Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-23 / 173. szám
1954 JULIUS 23, PÉLTLIi. « £ f i. M i3 Megállapodás az Indokínában folyó katonai értekezleten MOSZKVA, SZVERDLOVSZK ... a hadifoglyok életkörülményeinek megjavítására A Vietnami Tájékoztató Iroda július 18-án nyilvánosságra hozta a Vietnami Néphadsereg és a Francia Unió indokínai haderői főparancsnokságának képviselői között a hadifoglyok életkörülményeinek megjavításáról létrejött megállapodás szövegét. A megállapodás rendelkezéseinek első csoportja a nadifoglyok élelmezésének, ruházatának, elhelyezésének» egészségügyi viszonyainak és a hadifoglyok által végzett munkák kérdéseivel foglalkozik. A megállapodás rendelkezéseinek második csoportja mindenekelőtt a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozik. A hadifoglyok levelezésével foglalkozó rendelkezések kimondják, hogy a hadifoglyok leveleket kaphatnak családjuktól, barátaiktól, közigazgatási szervektől és írhatnak ilyen személyeknek, illetve szervezeteknek. 4 kambodzsai és a laoszi kormány nyilatkozata az állampolgárok jogairól A kombodzsai kormány a következő nyilatkozatban biztosította az ország állampolgárainak jogait és szabadságjogait: „Kambodzsa királyi kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy biztosítsa az összhangot és az egyetértést a királyság népei között, kijelenti azt az elhatározását, hogy a szükséges intézkedések megtételével az ország valamennyi lakosát — minden megkülönböztetés nélkül — a nemzet közösségében tömöríti és biztosítja számukra a királyság alkotmányában előírt jogok és szabadságjogok élvezetét. A királyi kormány kijelenti, ° hogy minden kambodzsai állampolgár — akár választó, akár mint jelölt — szabadon résztvehet a titkos szavazással megtartandó általános választásokon.” A laoszi kormány hasonló nyilatkozatot tett. Sztrájhmozgalom az Egyesült Államokban A lapok közlik, hogy sztrájkok kezdődtek a Dodge részvénytársaságnak, a Chrysler gépkocsigyártó részvénytársaság leányvállalatának üzemeiben. Július 19-én a Dodge üzemeiben tízezer munkás sztrájkba lépett azzal kapcsolatban, hogy a részvénytársaság vezetősége elhatározta, fokozza a munkásoknak a futószalagrendszer által történő kihasználását. Jelentések érkeztek arról is, hogy St. Louisban a Ford-gyár 2.000 munkása sztrájkba lépett. 20 bányában 14.000 munkás sztrájkol. Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság közleménye a pénz és a természetbeni adományokról Az árvízsuj tóttá lakosságnak a társadalom legszélesebb rétegei sietnek segítségére. A dolgozók öntevékeny gyűjtési akciói órák alatt mozgósították az egész országot. Az árvízkárok helyre- állítására alakult kormánybizottság szükségesnek tartja, hogy a táradalmi megmozdulás szervezett formáit biztosítsa. Felhívja ezért az üzemeket, vállalatokat, intézményeket és hivatalokat, hogy az eddig gyűjtött pénzadományokat fizessék be vagy az Országos Takarék- pénztár 100-as számú, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200-as számú, külön erre a célra megnyitott csekkszámlájára. A gyűjtés rendezett lebonyolítása érdekében az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél és hivataloknál a gyűjtést a helyi szakszervezeti bizottságok által kibocsátott sorszámmal és pecséttel ellátott gyüj tőíveken a szakszervezeti, MNDSZ, illetve Vöröskereszt-aktívák bevonása-* val végezzék. A területi gyűjtést a lakosság legszélesebb köreiben a helyi tanácsok által kibocsátott, sorszámmal és pecséttel ellátott gyüjtőíveken az MNDSZ és a Vöröskereszt aktívái végezzék. Az egyes gyüj tőívekre befolyt összegeket a helyi gyüjtőszervek haladéktalanul fizessék be a kormánybizottság csekkszámláira. A felajánlott és átvett termények szabad felvásárlási áron számított ellenértékét a begyűjtési szervek és a földmiVesszö- vetkezetek fizessék be a Magyar Nemzeti Bank Budapest, 200. sz. csekkszámlájára. A képen: Moszkva. Szálloda magasépítkezése a Dorogomilov- szkaja-rakparton. Szépül és rendeződik Szverdlovszk, az Ural „fővárosa”. A vá~, ros egyik helyén egy új ház épült fel és leszedik az állványzatokat, máshol pedig megkezdődnek az alapozási munkálatok. De nemcsak egyes utcák, hanem egész kerületek külső képe váltó-, zik meg. A képen: a kujbisevi-kerületben újonnan épült étterem egyik terme. A társadalmi munka szervezésének néhány kérdése Pusztadoboson Felszabadult életünknek igen sok új vonása van, amelyet nem lehetett azelőtt fellelni, amely csak a szocializmusban található meg. Ilyen új Vonás a többi között a társadalmi munka. Pusztadoboson sem lehetett a felszabadulás előtt társadalmi munkát találni. Miért is lett volna? Hisz a falu lakói túlnyomó többségükben cselédek voltak, és ingyen munkával igazán nem akarták az uraság vagyonát gyarapítani. Ma pedig virul Pusztadoboson a társadalmi munka, bizonyítva azt, hogy e falu népe is tudja: övé a haza, övé a föld, övé minden, ami ebben az országban található — s ha önkéntes munkával is hozzájárul a falu, az ország erősítéséhez, ezzel saját jólétének útját egyengeti. Természetesen ezzel már minden magyar faluban nagyrészt tisztában vannak, de mégis egyik helyen jó a társadalmi munka, a másik helyen nem. Ez is mutatja azt, hogy mennyi minden múlik a szervezésen, a tanács, a pártszervezet jó vagy rossz munkáján. Pusztadoboson jól megy a társadalmi munka és sokan szeretnék tudni, mi ennek a titka. Persze titokról szó sincs! Egyszeiűen: a pusztadobosi tanács igyekszik jól megoldani feladatait. Legutóbb az időszerű mezőgazdasági és begyűjtési munkákon kívül két nagyobb feladat végrehajtására mozgósították a falut, — a tisztasági verseny megnyerésére és járdaépítésre. — Nézzük meg közelebbről, hogyan történt ez. A tiszta udvar mozgalom Talán közismert az a tény, amikor még Magyar- országon a tüdőbajt „nemzeti betegségnek” nevezték, akkor is Szabolcs-Szatmár- ban szedte ez a betegség a legtöbb áldozatot. És a megyében is az egyik legel- rettentőbb hely éppen Pusztadobos volt: a falu népességének csaknem fele szenvedett ebben a szörnyű betegségben. Kórokozó: a szinte állati életsor, a lehetetlen lakásviszonyok, a por. Rendszeres orvosi vizsgálattal, gyógykezeléssel népi államunk Pusztadoboson is visszaverte ezt a szörnyű sarcszedőt. De még ma is igen nagy a megbetegedések száma, mintegy nyolc százalék. Ennek megszüntetésére indult harcba a falu Pávai György orvos mellett. S 'itt kezdődik a társadalmi munka megszervezése. A tavasszal az egyik végrehajtóbizottsági ülésen sok szó esett arról, hogyan lehetne egészségesebbé tenni a falut, mivel lehetne saját erőből hozzájárulni. Ezt a kérdést vitatta meg többek között a következő tanácsülés is. S itt született meg az a javaslat is, amely határozattá vált. Be kell kapcsolódni a megyében folyó tisztasági versenybe, tisztává kell tenni a lakásokat, rendbe kell hozni az udvarokat, a trágyát kihordani a földekre, ki kell javítani a vízlevezető árkokat. Egyszóval: elpusztítani a betegség melegágyait. Igen ám, de határozni könnyű, viszont ilyen nagy munkára nem állt a tanács rendelkezésére megfelelő anyagi alap. Ekkor határozta el a tanácsülés, hogy megpróbálják a társadalmi munkát. Ezután a végrehajtó bizottság megbeszélést folytatott a pártszervezet és a DISZ vezetőségével. E megbeszélés eredményeképpen nemcsak a tanácstagok és • tanácsaktívák, hanem a párt- szervezet és a DISZ népnevelői is járták a falut. Nem volt nehéz érveket találni, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztokat a falu rendbehozásának szükéges- ségéről. Hisz az egészség mindenki számára becses kincs. Csinosodik a falu A legelső újarcú ház a tanácsé volt. A tanácstagok itt Pusztadoboson úgy vannak vele, hogy minden szónál többet ér a tett és ezért elsősorban a maguk portáját hozták rendbe. — Társadalmi munkával kicsinosították a tanácsházát, az egészségházat. A népnevelők, az agitátorok mellett szakemberek járták a falut. P. Balogh András községi agronómus is igen sok házban megfordult. — Lőrinc Miklóséknál például nem helyeselte a trágyakezelést. Elmondta, mennyi értéket mentenek meg, ha helyesen kezelik a trágyát, nem is szólva arról, hogy menyire egészségtelen, ha a kút közelében van. Néhány nap múlva megváltozott Pusztadobos képe. A házak megcsinosodtak, egyenes árkok húzódtak az ■út mentén, új fákat ültettek, a régieket megnyesték. Látszólag nem kaptak ezért a munkáért fizetséget, holott fáradozásuk százszorosán megtérül. Járdaépítés Pusztadoboson általában kielégítően megy az állam iránti kötelezettségek teljesítése. Igen kevés a hátralékos. Az adófizetésben a járás tizenhét községe között a másodikak. A beadási terv példás teljesítéséért pedig egy kilométeres járda építésére kaptak pénzt. Amikor a nyilvános tanácsülésen tárgyalták ezt, több dolgozó paraszt is hozzászólt. Azon tanakodtak, hogyan lehetne az egy kilométeres járdát kettőre nyújtani, mert akkor mindenütt lenne azokon a helyeken, ahol erre nagy szükség van. Ahogy vitatkoznak, egyszercsak feláll Vastagh József dolgozó paraszt és azt mondja: „Meg lehet ezt oldani, építsük a járdát társadalmi munkával, így elég lesz a keret két kilométerre.” — A tanácsülés elfogadta a javaslatot. Ismét megbeszélés következett a pártszervezettel, a DISZ-szel és újra népnevelők járták a falut. Közben megérkezett az anyag. Ha mégegyszer any- nyi járdát akarnak építeni, akkor nem szabad fizetni a kirakásért sem, mert a pénz kell anyagra. Viszont a társadalmi munka még nem volt megszervezve. — így hát estére kivonult az állomásra a végrehajtó bizottság, a pártszervezet vezetősége és hajnalra kirakták az anyagot. Egy-két nap múlva már szállították a faluba a kavicsot; minden szekeres gazda két fuvart vállalt, akinek pedig nem volt jószága, a rakodásnál segítkezett. Elhatározták azt is, hogy csak szakembereket fogadnak, minden más munkát ők maguk végeznek el. A járdaépítést rövidesen megkezdik. A helyi politika és a példamutatás .5c Szóval így történik a társadalmi munka szervezés^" Pusztadoboson. A népng-l(, velők, a tanácstagok és tanácsaktívák járják a falut, megmagyarázzák, miért szükséges azt a feladatot végrehajtani. Persze ez még nem minden. Sok helyen csinálják ezt így, még sem érnek el olyan sikereket, mint Pusztadoboson. A sikerhez a fentieken kívül még legalább két dolog szükséges: megfelelő helyi politika és példamutatás. A pusztadobosi tanács jó helyi politikát folytat. Öntevékenyen megragadja a falu életének legfontosabb láncszemét, fel tudja ismerni azokat a tennivalókat, amelyek a legfontosabbak és amelyek egybevágnak a lakosság érdekeivel. így a pusztadobosi dolgozó parasztok látják: ha a javasolt munkát elvégzik,! csak nekik lesz jobb. Lő-* rincz Miklós dolgozó pa4 raszt például ezt mondta* „Most is dolgozik minden-* ki a járda megépítése érJ dekében. De ez még semmi ahhoz képest, ami akkor, lenne, ha bekötő utat kel-íj lene építeni. (Itt kell megú jegyezni, ez — a bekötőút! építése — a legfájóbb ponti a pusztadobosiaknak. A! község főutcája ugyanis) földből van, valósággal! tönkreteszi a jószágot esőd időben. Már pedig a forga-i lom nagyobbrészt itt bo-< nyolódik le. A pusztadobos siak már többször kérték,! s hogy építsenek kövesutat,) hisz az egész alig több mintj egy kilométer. Ehelyett1 azonban a jövő évre is egy) fúrottkútat terveztek a fel-1 sőbb szervek ötvenezer íoA rintos költséggel. Ebbőll meg lehetne építeni a bekö-J tőutat, hisz jóformán csald az anyag kerülne pénzbe.)! A jó helyi politika mels lett ugyancsak fontos: aj vezetők személyes példa-í mutatása. A tanácselnök* a tanácstagok, a pártveze-f tőség tagjai, — mint lát-j hattuk — nem húzzák ki! magukat a társadalmi) munkából. És az is ser-* kentő például, hogy a ta-* nácselnök maga vágta lei az egyik özvegyasszonynakj a kalászosát, segítségkép-! pen. Nincs tehát titka a jól társadalmi munka szerve-* zésének, lehet utánozni aí pusztadobosiakat. A ti
