Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-04 / 157. szám

6

NCPL.AF

1954 JULIUS 4, VASÁRNAP

Tsirtscalc be a látogatási i«tot

Örömmel veszem kezembe minden vasárnap a Néplapot, amiben megragadták figyelmemet az asz- szony rovat cikkei. Ebben a rovatban szeretnék egy pár szót szólni azokhoz a dolgozókhoz, akik kórházunkban meglátogatják a szülő mamákat. Minden beteg gyógyításához szükség van nyugalomra, csendre. Mi ezt akkor tudjuk biztosítani, a szülő mamáknál, ha hozzátartozóik betartják az előírt látogatási időt. Nem egy esetben előfordult az,

hogy amikor látogatója érkezett egy szülő mamának, azt az otthoni problémákkal felizgatták. Az lett a következ- mértyjé/’ hogy sírt, idegeskedett. A sírás utáiw belázasodott, s ez -hátráltatta felgyógyulását. A látogatóknak meg kell ér- teniök azt, hogy az egészségügyi minisztérium azért szabályozta,, a látogatási időt,* hogy a kimerült szülő mamák nyugodtan tudjanak pihenni, az orvosoknak is több idejük legyen a beteg gyógyítására.

Szülészeti osztályunkon is akkor fog megjavulni a munka, ha a látogatók betartják a szerda, szombat és vasárnapi beteglátogatási időt. Ez csak egy kis része a mi munkánknak, azonban mégis sokat jelent számunkra, mert még többet tudunk majd foglalkozni a szülészeti osztályon fekvő betegekkel. — Ehhez kérjük a megye dolgozóinak segít égét.

A megyei kórház szülészeti osztályának nővérei.

A postai hirlapiroda figyelmébe

Népi demokráciánk az asszonyokról, a dolgozó nőkről messzemenően gondoskodik, munkakörülményeiket állandóan javítja. Éppen ezért tűnt fel nekem, hogy bánnak az illetékesek azokkal az idős asszonyokkal, akik a nyíregyházi utcákon újságot árulnak. — Fagyban, szélben, forró napsütésben egy kis széken kuporognak az utcán s árulják az újságokat. Nagyon jó lenne, ha a postai hírlapiroda, az illetékesek sürgősen építtetnének minden utcai újságárusnak egy ujságbódét.

K. I.-né.

Legyen tiszia a

A nagy melegben könnyen megsava- nyodik, megromlik a tej. Egyetlen védekezés ellene a tisztaság. Tisztán kell tartani az istállót, a tehenet a fejő és tej tároló edényeket, s nem utolsó sorban tisztának kell lennie a fejő ruhájának és kezének is. Az istállót naponta takarítsuk, almozzuk. Trágyázás és sepre- getés után legalább félórával fejjünk. — Ekkorra ugyanis már leszáll a por. Jó időben lehetőleg a szabadban fejjünk, árnyékban. A tehén tő- gyét fejés előtt mossuk meg, külön erre a célra használt ve- dérből, utána száraz ruhával töröljük szárazra. Csak ezután fogjunk a fejéshez. Mossunk kezet fejés előtt, mert a tej legjobban tisztátalan kéztől szennyeződik. Alkalmazzunk fejés előtt tőgymasszázst. Fejés előtt ne tejjel, hanem úgynevezett fejőzsírral puhítsuk a tehén tőgyét. A fejőedényt ne hasztej

náljuk másra. Fejés előtt tiszta vízzel öblítsük ki, bármilyen gondosan elmossuk fejés után.

Nyáron az azonnal nem fogyasztott,.vagy fel - nem forralt tejet ' hűtsük le. A hűtéssel megakadályozzuk, késleltetjük a sava- nyodást. A hűvös kamra, vagy szagtalan pince a legjobb tárolóhely. A tej- gyüjtőnek csakis tiszta, savanyodá:- mentes tejet adjunk.

Befőzés

Érik a gyümölcs, elérkezett a befőzés ideje. Néhány receptet közlünk kedves olvasóinknak, próbálják ki, s akinek jól bevált, kipróbált receptje van, küldje be szerkesztőségünkbe, s mi azt is megírjuk asszonytársainknak.

Rumos meggy. A meggyet nem magozzuk ki. Megmossuk és jól lecsurgatjuk, üvegbe rakjuk. Két literes üvegre 60 deka cukrot számítva, szirupot főzünk és a gyümölcsre öntjük. Egy evőkanál rumba fél kávéskanál szalicilt keverünk, a keveréket a tetejére öntjük. Lekötjük és két-három napon át napoztatjuk.

Eper-dzsem. 1 kg. gyümölcshöz 40 deka cukrot számítva, szirupot készítünk. A forrástól kezdve 20 percig forraljuk, aztán beletesz- szük a megmosott és jól lecsurgatott epret. 20 percnyi főzés után a gyümölcsöt szűrőkanállal, vagy tésztaszűrővel kiszedjük és a szirupot még 20 percig forraljuk. A gyümölcsöt óvatosan visszarakjuk a szirupba és újabb 20 percig főzzük. A habját leszedjük, üvegbe töltjük, szalicilt szórunk a tetejére és lekötve, szárazon gőzöljük.

Ribizlilekvár. A gyümölcs és a cukor súlya egyenlő. Sűrű szirupot főzünk, beletesszük a megtisztított, megmosott gyümölcsöt és a forrástól kezdve 20 percig főzzük. Melegen üvegekbe töltjük, tetejére kis szalicilt hintünk és másnap lekötözzük.

RECEPTEK

Tüitött tök. A tökö*. megtisztítjuk ki vájjuk és hosszában kettévágjuk. 30 dkg disznóhúsból pörköltet ktezítünk. ha megpuhult, ledaráljuk. Amíg a pörkölt készül. 15 dkg rizst puhára párolva, összekeverünk a. darálthússal. egy egész tojásai és megtöltjük vele a tököt. Zsírozott tepsibe tesszük, megsütjük. Készíthetjük úgv is. hogy paradicsommártáisba tesszük és puhá- rn főzzük.

Fehér torta. Tizennégy deka vajat vagy margarint 20 dkg porcukorral habosrí) keverünk. Adunk bele 14 dkg darált diót. vagy mandulát másfél deci tejet, majd öt to.iás kemény habbá vert fehérjét. Zsírozott, lisztezett formába tesszük p megsütjük. Hidegen kettévágjuk. csokoládé- vagy diókrémmel megtöltjük.

^lyermekekuek,

úttörőknek

Mátyás király vöröshagymán kapáltat

Mikor Mátyás király uralkodott, cgyízben nagy mulatságot csapott. Meghívta az urakat: jó bort tett eléjük. Az urak dicsérték a bornak minden elöteremtőjét, csak a munkásokat nem. Azt mondja Mátyás király nekik:

— Ez nem jól van! Azt a szegény munkást nem is említjük, aki dolgozik?

Azt felelték az urak:

— Az semmi!...

— No, hát ha semmi — mondja nekik Mátyás — gyertek ki holnap kapálni és majd úgy kapá- lünk, ahogy a szegény munkás szokott.

Másnap hajnalban kimentek a szőlőbe kapálni. Vöröshagymán és kenyéren kapáltak reggelig. Mikor megvoltak, megint hajtották a dolgot délig. Délben ismét vörösi hagyma és kenyér volt az ebéd. Alig várták már az estét az urak. Este mondották is Mátyás királynak: „Az érdemli meg a bort, meg a jó ételt, aki a szőlőt munkálja: a szegény ember!“

Kirándulás, tábor, sok játék és szórakozás várja úttörőinket

Úttörőcsapataink nyári munkája folytatása lesz az egészévi csapatmunkának. Úttörőcsapatainknak feladatává tettük falujuk történetének, kultúrájának, népviseletének tanulmányozását. Arra törekszenek majd a pajtások, hogy környéküket is megismerjék, ezt úgy oldjuk meg, Hogy a szomszédos községek csapatai meglátogatják egymást. Ilyen látogatások alkalmával, közös kultúrműsorral szórakoztatják a falu dolgozóit, kölcsönösen megvendégelik egymást és sportműsorokat is rendeznek. Kirándulásokat nemcsak a szomszédos községekbe tesznek, hanem járásunk adottságainak megfelelően Aporligetre, az államilag védett erdőbe, gépállomásokra, állami gazdaságokba. Itt megismerkednek a szocialista szektorok életével, munkájával, politechnikai képzésük fejlesztése érdekében.

Azok a csapatok, amelyek a tavasz folyamán vállalták a mező- gazdaság fejlesztése érdekében a legelők gondozását, azt továbbra is folytatják. A tavaszi facsemeteültetés után a nyár folyamán a fákat ápolni és védeni fogják a pajtások. A tanév befejeztével már megszervezték a kalászgyüjtő

brigádokat is. A burgonyabogar ellen való védekezésben minden csapat részt akar venni. A mák-i gubó, gyógynövények gyűjtésére is felhívtuk a figyelmet. Iskoláink szertárainak rendbehozatalát, új szemléltető eszközök készítését, a sportszerek megjavítását is célúi tűztük ki.;

Az *aratás, cséplés idején tűzőrségben vesznek részt a felsőbb osztályos pajtások.

Minden csapatnál hétköznap és vasárnap is lesznek foglalkozások, amelyek vezetését és irányítását a szolgálatban lévő nevelők látják el.

Augusztus 20. megünneplésére minden csapatunk kultúrműsorral készül. Különös gonddal készítőjük elő azokat a pajtásokat, akiki jó munkájuk jutalmául központi táborokba mennek és visszatérve, beszámolnak a többi pajtásnak az ott tapasztaltakról. Ezeket megvalósítva, reméljük, hogy pajtásaink a nyári szünidőben jól fogják érezni magukat és sok élménnyel gazdagodva kezdik meg majd az új tanévet.

Lengvári József

járási úttörő titkár, Nyírbátor,

JCét

Két fiú áll egymással szemben. Egyiknek a keze a háta mögött: apró kavicsdarabokat rak egyikből a másikba. Aztán a kavics megpihen a balkezében, a .két kar egymást keresztezve elörenyúlik és megszólal a fiú:

— Tessék, válassz!

A másik leszegett fejjel úgy áll előtte, mint valami kis kakas. Nem szól egy szót sem, csak ráüt a ká- vicstulajdonos gyerek jobbkezére. Annak szélesre húzódik a szája a nevetéstől.

— Nem találtál, én választok..'. Puskás — moncj,- ja és szavára akkorka fiú áll a háta mögé, akire igazán ráillik a mondás, hogy alig látszik ki a földből.

A másik először elkomo- rodik, de aztán felvidul az arca:

— Bozsik! — kiáltja dia- . dallal.

Kócosfejű, fénylő feketehajú, égszínkékszemű kisfiú igyekszik emennek a nyurgának a háta möge, szemben Puskásékkal.

A főváros perifériáján. Kispesten, az apró, szoba- konyhás lakásokban 1940-et mutattak a naptárak akkor. Priskas öcsi 12, Bozsik Jósjé barát

ka 15 éves .volt. A kis, földszintes házak között fűvel benőtt zöld „grundok‘‘ csalogatták a kispesti „srácokat“. Egy-cgy labda mindig akadt, ami azután okát adhatta a kora délutántól késő estig zajló futballcsa- tának.

A dolog mindig a fent leírt „választási“ jelenettel kezdődött. S az a tény, hogy Puskást, meg Bozsikot mindén esetben elsőként választották a „csapatkapitányok", komoly rangot jelientett számukra a kispesti retek sporttársadalmában. Ilyen múlt után aztán nem csodálnivaló, ha a kültelki ..grundról“ egyenesen a Kispesti Atlétikai Klub futball- pátyájára vezetett a két fiú útja.-Puskás és Bozsik — a két jóbarát — ettől kezdve állandó tagja a Kispest első csapatának. S ez az együttes a középcsapatok sorából egyszerre az élvonalba került. Az akkor legnagyobbaknak — Ferencváros, Hungária, Újpest — is kemény erőpróbákat jelent a Puskásék elleni mérkőzés. .És bár a két fiú formája töretlenül felfelé ivei, a háború, az ostrom félbeszakítja karrierjüket.

Csak a háború után, 1945- ben húzhatja magára Puskás elsőízben a válogatottságot jelentő címeres mezt. Az osztrákok ellen ő a bal- összekötő. Már ezen az első mérkőzésen ragyogó góllal mutatkozik be.

Bozsik Jóska, a jópajtás két esztendő múlva, 1947- ben lesz tagja a magyar válogatott 11-nek. A bolgárok ellen játszunk ekkor és 3:0 arányban győzedelmeskedünk.

Becs, Párizs, Torino, Bukarest, Moszkva, Berlin, Stockholm, Szófia, Helsinki, Róma és London ... Milyen messze esnek a kispesti grundok! És mégis, ha a két jóbarát a labdarúgójáték csillogó készségével, a legagyafurtabb fortélyokkal kápráztatja el messzi országok közönségét, szívükkel ide gondolnak, a kerttel övezett kispesti házakra, a jólismert utcákra, a házak között az aprócska zöld foltokra, ahol a labdával való játék tudományát ismergették.

Nos, azóta természetesen nemcsak ezek a régi-régi, gyermekkori emlékek, ké,.jk jelentik a hazát a. két fiatalember számára. Puskás Ferencnek gyönyörű lakása van a főváros középpontjában. Az ízléses bútorok műértő asszonykára vallanak. Az egyik szoba sarkában sorakozó hajas, meg alvó babák, pöttömnyi edények és — ki tudná felsorolni a játékok igen változatos fajtáit — arról tanúskodnak, hogy gyerek is van a háznál. S hozzá még micsoda gyerek! Futballista nem lesz belőle, ez már biztos. A magyar válogatott labdarúgócsapat balösszekötőjének, minden magyar sportrajongó népszerű

„öcsijének“ ugyanis — kislánya van. De ha Puskás, a labdarúgó, szíve mélyén talán bánja is, Puskás, a családapa, aligha lehetne boldogabb, mint ezzel a 2 és félesztendős, szőkehajú, nagy, kerekszemü kislánynyal. A feleség? ... elég. ha annyit mondunk, hogy Puskás Ferenc legalább olyan jó férj, mint családapa. És ez az aprótermetű futballista, aki arról hires, hogy nem ijed meg a legkeményebb jobbfedezettől sem, akit nem hoz ki a sodrából az ellenfél százezer szurkolójának meg-megújuló csatakiáltása sem, ez a kiváló labdarúgó, akinek nevét félő tisztelettel emlegetik, a labdarúgó kapusok Londontól Becsig és Stockholmtól Rómáig, talán egyetlen ember véleményét sem tiszteli annyira, mint egy kis, törékeny budapesti asszonyét — a feleségéét.

A diadalmas londoni „Évszázad mérkőzése“ után a budapesti Keleti Pályaudvar előtt a díszemelvényen egymásután járultak a küldöttségek a magyar labdarúgócsapat tagjai elé, hogy átnyújtsák szeretetük tolmácsolásaként virágcsokraikat. S ha véletlenül nő — méghozzá csinos nő — volt a küldöttség virágot átnyújtó tagja, nem mulasztotta el, hogy a magyar csapatkapitánynak csók'kai is kifejezze örömét, elragadtatását, köszönetét. Puskás Ferenc egy ideig derekasan állta ezt az ostromot is, de a harmadik, negyedik eset után kissé ijedt arccal nézett le a pódium körül álló újságírókra:

— Nem tudjátok, a feleségem is látta?

Rájuk, — asszonyára és kislányára is gondol Puskás Ferenc, a nagy csatár, a zöld gyepen folytatott nemes sportvetélkedés közben.

Bozsik József?... A világ egyik legjobb fedezetjátékosa, a Magyar Népköztársaság parlamentjének képviselője. Ennél nagyobb

tisztesség aligha ért még labdarúgót a világon. Azoknak az embereknek ügyét képviseli, akik között feU' nőtt, akiknek sok-sok szere* tete kiváló embert, kiváló' labdarúgót nevelt belőle.

Mert nagyon lehet szeretni ezeket az embereket. nagyon lehet szeretni a kis* pesti grundokat. Amikor Puskás Ferencet küldte el a nép, hogy Bécsben a Né- pék Kongresszusán békevá- gyár ól hírt vigyen, csak né- hány napig volt távol ottho- nától. Mégis, a visszafelé robogó vonaton Kispest ha- tárában arcát az ablaküveg- hez nyomva nézte a tova- szaladó házakat. Aztán le- húzta a vonat ablakát, mélyet, nagyon mélyet szip- pantott a levegőből és csak ennyit mondott:

— Kispest...

A londoni világra szóló győzelem óta sokan kutat- ják, mi is a magyar váló- gatott 11 példátlan gyöze- lemsorozatának oka? Többek között ez is. Az, hogy ezek a fiúk ilyen forrón szeretik hazájukat, ilyen ki- törölhetetlen emlékként él bennük a grundok képe, ahol elkezdték a labdát rúgni.

Csillag István cikke

a kanadai „Magyar

Munkás“ ^c. lapban*