Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-23 / 147. szám

'Z)ilág pF&letárjai egij.es ti tietek ! XI. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ARA .“50 FILLER 1954 JUNIUS 23- SZERDA irr A inai számban : Üzemeink augusztus 20-ra készülnek (2. oldal) Nyíri krónika (2. oldal) A guatemalai kormány csapatai visszaverik a betolakodókai (3. oldal) Asztalos Bálint: Vizsga (3. oldal) Nemzeti külpolitika OrökKC élnek népünk emlékezetében azok a hősök, akik az elmúlt századok folyamán a szabadságért, nemzeti függet­lenségért vívott küzdelem élharcosai voltak. A tiszaháti, beregi parasztok minden névnél fényesebben őrzik Esze Tamás emlékét, aki élére állt a szegénylegényeknek, meg­gyötört jobbágyoknak, hogy elűzzék az édes haza testéről az idegen elnyomókat, császári zsoldosokat. A szabolcs- szatmári nép vérbirtoknak nevezte el Haynau nagygéci bir­tokát, de kőszobrot emelt Vasvári Pálnak, az 1848-as for­radalom egyik kimagasló hősének. A tunyogmatolcsiak és környékbeliek között még élnek azok, akik együtt nőttek fel Zalka Mátéval, a fasizmus elleni harc legendás hősé­vel; élő, regélő szóval ápolják emlékét. S népünk azt sem feledte el, hogy ezeknek a hősöknek s a népnek minden­kor mint legfőbb ellenség, a német militarizmus ellen kel­lett harcolni. A német militarizmus évszázados, ősi ellensé­günk — erre figyelmeztetnek bennünket történelemköny­vünk lapjai. Következésképpen: legfőbb nemzeti érdekünk a német militarizmus újjáéledése, ellen küzdeni minden európai néppel egyetemben. Kormányunk külpolitikája valóban nemzeti külpolitika. A magyar nemzet érdekeinek megfelelően elsősorban azért küzd ez a külpolitika, hogy soha többé ne támadjon fel az a gonosz erő szomszédságunkban, amelyik hosszú év­századokon keresztül okozott a magyar családoknak véres, könnyes bánatot. Nagy örömmel üdvözöltük a Német De- moi«..tikus Köztársaság megalakulását annakidején s a legteljesebb mértékben helyeseljük a Szovjetuniónak azt a lépését, amellyel teljes önállóságot, függetlenséget, állami szuverénitást biztosított a Német Demokratikus Köztársaság számára. Ez a tett hozzájárulás volt ahhoz a nagy célkitű­zéshez: meg kell teremteni az egységes, demokratikus és békeszerető Németországot s egy ilyen Németország kizárja az európai háborúk lehetőségét. Nagy örömmel fogadta népünk a Szovjetunió javaslatát: létre kell Hozni az össz­európai kollektív biztonsági szerződést. A Magyar Népköz- társaság kormánya hivatalosan is hangot adott a dolgozók véleményének, támogatta a szerződés mielőbbi megköté­sét, mert, mint a nyilatkozat kijelenti: „A békeszerető ma­gyar nép, amely négyszáz éven keresztül idegen elnyomók megszállása alatt élt, s amelyre a német imperializmus egy emberöltő alatt két ízben zúdította rá a háború borzalmait és pusztításait, Európa más népeivel együtt visszautasítja a német militarizmus feltámasztását célzó terveket és kísér­leteket, mert két világháború tapasztalatai alapján jól tudja, hogy a német militarizmus feltámasztása súlyosan veszélyezteti a magyar nép békés építőmunkájának ered­ményeit.” Az urak Magyarországán az urak kormánya min­denkor hűségesen kiszolgálta a német militarizmust, el­árulta a nép érdekeit. Károlyi Sándor letetette a kurucok- kal a harc zászlaját, Görgey és Hám prímás orvul gyilkot szúrtak a nemzeti függetlenségi forradalmi mozgalom há­tába, Horthyék gyalázatosán hajlongtak a hitlerista dögke­selyűk előtt. Nagy garral hirdették azt, hogy ők ,,nemzeti” külpolitikát folytatnak. A nemzet „megmentéséről” h;>zu~ doztak, amikor sírt ástak a nemzetnek áruló magatartásuk­kal. A dolgozók Magyarországának kormánya valóban nemzeti külpolitikát folytat s e külpolitika eredményeként dolgozó népnek most van először szabad, független ha­zája, amelyben szabadon virágozhat a jólét, a nemzeti kultúra. Ez a külpolitika nem ellentétes más népek érdekeivel, Ez a külpolitika része a haladó nemzetközi erők nagy küz­delmének, amely a békéért, a népek függetlenségéért fo­lyik. Mi ellene vagyunk a német militarizmusnak s ve­lünk együtt a francia, olasz, minden európai nép azt mondja: elég volt a német szuronyokból! Az amerikai mé- regkeverőknek még azt sem sikerül keresztülhajszolniuk a legjelentősebb nyugateurópai parlamentekben, hogy ratifi­kálják, vagy egyáltalán napirendre tűzzék a német milita­rizmust feltámasztó úgynevezett „európai védelmi közös­ség” tervezetét. A mi haladásunk ügyét nem lehet elválasz­tani valamennyi nép haladásának és felemelkedésének ügyétől. A nemzeti külpolitika akkor nemzeti, népi külpo­litika valóban, ha az egybeesik a nemzetközi haladó erők által folytatott politikával. Mi tagjai vagyunk a Szovjet­unió vezette béketábornak s szakadatlanul arra törekszünk, hogy enyhüljön a nemzetközi feszültség, megszilárduljanak a népek közötti baráti kapcsolatok — a világbéke ügyéért küzdünk. Cselekvőén kivesszük részünket a béke és háború erői között folyó világméretű küzdelmekből. S ez az egyet­len helyes, valóban nemzeti külpolitika. így fejlesztjük to­vább azokat a nagyszerű hagyományokat, amelyeket Esze Tamás. Vasvári Pál. Zalka Máté emléke jelent a szá­munkra. Felhívás a megye kombájnistáihoz, arató és cséplőgép vezetőihez Mi, a megye élenjáró kombáj­nistái, arató és cséplőgép vezetői az országos értekezlethez hason­lóan megyei értekezletre jöttünk össze, hogy megbeszéljük az előt­tünk álló aratási, cséplési munká­latokat. Valamennyien tudatában va­gyunk annak, hogy a ránkváró nagy munkában döntő a gyorsa­ság és a minőségi munka. Felhí­vással fordulunk a megye minden gépállomási és állami gazdasági kombájn, arató- és cséplőgép ve­zetőjéhez, hogy az aratás, cséplés, tarlóhántás és másodvetés mun­kájában tegyenek meg minden le­hetőt, hogy a legnagyobb segítsé­get adhassák a termelőszövetkeze­teknek és az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak. Rajtunk múlik, hogy a parasztság verejtékes munkájá­val megtermelt kenyérgabona a legkisebb veszteséggel kerüljön betakarításra. Harcolnunk kell a szemveszte­ség ellen az idejében való aratás­sal, a gyors behordással és a csép­lés legkisebb szemveszteséggel való végzésével. Az aratás meg­kezdéséig már csak néhány nap van hátra. Minden kombájnos és aratógépkezelö még egyszer vizs­gálja át gépét az utolsó csavarig, nehogy az induláskor valami za­var álljon elő. Kombájnosok! Az értekezletünk megállapította, hogy egy kombájn­nal 35 vagon kenyérgabonát jól szervezett munkával be lehet ta­karítani. Felhívunk minden kom- bájnost, hogy csatlakozzon az ál­talunk elindított 35 vagonos moz­galomhoz. Aratógépkezelök! Több olyan résztvevője volt értekezletünknek, akik 250—300 holdat arattak le a múlt évben. Értekezletünk elfo­gadta. hogy indítsunk az arató­gépesek között 200 holdas moz­galmat. Kérünk minden aratógép­vezetőt, csatlakozzon felhívásunk­hoz. Cséplögépvezetők! Az értekez­leten Háda János kisvárdai csép­lőgép felelős vezető elmondotta, hogy a múlt évben 1350-es gépével 76 vagon gabonát csépelt, az idén 86 vagon cséplését vállalta. Az or­szágos értekezlet 42 vagonos moz­galmat indított el. mi elhatároz­tuk, hogy 45 vagonos mozgalmat indítunk és kérünk minden csép­lőgépvezetőt, csatlakozzon felhí­vásunkhoz. Felkérjük a helyi tanácsokat, hogy a vállalásunk teljesítését se­gítsék elő azzal is, hogy felvilágo­sító munkájukkal minél több kö­zös szérűt szervezzenek, ami gyorsabb cséplést, kevesebb ön­költséget jelent. Kérjük az alkat­részellátó vállalatokat, hogy a szükséges alkatrészeket pontosan szállítsák. Felhívjuk azokat a traktoroso­kat, akik nem vesznek részt köz­vetlenül az aratás-cséplés munká­jában. hogy a jövő évi termés ér­dekében ne kíméljék erejüket. Minden talpc 'atnyi tarlón (a futó­homok kivételével) végezzék el a tarlóhántást és teljesítsék a má­sodvetési terveket. Készüljünk fel a nagy csatára, jövő évi kenyerünk biztosítására. Gépállomási dolgozók! Ne csak gépeitek kiváló vezetői, hanem első számú népnevelők is legye­tek most a területen. Harcoljatok a szemveszteség nélküli betakarí­tásért és az állam iránti kötele­zettségek teljesítéséért nevelő szóval is. A megye élenjáró kombájnis­táinak, arató- és cséplőgép­vezetőinek értekezlete.------------------------------­-—--------áfe --------------------------------------------­30 szellemi dolgozó lelke#^munkával segített a tiszavasvári állami gazdaságnak a növényápolásban A tiszavasvári állami gazdaságba hét héttel ezelőtt 30 szellemi dolgo­zó érkezett a debreceni MÁV. igazgatóságtól, a budapesti BELSPED Vál­lalattól és különböző megyék, járások taná­csaitól, hogy segítsenek a növényápolás minél hamarabbi befejezésé­ben. Lelkesen fogtak mun­kához és szívesen for­gatják kezükben a me­zőgazdasági szerszámo­kat. Becsülettel teljesí­tették önként vállalt kö­telezettségüket. A dankó- pusztai üzemegységben dolgozó szellemi brigád tagjai átlagban 160—170 százalékra teljesítették normájukat. Mintegy 30 hold burgonya, 50 hold kukorica kapálásával és 25 hold takarmánykeve­rék lekaszálásával segí­tettek az állami gazda­ságnak. Különösen szép ered­ményeket értek el Földi Béla és Zámborszki Já­nos, a debreceni MÁV. igazgatóság főkönyvelő­ségének dolgozói, akik 230 százalékos átlagtel­jesítéssel segítettek az állami gazdaságnak a nagyobb terméseredmény elérésében. Aratásig' a harmadik kapálást is elvég-zik a nyíreg-yliáxi Oázsa tsz-ben Közeledik az év legnagyobb munkája, az aratás. Még a néhány holdas egyéni parcellákon is nagy gondosságot, sok munkát jelent az aratás, hát még a termelőszö­vetkezetekben. Körültekintő mun­kaszervezésre, előkészületekre van szükség. Az aratásra való fel­készülés legfontosabb munkája, hogy akkorra minden más mun­kát elvégezzenek a termelőszövet­kezetek. Elvégezzék legalább há­romszor a kapálást és végezzenek a szénabetakarítással. A nyíregyházi Dózsa tsz. tagjai vállalták, hogy az aratás megkez­dése előtt minden szántóföldi ka­pásnövényük megkapja a há­romszori kapálást. A kertészetben most végzik a káposzta második kapálását, aratásig még azt is megkapálják háromszor. A papri­ka egy részét még most ültetik ki, így azt háromszor nem tudják megkapálni, de azon iparkodnak, hogy aratás előtt minden növé­nyük gyomtalan legyen. Azt akar­ják, hogy aratáskor csak az ara­tásra legyen gondjuk. Az őri határszemle leleplezte a kulák-szabotázst Ör községben a dolgozó pa­rasztok a III. pártkongresszus után minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a terméshozamot növeljék. A növényápolási mun­kákat idejében végzik, hogy ez­zel is fokozzák a föld termését, jövedelmüket. Ifjú Bartha Lajos 7 holdas dolgozó paraszt az el­múlt esztendőben is 120 mázsa burgonyát termelt egy hold föl­dön. Úgy tervezi, hogy ebben az évben is legkevesebb 120 mázsát fog betakarítani. 1 holdas őszi- árpa táblájáról pedig 18 mázsás termést vár. Szorgalmasan dol­gozik az egész Bartha-család azért, hogy ezt a tervüket va­lóra is váltsák. De nem ezt teszik a falu ku- lákjai. Bartha Lajos földjével egy düllőben van Suba Balázs 33 holdas kulák földje. Elhanyagolt, kapálatlan parcellákat láttunk itt a határszemle alkalmával. A cukorrépa, kukorica és egyéb ve- temény alig látszik ki a gyom­ból. Mint Bartha Lajos mondta, ilyen munkával a 33 holdon nem fog annyit termelni Suba Balázs, mint ő a 7 holdján, Tárcs Géza i kulák is kapálatlan hagyott egy hold kukoricát és egy hold bur­gonyát. A község vezetőit csalafinta módon akarják félrevezetni. Ki­mennek ugyan a mezőre, de egész nap a hűvösön pihennek. Ezért nem tudják aztán még a föld után járó beadást sem teli jesiteni. A községi tanácsnak jobban fel kell figyelni a kulákok szabotál lására. Ne engedjék, hogy azok! dudvát termeljenek földjeiken, j Rakwioránthaia, járási tudósból' Szabó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom