Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-11 / 137. szám

4 N 8 P L A P 1954 JUNIUS 11. PÉNTEK Kutyából nem lesz szalonna LÁSZLÓ SÁNDOR 1952. őszén I lett a demecseri Petőfi termelő- szövetkezet tagja. Mikor az elnök bejelentette, hogy új belépő je­lentkezett és a nevét is meg­mondta, csend lett a teremben. Majd egymás között kezdtek be­szélgetni az ottlévők. Aztán fel­álltak páran és helyeslőén szól­tak: „Szakember jött közénk, lesz aki tanácsot ad, jól ért a földhöz, két évig tanult a mezőgazdasági iskolán“ — mondogatták. Szava­zásra emelkedtek a kezek. Tavasszal 30 darab sertést vett a szövetkezet. László Sándor meg munkát kért. Jól jött ez; mert kint lakott a tanyán, a sertést meg éppen oda szánták viíöif.' Ez a kis tanya távol van a községtől, Demecser és Székely között. László Sándor munkához látott. Reggel korán ennivalót főzött a sertéseknek, majd legelni hajtotta őket.. Napi egy munkaegységért. Háztáji gazdaságát is gyarapítot­ta. Anyakocát szerzett, fú'eí^nek malacait mind felnevelte; Aitán újabb anyakocát állított be gazda­ságába. Mikor aztán jól-' megve­tette lábát a szövetkezetben, el­jött az ősz. Sokalni kezdte a mun­kát, segítséget kért. A tagság úgy döntött, hogy Daróczi Sándort a sertésekhez teszik, hogy vigyáz­zon rájuk, László pedig csak ete­tésükről gondoskodjék. így aztán csak este, meg reggel volt dolga a sertésekkel. De az egy munka­egység így is járt neki. MAJD ELJÖTT 1954 első hó­napja, a vezetőség újjáválasztásá- nak ideje. Batári Sándor elvtár­sat jelölte mindenki az elnöki tisztségre, mert jól végezte addig brigádvezetői feladatát. László Sándort pedig brigádvezetőnek választották. Erre nem is számí­tott. Nem függetlenítették ugyan ebben a munkában, de nagy szó az, hogy ő fog irányítani. Ám a sertések etetését nem bízta „ide­genre“. Kiharcolta, hogy felesége végezze ezt helyette. Beleegyez­tek. Ezentúl a felesége javára ír­ták a napi egy munkaegységet, ö pedig „irányított“. Kevésnek találta ezt a munkát, elvállalta a dohánypalánta neve­lését, meg az éjjeliőrséget a ta­nyán. Ezért ismét több lett a munkaegysége. Könyv szerint csak 0.7 tized munkaegység járt volna a palántanevelésért, de ő egészre kerekítette ki a tagság beleegyezésével. Az éjjeliőrségért meg fél egységet kapott. Aztán ehhez jött, amit a brigádvezetöi feladat ellátásáért jegyeztek könyvébe. A fiatal Daróczi Sán­dorral pedig nemcsak a sertések őr­zését végeztette, hanem szép szóval rávette, hogy etesse is azokat, meg néha alomról is gondoskod­jon. Na meg aztán a háztáji falka őrzését is Daróczira bízta. Jól ment a vállalkozás, minden a ter­ve szerint sikerült eddig. IGEN ÁM, de időközben a szö­vetkezeti tagok néhányan gondol­kozni kezdtek. Hajnal Sándornak az volt feltűnő, hogy a szövetke­zet sertései egyre rosszabb l$bn- dícióban vannak. László sértőéi pedig annál szebbek. Pedig égy helyen vannak, egyforma kontót kapnak. Szólt is az elnöknek.Hb& télen pedig a 6 koca utánTéíiI- lasztott 30 malac közül huJTaiti kezdtek a legszebbjei. 16 darab maradt a 30 malacból, míg Lász­lónak saját malacaiból egy sem döglött meg. Az ő háztáji állomá­nya ekkorra 16 darab sertésre nö­vekedett. A faluban senkinek sincs olyan jól tejelő, szép tehe­ne, mint neki, növendékjószágá­val együtt. Aprójószágainak szá­mát se tudta. A fogatosoknak meg az volt feltűnő, hogy reggel kilenc órakor még nem tudták, mit fog­nak aznap dolgozni, pedig sürge­tett a vetés, kapálás. A területet sem osztotta fel idejében egyé­nekre. A répakapálás idején délig kellett várni Lengyel Jánosnénak, Batári Erzsébetnek, Juhász János­nénak, meg a többieknek, mert nem volt a területük kimérve. Kocsis Imrénének pedig az tűnt fel, hogy László Sándor meg a felesége háromszorannyi munka­egységet ér el, mint aki rendesen dolgozik. Fabu Pálnak az szúrt szemet, hogy a szövetkezet burgo­nyája takáratlan volt, László ser­tése járt arra. Aztán megfagyott egy része. Szóval gondolkozni kezdtek a szövetkezet tagjai. Vol­tak, akik „nagy elfoglaltságának“ tudták be a hibákat, amelyeket elkövetett. De a sertések elhullá­sa mindenkinek szeget ütött a fejébe. Eljött a dohányültetés ideje. — Palánta meg sehol sem volt. Kés­ve kezdtek az ültetéshez, az 5 holdból másfél hold még üresen áll, mert még csak most fejlődik a palánta. A kukoricavetést má­jus utolsó napjaiban fejezték be a Petöfi-beliek, mert a brigádve- zető úgy irányította a munkát, hogy ekkorra érkeztek a vetéshez. A TAGSÁG őt bízta meg, hogy menjen a kukoricát vető gép után, de ő 8 éves gyermekére bíz­ta ezt, míg ő odahaza „dolgozott“. A tagság határozata szerint 5 hol­don heterózis kukoricát vetettek. Ezzel is ő volt megbízva, de a napraforgót ekkor sem keverte bele a minden második sor kuko­rica közé, hogy megismerjék majd kelés után. melyik az apa- és melyik az anya-sor, csak az elnök figyelmeztetésére végezte ezt el. Habár felesége soha nem járt a mezőre dolgozni, a répasarabo- lás idején mégis egyszer a pihe­nőkhöz sündörgött ebédidő alatt. — Nem bírom tovább ezt a munkát, kilépek ősszel, jobb ha velem tartotok — mondta a bé­késen pihenő szövetkezetieknek. — Csak lépjél, de add be pa­píron — hagyta rá nyugodtan Hajnal Sándorné. Megpróbálta Lászlóné kilépésre bírni a szövetkezet tagjait is. (Si­kertelenül.) Ez aztán betette az ajtót Lászlóéknak, felnyitotta a szövetkezetiek szemét. GONDOLATAIKAT visszaterel­ték a néhány évvel korábban történt dolgokra. És ekkor jutott eszükbe, hogy László Sándor most is az szívében, lelkében, aki volt: 63 holdas népnyúzó kulák. Nemcsak cselédeket tartott 63 holdján, hanem állandó dohányo­sokat is, mint a nagyobb ura­dalmi gazdaságokban. Ráérő nap­jaiban felkutatta a község leg­szegényebb, legrászorultabb pa­rasztjait és filléres napszámért dolgoztatta őket látástól, vakulá- rig. Berkeszen 100 holdas gyü­mölcsöst bérelt Győri Dezső de­mecseri kulákcimborájával együtt.’ Hiába volt 63 holdja, nem volt megelégedve ezzel. Mindig töb­bet akart hozzá szerezni. Ezért kezdett el terménnyel keresked­ni a felszabadulás utáni években. Olcsó pénzen összevásárolta a rá­szorultak terményét, aztán meg­várta a. kenyérszűkebb napokat és dupla, sokszor háromszoros áron adta el a terményét. S hogy még drágább legyen — egy mag- tárnyi terményt tönkretett, el­fertőzött a faluban 1947-ben. — (Ezért a tettéért internálták.) AZT HINNÉ VALAKI, hogy az internálás után „csendesebb ember lett László. Korántsem! Újabb fondorlatok születtek fe­jében. Ősszel egy talpalatnyi ka­lászost sem vetett 63 holdjába. Népellenességben nem volt kü­lönb az apjánál, aki vadászpus­kával járta a határt, lőtt a falu szegényeire, akik fűtés céljára a határban ősszel kinthagyott gazt, szétszórt indát szedtek. A kártevési munkák miatt furakodott be a szövetkezetbe is, amit hosszú időn keresztül sike­rült is folytatnia... MÁJUS 26-ÁN az emberek va­lamennyivel koraoban fejeztek be a munkájukat, hogy legyen idő mosakodásra, vacsorázni és hogy ismét rendezzék fejükben tartott mondanivalójukat. Estele­dett, mire egybegyűltek a Pe- tőfi-bel.iek. Batári Sándor elv­társ, a szövetkezet elnöke ismer­tette a tagsággal a vezetőség ja­vaslatát, amely szerint kizárásra javasolták László Sándort. Alig fejezte be mondanivalóját, Fabu Pal, a szövetkezet fogatosa nyom­ban szólásra emelkedett. — Régen figyelem már László Sándort — kezdte mondanivaló­ját. — Akárhányoszor mentem a tanyára, mindig rendetlenséget láttam, szanaszét hevertek a gaz­dasági felszerelések, a burgonya be sem volt takarva, saját serté­sei lakmároztak benne. A közös jószág pedig derékig érő pos­ványbán sínylődött. Ezért döglött meg 14 darab sertés. Ki vele a szövetkezetből! Megeredt a szövetkezetiek hangja. Csak úgy zúgott belé a terem, ahogy a lapító kulák sze­mébe vágták az elkövetett sok gazságait. Idős Likli Mihály bá­csi sem állta meg szó nélkül és méregtől pirosra gyűlt arccal fordult felé. — Ezért kellett nekünk órák- hosszat várni a fogatokkal, mert így akartad! Gazember! Én is visszavonom az első taggyűlésen történt szavazásomat. Ki vele kö­zülünk — és a kijárat felé mu­tatott. — Meg a sok jogtalan munka­egység — folytatta Likli bácsi szavait Kocsis Imre. De már in­duljon is! — mutatott ő is az aj­tóra. VÉGETV ETETTEK László Sándor garázdálkodásának, de ezzel még nem fejeződött be az ügy. Most az illetékesek vonják felelősségre eddigi kártevéséért és a tanyából történt kiköltözése alkalmával ellopott szövetkezeti vetőgépért, triőrért és egyébért. A szövetkezetiek pedig saját ‘bő­rükön tanulták meg: kutyából nem lesz szaionna. Nagy Tibor. Hangversenyek a Józsel Attila kultúrházban Június 13-án, vasárnap dététótt fél 11 órakor tartja az Állami Ze­neiskola hatodik növendékhang­versenyét. a József Attila kultür- házban. Június 15-én, kedden este 8 órakor a kultúrház ének- és zene­kara ad hangversenyt a nagyte­remben. Műsoron: Weber, Mo­zart, Mendelssohn, valamint ma­gyar és szovjet szerzők művei. — Közreműködnek énekszámokkal: Gábor Áron, Molnár Sándor. Dut- xlevitz Miklós, a zeneiskola ének- Wotízekának. növendékei. Vezé­nyel 1 V'kór Sándor és Krecsák '-Au-io. lotvervÄn kísér: Straky Tibor. A nyíregyházi rádió műsora 1354. Június 11. péntek A nyíregyházi stúdió ma este fél hétkor kezdődő adásában közli Hor. váth Sándor emlékezései Zalka Máté­ra. Majd ismerteti Nagy Tibor tudósí­tását ..A halmosbokori Uj Élet-ben is elindult a kapálogép ‘ címmel. A ri­porter ezután Szabó Sándorral a nyír. egyházi állami áruház áruellátásáról beszélget. Majd a stúdió közvetíti gyermekműsorát és ismerteti a leg- frissebb híreket. A próhirdetések Értesítjük vásárlóinkat, hogy a TÜZÉP-telepen príma minőségű és kü­lönféle méretű kész ajtók (szimpla és dupla) é« ablakok kaphatók. Nyíregy­háza. TÜZÉP. A nyíregyházi fütoház tütő és fűtő- házi munkásokat vesz fel., Jelentkezés u, íütőház személyzeti felelősénél. 125 Ucm. C?epe:-motorkerékpár el­adó. Somogyi. Holló-utca 5. Ismét nagy nyeremények a Totóban ! 12 ialalat 89.800 forint 11 találat 3737 forint 10 találat 500 forint Vegye meg a labdarúgó világ­bajnoki totószelvényt is. Ezen úgy kell tippelni, mint a rendes heti szelvényeken. Kaphatók a kirendeltségeknél és a Totószelvény-árusoknál. A világbajnoki totószelvények beérkezési határideje: lrt-án. TOTÖZZON! NYERHET! Epreskert-utca 47, Sarkantyú-utca 17. számú "ház eladó, érdeklődni: Kos- suth-utcu 41. szám alatt. Mi a sikertelenség oka ? A Néplap sportrovata vitát in­dít a fenti címmel. De talán tér­jünk mindjárt a tárgyra. Vegyék csak elő, labdarúgó edző és játé­kos sporttársak a június 6-án le­játszott mérkőzések listáját, ered­ményeit. A sportműsor szerint 14 mérkőzésen 28 csapat küzd a me­gyebajnokságban. A 28 csapat 308 játékosa, tarsolyában az edzői utasításokkal, általában sportsze­rűen küzd azért, hogy az ellenfél kapuján belül kerüljön a labda. (Ami nem általános, az. a Kisvár- dai Vasas—Ibrány mérkőzésen történt, amikor Néma a labda he­lyett a játékvezetőt rugdosta — kapun kívül.) A mérkőzéseken 54 gól esett. Mondhatnám: nem nagy eset, hiszen 140 csatárjátékos könnyen összehoz ennyi „közép­kezdést“ — ha hagyják. A fent- említett 14 mérkőzés közül 11-en a vesztes fél nem rúgott gólt. — Tehát ez a 11XU nem gólra ment. Nem hiszem, hogy ezt ud­variasságból tették volna. Az a kérdés: mi volt a sikertelenség oka? Olyan kifogástalan csatár­játékot nyujtottak-e a győztes csapatok tagjai, hogy az feltar­tóztathatatlan volt, vagy a vesz­tesek védőiben volt a hiba. Eset­leg a gólképtelen csatárok okoz- ták-e a 0:6, 0:5, 0:4 stb. eredmé­nyeket? Biztosra veszem, hogy Jakab András, a kemecsei csapat edző­je, Raffai és Bártfai sporttársak, Vásárosnamény, illetve a Nyír­egyházi Építők II. edzői, de s többiek is, megbeszélték csapa­tukkal a vasárnapi sikertelenség okait: Ennyire elromlott volna a mátészalkai Balázs, a kisvárdai Herku, s még egy sor egyébként lelkes csatár góllövőcipője? Válaszoljanak, edző és játékos sporttársak. írják meg szerkesztő­ségünknek véleményüket, ezzel is használnak megyei labdarúgó­sportunk fejlesztésének. Itt említem meg, hogy az Épí­tők SK. vezetőinek észrevételeit is örömmel fogadjuk. Megyénk NB. Il-es csapata nem szerepelt biztatóan az elmúlt bajnoki for­dulókon, s egyre kevesebb a re­mény, hogy bennmarad az NB. II-ben. Sok sportvezetővel, spor­tolóval együtt az Építők játékosai is végigszurkolták a magyar—an­gol 7:l-es mérkőzést. Mit tanul­tak? Észrevették, milyen jól esett a közönségnek a szép játék, a szép győzelem? Elgondolhatják, hogy az Építők szurkolói is szíve­sebben ünnepelnék a győztes csa­patot. Az olyan mérkőzés, , ame­lyen 2:0-ról 3:4 születik, nem igen tetszik a közönségnek. Ezért az Építők csapatától is megkérdjük: mi a sikertelenség oka? írják; meg a Néplapnak. Bizonyára so­kan tanulnak majd belőle. — mel — Megyei kézilabda»bajnokság' A megyei kézilabda-bajnokság befejezéshez közeledik. A csapa­tok mind játékstílusban, mind sportszerűség terén sokat fejlőd­tek. A mérkőzéseken több megle­petés született. Egymáshoz méltó ellenfelek állanak egymással szemben és „előre lefutott“ mér­kőzés nincs. Meglepetésnek számít a kisvárdai helyi rangadó, vagyis a Kisvárdai Lokomotív és a Kis­várdai Vasas találkozója. Bár a Vasas volt az esélyesebb, úgy a férfiak, mint nők között a Loko­motív győzött, mégpedig a nők 3:2, a férfiak 20:12 arányban. Szép volt a nyíregyházi MTSE győzel­me is a Nyírbátori FSK és a Köz­gazdasági technikum ellen. Vasár­nap kerül sor Kisvárdán a Vasas —Nyíregyházi Szpártákusz rang­adóra. A bajnokság állása a követ­kező: Női csoport: 1. Nyh. Spárt. 9 8 1 481 9 16 2. Nyh. Fáklya 8 ó 1 1 29:10 13 3. Na cry kalló 8 5 1 2 18: 3 11 4, Rak a máz 7 4 2 1 11; 4 10 5. Kisv. Lók. 7 4 2 1 15:16 1?! 6. Váeároisnam. 8 3 1 4 19:30 7. Nyírbátor 9 2 3 4 7:16 7 8. Kisv. Vasa« 7 2 1 4 22:16 &! 9. Kemcc.se 8 2 6 3:7 ' 4 10. Vencsellő 9 1 8 5:36 2 11. U.i fehértó 6 T 5 1:32 * 1 Férií csoport; 1. Nyh. Szp. 10 8 1 í 167: 90 17 2. Kisv. V. 9 7 — 2 122: 47 14 3. Nyh. Pét. 8 7 — 1 130: 81 14 4. Naerykáiló 8 6 1 1 110: 59 13 5. Nyírbosrd. 10 6 — 4 88: 93 12 6. Kisv. Lók. 8 5 — 3 125: 72 10 7. Nyh. MTSE 11 6 — 5 127:130 10 8. Nyh. KT. 9 3 — 6 78: 74 6 9. Kemeose 9 2 — 7 35: 71 4 10. Nyírbátor 8 1 — 7 49:114 2 11. Nyh. Tr. 7 __ — 7 41:117 0 12. U.i fehértó 6 — — 6 12:127 0 Rövid sporthírek 19-én és 20-án országos jellegű me­gyei lovasba.inoksáffot, rendeznek Nyír. egyházán. # Az 56 város békeposta verse­nyére jól mozgósította a Szpár­tákusz SK a szövetkezeteket. — Mintegy 220 tag vett részt a verse­nyen. A szövetkezeti dolgozók közül több 50 év körüli is volt olyan, aki a kötelező két szám­ból letette a próbát. Tűzrendészet'! felhívás A B. M. Szabolcs-Szalmárme- gyei Főosztály Tüzrendészeti Osz­tályparancsnoksága felhívja a szülők figyelmét, hogy ne hagy­ják felügyelet nélkül játszadozó gyermekeiket. Gyermekeik kezébe ne adja­nak gyufát, vagy más gyűjtőesz­közt. Otthonaikban mindenféle gyűjtőeszközt olyan helyen tart­sanak, ahova játszadozó gyerme­keik nem férhetnek hozzá. A szülők gondatlanságából is­mét kettős gyermekhalál történt folyó hó 4-én Biri. községben. — Morvái József 6 éves és 3 éves gyermekei játszás közben meg- gyujtották a pajtát és mindkét játszadozó gyermek a tűzben lelte halálát. Az a szülő, aki igazan szereti gyermekeit, nem hagyja őket felügyelet nélkül. Autóbusz menetrend Nyíregyháza v. á.—Beloiannisz- tér—Ököritó—Nagyszállás Nyíregyháza vasútállomásról indul; 4.50, 6.50, X8.E5, 12.00, X1400, 16.00, X18.10. Nagyszállásról indul: 5.20, 7.20, X3.20. 12.30. Xl4.2ö, 16.30, X13.35. A vastag betűvel jetiit iáratok csak a Keloiunnisz,térig. illetve a Beíoian- nisz.tértöl közlekednek. Az x.el megjelölt járatok csuk ökö- í-itóie. illetve ököritútól közlekednek. Nyíregyháza v. á.—Beloiannisz- tér—Nyírtelek Nyíregyháza vasútállomásróU inzlul: 5.50. 7.55. 9 45, 13.00, 14.55, 17.00,, 19.00 Nyírtelekről indül: 6.20, 8.25, 10.15, 13 30. 15.30, 17.30, 19.30. A vastag betűvel jelzett iáratok csak a Beloiannisz.térig illetve a Beloiannisz-tértöl közlekednek. SZABOLCS-SZATMAR1 NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyireevháza. Dózsa (ly.-u. 5. Tel.: 11-70.11-71,11.76 Kiadóhivatal: nyíregyháza. Zsdánov-utca 1. — Telefon: 30-00. Szabolos-Szatmármegyrei Nyomdaiban Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa György.út 5. szám Felelős vezető; Szilágyi József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom