Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-09 / 161. szám
UiUiy pratetarjui tgipeiüLffiek J XI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM FILLER 1954 J,ULIUS 9’ PÉNTEK A mai számban : V. M. Molotov visszaérkezett Genfbe (2. oldal) Egy elintézetlen levél nyomában (3. oldal) Kombájn arat az ördögház-düliőben (3. oldal) Egy régi mesterség (4. oldal) Sport (4. oldal) Békearatás Megyeszerte kezdetét vette a legnehezebb, de legszebb paraszti munka: az aratás, az élet betakarítása. Az aratási verseny elején a legeredményesebben a nagykállói járás parasztjai dolgoznak, ők vezetnek a versenyben. Dicséret .illeti őket. Márcsak azért is, mert időben, gyorsan, szemveszteség nélkül learatni hasznos cselekedet — béketett. A beérő kalászosok magvait életnek nevezte el népünk s ez a szó eszünkbe juttatja a másik szót is „béke”. Arra gondolunk, hogy minél több „élet" kerül be hombárainkba, minél gazdagabbak lesznek kamráink, a család és az ország kamrája, annál erősebbek vagyunk. Erőteljesebben fejlődik gazdasági életünk, vidámabban virágzik kultúránk, erősebb, szilárdabb lesz egész népi demokráciánk. Szilárdabb, erősebb lesz a Magvar Népköztársaság, a béketábor egyik bástyája! De gondoljunk másra is! A tizedik szabad aratás alkalmával idézzük fel azokat a forró, tikkasztó nyári napokat, amikor az uraság földjén kellett verejtékezni, semmiért, vagy nagyon kicsiért. S még ennek a munkának is örülni kellett! örülni kellett annak, akinek minden 11-ik kereszt jutott csak, mert olyanok is voltak sokan, akik kenyér nélkül maradtak. Szomorú levelet őriz a megyei levéltár. Dobinszki Mihályné balkányi szegényasszony írta 1938 nyarán Borbély alispánnak. Olvassunk el néhány sort ebbői a levélből:' „Tisztelettel felkérem a legméltóságosabb urat, méltózt.asson megkegyelmezni ezen eléhezett családnak, mert ahová elmentünk aratni, hazaküldtek. A községhez már nem vagyunk hajlandó elmenni, mert mindhiába mennénk, kihajítanának és ha elpanaszolom, hogy már éhen kell kilenc, gyermekemmel meghalni, kiröhögnek és azt mopdják, együnk levegőt. Sajnos, már. 11 hónap óta egy falat kenyér a házamnál nincs, de meg. hogy kenyér nincs, még főzni sem tudok, mert még a betévő falatom sincs meg, már teljesen nem bírjuk az éhséget..." A levelet 1938-ban írta Dobinszki Mihályné. Abban az esztendőben, amikor a náci banditák felgyújtották a háború tüzét Európában, abban az esztendőben, amikor a magyar búza, rozs, kenyér a magyar urak galádságából szakadatlanul kezdett áramlani Németország felé, hogy táplálja a véres hitleri fenevadat. Kétszeres iga alatt verejtékezett az úri Magyar- országon a magyar szántóföldek aratója, marokszedője: az urak igája, a német háborús gyújtogatok igája alatt, ketten tartották a zsákot a cséplőgép alá: a magyar úr és a náci.katona! S éppen azoknak nem jutott kenyér, akik érte .verejtéküket hullatták. Gondoljunk vissza erre a szörnyű időkre és jusson az is eszünkbe: újra fel akarja emelni páncélsisakos fejét a német militarizmus. Nyugat- Németországban a newycrki bankárok, gyárosok jóvoltából új támadó hadsereget szerveznek a hitleri banda példájára Európa, Magyarország, Csehszlovákia, a Szovjetunió békéje ellen. Magyarország népére évszázadokon keresztül kettős iga nehezedett. Az urak és a német militaristák igája. A német militarizmus ősi ellenségünk, békénk, jólétünk veszélyeztetője. Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen küzdenünk elsőrendű hazafias kötelességünk. És mivel is tudnánk jobban harcolni a békéért, a német militarizmus feltámasztása ellen, mint éppen a napi munkával, most az aratás jó elvégzésével?! Ezért is békearatás a mi aratásunk. Nemcsak életet takarítunk be, hanem életet, békét is őrzünk akkor, ha nagyobb lendülettel suhog a kasza a földeken, gyorsabban emelkednek a kazlak a szérűkön, frissebben pereg, az új szem a zsákba, a magtárba. Teljes joggal várhatjuk el békebizottságainktói is, hogy az aratás-és betakarítás ideje alatt tevékenyebb, élén- kebb felvilágosító munkát folytassanak. Számos helyről érkeztek jelentések érdekes és hasznos kezdeményezésekről. A nagykállói járás békebizottságai elhatározták, hogy a földeken, az akácfák alatt békesarkokat rendeznek be: asztalka, rádió, újságok. Ezeken a helyeken pihennek le az aratók s közben meghallgatják a rádió egy-egy érdekes hírét, valamelyik békebizottsági tag felolvasását. Vannak helyek, ahol a békebizottságok a szünidőre hazatérő diákokat kérték fel arra, hogy olvassák fel a dolgozókat érdeklő békeharcos írásokat. Megvan a mód és lehetőség arra, hogy most, a legnagyobb nyári munkák idején is tevékeny fel- világosító munkát végezzenek békebizottságaink a békearatás sikere érdekében. A napokban nagy vihar zudult végig a megyén s az okozott károk helyreállítására összefogtak a munkások, a parasztok, a dolgozók, a városok és falvak lakói s már szinte nyoma sincs a vihar pusztításainak. Újra állnak a villanypóznák, szabadok az utak s a mező növényei is kiheverték az okozott kárt. Az emberek összefogása, közös ereje még a természeti csapásokkal szemben is 'ikerrel jár. Hogyne járna sikerrel az emberek összefogása egy olyan veszéllyel szemben, amelyet emberek akarnak vihar módjára az emberiségre zúdítani! A háborús gyújtogatok, a magukat embereknek nevező atombanditák pusztító, öldöklő, .mindent romekbadöntő vihart szeretnének a világra zúdítani. Mi, az egyszerű emberek százmilliói azonban ösz- szefogunk és elűzzük fejünk felől a háború sötét felhőit. A farpai Bajcsy Zsilinszky tsz. tagjai vasárnap is aratnak A farpai Bajcsy-Zsilinszky termelőszövetkezet tagjai, hogy megrövidítsék az aratás idejét, vasárnap is aratni fognak. Egy nappal hamarabb learatni nagy előny, mert az aratás végén már általában túlérik a termés, amikor egy szélvihar, vagy kisebb jégverés is hatalmas kárt tehet a vetésekben. A szövetkezet tagjai elhatározták. hogy vasárnapra 25 kaszát állítanak munkába saját erejükből. Aratnak a fogatosok, takarmányosok, mindenki, aki csak elvonható az állatoktól. Különösen nagy lelkesedéssel jelentkeztek a fiatalok a vasárnapi munkára. A földművesszövetkezet sört és egyéb üdítő italokat biztosít a tsz. tagjai számára kint a mezőn. A földművesszövetkezet nemcsak így segíti az aratást. Vasárnapra egy aratóbrigádot szerveznek ők is, sőt versenyre hívták a helyi terményforgalmi vállalat és a községi tanács dolgozóit, akik szintén jelentkeztek a tsz-ben vasárnapi aratásra. A versenyt az dönti el, hogy egy-egy kasza után kinek lesz este több keresztje. A termelőszövetkezet tagjai pedig a megye valamennyi termelőszövetkezetét versenyre hívják, hogy ezen a napon melyik termelőszövetkezet arat le több terményt. A hét közepén a szövetkezet tagjai már megkezdték az árpa aratását és a gulácsi gépállomás kombájnja is segíti őket. Oláh István ÍO holdon felül arat naponta Oláh István vencsellői traktorista a tisza- berceli Petőfi termelőszövetkezetben dolgozik aratógépével. Két nap alatt 21 hold ősziárpát vágott le. Vállalta, hogy tervét 110 százalékra teljesíti, 10 holdnál kevesebbet nem arat naponta. líj terményből teljesítette takarmánygabona beadását a nyírpazonyi Gerd és az újlehértói Dózsa termelőszövetkezet A nyírpazonyi Gerő termelőszövetkezet néhány nappal ezelőtt arról volt híres, hogy a járásban ott vágta először kombájn az új termést. Tegnapelőtt pedig a megyében elsőként teljesítették új termésből takarmánygabona beadásukat. A beadási kötelezettségük 10 mázsa 80 kiló volt — maradéktalanul teljesítették is. Egyformán dicséret illeti a tsz. tagjait és a kombájnistákat, akik jó munkájukkal hozzájárultak a gyors beadáshoz. Az újfehértói Dózsa termelőszövetkezet tavaly első volt a gabonabeadásban, az idén sem akarnak alulmaradni. A nyírpazonyi Gerő tsz. után a másedikok ők voltak a takarmánygabonából. Elvégezték az ösziárpa aratását, rögtön c'épeltek és a cséplőgép alól teljesítették is beadásukat. A 11 hold ősziárpa helyén már 5 holdat be is vetettek másodterménnyel. Ha ilyen iparkodással végzik a Dózsa tsz. tagjai a kenyérgabona-aratást, cséplést és a beadásukat a cséplőgép alól teljesítik, az idén is elsők lehetnek a járásban a beadás teljesítésében. (wáván már 140 hold másodvetés van A gávai dolgozó parasztok nyolcadikéig 191 holdon végezték el az aratást, a másodvetést pedig 140 holdon. A 140 hold egy részét újburgonya után vetették, de nagy ütemben folyik az árpatarló szántása is, amibe most vetik a másodnövényeket. A nyíregyházi járásban eddig legtöbbet az ibrányi dolgozó parasztok arattak le. Nyolcadikéig 871 holdon végezték el az aratást. Ezt az eredményt jó másfélnapi munkával érték el. A nyírgyulaji Petőfi termelő- szövetkezet elfogadta a versenykihívást Június végén a nyírbátori- Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai versenytársul a nyír- gyulaji Petőfi termelőszövetkezetet választották, A Petőfi tsz. a kihívást elfogadta és néhány ponttal azt ki is bővítette. A 320 hold kalászosukból 150 holdat géppel vágnak le. A fennmaradó 170 hold levágásához 30 kaszát állítottak be, a családtagok közül 15 főt vontak be a munkába. Az aratást hat nap alatt végzik el. Az aratással egyidőben végzik a tarlóhántást és másodvetést is. Másodvetést 135 holdon végeznek. A háztáji tehenek részére is vetnek egy-egy félhold másodvetést a közös területen, így őszre kevesebb takarmányt kell kiadni az összegyűjtött takarmányból. A cséplést saját munkacsapatukkal végzik. Vállalják, hogy 10 nap alatt a hordás befeje-. zése után végeznek a csépléssel. A beadási kötelezettségüknek az első napon eleget tesznek. A nyírmihálydi termelési bizottság munkájának néhány tapasztalata Dúslombozatú Iák rejtik el szemünk elől Nyírmihálydi községet. A faluba érve, első pillantásra úgy tűnik fel, mintha nem is laknának benne. Az utcán is csak itt-ott lehet látni egy-egy öregedő asszonykát, vagy porban játszó gyereket. De mihelyst elhagyjuk a községet és a határba tekintünk, annál több szorgos, serényen munkálkodó dolgozó parasztot látunk. Itt is, ott is villognak a kaszák. kattognak az aratógépek, a község dolgozói megkezdték az Sok vita, sok vélemény hangzott el a tél folyamán, míg 32 taggal megalakították a termelési bizottságot. Nem volt haszontalan a vita. A falu dolgozói olyan gazdákat választottak a bizottságba, akik péidamutatóak és munkájukkal eddig is bebizonyították, hogy szeretik a földet, értenek a gazdálkodáshoz, szakmai tanácsukkal sok segítséget tudnak adni a falu dolgozóinak. Minden kezdet nehéz — mondja a közmondás, így volt ezzel a termelési bizottság is. Kezdetben bizony nem. naaratást... A most egy éve megjelent kor- mányprogramm ebben a községben is nagy változást hozott. A dolgozó parasztoknak megnőtt a termelési kedvük, de megváltozott gondolkodási módjuk is. A mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat ezt még csak fokozta. A falu többségének az volt a véleménye: — megvan minden termelési lehetőségünk, most már rajtunk a sor, hogy szebbé tegyük életünket. gyón tudták: mi a feladatuk, mit kell tenniük. A pártszervezet és a tanács vezetői segítségükre siettek. A pártszervezet taggyűlésen, a tanács vb. ülésen tárgyalta meg a segítségadás kérdését. Határozatot hoztak, hogy rendszeresen résztvesznek a termelési bizottsági gyűléseken. Felkarolják kezdeményezésüket és javaslataikat. A bizottságba beválasztott párttagoknak pedig azt a pártmegbiza- tást adták, hogy tudásuk legjavával tevékenykedjenek a bizottságban. A termelési bizottság megalakulása után munkához is látott, megalakította a különböző (növény- és gyümölcstermesztési, valamint az állattenyésztési) szakcsoportokat.' Megalakulásuk óta 2-3 hetenkint rendszeresen megtartják gyűléseiket. Javaslataikat, elgondolásukat érvényre juttatják. Ehhez nagyban hozzájárul a pártszervezet segítő keze. Már a tél folyamán a községi agronómus vezetésével szakmai ankétokat szerveztek. A község dolgozó parasztjainak többsége itt tanulta meg: hogyan és mikor kell alkalmazni a műtrágyát, a fejtrágyázást, hogyan kell szakszerűen nevelni az állatokat. A kora tavasszal pedig Sipos Albert a termelési bizottság elnökének vezetésével járták a határt: mikor lehet szántani, vetni. A dombos földek tulajdonosait figyelmeztették a tavaszi munka megkezdésére. Gondoskodtak arról is: akinek nem áll megfelelő mezőgazdasági szerszám (eke, bo(Folytatás a 2. oldalon) A termelési bizottság munkája
