetke­zetek a szabadfelvásárlás­ból származó kommersbo- rokat a minőségi borok osztályába sorolták be. — A nagyhalászi földműves­szövetkezet a „sajátfelvá- sárlású” borai fogyasztói árát 19.80 forintban álla­pította meg. A Minőségel­lenőrző Intézet véleménye az, hogy a bornak sem a színe, sem az íze nem meg­felelő. (Seprőre öntött víz, szesszel keverve.) A szak- vélemény alápján a bor forgalomba nem hozható. A fehérgyarmati Rákóczi halászati termelőszövetke­zet szabad felvásárlásból származó bort 7.7 Maligón- fokkal 20 forintos fogyasz­tói áron hozott forgalomba. Szakvélemény alapján ez a bor forgalomba nem hoz­ható (dohos). A bortörvény szerint 10 maligán fok alatt lévő bor vendéglátói, szö­vetkezeti boltokban nem hozható forgalomba. — A Borforgalmi Vállalat által szállított borok árazásánál is sorozatosan tapasztalha­tó mulasztás. Például a 12.5 Maligán-fokos vörös pe­csenyebort literenként 14.80 forint helyett 15.60 forint­ra, sőt 10 forintra árazták be. A kisvárdai, tiszaszal- kai, tiszavidi, tarpai, kótaji és még több község föld­művesszövetkezeti italbolt­jánál a helytelenül beára­zott borok fogyasztói árá­nak módosításáról a hiva­talos áraknak megfelelően gondoskodás történt. Büntetések A helytelen árazásért, va­lamint az árdrágításért fe­lelős személyeket az Ál­lami Kereskedelmi Fel­ügyelőség enyhébb esetek­nél pénzbírsággal sújtotta, míg nagyarányú árdrágítá­sokért bíróságnak adta át az illetékeseket. — Pájer Andrást, a kölesei földmű­vesszövetkezet italboltveze­tőjét árdrágításért 300 fo­rint pénzbírsággal büntet­ték. Pálfi András, a ter- nyospálcai földművesszövet­kezet vezetője 400 forint büntetést kapott. — A szövetkezetét kötelezték, hogy a jogtalan hasznot forgalmiadó címen fizesse be. Kovács Lajost, a tisza­löki földművesszövetkezet vendéglőjének vezetőjét 500 forint pénzbírsággal bün­tették, mivel nem fordított kellő gondot az italáruk minőségének megóvására. A minőség ellenőrző bri­gád az italáruk minőségét a jövőben még fokozottabb mértékben fogja vizsgálni. Az állami, a földművesszö­vetkezeti vendéglők az ital­áruk minőségének megóvá­sára, a hivatalosan megál­lapított fogyasztói árak be­tartására, a mérések pon-; tosságára és az italáruk kezelésére fordítsanak fo­kozottabb gondot. A jövő­ben sokkal szigorúbban kell felelősségre vonni azokat, akik megkárosítják a fo­gyasztókat, rontják a szo­cialista vendéglátóipar hi­telét. Tanévkezdés a Zrínyi Ilona ieánygimnázumban A Zrínyi Ilona általános leánygimnáziumban a ja­vító-, pótló-, magán- és kü­lönbözeti vizsgát, vala­mint a pótbeíratások aug. 30—31-én lesznek. Tanév­nyitó ünnepség szeptember I- én d. e. 9 órakor. A dolgozók általános, gimnáziumában a javító- és a különbözeti vizsgák, szeptember 7-én, a beiratás II- én d. u. 6 órakor lesz. A beiratkozáson minden hall­gató jelenjen meg, aki az iskolában akarja a tanul­mányait folytatni. Igazgató*

Next

/
Oldalképek
Tartalom