Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-30 / 179. szám
NÉPLAP 1954 JULIUS 30, PÉNTEK o A tyúkod! Előre tsz. két gyönyörű lévai készül a mezőgazdaságai kiállításra Híres lovas emberek a tyuk diák. Az Előre termelőszövetkezetnek is egy kisebb fajta ménesre való lóállománya van. Egyszerre 29 szekérbe tudnak befogni. A két legszebb lovukat kiválasztották és ezzel ott lesznek az ország színe előtt Budapesten, a mezőgazdasági kiállításon. Ezt a pár lovat Karikás Péter hajtja, aki a képen látható a Baba nevű lovával. Nem parádés lovak ezek, ott vannak mindenütt, ahol a többi 28 pár. Most a hordás idején is 9—10 kereszt árpát rak fel a szekérre Karikás Péter. Alig van most a környéken boldogabb ember, mint Karikás, aki szeptemberben Pestre megy a lovaival. * Még egy ember olyan büszke, mint Karikás, az pedig nem más, mint Belényesi Miklós bácsi, a lovak gondozója. Belényesi bácsi megmutatja — amint a képen is látható, — hogy a lovat miként kell megvezetni. Q úgy bizakodik, hogy a két pej lóval elsők lesznek Budapesten, a kiállításon fHammel Józpef felvételei) cA ELINTÉZTE | Lapunk július 23. számában közöltük Vitális Imre levelét, amelyben megírta, hogy az Útfenntartó Vállalat dolgozói Mátészalkán többmázsa bitument és mészt hagytak ott a munkák befejezése után. A vállalat felfigyelt a lapban megjelent bírálatra és már tett is lépéseket a hibák megszüntetése érdekében. — Német Kálmán főmérnök a következőket jelentette szerkesztőségünknek: „A megmaradt bitumen fel- használásáról gondoskodunk. Mátészalkán új járdák építését kezdi meg vállalatunk. A mészre szükségünk lesz szeptemberben a korlátok újrameszelésénél. Vitális Imre bírálata után nagyobb gondot fordítunk a megmaradt mész tárolására, kezelésére, felhasználására.” a Kricsfalusi Béla baktai levelezőnk a következőket írja: „Úgy édesapám, mint magam nevében köszönetemet fejezem ki, hogy a szerkesztőség segítségével sikerült az elveszett gázpalack helyett újat kapni. így ez a probléma végleg megoldódott.” Peking új nagyáruháza A Vangfucsing úton megkezdték Peking legnagyobb áruházának építését. Idén májusban indult meg a munka és előreláthatólag már 1955 tavaszára befejezik az építkezést. Az új nagyáruház alapterülete több mint 4.000 négyzetméter. — A hatemeletes épületben egyszerre tízezer vevőt szolgálhatnak ki és naponta 120.000 fogyasztót láthatnak el áruval. „Genf a magyar békeharcosok győzelme is..." Az Országos Béketanács elnökségének ülése Az Országos Béketanács tegnapi elnökségi ülésén, mint már annyiszor a magyarországi szervezett békemozgalom megszületése óta, ismét együtt ültek azok, akiknek gondja az, hogy Szarvason és Balatonfüreden, Szombathelyen és Biharban egyformán jól menjen a békemozgalmi munka. A két referátum nemzetközi kérdésekről szólott, háborúról és fegyverszünetről, a kapitalista országok vezető értelmisége körében végzendő munkáról, tanúságaik azonban a mi békeharcunkra, mindennapi békemunkánkra is vonatkoznak. Méray Tibor Kossuth-díjas újságíró a genfi egyezmény létrejöttéről és jelentőségéről beszélt, Lukács György Kossuth-díjas akadémikus a Béke-Világtanács tagja a Stockholmban lezajlott értelmiségi megbeszélést ismertette. Két tanú számolt be két fontos eseményről: egy győzelemről és egy újszerű kezdeményezésről, amely egész biztosan újabb győzelmekhez vezet — itthon és a nemzetközi politikában is. * A beszámolók legfontosabb tanulsága az, hogy a genfi fegyverszüneti egyezmény az egész nemzetközi békemozgalorn, a mi békeharcunk eredménye is. Méray Tibor frappáns példával igazolta ezt: felolvasta a bécsi békekongresszus- nak Indokínára vonatkozó követeléseit. Fegyvernyugvás Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában, az idegen csapatok kivonása, szabad választások ... így pontról pontra ugyanazok a gondolatok, amelyeknek a megvalósításáért a szovjet, kínai, demokratikus vietnami küldöttség harcolt Genfben három hónapon keresztül. Becs, Berlin és a nemzetközi békemozgalom megannyi diadalmas állomása követelte mindezt — Géniben megvalósult: lehet-e ragyogóbb példája a békemozgalom erejének?! És ebben ott van a mi hangunk, a mi akaratunk is, hisz Bécsben, Berlinben, Budapesten a mi képviselőink is elfogadták az Indokínáról szóló határozatokat, a mi munkánk, békemozgalmunk is erősebbé tette Genfben a békepolitika szóvivőit. — Genfben két békenagyhatalom ült a tárgyalóasztal mellett, a Szovjetunió és Kína — mondotta Méray Tibor —, de ott volt egy harmadik békenagyhatalcm is: a nemzetközi béke- mozgalom. A genfi megegyezés a béke híveinek világraszóló diadala. * Ott voltunk tehát Genfben, a mi akaratunk is elnémította Indokínában a fegyvereket, a mi rokon szén vünk is erősítette Ziap tábornok l.éz csapatait. S ha ott voltunk Genfben, ott kell lennünk a békemozgalom, a békepolitika további csatáinál is, meg kell mutatnunk erőnket az új Génieknél, az új tárgyalásoknál. — Ezeknek a tárgyalásoknak az útját a legújabb szovjet jegyzék vázolta fel: megteremteni az európai kollektív biztonsági szerződést s ezzel egy lépést tenni előre Európa és a világ népei békéjének helyreállításához. Békemozgalmunk másik nagy feladata, hogy a mindennapi békemunkát elmélyítse. És erre a stockholmi béketalálkozó is int bennünket. — Stockholm — mint Lukács György elmondotta — a nemzetközi békemozgalom életében új szakaszt jelent. Újat annyiból, hogy olyan ismert politikusokat, tudósokat, írókat, költőket, egyházi személyiségeket hívtak meg a nemzetközi feszültség enyhítését célzó értekezletre, akik eddig a legélesebben elzárkóztak a békemozgalomban való részvétel elől, arra hivatkozva, hogy a szervezett nemzetközi békemozgalom túlságosan „vörös” az ő számukra. Ott volt több nyugatnémet, angol, amerikai személyiség, számottevő küldöttséggel képviseltette magát India, Japán és több más ázsiai ország. A megbeszélések módszere az volt, hogy nem plenáris ülések sorozatán mondták el a résztvevők álláspontjukat, hanem baráti beszélgetések során cserélték ki véleményüket, jutottak közös platformra. A célt sikerült is elérni: a többnapos megbeszélések nyomán, amikor az ember szólt az emberhez, megegyezésre jutottak több olyan gazdasági, politikai, kulturális kérdésben, amely a népek békés együttélését szolgálhatja. Az értekezlet részvevői nem csoportokat, nem pártokat, vallásokat képviseltek, egyéni felfogásuknak adtak hangot, de — mint Lukács György rámutatott — ha egyes emberek így meg tudnak egyezni, ezrek, tízezrek, százezrek is közös nevezőre juthatnak. * Ezeket a gondolatokat fejezi ki az ülés végén Mihályfi Ernő, az Országos Béketanács al- elnöke által előterjesztett határozati javaslat is, amelyet az elnökség elfogadott. A határozat kimondja, hogy a genfi egyezmény jelentőségét Budapest több kerületében és nagyüzemében, több vidéki városban, mint Békéscsabán, Kaposvárott, Nyíregyházán, Székesfehérvárott, Szolnokon, Szombathelyen nagygyűléseken kell ismertetni. A békebizottságok feladata, hogy ezek termékeny, megvilágosító összejövetelek legyenek, de növeljék az egyszerű békeharcosok öntudatát, ébresszenek bennük megbecsülést mindennapi békeharcos munkájuk iránt. Hozzászólós a zenei élet fejlesztéséhez ^7/recsák kartárs a Néplap hasábjain igen figyelemre méltó cikket közölt zenei életünk fejlesztésével kapcsolatban. Igaza van. Az énekkarok csak az iskolákban léteznek, de ott is komoly nehézségekkel küzdenek. Mi -ennek az oka? Az általános iskolában komolyabb zenei előképzést kapnak a tanulók, mint a múltban. Ezzel azonban nem érjük el azt, hogy zenei életünk fejlődjön, mert a több zenei alap csak értékes hallgatókat gyűjt a zenei számok befogadásához. Feladatunk tehát az, hogy több támogatást nyújtsunk a zenekarok életének fenntartásához. Csak egy példát ragadok ki. Nagy- káliéban már négy éve megalakult a pedagóguszenekar. Több alkalommal nagy sikerrel mutatkozott be a hallgatóság előtt. Jelenleg ismét visszaesett. Miért? Mert nem kap kellő támogatást. A járás területén sok pedagógus van olyan, aki szívesen belépne a zenekarba, de a távolság miatt megoldhatatlan. Van zenekari tag, aki 8 km-ről járt be gyalog, a leghidegebb télben a próbákra. Minden alkalommal megjelent,! amikor a vezetőség hívta. A múlt évben áthelyezték még; távolabbi helyre, ahonnan már nem lehet bejárni. A csellósunk is tanyán lakik. Nagy áldozatok; árán lehet összehozni egy-egy próbát. De van a járás területén! még több kartárs, akiknek a bei vonásával komoly zenekart leheti ne létesíteni. Miért nem lehet megcsinálni? Mert keveset törődünk vele. Egy labdajátékos azonnal áthelyezhető abba á községbe, ahol a csapata játszik.: Vezetőségünk mindent megtesz a futball támogatásáért, de a zenei kart nem hajlandó támogatni. Itt1 van a legnagyobb hiba. Egy me- gyei értekezleten első helyre kellene tenni a zenei élet felien - dítésének kérdését. Meg kellene adni a lehetőséget arra. hogy ai zenekar tagjai együtt legyenek,! Lelkes tagok mindannyian és! örömmel vennének részt minden alkalommal a próbákon és élői adásokon. Nagykálló, 1954. évi július hó! 29-én. Szabados József tanár, járási szakszervezeti elnök.! Bemutatunk egy kocsordi levelezőt nem töri le, szorgalmasan segédkezik az adminisztrációs munkákban. Ö vezeti a terápiás foglalkozást. Szívesen segít a kórház lakóinak ügyesbajos dolgaik intézésében is, szorgalmával és kedvességével elnyerte mindenki szeretetét. Két gyermeke van, egy fia és egy kislánya. Fia ipari tanuló, kislánya pedig most végezte el az általános iskola ötödik osztályát. Pár évvel ezelőtt vezetett napköziotthont Érpatakon. Most is sokat gondolkozik azon, hogyan lehetne segíteni a falu asszoi nyainak a nyári hónapok idején, amikor kapálni, aratni mennek, s nem tudják kire hagyni gyermekeiket. Problémáját közölte szerkesztőségünkkel is. Javasolta, hogy az MNDSZ szervezze meg a közséi gekben, — ahol nincs' napköziotthon, — hogy! egy olyan háznál,! ahol nem megy ad édesanya a határbaj lenne 5—6 gyerek, ai következő napon pei; dig egy másik háznál,! Pataki Aladárnál hasznos tagja levelei1 zőtáborunknak. —* Pctényiné —« Orvoslási várunk í GYORSABB KISZOLGÁLÁST A NYÍRBÁTORI FÖLDMŰVES- i SZÖVETKEZET H ÜSÜZLETÉBEN Veres Jánosné, a Finommechanikai Vállalat dolgozója Nyirbált torból többek között a következőket írja hozzánk küldött leve-í lében: „Nálunk Nyírbátorban 2 húsbolt van. Az egyik a földműves-! szövetkezet, a másik a Népbolt kezelésében. A földművesszöveti! kezet boltja előtt reggel 6 órától 10 óráig várnak a dolgozók sor-1 baállva a húsra. A földművesszövetkezet vezetősége nem gondosij kodik arról, hogy előre elkészítsék a húst kimérésre. A Népbolt! húsüzemében máskép van. Nem állnak előtte sorban a dolgozók! nyitás után azonnal lehet vásárolni húst. És ez így van rendi1 jén.” FÉLBESZAKADT A PANASZ ELINTÉZÉSE Varga Dezső Tiszabezdédről arról ír, hogy 12 dolgozótársának1 földterületéből vasútépítés céljára az állam kisajátított egy részt,l Mivel kártalanítást nem kaptak, panasszal fordultak a miniszté-' numhoz. A minisztérium kivizsgálta a panaszt és választ is kül- dött az elintézés módjáról. Meg kell mondani, hogy az illetékes' minisztérium lelkiismeretesen és gyorsan intézkedett a dolgozó1 parasztok sérelmének orvoslásában. A MÁV. debreceni igazgatói sága azonban mélyen hallgat a kártérítés kifizetéséről, pedig a minisztérium őket is értesítette az ügyről, sőt utasította az igazgatóságot a panasz végleges orvoslására. A sport mint gyógyszer Ébresztő... A tengerparton sok-sok ember gyülekezik. — Parancsszó hangzik és a keringő lágy dallamára megkezdődik a reggeli torna. A torna után fürdés következik. Kitűnőén felfrissíti az embert a kofá/reggeli fürdés a tengerben. így kezdődik a gagrai ..Zsoékvara” szanatórium lakóinak egy napja. A gägrai szanatóriumban a testnevelést és a sportot hatásos gyógyszerként alkalmazzák. — A szanatórium gyógy- tornászati kabinetjének munkatársai reggeltől-estíg egyéni és csoportos sportfoglalkozásokat vezetnek. V. I. Krikor- jan, a kabinet vezetője már 20 éve foglalkozik a sport gyógyhatásaival. — Munkatársai L. K. Szimonidze orvos, A. Sz. Hizanasvili sportinstruktor és M. F. Szalnyikova gyúró. A szanatórium dolgozói arra törekednek, hogy a gyógytorna a Víz- gyógykezeléssel és a fizioterápiával egyenértékű gyógyító eljárássá váljon. A gyógytornászatl kabinet munkatársai a gyógyító testnevelés keretei között különböző röplabda, kosárlabda, evezési és tornagyakorlato- kát végeztetnek. Az eredményes munkát jól felszerelt tenisz,, röplabda, kosárlabda! és futópályák, kiváló' tornafelszerelések biztosítják. Pataki Aladárné elvtársnővel kedves, mosolygóarcú asz- szonnyal beszélgetünk, aki ezév első negyedében lett a Néplap levelezője. <— Első levelét a május 1-i ünnepségről írta, melyben szerkesztőségünket a kocsordi kórház dolgozóinak lelkes felvonulásáról tudósította. Azóta is számos, értékes levelével keresi fel szerkesztőségünket. Leveleiben leírja a kórház betegeinek életét, mivel foglalkoznak, s hogy szórakoznak. Pataki elvtársnó is, mint beteg tartózkodik a kórházban, azonban betegsége
