Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-04 / 157. szám

6 NCPL.AF 1954 JULIUS 4, VASÁRNAP Tsirtscalc be a látogatási i«tot Örömmel veszem kezembe minden va­sárnap a Néplapot, amiben megragadták figyelmemet az asz- szony rovat cikkei. Ebben a rovatban szeretnék egy pár szót szólni azokhoz a dol­gozókhoz, akik kór­házunkban megláto­gatják a szülő ma­mákat. Minden be­teg gyógyításához szükség van nyuga­lomra, csendre. Mi ezt akkor tudjuk biz­tosítani, a szülő ma­máknál, ha hozzá­tartozóik betartják az előírt látogatási időt. Nem egy eset­ben előfordult az, hogy amikor látoga­tója érkezett egy szülő mamának, azt az otthoni problé­mákkal felizgatták. Az lett a következ- mértyjé/’ hogy sírt, idegeskedett. A sírás utáiw belázasodott, s ez -hátráltatta felgyó­gyulását. A látoga­tóknak meg kell ér- teniök azt, hogy az egészségügyi minisz­térium azért szabá­lyozta,, a látogatási időt,* hogy a kime­rült szülő mamák nyugodtan tudjanak pihenni, az orvosok­nak is több idejük legyen a beteg gyó­gyítására. Szülészeti osztá­lyunkon is akkor fog megjavulni a mun­ka, ha a látogatók betartják a szerda, szombat és vasárna­pi beteglátogatási időt. Ez csak egy kis része a mi mun­kánknak, azonban mégis sokat jelent számunkra, mert még többet tudunk majd foglalkozni a szülészeti osztályon fekvő betegekkel. — Ehhez kérjük a me­gye dolgozóinak se­gít égét. A megyei kórház szülészeti osztá­lyának nővérei. A postai hirlapiroda figyelmébe Népi demokráciánk az asszonyokról, a dolgozó nőkről messze­menően gondoskodik, munkakörülményeiket állandóan javítja. Ép­pen ezért tűnt fel nekem, hogy bánnak az illetékesek azokkal az idős asszonyokkal, akik a nyíregyházi utcákon újságot árulnak. — Fagyban, szélben, forró napsütésben egy kis széken kuporognak az utcán s árulják az újságokat. Nagyon jó lenne, ha a postai hírlap­iroda, az illetékesek sürgősen építtetnének minden utcai újság­árusnak egy ujságbódét. K. I.-né. Legyen tiszia a A nagy melegben könnyen megsava- nyodik, megromlik a tej. Egyetlen védeke­zés ellene a tisztaság. Tisztán kell tartani az istállót, a tehenet a fejő és tej tároló edé­nyeket, s nem utolsó sorban tisztának kell lennie a fejő ruhá­jának és kezének is. Az istállót naponta takarítsuk, almozzuk. Trágyázás és sepre- getés után legalább félórával fejjünk. — Ekkorra ugyanis már leszáll a por. Jó idő­ben lehetőleg a sza­badban fejjünk, ár­nyékban. A tehén tő- gyét fejés előtt mos­suk meg, külön erre a célra használt ve- dérből, utána száraz ruhával töröljük szá­razra. Csak ezután fogjunk a fejéshez. Mossunk kezet fejés előtt, mert a tej leg­jobban tisztátalan kéztől szennyeződik. Alkalmazzunk fejés előtt tőgymasszázst. Fejés előtt ne tejjel, hanem úgynevezett fejőzsírral puhítsuk a tehén tőgyét. A fe­jőedényt ne hasz­tej náljuk másra. Fejés előtt tiszta vízzel öblítsük ki, bármi­lyen gondosan el­mossuk fejés után. Nyáron az azonnal nem fogyasztott,.vagy fel - nem forralt tejet ' hűtsük le. A hűtés­sel megakadályozzuk, késleltetjük a sava- nyodást. A hűvös kamra, vagy szagta­lan pince a legjobb tárolóhely. A tej- gyüjtőnek csakis tiszta, savanyodá:- mentes tejet adjunk. Befőzés Érik a gyümölcs, elérkezett a befőzés ideje. Néhány receptet közlünk kedves olvasóinknak, próbálják ki, s akinek jól bevált, kipróbált receptje van, küldje be szerkesztőségünkbe, s mi azt is megírjuk asszonytársainknak. Rumos meggy. A meggyet nem magozzuk ki. Megmossuk és jól lecsurgatjuk, üvegbe rakjuk. Két literes üvegre 60 deka cukrot szá­mítva, szirupot főzünk és a gyü­mölcsre öntjük. Egy evőkanál rumba fél kávéskanál szalicilt ke­verünk, a keveréket a tetejére öntjük. Lekötjük és két-három napon át napoztatjuk. Eper-dzsem. 1 kg. gyümölcshöz 40 deka cukrot számítva, szirupot készítünk. A forrástól kezdve 20 percig forraljuk, aztán beletesz- szük a megmosott és jól lecsur­gatott epret. 20 percnyi főzés után a gyümölcsöt szűrőkanállal, vagy tésztaszűrővel kiszedjük és a szi­rupot még 20 percig forraljuk. A gyümölcsöt óvatosan visszarakjuk a szirupba és újabb 20 percig főzzük. A habját leszedjük, üveg­be töltjük, szalicilt szórunk a te­tejére és lekötve, szárazon gőzöl­jük. Ribizlilekvár. A gyümölcs és a cukor súlya egyenlő. Sűrű sziru­pot főzünk, beletesszük a megtisz­tított, megmosott gyümölcsöt és a forrástól kezdve 20 percig főzzük. Melegen üvegekbe töltjük, tete­jére kis szalicilt hintünk és más­nap lekötözzük. RECEPTEK Tüitött tök. A tökö*. megtisztítjuk ki vájjuk és hosszában kettévágjuk. 30 dkg disznóhúsból pörköltet ktezítünk. ha megpuhult, ledaráljuk. Amíg a pörkölt készül. 15 dkg rizst puhára párolva, összekeverünk a. darálthússal. egy egész tojásai és megtöltjük vele a tököt. Zsírozott tepsibe tesszük, megsütjük. Készíthetjük úgv is. hogy paradicsommártáisba tesszük és puhá- rn főzzük. Fehér torta. Tizennégy deka vajat vagy margarint 20 dkg porcukorral habosrí) keverünk. Adunk bele 14 dkg darált diót. vagy mandulát másfél deci tejet, majd öt to.iás kemény habbá vert fehérjét. Zsírozott, lisztezett formába tesszük p megsütjük. Hidegen ketté­vágjuk. csokoládé- vagy diókrémmel megtöltjük. ^lyermekekuek, úttörőknek Mátyás király vöröshagymán kapáltat Mikor Mátyás király uralkodott, cgyízben nagy mulatságot csapott. Meghívta az urakat: jó bort tett eléjük. Az urak dicsérték a bor­nak minden elöteremtőjét, csak a munkásokat nem. Azt mondja Mátyás király nekik: — Ez nem jól van! Azt a sze­gény munkást nem is említjük, aki dolgozik? Azt felelték az urak: — Az semmi!... — No, hát ha semmi — mondja nekik Mátyás — gyertek ki hol­nap kapálni és majd úgy kapá- lünk, ahogy a szegény munkás szokott. Másnap hajnalban kimentek a szőlőbe kapálni. Vöröshagymán és kenyéren kapáltak reggelig. Mi­kor megvoltak, megint hajtották a dolgot délig. Délben ismét vörösi hagyma és kenyér volt az ebéd. Alig várták már az estét az urak. Este mondották is Mátyás király­nak: „Az érdemli meg a bort, meg a jó ételt, aki a szőlőt munkálja: a szegény ember!“ Kirándulás, tábor, sok játék és szórakozás várja úttörőinket Úttörőcsapataink nyári mun­kája folytatása lesz az egészévi csapatmunkának. Úttörőcsapa­tainknak feladatává tettük falu­juk történetének, kultúrájának, népviseletének tanulmányozását. Arra törekszenek majd a pajtá­sok, hogy környéküket is megis­merjék, ezt úgy oldjuk meg, Hogy a szomszédos községek csapatai meglátogatják egymást. Ilyen lá­togatások alkalmával, közös kul­túrműsorral szórakoztatják a falu dolgozóit, kölcsönösen megvendé­gelik egymást és sportműsorokat is rendeznek. Kirándulásokat nemcsak a szomszédos községek­be tesznek, hanem járásunk adott­ságainak megfelelően Aporligetre, az államilag védett erdőbe, gép­állomásokra, állami gazdaságok­ba. Itt megismerkednek a szocia­lista szektorok életével, munká­jával, politechnikai képzésük fej­lesztése érdekében. Azok a csapatok, amelyek a tavasz folyamán vállalták a mező- gazdaság fejlesztése érdekében a legelők gondozását, azt továbbra is folytatják. A tavaszi facsemete­ültetés után a nyár folyamán a fákat ápolni és védeni fogják a pajtások. A tanév befejeztével már megszervezték a kalászgyüjtő brigádokat is. A burgonyabogar ellen való védekezésben minden csapat részt akar venni. A mák-i gubó, gyógynövények gyűjtésére is felhívtuk a figyelmet. Iskoláink szertárainak rendbehozatalát, új szemléltető eszközök készítését, a sportszerek megjavítását is célúi tűztük ki.; Az *aratás, cséplés idején tűzőrségben vesznek részt a felsőbb osztályos pajtások. Minden csapatnál hétköznap és vasárnap is lesznek foglalkozások, amelyek vezetését és irányítását a szolgálatban lévő nevelők látják el. Augusztus 20. megünneplésére minden csapatunk kultúrműsorral készül. Különös gonddal készítő­jük elő azokat a pajtásokat, akiki jó munkájuk jutalmául központi táborokba mennek és visszatérve, beszámolnak a többi pajtásnak az ott tapasztaltakról. Ezeket meg­valósítva, reméljük, hogy pajtá­saink a nyári szünidőben jól fog­ják érezni magukat és sok él­ménnyel gazdagodva kezdik meg majd az új tanévet. Lengvári József járási úttörő titkár, Nyírbátor, JCét Két fiú áll egymással szemben. Egyiknek a keze a háta mögött: apró ka­vicsdarabokat rak egyikből a másikba. Aztán a kavics megpihen a balkezében, a .két kar egymást keresztez­ve elörenyúlik és megszólal a fiú: — Tessék, válassz! A másik leszegett fejjel úgy áll előtte, mint valami kis kakas. Nem szól egy szót sem, csak ráüt a ká- vicstulajdonos gyerek jobb­kezére. Annak szélesre hú­zódik a szája a nevetéstől. — Nem találtál, én vá­lasztok..'. Puskás — moncj,- ja és szavára akkorka fiú áll a háta mögé, akire iga­zán ráillik a mondás, hogy alig látszik ki a földből. A másik először elkomo- rodik, de aztán felvidul az arca: — Bozsik! — kiáltja dia- . dallal. Kócosfejű, fénylő fekete­hajú, égszínkékszemű kis­fiú igyekszik emennek a nyurgának a háta möge, szemben Puskásékkal. A főváros perifériáján. Kispesten, az apró, szoba- konyhás lakásokban 1940-et mutattak a naptárak akkor. Priskas öcsi 12, Bozsik Jós­jé barát ka 15 éves .volt. A kis, föld­szintes házak között fűvel benőtt zöld „grundok‘‘ csa­logatták a kispesti „sráco­kat“. Egy-cgy labda min­dig akadt, ami azután okát adhatta a kora délutántól késő estig zajló futballcsa- tának. A dolog mindig a fent le­írt „választási“ jelenettel kezdődött. S az a tény, hogy Puskást, meg Bozsikot min­dén esetben elsőként vá­lasztották a „csapatkapitá­nyok", komoly rangot je­lientett számukra a kispesti retek sporttársadalmában. Ilyen múlt után aztán nem csodálnivaló, ha a kültelki ..grundról“ egyenesen a Kis­pesti Atlétikai Klub futball- pátyájára vezetett a két fiú útja.-Puskás és Bozsik — a két jóbarát — ettől kezdve ál­landó tagja a Kispest első csapatának. S ez az együt­tes a középcsapatok sorá­ból egyszerre az élvonalba került. Az akkor legnagyob­baknak — Ferencváros, Hungária, Újpest — is ke­mény erőpróbákat jelent a Puskásék elleni mérkőzés. .És bár a két fiú formája töretlenül felfelé ivei, a há­ború, az ostrom félbesza­kítja karrierjüket. Csak a háború után, 1945- ben húzhatja magára Pus­kás elsőízben a válogatott­ságot jelentő címeres mezt. Az osztrákok ellen ő a bal- összekötő. Már ezen az első mérkőzésen ragyogó góllal mutatkozik be. Bozsik Jóska, a jópajtás két esztendő múlva, 1947- ben lesz tagja a magyar vá­logatott 11-nek. A bolgárok ellen játszunk ekkor és 3:0 arányban győzedelmeske­dünk. Becs, Párizs, Torino, Bu­karest, Moszkva, Berlin, Stockholm, Szófia, Helsinki, Róma és London ... Milyen messze esnek a kispesti grundok! És mégis, ha a két jóbarát a labdarúgó­játék csillogó készségével, a legagyafurtabb fortélyok­kal kápráztatja el messzi országok közönségét, szí­vükkel ide gondolnak, a kerttel övezett kispesti há­zakra, a jólismert utcákra, a házak között az aprócska zöld foltokra, ahol a labdá­val való játék tudományát ismergették. Nos, azóta természetesen nemcsak ezek a régi-régi, gyermekkori emlékek, ké­,.jk jelentik a hazát a. két fiatalember számára. Pus­kás Ferencnek gyönyörű lakása van a főváros közép­pontjában. Az ízléses búto­rok műértő asszonykára vallanak. Az egyik szoba sarkában sorakozó hajas, meg alvó babák, pöttömnyi edények és — ki tudná fel­sorolni a játékok igen vál­tozatos fajtáit — arról ta­núskodnak, hogy gyerek is van a háznál. S hozzá még micsoda gyerek! Futballista nem lesz belőle, ez már biz­tos. A magyar válogatott labdarúgócsapat balösszekö­tőjének, minden magyar sportrajongó népszerű „öcsijének“ ugyanis — kis­lánya van. De ha Puskás, a labdarúgó, szíve mélyén ta­lán bánja is, Puskás, a csa­ládapa, aligha lehetne bol­dogabb, mint ezzel a 2 és félesztendős, szőkehajú, nagy, kerekszemü kislány­nyal. A feleség? ... elég. ha annyit mondunk, hogy Pus­kás Ferenc legalább olyan jó férj, mint családapa. És ez az aprótermetű futbal­lista, aki arról hires, hogy nem ijed meg a legkemé­nyebb jobbfedezettől sem, akit nem hoz ki a sodrából az ellenfél százezer szurko­lójának meg-megújuló csa­takiáltása sem, ez a kiváló labdarúgó, akinek nevét félő tisztelettel emlegetik, a lab­darúgó kapusok Londontól Becsig és Stockholmtól Ró­máig, talán egyetlen ember véleményét sem tiszteli annyira, mint egy kis, töré­keny budapesti asszonyét — a feleségéét. A diadalmas londoni „Év­század mérkőzése“ után a budapesti Keleti Pálya­udvar előtt a díszemelvé­nyen egymásután járultak a küldöttségek a magyar labdarúgócsapat tagjai elé, hogy átnyújtsák szeretetük tolmácsolásaként virág­csokraikat. S ha véletlenül nő — méghozzá csinos nő — volt a küldöttség virágot átnyújtó tagja, nem mulasz­totta el, hogy a magyar csapatkapitánynak csók'kai is kifejezze örömét, elra­gadtatását, köszönetét. Pus­kás Ferenc egy ideig dere­kasan állta ezt az ostromot is, de a harmadik, negyedik eset után kissé ijedt arccal nézett le a pódium körül álló újságírókra: — Nem tudjátok, a fele­ségem is látta? Rájuk, — asszonyára és kislányára is gondol Pus­kás Ferenc, a nagy csatár, a zöld gyepen folytatott ne­mes sportvetélkedés közben. Bozsik József?... A világ egyik legjobb fedezetjáté­kosa, a Magyar Népköztár­saság parlamentjének kép­viselője. Ennél nagyobb tisztesség aligha ért még labdarúgót a világon. Azok­nak az embereknek ügyét képviseli, akik között feU' nőtt, akiknek sok-sok szere* tete kiváló embert, kiváló' labdarúgót nevelt belőle. Mert nagyon lehet sze­retni ezeket az embereket. nagyon lehet szeretni a kis* pesti grundokat. Amikor Puskás Ferencet küldte el a nép, hogy Bécsben a Né- pék Kongresszusán békevá- gyár ól hírt vigyen, csak né- hány napig volt távol ottho- nától. Mégis, a visszafelé robogó vonaton Kispest ha- tárában arcát az ablaküveg- hez nyomva nézte a tova- szaladó házakat. Aztán le- húzta a vonat ablakát, mé­lyet, nagyon mélyet szip- pantott a levegőből és csak ennyit mondott: — Kispest... A londoni világra szóló győzelem óta sokan kutat- ják, mi is a magyar váló- gatott 11 példátlan gyöze- lemsorozatának oka? Töb­bek között ez is. Az, hogy ezek a fiúk ilyen forrón szeretik hazájukat, ilyen ki- törölhetetlen emlékként él bennük a grundok képe, ahol elkezdték a labdát rúgni. Csillag István cikke a kanadai „Magyar Munkás“ ^c. lapban*

Next

/
Oldalképek
Tartalom