Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-16 / 141. szám
NÉPLAP Megnyílt az országgyűlés áj ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) lesleg népi demokratikus államunk pénzügyi helyzetének szilárdságáról és arról tanúskodik, hogy kormányunk a széles néptömegekre támaszkodva biztos kézzel vezeti előre népünket a szocializmus építésének útján. Előtérben a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítése Tisztelt országgyűlés! Rátérek ezután az 1954. évi költségvetési javaslat ismertetésére. Az 1954. évi állami Költségvetés bevételei 49 milliárd és 684 millió forintot, kiadásai 47 milliárd és 891 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege egymilliárd 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei és kiadásai nagyjában az előző év szintjén alakulnak. Abban, hogy a költségvetés volumene az előző évhez képest nem emelkedik, kifejezésre jut kormányunk gazdaságpolitikájának az a törekvése, hogy a nemzeti jövedelem elosztásánál a lakosság fogyasztását fokozza. A beruházásokat 3.2 milliárddal, a védelmi kiadásokat 854 millió forinttal alacsonyabb összegben irányoztuk elő a múlt évi teljesítéshez képest, ugyanakkor a kiadások egyéb tételeinél jelentős belső átcsoportosítást hajtottunk végre, hogy a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítéséhez, a mezőgazdaság fejlesztéséhez és a ' kormányprogramra egyéb célkitűzéseihez szükséges anyagi eszközöket a költségvetés szilárd egyensúlya mellett biztosíthasuk. Az 1954. évi költségvetésben népgazdaságunk fejlesztésére a költségvetés összes kiadásainak 60 százalékát, szociális és kulturális célokra az összkiadások 21 százalékát, honvédelmi célokra, népünk békés alkotómunkájának biztosítására az összkiadások 11 százalékát, rend- és jogbiztonságra, valamint az államapparátus igazgatási kiadásaira az összki- adoások 4—4 százalékát irányoztuk elő. A kormány nagy figyelmet fordít dolgozó népünk és gyermekei sokoldalú műveltségének és képzettségének emelésére, nagy áldozatokat hoz az egészségügy és szociális viszonyok továbbfejlesztése érdekében. Ezért az életszínvonal emelkedésének fontos részét képezik azok a közvetett juttatások, amelyeket államunk a költségvetésből fenntartott szociális és kulturális intézmények fejlesztése, a lakosság részére végzett szolgáltatások minőségének emelése révén nyújt a dolgozó népnek. Az emberről való gondoskodást tartja szem előtt kormányunk akkor, amikor ebben az évben 1.3 milliárd forinttal fordít többet a kulturális és szociális célokra, mint 1953-ban, Az állami költségvetés tervezete a népművelési intézmények, tudományos kutatóintézetek továbbfejlesztésére, a színházak, valamint a sport- és testnevelési intézmények fenntartására, egyéb kulturális célok megvalósítására 850 millió forintot irányoz elő. Az 1964. évi költségvetés oktatásügyre fordított kiadásainak előirányzata az általános Iskolák fejlesztését helyezi előtérbe és ezáltal részben kiküszöböli az.el- mult évek iskolapolitikájának azt a fogyatékosságát, amely az oktatásügy egyéb területén elért jelentékeny eredménye mellett az általános iskolai oktatást viszonylag háttérbe szorította. A felsőfokú oktatásra előirányzott költségvetési kiadások 588 millió forintot tesznek ki, amelynek keretében különösen számottevő a főiskolai hallgatók megemelt és kiterjesztett összegű ösztöndíj juttatása. Oktatási intézményeink színvonalának és anyagi ellátottságának növelése mellett jelentős összegeket juttat a költségvetés a tudományos kutatómunka további fejlesztésére is. Nagy összegeket fordítunk a költségvetésből kulturális és művészeti céltámogatásokra. Az 1954. évi állami költségvetésben kereken 135 millió forintot irányoztunk elő sport- és testnevelési célokra. Az emberről való szüntelen gondoskodás elve hatja át az egészségügyi és szociális célokra fordított kiadásainak minden tételét* A kórházi ágyak száma mintegy 8 százalékkal, a bölcsődei férőhelyek száma 20 százalékkal nő. A kormányprogramm- nak az egészségvédelemre, az üzemegészségügyi viszonyok és munkavédelmi berendezések gyökeres megjavítására vonatkozó célkitűzéseinek megfelelően 662 millió forintot irányoztunk elő az egészségügyi és munkavédelmi beruházások finanszírozására. Olt Károly a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásai között jelentősen emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági beruházások előirányzatát az előző évhez képest megkétszereztük. Ezután elmondotta, hogy idén több, mint 70 százalékkal növekszik az öntözött területek nagysága s a költségvetési kiadások között kereken 1300 millió forintot fordítanak a gépállomások fejlesztésére és megszilárdítására, s ez 62 százalékkal több az előző évi kiadásoknál. A mező- gazdaság állami szektora beruházásainak finanszírozását szolgáló kiadásokon kívül a szövetkezeti szektor beruházásainak megvalósításához hosszú- és középlejáratú hitelek címén jelentős ösz- szeget irányoztak elő, elsősorban a termelőszövetkezetek beruházásaira. Minden segítséget a termelőszövetkezeteknek A kormány minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek, — folytatta. A gépállomások, a tanácsok fokozottabb segítség nyújtásával, a szükséges anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásával, a legjobb káderek átcsoportosításának meggyorsításával el kell érnünk azt, hogy meglévő termelőszövetkezeteink megerősödjenek, gazdaságilag és politikailag megszilárduljanak, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme emelkedjék. A növénytermelés fokozása érdekében jelentősen fejlődik ebben az évben az állami növény- védelem. 17 növényvédelmi állomást állítunk fel. Megindul ebben az évben a vegyszeres gyomirtás. A kolorádóbogár elleni védekezés során nagy területeken sávporozást végeznek. Ezek az intézkedések közel 100 millió forinttal emelik a múlt évihez ké pest a növényvédelemre fordított kiadásokat. Amikor a kormány maximális segítséget nyújt a mezőgazdaság szocialista szektorának, ugyanakkor hathatós támogatásban részesíti az egyénileg dolgozó parasztságot is. Számos intézkedéssel növelte az egyénileg dolgozó parasztok érdekeltségét a termelés fokozásában, a szerződéses, valamint a beadásra kerülő egyéb termékek átvételi árának felemelésével, a gépállomások díjtételeinek leszállításával, az ingyenes állatorvosi szolgálattal, a kedvezményes áron történő tenyészállat- és vetőmagjuttatással. Állami szerveink és intézményeink feladata, hogy az egyénileg dolgozó parasztság számára biztosítsák a kormány áltál nyújtott támogatás ’ öőnvb* . Jelentősen növekedik a könuyű- és élelmiszeripar beruházásainak összege Olt Károly a továbbiakban rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások elősegítik a népgazdaság alapvető két ága: az ipái és a mezőgazdaság tervszerű arányos fejlődését. A költségvetésben kifejezésre jut a szocializmus építése új szakaszának az a jellemvonása — mondotta ezután, — hogy viszonylag gyorsul a fogyasztási javak termelésének fejlődése, ennek következtében jelentősen növekedik a könnyű- és élelmiszeripar beruházásainak összege. Ezzel megteremtettük a szükséges feltételeit annak, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágak termelése 1954-ben jelentősen növekedjék1. A dolgozó nép fogyasztási cikkekkel történő ellátása terén — hangsúlyozta — fohtos szerepe van az állami begyűjtés szerveinek. Rajtuk múlik, hogy a lakosság élelmicikkel, az ipar mezőgazdasági nyersanyaggal zavartalanul el legyen látva. A lakosság reáljövedelmének jelentős emelkedése, a fogyasztási cikkek termelésének erőteljes fokozása biztosítja, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem forgalma nagymértékben emelkedjék. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 1954-ben mintegy 22 százalékkal lesz magasabb, mint 1953-ban. A kereskedelem munkájának megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni a lakosság igényeit, gondot kell fordítani a helyes áruelosztásra. Népgazdaságunkban jelentősen megnőtt a külkereskedelem szerepe. Elmélyültek külkereskedelmi kapcsolataink a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Bővül külkereskedelmi kapcsolatunk, árucsere- és fizetési forgalmunk a tőkés országokkal is. A termelés emelkedésével és az áruforgalom növekedésével szoros összhangban kell állnia közlekedésünk fejlesztésének is. A költségvetés erre a célra mintegy másíélmilliárd forintot irányoz elő. A múlt évinél kisebb összeggel szerepelnek a költségvetésben az állami vállalatok forgóalapjának növelését szolgáló kiadások. A vállalatok forgóeszköz-gazdálkodása terén ugyanis igen jelentősek a népgazdaságunkban meglévő tartalékok. Éppen ezért 1954-ben tovább kell fejleszteni a forgóeszközcsökkentési mozgalmat. A Magyar Nemzeti Banknak a hitelezésen keresztül fokozottabban elő kell segíteni a készletek feltárását és megmozgatását és egyben meg kell akadályoznia újabb elfekvő készletek keletkezését. Az állami költségvetés kiadásai között évről évre fontosabb helyet foglalnak le a helyi tanácsok kiadásai. Míg a tanácsok megalakulása előtt az önkormányzatok kiadási előirányzata egymilliárd és 300 millió forint volt, addig a helyi tanácsok költségvetése 1954- ben már 6 milliárd és 316 millió forintot tesz ki. A tanácsok gazdálkodásában feltárt hibák és hiányosságok felszámolása — folytatta —? szükségessé teszi a tanácsok hatáskörének további kiszélesítését, önállóságuk fokozását minden téren, így a költségvetési gazdálkodás terén is. A tanácsok gazdálkodási jogkörének kiszélesítésével megnő a .tanácsok felelőssége. Az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzata Rátérek az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzatának ismertetésére — folytatta Oíf Károly. — A Magyar Népköztársaság 1954. évi költségvetésének • bevételei túlnyomórés2ben a szocialista szektorból származnak. A szocialista szektorból befolyó forgalmiadók, nyereség és egyéb befizetések 37.8 milliárd forintot, a szövetkezetek által fizetendő szövetkezeti adó pedig 1 milliárd és 100 millió forintot tesz ki. Elmondotta ezután, hogy a költségvetési kiadások fedezetének legfőbb forrása az állami vállalatok akkumulációja, amely forgalmiadó és nyereségbefizetés formájában a költségvetési bevételek 70 százalékát teszi ki. Az állami bevételek fő forrása — amint ezt a forgalmiadó és nyereségbefizetés döntő súlya is mutatja, — állami vállalataink termelő munkája. Növekvő bevételeket csak növekvő termelés — ezen belül a termelés gazdaságossága, a legmesszebbmenő takarékosság biztosíthat. A fő figyelmet ezért a munka termélékenységének állandó növelésére, az önköltség csökkentésére, az anyaggal való messzemenő takarékosságra, a termékek, árucikkek minőségének emelésére kell fordítanunk. Az elmúlt év, sőt a jelen helyzet tapasztalatai is azt mutatják, hogy ezen a téren igen sok a tennivaló, — mondotta. — A szocializmus építésének új szakaszéban döntő feladatunk azoknak a tartalékoknak feltárása és mozgósítása, amelyek az önköltség rendszeres csökkentésével elérhetők. Az anyagtakarékosság fontosságáról is szólt. Az anyagtakarékosság terén elért akár egy százaléknyi eredmény több, mint félmii- liárd forinttal növelhetné a lakosság jövedelmét. Ezután a termelékenység emelésének fontosságát hangsúlyozta. — A munka termelékenysége a felszabadulás óta eltelt 9 év alatt ugrásszerűen emelkedett s a háború előtti színvonalat ma 70 százalékkal túlhaladja. A termelékenység azonban 1953-ban már nem emelkedett kielégítő mértékben, s 1954. első negyedében a gyáriparban, az előző év hasonló időszakához képest, átmenetileg csökkent is, ugyanakkor az ipar számos ágában a kifizetett munkabérek emelkedtek. Az életszínvonal állandó emelésének döntő feltétele: gazdaságos termelés Fel kell venni a harcot a laza béralapgazdálkodás, a különféle formában megnyilvánuló normacsalások ellen. A legszélesebb körben tudatosítanunk kell, hogy további előrehaladásunknak, az életszínvonal állandó emelésének döntő feltétele a termelés gazdaságosságának kérdése, — hangsúlyozta Olt Károly s hozzátette: Az önköltség kedvezőtlen alakulásának egyik fontos oka, hogy nem érvényesítettük megfelelően vállalatainknál az önálló elszámolás követelményeit. Az igazgatók és főmérnökök, a főkönyvelőkkel együtt — folytatta — nem vizsgálják a termelés gazdaságosságát, nem merik megtagadni, vagy csökkenteni a jogosulatlan prémium-igényeket, nem elemzik megfelelően a mérlegbeszámolók adatait, a beszámolókban feltárt hibákért, lazaságokért nem vonják felelősségre a hibák elkövetőit. A vállalaton belüli operatív és folyamatos ellenőrzést az igazgatók mindennapi munkájának szerves részévé, fő kötelességévé kell tenni. Az állami költségvetés fontos részét képezik a lakosságtól származó adóbevételek, — folytatta beszédét Olt Károly. — Az 1954. évi költségvetésben a lakosságtól befolyó adóbevételek 3.696 millió forinttal szerepelnek és a költségvetés összbevételeinek csupán 8 százalékát teszik ki. A folyó évi költségvetésben az általános jövedelmi adóbevételt az 1953. évben 15 százalékkal csökkentett adóösszegben irányoztuk elő. Ez a csökkentés elsősorban a mezőgazdasági lakosságot érinti. A költségvetésben előirányzott adók azonban csak akkor segíthetik elő a kormányprogramm végrehajtását, a dolgozó nép élet- színvonalának állandó és gyorsütemű növekedését, ha azok hiánytalanul és időben be is folynak. A dolgozó nép anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az állam- polgári fegyelem megszilárdítása. Egyik legfontosabb feladat az állampolgári fegyelem megszilárdítása A jelentős kedvezmények ellenére — hangsúlyozta Olt Károly — az első negyedévben a mező- gazdasági lakosság 170 millió forinttal maradt adósa az államnak, jóllehet pénzbevételei kedvezően alakultak. Mulasztás terheli ebben elsősorban a pénzügyminisztériumot, de a tanácsi pénzügyi szerveket és magukat a tanácsokat is. Mind a pénzüwi szerveknek, mind pedig az adózóknak világosan látniok kell, hogy csak az állampolgári kötelességek pontos és hiánytalan teljesítése biztosíthatja a kormányprogramm célkitűzéseinek megvalósítását. A pénzügyminisztérium az adóztatás és az adóbeszedés terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésére már eddig is több gyakorlati intézkedést tett és egyik legfontosabb, feladata az állam- polgári fegyelemnek megszilárdítása és az adófizetési készségnek a megjavítása. Az adóterhelések felülvizsgálata, az adóztatás mérve ellen irányuló panaszok gyors megvizsgálása, az előforduló méltánytalanságod jnegszüntetése és a községi adónyilvántartás megszervezése lehetőséget nyújt arra, hogy megszilárdítsa az adózókban a pénzügyi szervek munkája iránti bizalmat. A takarékosságot messzemehő- leg érvényesíteni kell az igazgatási kiadások területén is, — mondotta ezután. — Erre igen nagy lehetőségeink vannak. Államigazgatási szerveink munkájában még széles körben fellelhető a feladatkörök túlzott köz- pontosítása, az egyes szervek közötti párhuzamos ügyintézés, az érdemi munkát akadályozó öncélú, bürokratikus tevékenység. A feladatkörök jórészének decentralizálásával, az irányítás és végrehajtás közé iktatott felesleges és párhuzamos szervek megszüntetésével, a funkcionálizmus kiküszöbölésével, a formális és bürokratikus tevékenység felszámolásával, az államigazgatás munkájának egyszerűsítésével el kell érnünk azt, hogy az államapparátus közelebb kerüljön a dolgozókhoz, munkája minőségileg megjavuljon, hogy feladatait jobban, gyorsabban végezze el. Ahhoz, hogy a takarékosságot az eddiginél sokkal eredményesebben alkalmazzuk, — folytatta — a pénzügyminisztérium és a bankok dolgozóinak fokozniok kell aktivitásukat és a forinttal történő ellenőrzés eszközét a termelékenység emeléséért, az önköltség csökkentéséért, a szigorú takarékosságnak minden területen való érvényesítéséért folyó1 harc éles fegyverévé kell fej- leszteniök. Szólni kívánok még néhány szót az egyéni takarékosságról. Az egyéni takarékosság a múlt év júniusa óta igen szépen fejlődött. örvendetes, hogy a takarékosság egyre inkább gyökeret ver a falun is. A bácsmegyei Vaskút községnek az ország valamennyi községéhez „ahány ház, (folytatás a S. oldalon.) j.9« JíjNíoű ö, oZEBDA
