Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-17 / 168. szám

1954 JULIUS 17, SZÓMBA! N £ P L á P ÍS Külpolitikai hírek Az ausztriai szovjet tőbiztos 300.000 schilling segélyt utalt ki az árvízkárosultaknak Az ausztriai szovjet tájékoz­tató szolgálat a következő köz­leményt adta ki: A Szovjetunió ausztriai főbiz­tosának tisztségét betöltő J. Z. Kraszkevics vezérőrnagy július 15-én meglátogatta Raab kan­cellárt és a szovjet kormány ne­Hatalmas ütemben erősítik a gátakat az Ásványrárótól lefelé eső szakaszón, hogy a Sziget­köz délkeleti községeinek kiürí­tése rendben ^^történhessék. A vízügyi igazgatóság és a megyei tanács vezetőijetiteken reggel re­pülőgépről figjÉjjat meg a munká­latokat. Mind pftjgv Dunán, mind a mosoni Dunaiig on mindenhol nagy erővel dolgoznak a gáta­Katona Lajos, a városi tanács VB. elnöke a városi pártbizott­ság vezetőivel együtt éjjel-nappal munkában van, intézkedik. A Kisduna vízállása csütörtök estig 720 centiméterről péntek reggelre 743 centiméterre emel­kedett, ami mintegy hatvan cen­timéterrel magasabb az itt va­laha is mért vízállásnál. A víz szintje egyelőre még emelkedik. A gátak magassága elbírja a to­vábbi emelkedést, egyes helye­ken azonban átszivárgások van­nak. Az árvíz következtében Bajor­országban több mint ötvenezer család vesztette el állatállomá­nyát. A „Neues Deutschland’’ je­lenti, hogy „A megvadult folyók árja háztetőket, gazdasági eszkö­zöket, állatokat, autókat sodor magával” .., A Német Demokratikus Köz­társaság árvízsujtotta területein legtöbb helyütt a víz apadása fi­gyelhető meg; a központi árvíz- védelmi bizottság jelentése sze­rint a víz óráról órára apad. Már vében részvétét fejezte ki az Ausztriát és az osztrák népet sújtó elemi csapás miatt. Raab kancellár tudomására hozta, hogy a Szovjetunió ausztriai főbiztosa 300.000 schilling segélyalapot utalt ki az árvízkárosult osztrák lakosságnak. kon. A már kiürített községekben nem láttak elhagyott állatokat. A délelőtti órákban a mosoni Dunaág védőgátja is megingott két helyen. Az egyik áttörés Du- nakiliti községet fenyegette, ezért ennek a községnek kiürítését is elrendelték. A másik veszélyezte­tett hely Mecsér község, ahol a kitörő víz a bécsi műút felé szi­várog. A Rábca folyó partján elterülő győrszigeti városrész mintegy másfél méterrel alacsonyabban fekszik a folyó jelenlegi szintjé­nél. A gát azonban itt jól állja a víz nyomását. Kisebb átszivárgá- soktól eltekintve, Győrsziget je­lenleg biztonságban van. Súlyosabb a helyzet a Kisduna balpartján lévő, ugyancsak mély- fekvésű révfalui városrésznél. Te­kintettel a komoly veszélyre, pén­teken reggel, elrendelték a rév­falui városrész kiürítését. Mint­egy hatezer ember biztonságba- helyezéséről van szó. több helyen visszatértek medrük­be a folyók. Drezda környékén a víz elöntött több, mint nyolc­ezer hektár termőterületet és le­gelőt. Az árvíz elleni harcban meg­mutatkozik a Német Demokrati­kus Köztársaság lakosságának egysége. Rövid idő alatt az ár- vízvédelmi bizottság több mint ezerháromszáz levelet kapott Ber­lin lakóitól, akik kérik, hogy résztvehessenek az árvízsujtotta vidékek mentési munkálataiban. A „Vietnami Tájékoztató Iro­da” jelenti, hogy Ho Si Minh elnök július 14-én a francia for­radalom évfordulója alkalmából üzenetet intézett a francia hadi­foglyokhoz. Utasítottam összes hatóságainkat — hangzik a többi között az üzenet — tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy ün­nepséget rendezhessetek július 14-e alkalmából. Boldog ünnepet ás jó egészséget kívánok nektek.” * A tokiói rádió jelentése szerint Tokióban július 14-én, a Japán Kommunista Párt megalapításá­nak 32. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak. Az ülésen megjelent Kaszuga, a központi vezetőszerv elnöke, a kommunis­ta párt számos vezető személyi­sége, továbbá a pártsajtó és a társadalmi élet képviselői. Az ünnepi ülésen mintegy ezer sze­mély vett részt. * Mint Szöulból közük, a „Tehan Színműn” című félhivatalos lap a koreai fegyverszüneti egyezmény megsértését célzó provokációs fel­hívást tett közzé. „Minthogy a genfi tárgyalások a koreai kér­dést illetően semmit sem nyúj­tottak, a fegyverszünet már nem áll fenn” — írja a lap. * A Bjelorussz SzSzK Legfelső Tanácsának Elnöksége ratifikálta a fajirtás bűntettének megelőzé­séről és büntetéséről, a nők po­litikai jogairól, a háború áldoza­tainak védelméről szóló, az ENSZ közgyűlése által elfogadott kon­venciókat. * Az AFP közlése szerint az amerikai hadügyminisztérium tá­jékoztatta a szenátus „fegyveres erők bizottságát”, hogy a száraz­földi, tengeri és légierők nyolc­van tagját elbocsátotta, mert azok „nem rendelkeztek a meg­kívánt biztonsági garanciával”. Az amerikai hadsereg különszol- gálata most vizsgálja a fegyveres erők 392 másik tagjának ügyét, akiket „gyanúsnak” találtak. • Az „AFP” müncheni értesülést közöl, mely szerint csütörtökön kihirdették a kivételes állapotot a nyugatnémet Passauban; így akarják a munkanélkülieket ar­ra kényszeríteni, hogy résztve- gyenek a többméteres sárral bo­rított kerületek megtisztításá­ban. Pénteki helyzetjelentés a Duna felső szakaszáról Győrött .nagy erőfeszítéseket tesznek a város védelmére Az árvíz pusztításai Németországban A Balti-tenger rádió- táviniszai az éjfélt éi a delet a hajóellenőr­zés órájának nevezik, mert ilyenkor kezdik mer; a rddióörszolgála. tot, ilyenkor kapja meg a parti rádióállomás a hajóktól a koordinátá­kat, amelyek jelzik a hajók éjféli, illetve déli tartózkodási he. Igét. Egyik éjszaka, ami­kor 0. D. Aliik diszpé. cser átvette az ügyele­tet, a ,,Kolhoznyik” gő. zös rádiótdvirásza kö­zölte, hogy a hajó ki­kötött Gdansk lengyel kikötőben. A „Kolhoz- nyik'' nemrég hagyta el a távoli Argentina partjait és teljes rakó. mánnyal érkezett a balti vizekre. A „Dmitrij Don- szkoj" motoroshajó Ki. nából Konstanta ro­mán kikötőbe tart. A „Beloosztrov” teher, és személyszállító gőzös London felé vette ilt- ját. Sok szovjet hajó tar­tózkodik a tengereken, rakodik be és ki a vi­lág minden országának kikötőiben. A diszpé■ cseri irodába szüntele­nül érkeznek a rádió­grammok, amelyek a távoli vizeken hajózó tengerészek munkdjá. ról adnak hírt. Akad közöttük olyan is, amely csak egy rö­vid mondatból áll: „Északi szél: 8-9 cső. mó". item szorul külö­nösebb magyarázatra, hogy ez már vihar, amely végigsöpri a fe­délzetet, úgyhogy a le­génység munka közben kötelekkel biztosítja magát, hogy a szél le ne sodorja a lengerbe. Mindez természetes, mint ahogy az is tér. Az éter hullámain mészeles, hogy a „Jean Jaurés” fedélzetén ki­bírhatatlan a hőség és a hajó kazánházában a hőmérséklet elérte az 52 fokot. üjabb rádiógramm. Szerogodszkij elvtárs, a „Marsall Govorov” motoroshajó kapitánya közli, hogy ez a ten­gerjáró hajó Géműdből elindult Észak-Afriká- ba, hogy ott az egyik lengyelországi kikötő számúra műtrágyát ve. gyen fel. Sok mindenről be. szélnek a szélességek és hosszúságok szám­adataitól tarkálló ha- jórádiógrammok. Az egyiken például az „Akagyemik Krilov’’ motoros ad hírt arról, hol tartózkodik az éj. jel. A rádiógramm mindössze két számot tartalmaz: a szélessé, get és a hosszúságot. De milyen érzés fogja el a diszpécsert, ami­kor ennek a hajónak a nevét olvassa! A mo­toros személyzete már két éve van távol ha. zájdtól, a leningrádi kikötőtől: Tengerészei két évig tűrték az In. diai- és az Atlanti, óceán tropikus felhő, szakadásait, több mint fél esztendeje fagyos­kodnak a Barents-ten. ger jeges hullámain. Boldog örömmel szőrit kezet a diszpécser d kapitánnyal és a rádió- távirdsszal, akikkel hét éven keresztül az été. ren keresztül beszélge­tett. Lesz nagy öröm a tengerészek otthoná­ban! Újabb rádiógrammok érkeznek. Több hagy hajó közeledik Lenin, grádhoz és Rigához. Sokezer tonna köz­szükségleti cikket hoznak magukkal. Gon­doskodni kell arról; hogy a rigai és a lenin. grádi kiköt őmunkásotc már a kikötés pillana­tában megkezdjék a1 hajók kirakását és ai- minimumra csökkent­sék a hajók kikötőben tartózkodásának ide. jét. A diszpécser, miután pontosan megállapítjaí a hajók érkezésének idejét, értesítést kuli a kikötőknek. — Melyik kikötőben! vegyünk fel üzemanya­got f — kérdezik ad. cmtlk hajóról, amely az Atlanti-óceánon jár. — Kérjük, gondos, kódjának róla, hogy!, visszatérő utunkon teljes rakományt kap­junk — táviratozzák aí másik hajóról. ' Kém elég, ha a disz. péoser operatívan kő; vetni tudja a hajóid mozgását. Fontos, hogy-, gyorsan és idejében tá­jékoztassa érkezésük­ről a szovjet és a kül.\ földi kikötőket, birtok sítsa a hajók anyagi és- műszaki ellátását, gon. doskodni kell arról is„ hogy kihasználják a hajóürt. A diszpécser a parti rádióállomáson kérész, tül élénk és állandó kapcsolatot tart a ha­jókkal. A diszpécseri iroda ablakából jól látni a': széles kikötőt s annak mozgalmas képét. A diszpécser egy pil­lanatra félreteszi a rá. diógrammokat, tekin­tete a világtérképen- megrajzolt kék útvrma.l lakra téved. Figyelme.wi sen nézi ezeket a vo-. maiakat, amelyeken a szovjet hajók halad' nak. ­(NUr'm> Amerikai katona menedékjog* kért a Német Demokratikus Kö"***rsas*^É» kormányától Raymond Howard Hutto, a mély?r'nossági számú katonája Berlinben állomásozó amerikai po’'lKa' menehékjogot kért a főhadiszállási szolgálati zászlóalj ,emet; Demokratikus Köztársa- b-századának RA 53.177.942 sz ’ * ság kormányától. A sűrű, szinte áthatolha­tatlan rengetegben, a tá­bortűz mellett yly^ a „har­mincnyolcak” egyikével be­szélgettem. Igen, 'ennyien voltak, amikor" a ^.„Felsza­badulás brigádja” névvel megalakult Vietnamban az első népi partízáncsapat. A harmincnyolc efciber közül kilencnek volt Féhdes pus- Kája, a többiek régi va­dászfegyverekkel, tőrökkel voltak felfegyverkezve. Ez a maroknyi partizán­csapat később hatalmas, jól felszerelt, hősiesen küz­dő hadsereggé fejlődött. A hadsereg főparancsnoka Vo Nguen Ziap. * — Amikor a vietnami— kínai határt megtisztítottuk az ellenségtől, — mondja a vietnami tiszt, — a megré­mült gyarmatosítók legjobb tábornokukat, De Lattre de Tassigny-t küldték ide. aki 1951-ben teljes erővel az általunk felszabadított tar­tományok ellen támadt. Mé­lyen beengedtük a tarto­mányba az ellenséget, az­után egyszerre elvágtuk előttük a közlekedési útvo­nalakat, lehetetlenné tettük számukra a lőszer- és élel­miszerszállítást. A hoa bini visszavonulás az expedíciós hadsereg egyik legszégyen- teljesebb veresége volt. De Lattre de Tassigny fia, életét vesztette ebben az ütközetben, — folytatta a tiszt. — De a tábornok, fián kívül, valami hasonlít­hatatlanul nagyobbat: a becsületes katona hírét is elvesztette. Az expedíciós csapatok felháborító gaztet­teket követtek el a tábor­nok parancsára: békés fal­vakat perzseltek fel, ártat­lan nőket, gyermekeket lőt­tek agyon ... Ezután Sálán tábornok vette át a francia csapatok irányítását. Pa­rancsot adott a katonák­nak, hogy az utolsó szemig vegyék el a rizst a lakos­ságtól, pusztítsák el a bi­valyokat. Olvastam a ka­tonákhoz intézett utasítá­sát: „Minden megölt bivaly többet jelent, mint öt agyonlőtt partizán, mert sok olyan kezet láncol az ekéhez, amely különben ellenünk fordulhatna”. A tábornok számításaiba azonban súlyos hiba csú­szott: az asszonyok és gyer­mekek húzták az ekét az elpusztított bivalyok he­lyett, a férfiak pedig to­vább harcoltak. Az ellen­ség visszavonult, felgyúj­tott falvakat és leöldösött bivalyokat hagyva maga mögött... A katona néhány pilla­natig a tábortűz vörös lángnyelveit nézte. — A visszahívott Sálán helyett azután az amerikai iskolát járt Navarre tá­bornok jött Vietnamba. — Megparancsolta, hogy ha­ladéktalanul kis ejtőer­nyős csoportokat dobjanak le a völgyekbe és a hegy­oldalakra. Az ejtőernyő­söknek az lett volna a fel­adatuk, hogy felrobbantsák a gátakat, rettegést és pá­nikot keltsenek. A lakos­ság azonban elfogta az ej­tőernyősöket, egyetlen egy sem tudta közülük végre­hajtani a parancsot. A tiszt szájaszögletében mosoly bújkáit, s élénken folytatta: — Három év óta állan­dóan a mi kezünkben var a kezdeményezés. Hallak amott az ágyúzást? A sien Bien Phunál bekeriV-t eL lenséges csapatok dühön- gének, mert nem indítunk most támadást alkalma­sabb időpontra várunk. A franciák erőfdé változtat­ták a völgyi. Abban bíz­tak, hog' megtámadjuk őket és ett pusztulunk. Rö­vidlátó emberek! Nem, mi nem ott támadunk, ahol ők szeretnék, ahol várnak bennünket. De nem is en­gedjük ki őket innen! Ezt az erődöt halott; erődé vál­toztatjuk! A völgy felett uralkodó magaslatok mind a mi kezünkben vannak, s mi éberen őrködünk. — Egyetlen repülőgép sem szállhat le a völgyben: a repülőterek felett mi ren­delkezünk. Mindössze any- nyit tehetnek, hogy élel­miszert dobnak le ejtőer­nyővel az ostromlottaknak. Tegnap két francia csapat áttörést kísérelt meg. Lát­ták a foglyokat? A két csa­patból -k»ye*tínT]!;at°nf. s®m (ért i>ssza ... Ha kell, ár­nyai hadserege, kúszó- Ijnirok lavinája leszünk, -aratlanul, bármilyen irányból lecsaphatunk rá­juk — A tiszt elhallgatott, majd rövid gondolkodás után folytatta: — A franciák várják, el­keseredetten várják, hogy itt fogunk támadni. Mi ugyanakkor Hanoit veszé­lyeztetjük, délen támadjuk meg az ellenség zászlóal­jait. Oda pedig semmiféle segítség nem jut el, mivel innen, a Dien Bien Phu völgyében bekerített csa­patokból egyetlen embert sem lehet átdobni. Egyál­talán, a körülzárás gyűrű­jén semmiképen nem tud­nak áthatolni. ... .Hajnalodott. Bősé­ges harmat hullt a földre. Váratlanul repülőgépek bu­gását hozta felénk a szél. Nemsokára amerikai „Da- kota”-gépek húztak el a levegőben hármasával. — Egyszerre fekete pontok jelentek meg az égbolton, s fehér ejtőernyők nyiltakki fölöttünk. A gépek élelmet' és lőszert dobtak le a be­kerített csapatoknak. A szél messzire sodorta az ejtőer­nyőket céljuktól. Ekkor megszólaltak a golyószó­rók, megelevenedett a né­ma dzsungel. — A küldemények nagy­része a mi kezünkbe kerül. Ezért nem nagyon nyugta­lankodunk az ellenség ilyenfajta akciói miatt, — jegyezte meg mosolyogva a vietnami tiszt. * Amikor egy februári es­tén elutaztam Dien Bien Phu vidékéről, Le Liem tá­bornok, a frontparancsnok egy ejtőernyőt küldött ne­kem ajándékba azok közül, amelyeket azon a hajnalon láttam lehullani. Magam­mal vittem Lengyelország­ba,, hiszen ez az ejtőernyő azt bizonyítja, hogy a viet­nami nép leigázására törő gyarmatosítók erőfeszítései mennyire eredménytelenek. (Azóta Dien Bien Phu-t a vietnami néphadsereg el­foglalta és győzelmesen tör tovább előre. — Szerk.) Háromezer kilométer Vietnamban W. ZUKROWSKI, a Vietnamban járt lengyel író útijegyzeteiböl. A vízár elleni küzdelemben az ország más részeiből érkezett munkacsapatok is résztvesznek. Különösen kitűntek a hősi mun­kában a budapesti keszonépítők, a vasútépítők, valamint a honvé­dek. A győri pártiskola hallgatói elsőnek siettek a veszélyeztetett helyre, hogy segítsenek a gátak erősítésében, az ingóságok elszál­lításában. A részükre kijelölt sza­kaszon éjjel-nappal ott vannak a városi pártbizottság, valamint az üzemi pártbizottságok tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom