Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-20 / 170. szám
'Vltáq proletariat eqj^euifjetek ! XI. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1954 JULIUS 20- KtDD A mai számban : A becsület és a versenyzászló (2. oldal) Szívből jövő szeretettel segítjük az árvízkárosultakat (3. oldal) Három járás befejezte az aratást (3. oldal) Sport (4. oldal) Az Árvízvédelmi Kormánybiztosság Jelentése A dunai árhullám legmagasabb vízállása, majd igen csekély apadása Vác—Budapest között a hétfőre virradó éjszaka bekövetkezett. A budapesti vízszint vasárnap este 19 órától éjjel 2 óráig 805 centiméter volt, majd hajnali négy órától egy centimétert apadt, s hétfőn reggel hét órakor 804 centiméter. A győri térségen a helyzet változatlan, Almásfüzitőnél a töltés mögött felfakadó vizeket kisebb s-zádfalazással zárták el. Esztergomnál az erősítési munkák tervszerűen folynak. Itt az éjjeli órákban nagyobb zivatar volt. Ennek következtében a csatornák lezártsága miatt a város belső részeiben összegyűlt esővíz kisebb vízelborításokat okozott. A víz eltávolítása szivattyúzással megindult. Esztergomnál eddig öt centimétert apadt a Duna. A Szentendrei-szigeten fekvő Szigetmonostor és Pócsmegyer községekben — figyelembevéve az árvédelmi munkák előrehaladását, a tetőzés órákon belül várható bekövetkezését, a lakosság felkészültségét és fegyelmezett magatartását, valamint a gyors kiürítés helyi adottságait is — az árvízvédelmi kormánybiztos további intézkedésig felfüggesztette a részleges kiürítés végrehajtását. Az Adony község körzetében lévő úgynevezett szalmacsárdai zsilipnél észlelt csurgás megszüntetésére szoritógátat építenek, hogy az itt húzódó műutat megóvják a víztől. A bölcske—mado- csai szakasznál az ideiglenes töltés erősítése és magasítása lépést tart az áradással. A kömlői híd lezárása folyamatban van. A sóit—bajai szakaszon, a Margittá szigeten és a dunavölgyi főcsatorna mentén folyik a nyúlgá- tak erősítése. A határmenti töltés- szakaszon a védővonal kisebb hiányosságainak megjavításán és szükség szerinti erősítésén dolgoznak. A budapesti védelmi szakaszon honvéd és szovjet műszaki egységek hathatós közreműködésével folynak a veszélyeztetett pontok töltéserősítési munkálatai. Rákosi Mátyás és Bebrits Lajos elvtárs az árvízvédelmi kormány- biztossal vasárnap az esti órákban bejárta a főváros és környéke legfontosabb árvízvédelmi pontjait. Megállapították, hogy a védekezés megfelelő ütemben folyik. A Tiszatáj a Dunatájért Néhány száz kilométer választ <7 rn fiíiBUírj m í ............. i mégis milyen közel ixmnak hozzánk most a komáromiak, bölcskeiek, győriek! Közel von most, nagyon közel Szigetköz, Esztergom lakossága. Ezelőtt sem - tudtak elválasztani bennünket a kilóniéterek tőlük. Ez. előtt is örültünk annak, ha a Dunántúl munkássága, dolgozó parasztsága sikereket ért el, eredményesen dolgozott. Ezekben a na. gokban azonban az eddiginél is kö. c elebb kerültek a szivünkhöz. Ezinte másodpercenként gondolunk rájuk. Egyiittérzünk velük. Várjuk a híreket, amelyek azt jelentik, milyen a helyzet, hogyan állnak helyt a pusztító áradattal szemben. S ha ma egy szabolcs.szatmármegyei mun. I fis, vagy dolgozó paraszt kezébe veszi az újságot, első gondja az, hogy a dunai árvízről szóló tudósí. fásokat, híreket olvassa. Néhány napja gondolunk a dunántúli dolgozókra annyit, mint J9.jö koratava. szán, amikor a mi megyénk dolgozói már szabadok voltak, de a Dunántúl magyarságának földjét még a hódítók csizmái taposták. Igen, akkor gondoltunk, sokat rájuk, akkor is naponta vártuk a híreket. Host az árvízveszély napjaiban újra együtt vagyunk velük, mint ahogy velük van az egész ország. Nemcsak szavakkal és gondolatban, de tettekkel is melléjük álltunk és támogatjuk őket hősi küzdelmük, ben. Nagyszerű és nemes cselekedetek bizonyítják, hogy a mi me. gyénk munkásai, dolgozó parasztjai szivükkel, lelkűkkel, minden ere. lükkel segítik és támogatják őket. Péntek délelőtt Vencsellöre érkezett a hír: az árvízzel borított és veszélyeztetett területek lakosságának és a mentési munkálatoknál dolgozóknak burgonyára van szükségük. Csak cgtiüiéL embernek .szóltak re Mezőker felvásárlói, Két-há- rom órán belül 1000 mázsa burgonyával jöttek a szekerek. A dolgozó parasztok még a vagonberakásnál is segítettek. Rakamaz, Kállúsemjén dolgozó parasztjai nem sajnálták a fáradságot; éjjel is szedték a búr. gonyát, mert tudták, hogy az árral veszélyeztetett területek lakói várják az élelmiszert, várják a segítséget. A nagyhalászi dolgozó parasztok arról beszéltek, hogy szívesen vennének magukhoz az árvizsújíotta területekről gyermekeket, A községi tanács tagjai tegnap előtt rendkívüli végrehajtóbizottsági gyűlésen tárgyalták a dolgozók kérését és ha. tározatot hoztak arra, hogy ötven dunántúli gyermeket vállal a község, amíg a veszély elmúlik és újra nyugodt családi otthon várja majd őket. De főleg úgy segítenek megyénk dolgozói, hogy jobban igyekeznek az aratással, hordással, csépléssel. Azt akarják, hogy minden szem gabona betakarításával enyhítsenek re milliós károkon. Most ezekben at diákban helyettük, az árvizsújíotta területek dolgozói helyett is munkálkodnak. Már csak jobbára arról lehet seri, hogy másodretésű kuka. ricút ültessenek a tarló helyén, de ebből is többet vállalnak azzal az elhatározással, hogy az ország ne érezze meg ezt a hatalmas terme, szeti csapást. A hősi küzdelemnek még nincs vége. Még folyik re harc az árvíz ellen. A gátakon, üzemekben, gyárakban. szántóföldeken egyaránt egy re cél: jobb munkát végezzünk, hogy segíthessünk. E végleg eltün. nek re kilométerkövek, ahogy együtt, közösen küzdünk. K. J. „Gabonabeadási köteiezeUségiinknek eleget tettünk!“ Távirat a nyírbélteki Szabadság termelőszövetkezetből Lapzártakor érkezett: Jelentjük, hogy a Nyírbéltek községben működő Szabadság termelőszövetkezet a jó munkaszervezés folytán mind a búza, mind a rozs beadási kötelezettségének a mai napon száz százalékig eleget tett. . 1954 július 19-én. Kujbus vb. elnök.. A mátészalkai Zalka Máté tsz. túlteljesíti másodvetési tervét A mátészalkai Zalka Máté termelőszövetkezet tagjai levelet küldtek szerkesztőségünkbe, melyben arról írnak, hogy a másodvetési tervüket túlteljesítik és versenyre szólítják a többi termelőszövetkezeteket is. Vállalják, hogy a tervezett 60 hold helyett 90 holdon végeznek másodvetést. Vállalják azt is, hogy a termelőszövetkezet tagjai számára 400—400 négyszögöl területet vetnek be a háztáji tehenek számára. A másodnövény letaka- rítása után minden tag a háztáji gazdaságból istállótrágyát ad a 400 öl trágyázásához. Kádár József tsz. elnök. A hordásnál és a cséplésnél is ott leszünk — ígérik a sóstóhegyi Petőfi tsx. segítői A Mezőkér. Vállalat lelkes dolgozói még kora tavasszal ígéretet tettek a sóstóhegyi Petőfi tsz. állandó segítésére. Amikor megkezdődött a növényápolás, a vállalat 35 dolgozója kapákkal felfegyverkezve rohamozta meg a tsz. gyomos, cukorrépa földjét. — Szükség volt erre a segítségre, mert az idei esős idő hátráltatta a növényápolást. A Mezöker. szakemberei, agro- nómusai még ezután sokszor ellátogattak a tsz-hez, s szaktanácsadással segítették munkájukat. Az aratás közeledtével Hiskó József, Horváth János gyakorlati szakemberek és Krausz Péter, a Mezőker. párttitkára, sokat jártak, keltek a Petőfi tsz-ben, figyelték, mikor érik a búza, és vitték a hírt a vállalat dolgozóinak. A gépírók, könyvelők és a többi szellemi munkások mindig örömmel telve érdeklődtek: mikor mehetünk már mi is egy kicsit aratni. Július 14-én, a kora hajnali órákban 42 dolgozó összegyűlt a Mezőker. udvarán kaszával, üllővel, kalapáccsal felszerelve. Reggel nyolc órakor Krausz Péter, a Mezőker. párttitkára aratási ajándékot, 8 szépen felszerelt új kaszát adott át a tsz. elnökének, s aztán megkezdték a nagy munkát. A kaszások élén a négy agronómus vágta serényen a gabonát. Ezen a napon 10 kaszával 14 holdat vágtak le és ezzel be is fejeződött az aratás a tsz-ben. A Mezőker. dolgozói azonban nem elégedtek meg ezzel a se- segítséggel. Ahogy a hordás megkezdődik a tsz-ben, két fogatot küldenek, hogy a betakarítás hamarabb megtörténjen. A cséplés idejére pedig ismét két cséplési brigádot szerveztek. Az egyik a szombati szabadidőben, a másik pedig vasárnap segíti a cséplés minél hamarabbi befejezését. Újlaki Vilmos. Vasárnapi aratás Fehérgyarmaton Már szombat délután mintegy; 25 fő segített a begyűjtési hivatal, a Nemzeti Bank-uoK es a statisztikai íelügyélóseg dolgozói közül a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád termelőszövetkezetnek. Az eióző napon learatott alázó« kévékét megforgattuk e- az alacsonyabb helyről a dombos reszre vittük, hogy a kereszteKet nagyobb esőzés eseten fel ne vegye a víz. Amikor megszáradt a kéve, mintegy 250 keresztet raktunk össze. Vasárnap reggel mire mi kimentünk, már ott dolgoztak a téglagyáriak és a gépáilomásiak is. A jó időben szépen szaporodtak a keresztek. Munka közben egy egyénileg dolgozó paraszttal is találkoztam. Bangu Lajosnak hívják, már betöltötte az 58. évet. Öt nem hívta senki, magától jött segíteni. Azt mondta: „ fiam katona és most ott van a Dunántúlon, a Duna árjának megfékezésénél. Az életet menti. Én sem nézhetem tétlenül, hogy itt a drága termésből egy szem is elperegjen. Segíteni jöttem, hogy hamarabb meglegyen az aratás. Arattam már én ezen a földön, mint részes arató. Akkor nehéz -volt, most még az ara-: tás is könnyebb, mert szebb az életünk.” Az öreg Bangu bácsi szavai mindnyájunkat még na-' gyobb igyekezetre serkentettek. Egymással vetélkedve arattak az aratógépesek is. Német János traktoros szombat déltől vasárnap délig 15 holdat vágott le. Borbély Lajos, a versenytársa 12' holdról vágta le ez idő alatt a termést. Szilvási Lajos Fehérgyarmat, begyűjtési hiv,i A közös vagyon ellenségei Kulákok aknamunkája a besenyődi Szikra tsz. ellen Az ötéves múltra visszatekintő besenyődi Szikra tsz. a „gyermekbeteg.égek” ellenére is hatalmas utat tett meg a felemelkedés útján. A község területének és a családok számának is mintegy kétharmadát képviseli ez a név: Szikra. Az 1949. évi kicsiny szikrából egy emberi közösséget mindjobban összeforrasztó kohó lett, ahol alakul az új élet. A termelőszövetkezet tagjai a múlt őszi nagy próbát sikerrel állották ki. Voltak néhányan, akik személyi torzsalkodás és egyéb kezdeti nehézségek miatt kiléptek, de 130 tag, a nagy többség szilárdan kiállt a közös gazdálkodás mellett. A közös erő olyan eredményeket hozott, amiről korábban csak álmodtak esetleg a besenyődi dolgozó parasztok. Több mint 50 forintra rúgott egy munkaegység értéke. — Tizenöt-húszezer forintokat vittek haza a tagok. Ez a szép eredmény újabb közös erőfeszítésre ösztönözte a tagságot. Még az őszön beültettek egy negyvenholdas futóhomokos táblát almafával. Negyven hold almás egy darabban micsoda erő, micsoda jövedelemalap. A szövetkezet sertésállománya 170 darabra növekedett, 130 darab juh és 26 darab ló mind ennek a nagy családnak a közös vagyona. A termelőszövetkezet kalászosai az egyénileg dolgozó parasztok elismerése szerint egy—másfél mázsával többet fizetnek holdanként. Évröl-évre gazdagabb gyümölcsöt hoz az új úton járó Szikra tsz. tagjainak összefogásában rejlő nagy erő. A község kulákjai is látják ezt a hatalmas erőt, érzik, hogy ez a .gazdálkodási forma az, ami kezükből végkép kiveszi a kizsákmányolás lehetőségének az utolsó morzsáját is. Mindig támadták, ahol tudták a szövetkezetei, de az utóbbi hónapokban különösen nagy igyekezettel láttak hozzá a szövetkezet rombolásához. Nagy Bálint, Lóránt Menyhért, Jenei Károly, Jenei Menyhért a tavasz folyamán önkényesen belementek a termelőszövetkezet szőlőjébe, amit korábban felajánlottak az államnak. Nem is olyan régen, még májusban is a kulákok kijártak a szőlőbe. — Míg végre a hatóságok felébredtek és kitiltották onnan őket. (Habár a járásbíróság még mindig nem ébredt föl, mert egy ku- lákot sem büntettek meg, amiért disznó ormányukat beletúrták a termelőszövetkezet szent vagyonába.) Akik „már nem kulákok“ A kulákok látták, hogy nekik mindent szabad — és tovább folytatták a rombolásukat. Igaz, a községi párttitkár és a községi tanácselnök a „földfoglaláson” kívül egyéb bűneikről, alakoskodásaikról nem tud. Elsősorban a kulákok elhíresztelték magukról, hogy ők már nem kulákok, „ugyanolyan dolgozó parasztok” ők is, mint a többi besenyődi. Ezt természetesen ők nem a tanácselnöknek, vagy a párttitkárnak mondják, hanem a szövetkezet olyan tagjainak, akik politikailag kevésbbé képzettek, Az ő hangjuk beszélt a napokban is Tridli Jánosné szövetkezeti tagból, amikor azt mondta, hogy „nem kulák már az egy se”. Nem csodálható az ilyen kijelentés egy egyszerű asszony szájából, ha a Szikra tsz. elnöke, Szabó Sándor maga is felül egy szekérre a kulákkal. Jenei Menyhért kulák állandóan a vásárokat járja, kupeckedik. Egyik alkalommal Nyírbátorba vitte el a tsz. szekere. Ezekután Jenei meg nagyobb vérszemet kapott, együtt járt a tsz-tagokkal a korcsmába. Most már „egyformának” hirdeti magát a volt cselédeivel. Két héttel ezelőtt Jenei Menyhért volt korcsmáros kupec, aki a földjét mindig cselédekkel dolgoztatta, labdaiúgó mérkőzést' vezetett Besenyődön. Az ő 105 kilójával és a több mint 50 évével odadörzsölődött az ifjúsághoz, hogy fertőzzön az ifjú lelkekben.. Ezeket mind csak apró dolgoknak látják Besenyődön. — Arra azonban már nem találnak feleletet, hogy mi az a métely, ami a tsz-t fertőzi. Ez az. A kulák-i (Fotyhefk a 2. oldalon.)
