Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-21 / 171. szám

'Világ proletárjai tgy.es üljetek / XI. évfolyam, 171. szAm ARA 50 FILLER 1954 JULIUS 21> szerda A mai számban : A termelőszövetkezetek megszilárdítása (2. oldal) Háda Dezső, a cséplés mestere (2. oldal.) Hat járásban befejeződött az aratás (3. oldal.) A kormányprogramm nyomában a nyírségi dombokon (4. oldal.) Hírek a megyéből (4. oldal.) L ____________ Újabb nyíregyházi gépkocsivezetők indultak a gátra A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1S54. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről „A földet pedig viszik, egyre viszik a dömperek, a gépkocsik. Egyirányú a közlekedés, egyik sem zavarja, keresztezi a másik útját. Egyik gépkocsin Horváth Mihály, a nyíregyházi TEFU gép­kocsivezetője vasszádpallókat hoz... Tizenöten jöttünk kocsival Nyír­egyházáról — mondja — szom­bat óta szinte megállás nélkül dolgozunk. De most már megfog­juk a vizet. — Mellette Szabó Zoltán gépkocsivezető ül, Mak- lóczi gépkocsivezetőt keresi, aki már reggel 4 óra óta dolgozik. Szeretné leváltani, s közben jön­nek a fehérkötényes lányok, asz- szonyok, kínálgatják a gáton küzdőket: feketekávé, pogácsa, forró tea kerül elő” — ezt írja többek között a tegnapi Szabad Nép „Budapest védői” — című cikkében a hős mentési munkát végző gépkocsivezetőkről. A 92. autóközlekedési vállalat­tól azóta levél is érkezett szer­Megyénk minden dolgozója együttérez a veszélyeztetett terü­letek lakóival. Mindenki segíteni akar, ki hogyan tud. A dohányfermentálóban hétfőn reggel valamennyi üzemrészben t-s munkahelyen röpgyúlést tar­tottak a dolgozok. A legnagyobb együttérzésüket fejezték ki az árvízsujtolta területek lakóival és mindjárt a röpgyűlésen szá­mos dolgozó ajánlotta fel, hogy megtakarított forintjaival siet az árvízkárosultak segítségére. — A gyűjtés első óráiban több mint ezer forintot adtak az árvízkáro­sultaknak — jelenti Suska Fe­renc, a gyár üb-elnöke. A nyírbogdányi üzem dolgozói már több mint 5400 forintot gyűjtöttek. Megható volt a röp­gyűlésen Tóth Miklós tízgyerme­kes apa hozzászólása, aki aggódó ‘zeretettel beszélt a bajbakerü't Az árhullám legmagasabb szintje Budapest és Sztálinváros között van. Budapesten kedden reggel 7 órakor a vízállás 797 cen­timéter, vagyis a tetőzés óta mindössze nyolc centimétert apadt. A Duna Sztálinvárostól Délre további lassú áradásban van. Kedden hajnalban a koráb­ban már kiürített Győr—Révfa­lut védő — eddig óriási erőfeszí­tésekkel tartott — gát mögötti területen nagy vízfeltörés kelet­kezett, amely percek alatt kifej­lődve, talajtörést okozott. A gát megsüppedt és az áíömlő víz át­szakította a töltést. A szakadás kiszélesedésének megakadályozá­sára a munkálatok teljes erővel folynak. A Duna mentén a több mint 700 kilométer hosszú védelmi vo­nalon állandó küzdelem folyik a régen nem látott magasságú és hosszantartó árvíz ellen. Az ár­víz tartóssága a védelmi vonala­kat nagyon igénybeveszi. Sok he­lyen vízfeltörések, átázások jelei mutatkoznak. A pusztító ár ellen az összes erők legszélesebbkörű mozgósításával folyik a harc. A legfontosabb feladat most a »'átak állandó erősítése, mert a kesztőségünkhöz, melyben a kö­vetkezőket írják: „Pénteken délután újabb gép­kocsikat indítottunk Budapestre az árvízvédelmi munkálatokhoz. Páll Gusztáv elvtárs művezető azzal a kéréssel fordult a válla­lat vezetőségéhez, hogy adják oda nekik a vállalat műhelykocsiját, melyen 3 szerelő és 2 segédmun­kásból alakult brigád útnak in­dul a mentési munkákhoz. — A brigád vállalja az árvízvédelem­nél elromlott kocsik kijavítását ott a helyszínen. A vezetőség örömmel tett eleget a művezető kérésének. Az öttagú brigád a műhelykocsival együtt indult a többi gépkocsival a Dunához. Az indulás pillanatában érkezett meg Lukács Béla helyi járatú autó- buszvezető. Kérte, hogy teher­gépkocsival ő is résztvehessen a mentési munkálatokban. Lukács Béla kérelmének a vezetőség szintén helyt adott.” dunamenti gyermekekről, s száz forintot ajánlott fel. A kisvárdai Vulkánban több mint 3000 forintra emelkedett a gyűjtés összege. Megmozdult a megye dolgozó parasztsága is. Tegnapi lapunk­ban hírt adtunk arról," hogyan gyorsította meg a burgonyabe- gyüjtést az árvíz híre. Ma pedig már pénzsegítségről számolha­tunk be. A szamosbecsi Dózsa és a szamoslatárfalvi Ady tsz-böl 12—12, a komlódtótfalusi Kéc Vadas-testvér tsz-ből pedig 20 pár arató ment segíteni az urai Sztálin termelőszövetkezetnek aratni. Mindannyian megígérték, hogy egynapi keresetüket az ár­vízkárosultaknak adják. Antal Gábor kcmlódtótfalusi tsz-tag emellett azt is megfogadta, hogy ledőlt gabonából 1400 ölet vág le egy nap alatt. nagytömegű lefolyó víz áztatja, lazítja a töltések anyagát. A munkák mindenütt tervszerűen folynak, minden szükséges anyag, munkaerő rendelkezésre áll, a figyelőszolgálat éberen működik. Az árvízvédelmi munkák és a lassú apadás eredményeként Bu­dapesten a helyzet biztosítottnak mondható. A veszélyeztetett sza­kaszokon az előző jelentéssel szemben lényeges változás nincs. Albertfalvánál elkészült egy hat­száz méter hosszúságú, két mé­ter magasságú biztonsági gát. A Kvassay-zsilipnél és a III. kerü­letben folyó munkálatok befeje­ződtek. Győr nyugati városrészeit is kiüritík Győrött kedden egész délelőtt folyt a mentési munka a Nagy- Duna árjától elöntött északi kül­városban, Révfaluban. A fokozódott veszélyre való te­kintettel kedden reggel elrendel­ték a város nyugati kerületeinek, Újvárosnak, Szigetnek és Gorkij- városnak a kiürítését. Teherautók és lovaskocsik szállítják el innen a lakosokat és az ingóságokat. A népgazdaság fejlődését, vala- int a dolgozók anyagi helyzeté­nek és kultúrálj színvonalának alakulását 195* lepődik negyedé­ben a következő adatok jellem­zik: Ipar A gyáripar 1954 második ne­gyedévi teljes termelési tervét rü4 százalékra teljesítette. A negyedévi terv jelentős túltelje- siteséhez nagymértékben hozzá­járult a Magyar Dolgozok Pártja III. kongresszus tiszteletére in­dított munkaverseny. A második negyedévi terv túlteljesítésével a gyáripar első negyedévi lemara­dását behozta: az első félévi ter­vet 101.1 százalékra teljesítette. 1954 második negyedévében az egész gyáripar 4.4 százalékkal, ezen belül a könnyűipar nyolc százalékkal, az élelmiszeripar 17 százalékkal termelt többet, a nehézipar 0.8 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1953 második negyedévében. Számos termelési eszköz, me­zőgazdasági gép es közszükségleti cikk termelési. tervét túlteljesí­tették: így például . kőolajból, hutaaluminiumból, durvalemez­ből, foszforműtrágyából, gyalu­gépből, boronából, fogatos vető­gépből, íogatos fűkaszálóból, rá­dióból, penicillinből, pamutszö­vetből, kötöttáruból, nőicipőoől, gyermekcipőből, férfiöltönyből, péksüteményből, cigarettából töb­bet termeltek, mint amennyit a terv előírt. Nem teljesítették a szén, az acélnyersvas, a martinacél, a timföld, a gőzmozdony, az autó­busz, az arató-cséplőgép, az ége­tett tégla, a talpkruppon, a fe­hérnemű, a gyermekkabát, a munkaruha, a pamutharisnya, a margarin, a szalonna, a kolbász­félék, a sajt. stb. második ne­gyedévi tervét. Mezőgazda§ág A párt és a kormány 1953 de­cember 23-i határozata után ez év tavaszán a lakosság élelme­zésére szánt növényekből többet vetettek, mint a múlt évben. A kenyérgabonából télen kipusztult területeket tavaszibúzával pótol­ták. A kenyérgabona vetésterü­lete 6.9 százalékkal, a burgonyáé 18.4 százalékkal volt nagyobb, mint 1953-ban. A szálastakarmá­nyok vetésterülete 16.1 százalék­kal nőtt. Egyes szerződéses nö­vényekre — lenre, kenderre, do­hányra — kevesebb szerződést kötöttek, mint amennyit a terv előírt. A tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezése lehetővé tette, hogy a rizs vetésterületét 53.5 ‘■zúzalékkal, az összes növény ön­tözött területét mintegy 30.000 holddal növeljék. Július első napjaiban ország­szerte megkezdődött az aratás és a cséplés. A munkák szervezet­tebben, jobb technikai felkészült­séggel folynak, mint tavaly. — A kalászosok várható termésered­ménye kedvező. Bár az időjárás télen és kora tavasszal rosszabb volt, mint az 1952—5.3-as gazda­sági évben, mégis a nagyobb ve­tésterület, a műtrágya fokozot­tabb használata és a jobb ápolás eredményeként a kalászosok össztermése előreláthatólag eléri a múlt évit. A szocialista gaz­daságok terméseredményei gabo- naneműekből általában ez évben is jobbak, mint az egyéni gaz­daságoké. A mezőgazdaság 1954 első félévé­ben 1379 traktort kapott,— ezek több mint felerészben kultivátor és aratógép vontatására alkalma­sak. Az új gépek legnagyobb ré­szét a gépállomások kapták. Állatállományunk jelentősen gyarapodott. Sertésállományunk kiheverte a múlt évi rossz ta­karmányhelyzet következményeit, március óta közel 1.1 millió da­rabbal növekedett. Az egyéni gazdálkodók tenyésztési kedve a jó terméskilátások hatására is fo­kozódott. A megnövekedett anya­állománynak több mint fele vem­hes, így a sertésállomány további növekedése várható. Közlekedés A vasút 1954 második negyed­évi áruszállítási tervét 99.4 szá­zalékra teljesítette. A személyforgalom a múlt év­hez viszonyítva emelkedett; vas­úton kb. 2 millióval, távolsági autóbuszon kb. 7 millióval töb­ben utaztak, mint 1953 második negyedévében. r Áruforgalom Az új kormányprogramm vég­rehajtásának első esztendejében nagymértékben emelkedett a la­kosság vásárlóereje. A kiskeres­kedelem — beleértve a vendég­látóipart és az üzemélelmezést is — 1953 második félévében 21 százalékkal, 1954 első negyedévé­ben 23 százalékkal, 1954 máso­dik negyedévében pedig 29 szá­zalékkal több árut adott el, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszereladás egyes cik­kekből jelentősen (pl. édesipari árukból 72 százalékkal, vajból 36 százalékkal, tojásból 32 szá­zalékkal) emelkedett. Több fon­tos cikkből — köztük sertéshús­ból, egyes fűszerfélékből, sörből, szikvízből, jégből — az állatállo­mány multévi kedvezőtlen ala­kulása és egyes idényiparok nem megfelelő felkészülése miatt nem tudták teljes mértékben kielégí­teni az igényeket. A városi piacokra jóval több árut hoztak fel a termelők, mint tavaly, az egyes cikkek piaci ára csökkent. 1954 második negyedében a szocialista kiskereskedelem 56 százalékkal több iparcikket adott el, mint 1953 második negyedévé­ben. A dolgozók a fontosabb ru­házati cikkekből összesen 1200 millió forinttal vásároltak többet, mint 1953 második negyedében. Különösen sok tartós fogyasz­tási cikket vásárolt a lakosság. Pl. rádióból több mint kétszer- annyit, motorkerékpárból közel másfélszerannyit, varrógépből közel ötszörannyit, edényáruból több mint másfélszerannyit adott el a kereskedelem, mint 1953 má­sodik negyedévében. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953 decemberi határozat alapján jelentős mennyiségű me­zőgazdasági kisgépet hoztak for­galomba: az első félévben a ke­reskedelem pl. 11.400 ekét, 14.100 boronát, 9.500 lókapát, 1.300 sor­vetőgépet, 6.900 permetezőgépet adott el. A parasztság 1954 első félévé­ben mezőgazdasági szerárukból közel hétszerest, műtrágyából többszörösét, növényvédőszerek­ből kb. két és félszeresét vásá­rolta a tavalyi mennyiségnek. Bár iparcikkekből jóval többet adtak el. mint tavaly, a lakosság áruellátása nem volt kielégítő. A kereskedelem munkáját megnehe­zíti, hogy a rendelkezésre álló árualap még nem minden tekin­tetben felel meg a vásárlók jelen­tősen megnövekedett igényeinek. A lakosság áruellátása egyes cik­kekből nem mindig folyamatos. A kereskedelem nem elég követke­zetesen érvényesíti az ipari válla­latokkal szemben az áruk minő­ségére vonatkozó jogos követelmé­nyeket és a rendelkezésre álló árukat számos esetben nem a ke­resletnek megfelelően osztja el. Beruházások — építkezések A beruházások volúmene a kor- mányprogrammnak megfelelően csökkent. A beruházások 1954. éves tervének teljesítésében le­maradás mutatkozik. Az építőipar tervszerű munká­ját gátolta a nagyarányú munka­erőhiány. Részben a munkaerő- hiány, részben a felkészülés hiá­nyosságai miatt az építőipar az 1954. második negyedévi termelési tervéből csak 86,9 százalékot való­sított meg. Az átcsoportosítás vontatott végrehajtása következ­tében nagyobb lemaradás mutat­kozik a mezőgazdasági és az egészségügyi építkezések terén. Szociális és kulturális eredmények A negyedév folyamán javult a dolgozók kulturális és szociális ellátottsága. Bővült az egészségügyi hálózat. A negyedév végén 3.200-zal, 8 százalékkal több volt a kórházi ágy, mint 1953. második negyed­évében. 1953. azonos időszakához viszonyítva a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 12 százalékkal, az üzemorvosi mun­kaórák száma 14 százalékkal emelkedett. A bölcsődei hálózat a negyedév folyamán 1100 új férőhellyel, 8 százalékkal bővült. Az általános iskolák VIII. évfo­lyamaiban ez évben több mint háromszorannyi tanuló végzett, mint 1937—38-ban és 12 százalék­kal többen tettek érettségi vizs­gát, mint tavaly. A férőhelyek száma az általános iskolákban a szükséglet alatt maradt. Az egye­temekre és főiskolákra az 1953— 1954,'tanévben 10 százalékkal több hallgató járt, mint az előző tan­évben. A negyedév folyamán közel 5700 mű jelent meg, 6 százalék­kal több, mint a múlt év máso­dik negyedévében. A kiadott könyvek példányszáma 16 száza­lékkal emelkedett. A filmelőadá­soknak a negyedév folyamán több mint 23 millió látogatója volt, 45 százalékkal több, mint 1953 második negyedévében., A rádióclőfizetők száma 1953 azo­nos negyedévihez viszonyítva 180.000-rcl, 18 százalékkal emel­kedett. Budapest, 1954 július 21. Központi Statisztikai Hivatal, Segítjük az árvízkárosultakat Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság jelentése

Next

/
Oldalképek
Tartalom