Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-17 / 142. szám
2 NÉPLAP * 1954 JUNIUS 17, CSÜTÖRTÖK A költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az I. oldaltól) A törvényesség megszilárdítása térén szintén komoly eredményekről számolhatunk be. Megszűnt a rendőrbíráskodás. Általában megjavult az állami szervek magatartása az állampolgárokkal szemben. Fontos eredményként kell megemlíteni az amnesztia-rendelet végrehajtását, valamint az internálótáborok megszüntetését és a kitelepítettek helyzetének rendezését. A törvényesség megszilárdítása terén jelentős lépésnek kell tekinteni az ügyészség megszervezését. Mindezek az intézkedések azt eredményezték, hogy a szocialista törvényesség megerősödött. Minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk tehát, hogy népünk a párt és a kormány vezetésével az elmúlt esztendő alatt komoly eredményeket ért el. Az elért eredmények mutatják, hogy mit jelent hazánk és népünk számára az új szakasz politikája. Az új szakasz e célkitűzéseinek megvalósítását tartja az 1954. évi állami költségvetés is legfőbb feladatának. Ezért amíg 1953- ban az összes beruházások több, mint 41 százaléka jutott a nehéziparra, addig ebben a költségvetési évben már csak 30 százalékot fordítunk a nehézipar fejlesztésére. A csökkentett ösz- szegű beruházáson belül jelentősen növekszik ezévben a mező- gazdaság, a könnyűipar, az élelmiszeripar. valamint a szociális és kulturális ágazatok részesedése. A nemzeti jövedelem a népé A lakosság közvetlen részesedése a nemzeti jövedelemből az 1953. évi mintegy 60 százalékról közel 70 százalékra emelkedik. — Ezenkívül a nemzeti jövedelem 12 százalékát fordítjuk a lakosság jólétének emelését szolgáló kulturális és egészségügyi intézmények fenntartására. így az ösz- szes fogyasztási alap a nemzeti jövedelem 82 százalékát teszi ki. A dolgozó nép ilyen nagyarányú részesedése a nemzeti jövedelemből először fordul elő a magyar történelemben. A nemzeti jövedelemnek ilyen felhasználása mutatja, hogy népi demokratikus társadalmunkban mindinkább érvényesül a szocializmus gazdasági alaptörvénye, hogy a dolgozók által termelt javak a dolgozók életét teszik gazdagabbá, szebbé s öröm- teljesebbé. A mi népünk már többé nem egy maroknyi kizsákmányoló csoport gazdagodásáért dolgozik, hanem a maga javára, a haza javára épít és termel. (Taps.) Mi a békét építjük és nem háborúra készülünk! De miután számottevő erők — különösen az Egyesült Allamokan — továbbra is a háború előkészítésének politikáját viszik, ezért pártunk és kormányunk helyesen cselekszik, amikor a honvédelmi kiadások csökkentése mellett továbbra is nagy gondot fordít fiatal, de erősödő néphadseregünk és egész honvédelmünk további fejlesztésére és megerősítésére. Farkas Mihály elvtárs ezután összehasonlította költségvetésűn-' két a tőkés országok költségvetésével és hangoztatta: Népünk nem a kapitalista pokolba akar visszakerülni, hanem mind határozottabban és lendületesebben előre kíván haladni a szocialista társadalom felé. Népköztársaságunk 1954. évi állami költségvetése világosan meghatározza pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Belpolitikánk: a jólét emelése, népünk nemzeti egységének további megszilárdítása, a szocializmus építése, külpolitikánk pedig: becsülettel teljesíteni hivatásunkat a szocialista Szovjetunió vezette hatalmas béketábor soraiban, a béke biztosításáért. Jólét, — nemzeti egység, — béke, — szocializmus. — íme, Tisztelt Országgyűlés, — így lehet röviden kifejezni pártunk és kormányunk bel- és külpolitikáját. Népgazdaságunk néhány hiányosságának felsorolásával folytatta beszédét Farkas elvtárs. — Hangsúlyozta: A szocialista ipar kötelessége azt termelni, még hozzá olyan választékban, olyan minőségben, amely legjobban kielégíti népünk igényeit és ízlését. A belkereskedelem kell, hogy rendszeresen tanulmányozza a 'akosság árukeresletének alakulását. Belkereskedelmi szerveinknek tudniok kell, hogy milyen árukat keres népünk, mi népünk véleménye a forgalomba hozott árukról. Fel kell hívni a könnyűipar figyelmét, hogy ápolja és fejlessze a magyar divatot, amelynek híre azelőtt messze túlszárnyalta hazánk határait. Törődnünk kell azzal, hogy a magyar asszonyok és lányok, valamint gyermekeink csinosabban, szebben ötlözködhessenek. Az 1954. évi állami költségvetés bevételi részének sikeres teljesítése, de egész fejlődésünk egészséges irányának biztosítása, népünk életszínvonalának következetes emelése, döntő mértékben attól függ: — hogy csökkenni fog-e a termelés önköltsége, — hogy növekszik-e a munka termelékenysége, — hogy biztosítani tudjuk-e minden területen a szigorú takarékosságot, — meg tudjuk-e lényegesen javítani árucikkeink minőségét, — javulni fog-e a munkafegyelem, — sikerül-e lényegesen csökkenteni az igazgatási kiadásokat és végül, de nem utolsó sorban, — megszilárdul-e az adófizetési és begyűjtési fegyelem? A felsorolt feladatok sikeres megoldása teremti meg népünk jóléte további emelésének, hazánk gazdasági, kulturális megerősödésének a feltételeit. Beszéde további részében az önköltség csökkentéséről, a gazdasági vezetés megjavításáról, a technológia fejlesztéséről, a termelékenység növeléséről, a minőség javításáról és a takarékosságról szólt, majd áttért a mezőgazdaság időszerű feladatainak ismertetésére. Felhívta a figyelmet: pártunk és kormányunk elvárja a gépállomásoktól, hogy minden erővel segítsék a termelőszövetkezetek munkáját. A gépek egyetlen percre ne álljanak, az összes univerzális traktorok, kapálók, szénabetakarító gépek maximális mértékben ki legyenek használva. A párt és a kormány elvárja dolgozó parasztságunktól, hogy arra a nagy támogatásfa, amelyet az elmúlt esztendőben az államtól kapott, most azzal válaszol, hogy maradéktalanul eleget tesz termény- és állatbegyüjtési kötelezettségének. Néhány hét múlva kezdődik a gabonabegyüjtési kampány. A begyüitési kötelezettség cséplőgéptől való teljesítése államunknak és dolgozó parasztságunknak egyaránt érdeke. A város és a falu testvéri ösz- szefogása és kölcsönös támogatása teszi csak lehetővé népünk jólétének növelését, hazánk megerősödését, — mondotta Farkas elvtárs és befejezésül az adófizetési tervek teljesítéséről és az új függetlenségi néofrontról beszélt. A Magyar r>olgozók Pártja Köz- oonti Vezetősége nevében az előterjesztett 1954. évi állami költségvetést elfogadta. Farkas Mikét- rb-+árs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Kossá István -Ívtárs, az MTH. elnöke szólalt fel, PARTÉI» ÍTÉ S A megyei DISZ-aktívaülés tapasztalatai Szép és megtisztelő pártmegbi- zatást kaptak megyénk fiataljai a megyei pártbizottságtól februárban: vállaljanak védnökséget a burgonyatermelés felett, segítsék elő a magasabb terméshozam elérését. A vasárnap délelőtt megtartott megyei aktívaülésen azt vitatták meg a fiatalok, mennyiben tettek eléget ennek a megbízatásnak és mit kell még tenniök érte. Az aktívaértekezleten elhangzott beszámoló eredményes munkáról adott számot. A talaj termőerejének megjavításán 1088 fiatal fáradozott nem kis eredménnyel. A kisvárdai járásban 1400 hold földön fejtrágyáztak a fiatalok, s a többi járásban sem sokkal kisebbek a számok. A pusztadobosi ifjak a nyírmadai sertéshizlaldától 67 hold földre gyűjtötték össze és hordták ki a komposzttrágyát. — Több, mint 2.000 fiatal kapcsolódott be megyénkben a burgonya terméshozamának növeléséért folyó harcba. A fásításban, a gyümölcsfacsemeték elültetésében is szép eredményeket értek eí. A megyében közel 2.000 fiatal 50.000 facsemetét ültetett el. A gyümölcsfacsemeték ültetéséért is elsősorban a kisvárdai járás ifjúságát illeti dicséret. A gyümölcsfák ápolásában a fényeslitkei Fürst Sándor tsz. fiataljai végeztek jó munkát: 130 hold gyümölcsöst fejtrágyáztak. A fiatalók kongresszusi versenyéről, a legelők karbantartásáról, a fahamugyüjtésben elért szép eredményekről szintén sok szó esett a beszámolóban. Új vállalásokra, nagyobb eredmények elérésére serkentették ezek a számok az aktívaülés résztvevőit. De mennyivel több fiatalt tudnának még bevonni a további munkába, az aktívaértekezlet résztvevői, ha a beszámoló azt is elmondotta volna: a megdicsért szervezeteknek hogyan, milyen módszerrel sikerült eredményesen dolgozni. Hallgatott erről a beszámoló és a hibák említésénél sem beszélt arról, mik voltak a hibák okai, hogyan előzzék meg a hibák elkövetését a legközelebbi feladatok végzésénél. A pártmegbizatás teljesítésénél legtöbb hibát a gépállomási DISz-fiatalok követték el. Nem gondoskodtak arról, hogy elegendő területük legyen, s ott alapos munkát végezzenek. Igaz, a beszámoló foglalkozott azzal, hogy a gépállomás vezetői nem ismertették a fiatal traktorosokkal szántási tervüket, a DlSz-szerve- zetek sem mozgósították a fiatalokat a szerződéskötésre. Helyesen szólt a beszámoló arról is. hogy a jó munkát végző traktorosok földjén vörös sarkokat kell létesíteni. Most sem hívta azonban fel az aktívaértekezlet résztvevőinek figyelmét arra, hogy a DlSz-szer- vezetek vezetőinek feladata, hogy a gépállomás vezetőitől időben elkérjék a tervet, ismertessék azt a fiatalokkal, megfelelő agitációs érvekkel lássák el őket, segítsék és ellenőrizzék a szerződéskötési munkálatokat. Helyes lett volna arról is beszélni, hogy a DISz- szervezetek vezetői indítsanak Tersenymozgalmat a fiatalok között a szerződés- kötési munka megjavítására, rendszeresen értékeljék a versenyt, s igényeljék ehhez a munkához is a gépállomás pártszervezetének segítségét. Helyes volt, hogy a beszámoló bátran bírálta a gebei gépállomást, a gépállomás fiataljait azért, mert tavaszi tervüket mindössze 51 százalékban teljesítették. A beszámoló elkészítésénél azonban megfeledkeztek arról, hogyha a hibák kijavításához nem adnak elegendő segítséget, jó módszereket, a növényápolási munkák végzésében sem érnek el nagyobb eredményeket a gépállomások. Ezeket a hiányosságokat kell majd pótolniok a járási aktívaértekezlet beszámolóinak. A februárban kapott pártmegbizatásban az is szerepel, hogy minél több fiatalt kell küldeni az állattenyésztésbe. A februári megyei aktívaértekezlet úgy határozott hogy 250 fiatalt ad segítségül ahhoz, hogy a megye állatállományát növelni tudjuk. Eddig 164 fiatalt küldtek a DISz-szervezetek az állattenyésztésbe, tehát van még mit pótolni. Mennyivel többet tanulhattak volna az értekezlet résztvevői, ha arról is szól a beszámoló: a DISz- szervezetek ne hagyják abba a felvilágosító munkát ezen a téren. Mondják el az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben dolgozó fiataloknak, hogy az állatállomány növelése elengedhetetlen feltétele a magasabb életszínvonal elérésének. Csak az állatállomány növelésével tudjuk biztosítani népünk hús- és zsírellátását, így tudunk több tejet, vajat adni a dolgozóknak. Könnyűiparunk fejlesztését is érinti az állattenyésztés: a cipők az állatok bőréből, a jóminőségű ruhaanyagok a juhok gyapjúból készül. Meg kell ismertetni a fiatalokkal azt a rendeletet is, amely kimondja, hogy az állattenyésztésben dolgozó fiatalok, — ha kimagasló eredményeket érnek el az állatok szaporulatának növelésében, a tejhozam emelésében stb., külön prémiumban is részesülnek. Ha így agitálnak a fiatalok között, minden bizonnyal sokkal többen jelentkeznek majd az állattenyésztésbe. Legfontosabb a növényápolás A beszámoló hangsúlyozta: „a pártmegbizatás teljesítése, a magasabb termelési eredmények elérése érdekében minél előbb végezzük el a növényápolási munkálatokat''. Dudlák István elvtárs, a nyírszőlősi DISz-szervezet titkára elmondotta, hogy a község fiataljai maguk mutatnak jó példát a növényápolási munkák végzésében. Ellenőrző brigádokat is alakítottak, amelyek határjárással ellenőrzik a növényápolási munkák menetét. Ahol hibát észlelnek, jelentik a pártszervezet vezetőségének és a községi tanácsnak. Ezenkívül maguk is felkeresik az elmáradókat, s beszél-; getnek velük az időben végzett növényápolás fontosságáról. Molnár elvtárs, a nyírmadai gépállomás DISz-ifjúságának jó módszereiről számolt be. Szervezetük a gépi munka mellett azzal is elősegíti a növényápolási munkák menetét, hogy amikor a vizes talaj miatt géppel nem tudnak dolgozni, kézzel kapálnak a tsz-föl- deken. Mások arról beszéltek, hogy a vizes talajról minél előbb le kell vezetni a vizet. Többen azt ígérték, hogy hazamenve, a mátyusi fiatalok példájára megszervezik a közös növényápolási munkákat az egyénileg dolgozó parasztok között. Kocsány Gyula elvtárs, a megyei párt-végrehajtó bizottság másodtitkára arra kérte a DISz-fia- talokat: az eddiginél jobban igényeljék a pártszervezetek segítségét munkájukhoz, s a megyei párt-végrehajtó bizottság minden segítséget megad ahhoz, hogy a pártszervezetek megfelelően segítsék és ellenőrizzék a DISz- szervezetek munkáját. Mindent összevetve, hasznos tanácskozás volt a DISz-aktívaülés. Ha az értekezlet résztvevői az elhangzott javaslatok szerint dolgoznak, szép eredményekről számolhatnak, majd be. Az aktíva-ülés résztvevőire vár az a feladat is, — amit: az aktívaértekezlet elmulasztott,1 — hogy az üzemi és középiskolai DISz-szervezetek tagjait segítségül hívják a növény ápolási] munkák végzéséhez. Az üzemi és középiskolai DISz-fiatalok patro-1 núljúk a falusi DISz-szervezete-‘ két. adjanak seeítséget megerősítésükhöz, a fiatalok aktivizálásé-; hoz, s ez a segítségadás még több eredményt fog majd hozni. Hozzájárul ahhoz, hogy fiataljaink! büszkén jelenthessék a pártnak:- becsülettel teljesítettük a ránk-' bízott feladatot, határidőre elvégeztük a növényápolási munkálatokat. — Lévainé — A minisztertanács határozata az erdőgazdasági termelés fejlesztéséről A minisztertanács határozatot hozott az erdőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről. A határozat megállapítja, hogy a kormúnyprogramm, valamint a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításában nagy szerep vár az erdőgazdaságokra is. Az ország meglévő erdei fatermelésének növelésével új erdőtelepítésekkel és fásításokkal biztosítani kell nagyobb mennyiségű, jobb minőségű és olcsóbb fa, valamint egyéb erdei termék termelését a lakosság és a népgazdaság számára. E cél megvalósítása érdekében a minisztertanács felhívja a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait és az erdőgazdaságokat: fejlesszék tömegmozgalommá a fásítást. A mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területek, közlekedési utak. öntözőcsatornák, patakok partjának fásításával, mező- és legelővédö erdősávok telepítésével és a községek fásításának kiterjesztésével elő kell segíteni, hogy az ország erdőben szegény vidékein helyi faanyagtermelő bázist létesíthessenek. A fásításokhoz és új erdők telepítéséhez az erdőgazdaságok elsősorban gyorsan növő értékes fafajokból (akác- és nemesnyár- félék, dió-, szelídgesztenye- és különböző gyümölcsfák) megfelelő mennyiségű, jóminőségű facsemetét tartoznak termelni. A szőlő- és gyümölcstermelő vidékeken a szőlőkarótermelés érdekében elő kell segíteni az elkülönített akácültetvények létrehozását. A bányák közelében fekvő, arra alkalmas területeken bánya- fatermelés céljából ipari akácosokat kell telepíteni. A nehéz testi munka kiküszöbölése. a termelékenység emelése érdekében, figyelembevéve az erdőművelés sajátos érdekeit, a határozat elrendeli az erdőgaz-' dasági munkák nagyfokú gépesítését. Emellett a határozat biztosítja egységes típusú, jóminőségű kéziszerszámok gyártását is, Rámutat a határozat az erdő- gazdasági szakemberek fokozott megbecsülésének és szociális helyzetük megjavításának szükségességére. Az erdészeti főigazgatóság felúdatúvá teszi, hogy az erdőgazdasági szakembereket hosszú éveken keresztül lehetőleg ugyanabban az erdőgazdaságban foglalkoztassák. Az állandó szakmunkások részére a határozat az erdészetekben szolgálati lakás, kert, illetményföld, állattartás és tűzifa biztosítását rendeli el. Ezekkel az intézkedésekkel a minisztertanács határozata megteremti az erdőgazdasági termelés fellendítésének alapját és elősegíti a kormúnyprogramm és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását. (MTI.)
