Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-21 / 171. szám
4 NÉPLAP 1954 JULIUS 21, SZERDA A kormány ftrogramm nyomában a nyírségi dombokon ii. A sóstóhegyi Rákóczi termelőszövetkezetben ARATNAK. Suhognak a kaszák, szaporodnak a kévék. .4 kezek für. gén járnak és olyan frissen dolgoz, vak az emberek, mintha csak most kezdtek volna az aratáshoz, pedig már délfele jár az idő. Az égre sötét fellegek tolakodnak és kisidő múlva megéred az eső. Lovas Mai. pit vékonyka ruháján keresztül jól érzi minden esőcsepp köszönését, de mintha észre sem venné, szalad a kévékkel cs néha kettőt is for. étül, míg más egget. Dehogy is hagyná az csőnek áztatni a kévé. két! .4 többiek sem tágítanak, amíg biztonságba nem került az utolsó kéve is. Aztán kereket oldanak a fiatalok, az idősebbek is szapováz- zák a lépést a tanya felé, egyenesI a termelőszövetkezet irodájába. TÓTH ISTVÁN, a szövet kezet deresedö bajusza tagja is letette a koszéit, az eső elől ö is az irodába sietett. Felesége mosolyogva várta. — De siettél azzal az ebéddel — szólította kedvesen az asszonyt, Tóthná szemei megcsillantak a simogató hangra. — Nem akartam, hogy nagyon megéhezz. Bírjad a műnkéit, mert egyszer még azt hallom, hogy el. rántott a kasza — mondja mosolyogva. Tóth István pedig odament és mellé ült a kis lócára. Egy lány ügyes mozdulattal bekapcsolta a rádiót. Munkaszeretet, öröm, jókev. bizakodás. Ez sugár, zik minden tag arcéiról. Most is arról, kezdenek beszélni hogy milyen szép termést aratnak az idén. Most szinte hihetetlen, nehéz elképzelni, hogy máskép is éltek ezek nz emberek. Pedig nem volt ez min. dig Így, nem voltak mindig ilyen vidámak, bizakodók a szövetkezetiek. * MÁR EGY ÉVE dolgoztak nagy szorgalommal a termelőszövetkezetben. Vettek lovakat, teheneket, Fiaskocákat vásárollak. Nagy re. menyeket fűztek a sertésekhez. De hiába volt minden remény. A tér. meló-szövetkezetnek nem volt istállója, nem volt fiaztatója, az eső verte a hasaskocákat, a gyenge malacokat. A kocák többsége elvetélt. A világra jött malacok is átfáztak, elpusztullak. Baromfiól sem volt. A háztájiból összeadott baromfiállo. máiig is pusztulni kezdett. .4 kocák újra fialtak, de megint elpusztul, lak a malacok. Bizony kicsordult a könnye még Tóth István bácsinak is, amikor a parányi malacokban az élet utolsó szikráját látta kihunyni. Aztán saját erejükből istálló építéséhez hittak. Elkészüllek a falak, de tetőt nem húzhattak rá. Nem kaptak palát, lécet. A falakon kinőtt a dudva. A termelőszövetkezettel senki sem törődött. Nem volt pártszervezet, amely kiharcolta volna a segítséget. Nem volt, aki lelkesítse a tagokat a nehézségek, ben. .4 tagok bizalma megingott a szövetkezet iránt, elfogyott a műn. kakedv. .4 torzsalkodás, az elégedetlenség költözött a termelőszövetkezetbe. Azért mégis kitartónak, megvédtek a szövetkezet becsületét. Az elmúlt évben aztán segítséget is kaptak a városi tanácstól. Felépít, hették az istállót, leraklak már a ■:ertésfiaztató és a baromfiól alap. köveit is. ÉS VAN PÁRTSZERVEZET. A Béke termelőszövetkezet egyesült a Rákóczival, és a két szövetkezet kommunistái egy 7 tagú pártszervezetet alakítottak. Csak most tudják, mit jelent egy pártszervezet a termelőszövetkezet ben. — Vannak, akiktől példái vehetnek a tagok. Van, aki felkeresse a tagokat, felka. rolja a kezdeményezéseket. .4 növényápolásban a kommunisták voltak az élen. A nehézségekben a párttagok voltak a lelkesítők, a kezdeményezők. Nem egyszer, ami. •kor már úgy látták a szövetkezet tagjai, hogy megoldhatatlan az előttük álló feladat, akkor mindig ott volt és olt van most is a pártszervezet és vállalja a harc vezetését, így volt ez a növényápolás idején is. A. sok esőzés miatt, megkéstek a növényéi pólóssal, és már úgy látták, a 7 hold szőlő kötetlen marad. el. lepi a gaz. (A sok földdel jó időben is elég lett.. volna boldogulni.) A pártszervezet vezetősége a. nyíregyházi állami áruház kojnmunis- táival beszélt. Segítséget fairt. A se. gitség nem késett, .4: állapi.i..áruház dolgozói a szőlő közül kigyomlál, ták a gazt és a szőlőt fáfkötözték. Mikor ezt megtudták a szövetkezetiek, nagyobb akarattal, nagyobb lendülettel folytatták a munkál. Az aratásnál is a párttagok jártak elöl jó példával, ydsdrngp is arattak. Már szom baton' beszélt a tagokkal a párttitkár ethtárs. — .4 mi kenyerünkről' van szó elsősorban, gyerünk éíviúrsak. ráérünk pihenni majd, ha végzünk a munkával. # ! MOST, MÍG ESIK AZ. ESŐ, bent az irodában a jó termésről, fply\k a szó. ' — Mennyi jut majd egy-egy munkaegységret — érdeklődöm. — .4; átlagtermés úgy , .kilenc mázsa lesz — mondta a párttitkár. Tóth István bácsi azonban félbehagyta az evést és közbeszól: — Meglesz az tíz is. Többen számolgatni kezdtek. 5-6 kiló jut egységenként. Tóth István megsimogatta bajuszát és huncut - kásán feleségére kacsintott. Lehet, hogy gyümölcsből, szőlőből kepe. i sebb terem, mint tardily, de lesz 1 kenyér. Több lesz, mint az elmúlt érben. Eddig már több mint 300 munkáegységet szerzett Tóth István .4: elmúlt évben egy kis lakatos házat vettek a keresetből. Persze, azt még nem Indiák, hogy ruhán és egy hízón kívül mit is vesznek az idén. Lovas Margit is elejti a szót. Az elmúlt őszön a staferungot szerezte be, az idén szobabútort akar venni. Dolgoznak is szorgalmasan a Isi- vas-lányok: Margit és Mária. Annyi kenyérgabonát kapnak, hogy az egyikőjük keresetéből vígan kitelik a bútor. .lövőret Akkor pedig még nagyobb jövedelemre számítanak. Erről beszél Tóth István bácsi a fiataloknak. — Nemsoká megfialnak a kocák. Lesz vagy 70 malac, legalább 30-a.t meg kell hagyni. Ha minden ne. gyedévben legalább ö—10 hízót meg. hizlalunk, aztán eladjuk, lesz miből osztani • előleget. Igaz, hogy nincs legelőnk. De ha több kukoricát vetünk, meg több árpát, lesz mit adni a malacoknak, a hízók, nak. — .4 párttitkár elvtárs is ott hallgatta Tóth István bácsi beszédét, s közbe feljegyezte, mit is javasol Tóth István. A pártszervezetre ép az jellemző, hogy a tagok véleményét meghallgatja, segít ab. j ban. hogy a jó javaslatok, kezdeményezések valóraváljanak. A'í ÖREG BESZÉLT, beszélt a fiataloknak. Egyszer az agronómus felé fordult. — Ti pedig kikaptok, ha nem adtok több segítséget, — mondta nevetve. Koiricz Ferenc elvtárs elpirult, mert megígérte, hogy segítenek az aratásnál, persze ö nem tehet arról, hogy a vihar összekuszálta a terményt és nem boldogul vele a gép. De majd jövőre megmutatjuk. Már elkészítették a vezetőséggel a vetésforgót. A másodvetést is annak alapján vetik. Nem lesz szétszórva a kukorica és más növények vetése, így több segítséget adhat majd a gépállomás. Több idő jut a szőlő és gyümölcsös gondozására, na, meg a sertések gondozására is, akkor pedig még több lesz a jövedelem. Míg beszélgettek, alábbhagyott az eső. .4 kaszások közül egy páran füvet mentek kaszálni, míg nem szikkad a termény, többen pedig a heterózis kukoricásba, elmersze. désre. A . lányok sem maradtak tétlen. Lovas Margit hangja csendült: — Gyerünk lányok babot ültetni. Kiürült az iroda. Erre is, arra is egy-egy kis lelkes csoport, tele bizakodással, tervezget issei, jó kedv. vei, nótaszóval ment folytatni a munkát. (Kolozsi Dezső.) Van-e elég élelmiszer a Földön? Van-e elég élelmiszer az emberiség számára? Mennyiben szabályozza az élelmiszer az emberi nem szaporodását? Vájjon a sok országban dühöngő éhínség valóban túlnépesedés következménye? Ennek meg is van a maga oka. a saját jövőjük és az emberiség jövője iránt felelősséget érző fiatalokat. Ennek meg is van a maga oka. A Földön jelenleg 2325 millió ember él, másodpercenként születik egy ember, a Földnek évente 35.000.000 emberrel többet kell eltartania. Honnan teremtsenek elő élelmiszert e szüntelenül növekedő embertömeg számára, mikor jelenleg a Föld lakosságának több mint a fele nem jut elég ennivalóhoz, mikor a borzalmas éhínségek milliókat pusztítanak cl, mint pl. Indiában? Ezek a kérdések nagy érdeklődésre tarthatnak számot most, amidőn a háború és a fajelmélet néhány dühödt híve elökotorta Malthus elméletét és azt követeli hogy háborúval, vagy más eszközökkel csökkenteni kell a Föld lakosságát, halálra ítélve azokat, akik nyomorban élnek. Válaszul cikksorozatot közlünk erről a kérdésről. A Föld megműveli és megművelhető területei Ha egy pillantást vetünk a Föld gazdasági térképére, azonnal megállapíthatjuk, hogy a megművelt földterület a Főid összfelületének csak igen kis hányadát teszi ki. Az egész szárazföldnek mindössze alig 10 százalékát. A többi terméketlen hegyvidék és sikság. Az egyenlítői és szubtrópikus Afrikában, ahol a föld termékenysége egyenesen elképesztő, ahol a kedvező éghajlat dús növényzetet hoz létre, a megművelhető terület kétharmadát a cse- cse-légy pusztításai miatt még Ország mindig őserdő borítja. A tudósok egyöntetű véleménye szerint azonban a csecse-légy nem olyan ellenség, amelyet ne' lehetne kiirtani. Megfelelő intézkedések kiváló minőségű földet szabadítanának fel a termelés számára. íme néhány adat az „Agrárreform” c. könyvből, amelyet az ENSZ gazdasági osztálya adott ki 1951-ben. A könyv szembeállítja néhány ország megművelt földterületének nagyságát a megművelhető földterülettel. Megművelt terület A megművelhető -a Kína 91,040.000 hektár 31.9% India 98,696.000 J» 58.7% Irán 20,330.000 »> 23.8" o Fr. Nyugat-Afrika 10,000.000 „ 28.6% Belga-Kongó 40,000.000 „ • 37.0% Abesszínia 11,000.000 »> 11.06% Argentína 30,000.000 J» 20.7" , Brazília 18,835.000 10.4% Mexico 20,000.000 »» 16.7% tok bizonyítják, hogy szén a sarkkörig gabonát erika, ' Afrika és Ázsia messzenek. HÍREK A M Stern Mihály aratógépkezeló már 120 hold gabonát vágott le aratógépével. Versenytársa, Törés Gábor pedig 91 holdat. (Görög József Nyírcsaholy, Sertéstenyésztő és Hizlaló V.) * Az elmúlt őszön idejében elvetette a gabonát a sőreföldi Uj Elet termelőszövetkezet. Az idén pedig idejében kezdtek az aratáshoz. Már be is fejezték a gabona aratását. Az aratásban példát mutatott a 62 éves Preg Fe- rencné, aki hajnalban mindig megfejt 9 tehenet, nappal pedig a legjobb kaszás után szedte a markot. Úgy számolnak a termelőszövetkezetben, hogy körülbelül 10 kiló gabona jut egy-egy munkaegységre. (Bakti Béla En- ’ csencs.) * A kisvárdai Uj Élet termelőszövetkezet munkáját hathatósan segíti a Népbolt Vállalat. Segítséget adnak a műszaki gépek karbantartásánál, a könyvelésben, a betakarításban és csép- lésben. A vállalat főkönyvelője már kint volt és naprakész állapotba hozta a termelőszövetkezet könyvelését. Az aratásban és hordásban 40 dolgozó vett részt. Remélem, példájukat sok vállalati vezető és dolgozói követi. (Hován József Kisvárda.) * Kelemen József, a nagy varsányi gépállomás legjobb traktorosa az aratás mellett eddig már 7 holdon végezte el a tarlóhántást. Példáját követi versenytársa, Deák József traktoros is. * A tarlóhántásban a vásárosna- ményi járásban Nagyvarsany község mutat példát. Eddig az egyénileg dolgozó parasztok 135 holdon végezték el a tarlóhántást. A Szabadság temelöszövetkezet elvetett 15 hold másodnövényt. Az egyénileg dolgozó parasztok eddig 82 hold másodvetést végezték. Példát mutatnak: Szűcs József, Tóth Adolf, Vincze Ferenc. A jó példát követhetnék Csaro- da, Lónya, Vámosatya, Tivadar, Márokpapi, Gelénes község dolgozó parasztjai. Ezekben a községekben nem halad kielégítően a másodnövény vetése. (Csűri Ilona, Vásárosnamény.) Apróhirdetések Egy kétszobás lakást keresek bérbe, költsegmeRtérítéssel. Dózsa Györery-u. 50. sz. Emelet. DKW 200-as üzemképe»? motorkerékpár. príma gumikkal eladó. Lenin- t.ér 7. Könyvelésben, gyors- es gépírásban jártas adminisztrátor nőt felveszünk. Vasvári Pál-u. 5. Szarvasutca 47. ez. telek eladó. A Nyíregyházi Sertéstenyésztő és Hizlaló felhívja azon vásárlók figyelmét akik február és március hónapban a nyíregyházi telepen malacot vásároltak, iárlatleveleiket a Sertés- tenyésztő ée Hizlaló központi ában Nyíregyháza. Dózsa Gy.-u 7. sz. alatt átvehetik. Vas- és Fémhulladék Ipari Vállalat segédmünkásökat keree vasrakodásra. Munkaruhát, bakancsot esőkabátot és egyéb védőfelszerelést kedvezményes áron ebédet és munkásszállást biztosítunk dolgozóinknak. Cím: Budapest, VII.. Madách-u. 7. sz. Boroshordók és kádak beszerezhetők a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnál Nyíregyháza. Kállói-úti külső teleidén. __ Ugyanott tűzrendészet! célra alkalmas használt hordók és kádak kaphatók. ___________ A nyíregyházi rádió műsora A stúdió postája. — Ajándékmüsor 1 mezóF."'.zdaságí munkában élenjáróknak ___ Példamutató szorgalmas munkát végeznek a gávai tanács vezetői. — Hogyan segítik egymást Nyirmihálydiban a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok. — Riport. — Ismerd meg megvédet. — Hírek. (a Szovjetuniót leszámítva) 525,000.000 hektárnyi megművelt területe alig teszi ki a megművelhető terület felét. Hozzá kell még ehhez adni, hogy kb. egymilió hektárnyi legelő áll az állattenyésztés rendelkezésére. A szakértők kiszámították, hogy a megművelt föld összterülete a Föld összterületének alig 10 százaléka. A megművelésre alkalmas terület, az olyan föld, ahol a kedvező éghajlati és talajtani viszonyok lehetővé tennék a köny- nyü megművelést, a jelenleg megművelt földterület kétszerese. — Alkalmas körülmények között tehát meg lehetne háromszorozni a megművelt földterület nagyságát! Ez nem elvont számolgatás. — Egyes országokban már a megvalósulás útjára lépett. Nézzük most meg ennek a békés munkának eredményét. A Szovjetunióban a nép és az ifjúság vállvetve fogott hozzá a szűzterületek megművelését célzó hatalmas Programm megvalósításához. A terv első két esztendejében 13 millió hektár szűzföldet változtattak gabonatermő földdé Kazahsztánban, Nyugat-Szibériá- ban, az Uraiban és Észak-Kauká- zusban. Az egykori szűzföldek a munka nagyfokú gépesítésének (120.000 traktor, 10.000 kombájn és egyéb mezőgazdasági gépek) segítségével évente 192 millió mázsa gabonát adnak a szovjet népnek. Ha ezt a gabonamennyiséget tehervagonokba raknák, 1.280.000 vagont kellene megtölteni. Egy ilyen hosszú vasúti szerelvény első vagonja Rómában, az utolsó Pekingben lenne, áthaladna Habarovszkon, Szverdlovszkon, Moszkván, Varsón, Berlinen és Párizson. A tudomány fejlődése azt is bebizonyította, hogy a kevésbbé kedvező éghajlat és talaj nem áthághatatlan akadály a megművelt földterület nagyságának növelé téliéi. Eszerint a megművelhető terület hem korlátozódik a szárazföldek területének 30 százalékára, hanem jóval többet is művelés alá lehetne venni. A micsurini módszerek alkalmazása lehetővé tette, hogy egéterJoliot-Curie professzor mondta egy békekonferencia alkalmával, hogy ha az atlanti országok háborús költségvetését békés célokra szentelnék, a Szaharát egész Afrika éléstárává lehetne változ- .atni. Cikksorozatunk következő részeiben még tovább mélyítjük ezt a problémát. Ezeknek a tényeknek az alapján azonban már most is pozitív következtetéseket vonhatunk le. Lord Boyd-Orr, az Egézsségügyi és Élelmezési Világszövetség volt elnöke 1952. októberében, a világkormány megalakítására összehívott Parlamenterek Világszövetségében egyik nyilvános ülése során ezeket mondta a londoni Kingsway Hali-ben: „Ha a tudományt olyan célból alkalmaznék, hogy a világ számára élelmiszereket termeljünk és kiküszöböljük a betegségeket, le kellene mondanunk bizonyos dolgokról a leggazdagabb és fejlettebb iparral rendelkező országokban. Hajlandó vagyok lemondani egy bizonyos dologról. Hajlandó vagyok lemondani a háborúról. Ha a fegyverkezés érdekében tett erőfeszítéseket erre a célra használnák fel és a világ összes országa békés célok megvalósítására törekedne, tíz év alatt bőségesen biztosíthatnák az egész világ élelmiszerszükségletét. Könnyen elérhetnénk ezt, ha minden nemzet egyedül, saját belátása szerint munkálkodna. A nehézség onnan ered, hogy mivel a világ olyan kicsi lett, a nemzetek e cél megvalósítása érdekében együttműködésre kényszerülnek és ha ez nem következik be, akkor egymás ellen har-J colnak.” SZABOI.CS-S ZATM ARI NÉPLAP Szerkeszti: r szerkesztőbizottság. Felelős kiadó- MPP Szabolcs-Szatmár. megyei eizrt’sága. Szerkesztősen Nviretrvháza. Dózsa Gv.-u. 6. Tel.: 11-70. 11-71 11-7Ű Kiadóhivatal: N:nrecvbáza Zsdánov-utca 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármeg.vei Nyomdaipari vállalat Nyíregyháza. Dózsa Gvörey-út 6. szám Felelős vezető: Szilágyi József.