Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-25 / 175. szám
1íJj4 JULIUS 25, VAS/ii\Lixr' NÉPLAP A MÚLT Ha idősebb munkások közül ránéz valaki első képünkre, biztosan eszébe jut, hogy a múltban ő |is állt ilyen csüggedte», s néha reménytvesztetten az üzemek és építkezések falára kiírt feliratok előtt. A munkanélküliségben kiürültek a zsebek, kongott a leve- ses fazék, piacra kerültek a jobb ruhák és éhesen, idegesen futottak munka után a munkás szülők. Nézzünk csak néhány példát. — Lapozgassunk csak bele a Nyír- vidék-Szabolcsi Hírlapba! íme a lap 1937 július 27-i száma (építő szezonban!): „A nyíregyházi építőmunkások egyrésze az idén foglalkozást kapott, főleg a Ferencesek építkezésének megindításánál. A munkások közül azonban így is sokan maradnak kenyér nélkül. Jó volna, ha ezeket a házak tatarozásával foglalkoztatnák a városban.“ Egy másik cikk 1937 júl. 30-án: „Mint azt már megírtuk, az igazságügyminiszter a nyíregyházi fogházban üresedésben lévő 3 fogházőri állásra pályázatot hirdetett. A tömeges pályázók között érettségizettek és állásnélküli magán- tisztviselők is vannak .. A lap augusztus 15-i számából: ,,A koldúsadó bevezetésével sem tűntek el a nyíregyházi korzóról a mezítlábas kis csibészek, akik lépten-nyomon megállítanak embereket és 2 fillérért könyörögnek egy kis kenyérre... A rendőrség nagy szigorúsággal üldözi a kis koldúsokat, de teljesen megtisztítani az utcákat lehetetlenség, mert hol itt, hol ott tűnnek fel újból ezek a kis „vámszedők“. A legtöbbje koldul, de van, aki éjjel virágot árul...“ 1938 április 10: „Őszbe csavarodott, kérges kezű embert állítottak elő tegnap délelőtt a rendőrségre, Hammer Mihály kocsist. A lopással vádolt embert nemsokára már a detektívek faggatták. Arcára kövér verejtélícs-pnek szaladtak le homlokáról, ahogy felel- getett a percenként megújuló kérdésekre. Szűkszavú ember, látszik rajta, hogy nem nagyon kenyere a beszéd, kivált így „törvény“ előtt..; — Három kereskedőnek fuvarozott Nyíregyháza és Tokaj között, s alig volt út, hogy egy zsák sót, fűszerárut, vagy egyebet le ne emeltek volna az éjszakai úton szekeréről. Hammer ilyenkor nagy sajnálkozások között bejelentette a károsult kereskedőnek, hogy eltűnt az áru, de nyomban felajánlotta, hogy lefuvarozza és megtéríti a hiányt;.-. — Amikor a detektívek megkérdezték tőle, miért csinálja ezt? — az öreg meglepő védekezéssel állott elő: „öt gyermekemről, meg három unokámról kell gondoskodni. Hogy bú ásítva legyek az állandó fuvarról, ezt a módot gondoltam ki. Mindig tartozásban voltam a kereskedőknél, s mindig fuvaroztattak velem két éven át. Nem akartam én megkárosítani senkit sem“ — mondotta vallomása során. — A rendőrség azonban másként fogta fel a dolgot és Hammer Mihály ellen megindult a bűnvádi eljárás.“ A JELE\ öröm most a munka! — erről beszélnek a munkások, akik tudják, hogy a munkavégzés nyomán teszi a többi mellé a tiszalöki erőműépítkezéshez szükséges lábazati műkövet. Amikor ez a kép káváinak valóra a tervek és az álmok, s lesznek egyre népesebbek, boldogabbak a családok. Erről beszélt Balogh János kőműves is, aki második képünkön vidáman szült róla, azt mondotta, hadd legyen kezében ez a műkő, amit ő csinált, hadd hirdesse ez a kép, hogy szeret dolgozni, és büszke munkájára. Balogh János a kőművesek megyei versenyében élenjár. A harmadik képen Kovács Pál, a 81/2. Építőipari Vállalat kőműves- brigádvezetője nevet. Téglát téglára rakva, építi a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat új gépszerelő- műhelyét. A lelkesedése is hozzájárul szaktudásához, mellyel rendszeresen 132—133 százalékot képes elérni brigádjával. Beszélnek ezek a képek maguk helyett is. így van ez nemcsak az építőiparban, hanem a szakmák és munkakörök valamennyi ágában. Nézzük csak az alsó képet! A nyíregyházi munkások egy csoportját mutatja be, akik a jó munka jutalmául az elmúlt héten Hajdúszoboszlón üdültek. O. A. '•* uánek Hammel József felvételei.) • ' "<»<**«[ Pótbeporzás — több termés Néplap-csütörtök a kukorica és a napraforgó pótbeporzásáról A Néplap szokásos csütörtöki ankétjén legutóbb termelőszövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztok és agronómusok vitatták meg a pótbeporzással kapcsolatos teendőket. A pótbeporzás jelentőségéről és végrehajtásáról Pallagi János, a megyei tanács növénytermelési agronómusa tartott előadást. Azzal kezdte előadását, hogy magas terméseredményeket csak akkor érhetünk el, ha a fejlett agrotechnikai eljárásokat együttesen alkalmazzuk. A sovány, rosszul művelt földbe vetett, egyszer kapált kukoricával akkor sem fog csoda történni, ha elvégezzük rajta a pótbeporzást, akkor sem emelkedik a terméshozam 2—3 mázsával. A pótbeporzás egymagában nem üdvözít, de fontos része a magasabb terméshozamért folytatott küzdelemnek. A kukorica idegen beporzású növény. Ivarszervei a száron két helyen találhatók: a porzó fent van a címeren, míg a bibe (a kukorica selyme, bajusza) a száron helyezkedik el, ahol a cső növekszik. Jól kifejlődött, teljesen berakódott cső csak akkor fejlődhet, ha megfelelő időben kellő meny- nyiségű virágpor jut a bibékre. Az első cső beszemeléséhez — ha az időjárás megfelelő — általában a természetes beporzás is elegendő. Ilyenkor azonban legtöbbször fülledt, szélcsendes idő van, vagy erősen viharos idő, ami szintén nem kedvez, így már az első csövek beporzásához is segítséget kell nyújtanunk, de sokkal inkább a második, vagy harmadik csövek beporzásához. A címer 6—8 nappal előbb jelenik meg, mint a bibe, tehát mire a második, harmadik cső selymei megjelennek, akkorra legtöbbször nincs virágpor. Nem azért maradnak vissza ezek a csövek a kifej- lődésb^^^vert a szár nem tudja táplálpi őket, hanem azért, mert nem termékenyülnek meg a virágpor hiányában. Főként itt van nagy szükség a pótbeporzásra. pOTBEPORZÁS C'1 JELENTŐSÉGE Egy holdon általában 12—15.000 kukoricatő van. Ha csak minden tizedik tövön sikerül teljes értékű második csövet nevelnünk a pótbeporzással, akkor is több, mint ezer csővel szaporítjuk a termésünket. 25—30 dekás csöveket számolva, két és fél, három mázsával csak a második csöveket számolva, megnövekszik a termés. Nem beszélve arról, hogy 8—10 száza- lékkal -az első csöveken is több szem: fejlődik. Ha kedvezőtlen a beporzás, az első csöveken is, a cső hegyén hiányos a megtermé- kenyülés. Egy holdon két ember egynapi munkával el tudja végezni a pótbeporzást. Ez azt jelenti, hogy egynapi munka több, mint egy mázsa kukorica terméstöbbletet hoz. Nehéz volna még más munkával, különösen ilyen könnyű munkával egy nap alatt ilyen jövedelemre szert tenni. Ha megyénkben minden kukoricán elvégeznék a pótbeporzást, annyival lenne több a termésünk, amennyivel 30—40 ezer darab hízót meghízlalhatnánk. HOGYAN VÉGEZZÜK A PÓTBEPORZÁST? A pótbeporzást legszakszerűbben úgy végezhetjük, ha készítünk egy 30—40 centiméter magasságú tölcsért kartonpapirosból, melynek a felső, szélesebb nyílása körülbelül 25 centiméter legyen, az alsó pedig 3—5 centiméter. Az alsó részébe kettős szitát kell beleépíteni, ami egymástól 8—10 centiméter távolságra legyen. A felső szita ritkább legyen, ami a port egész könnyedén átengedi, viszont a portokot és egyéb gazt felfogja. Az alsó nyílást lehetőleg sűrűbb szitából készítsük, Az így elkészített tölcsérbe reggel, harmatszáradás után azonnal kezdjük meg a virágpor-gyűjtést; és két-három órán belül fejezzük is be a pótbeporzást. A porgyüj- tés idején a tölcsér alsó végét (ha nincs rá külön sapka) be kell kötni sűrűszövésű ruhával, hogy az összegyűjtött virágpor el ne hulljon. A virágport csak minden második-harmadik sorból gyűjtsük és a sorban is csak a 3—4-ik tőről vegyünk port, ezzel a módszerrel! nem akadályozzuk a természetes beporzást sem. Az összegyűjtött porból minden olyan kukoricabajuszra (bibére) juttatunk, ami még nincs elszáradva. A tölcsért a csőképződmény fölé tartjuk annyi időre, míg a másik kezünkkel gyöngéden megütjük a tölcsér oldalát és máris vihetjük a következő tőre. A NAPRAFORGÓ PÓTBEPORZÁSA Pallagi elvtárs a kukorica pótbeporzásáról tartott beszámolója után egy darab kukoricán a nyíregyházi határban bemutatta a pótbeporzást a gyakorlatban is, majd ismertette a napraforgó pótbeporzását. A napraforgó tányérnak rendszerint a közepén maradnak üresen a szemek, csak héja van a magnak, de bele nincs. Ahogy a kukorica foghíjasségán, ezen is pótbeporzással tudunk változtatni. A napraforgó pótbeporzásával 50 —200 kilóval tudjuk növelni a terméshozamot. A napraforgó pótbeporzását egy puha posztóból vagy szőrméből készült kerek, egyujjas kesztyűvel lehet jól elvégezni. A napraforgó teljes virágzásban lévő tányérján a kesztyűt gyöngéden köröző mozdulattal végigsimítjuk és utána ezt folytatjuk a többi tányérokon. így a virágport az egyik tányérról átvisszük a másikra. A napraforgó pótbeporzását is kétszer-háromszor végezzük el a virágzás idején. A MÚLT ÉVEK TAPASZTALATAI Komássy Gyula, a nyíregyházi járási tanács főagronómusa elmon-i dotta, hogy az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezetben a két évvel ezelőtti aszály ellenére is 36 mázsás kukoricatermést értek el, amit a többi jó munkák mellett a pótbeporzás is előmozdított. Ahol a pótbeporzást elvégezték, szinte kinőttek a csövek a csuhából: Itt most is az egész területet pótbe- porozzák. A tsz. példáját követve, Kulcsár Elek ibrányi dolgozó paraszt is elvégezte tavaly a pótbeporzást, neki is két mázsával több termett holdanként. A kótaji Vörös Október tsz-ben a DlSz-fiata- lok vállalták, hogy minden kukoricájukon elvégzik a pótbeporzást. Vinnai András vencsellői dolgozó paraszt vállalta, hogy az anké- ton kapott tölcsért megmutogatja gazdatársainak és bemutatja nekik a pótbeporzás gyakorlati végrehajtását is. A maga két és fél hold kukoricájából egy fél holdat hagy pótbeporzatlanul, hogy össze tudja hasonlítani a termés- eredményeket. Az orosi Béke tsz. elnöke, Makó József elmondotta, hogy náluk nem lesz nehéz a pótbeporzás elvégzése, mert már a múlt évben meggyőződtek az előnyéről a háztáji földeken. Az idén már semmi; újtól nem idegenkedik a tagság.' Valamennyi kukoricájukat fészektrágyával, négyzetesen vetették; Most a legjavából egy néhány holdat hagynak a kukoricának pótbeporzatlanul, hogy ne mondják azt a rosszakarók, hogy az úgyis kevesebbet termett volna; Kiss János nyírteleki dolgozó paraszt és az értekezlet minden résztvevője vállalta, hogy a pótbeporzást nemcsak a saját földjén végzi el, hanem más szövetkezeteket, vagy gazdákat is megismertetnek vele. (Cs. B.) JHiuiLóneU élete a múltban fa most
