Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
1954 JUSTUS 1, KEDD NÉPLAP 9 A Dolgozók Pártja SÍI. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) lataink . azonban azt mutatják, hogy az ellenség elleni harcban pártszervezeteinkben vannak eredmények, e téren kádereink Bokát fejlődtek. Pártszervezeteink munkája az éberség terén is javult. A kártékony, romboló, vagy kimondottan ellenséges tevékenységet sok esetben egyes pártfunkcionáriusaink ismerték fel és leplezték le. . Hosszan lehetne sorolni olyan eseteket, amikor a kártevő ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok, vagy pártonkívüli dolgozók bejelentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e téren is felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harcban. Végül elvtársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszámolási időben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező bejelentésekkel, levelekkel és panaszokkal való foglalkozás a párt- bizottságoknál; A központi és helyi pártszervezetek a párttagoktól és pártonkívüli dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — éspedig nemcsak személyi, vagy párt, hanem gazdasági-politikai jellegű kérdésekben hozzájuk érkező levelekkel, bejelentésekkel és panaszokkal az utóbbi időben jóval nagyobb figyelemmel foglalkoznak. . Meg kell említenem, elvtársak, hogy a sok becsületes bejelentő mellett vannak rágalmazók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dolgozó, harcos párttagjainkat. párt- és állami funkcionáriusokat egyesek különböző rágalmakkal, hamis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja hazugságaikkal zavart kelteni és egyes elvtársakat tönkretenni. Beszélnem kell ezekről az emberekről, mert ők a bírálat leple alatt valótlan vádakat eszelnek ki, nem a való tényekről írnak, hanem mindenféle hazugságokról, zagyva pletykákról és alaptalan vádaskodásokról. Ezek a rágalmazók nyilván úgy gondolják, hogy rágalmaik olyanok, mint a korom, ha le is mossák a becsületes emberről, valami csak ragad rajta. Például a munkások 1945-ben az egyik nyomdából kidobtak egy nyilas munkavezetőt. Ez a fasiszta bitang évekig üldözte a dolgozók soraiból kiemelt kádereket hazug rágalmakkal. Rendszerint azt írta, hogy az illető munkás nyilas volt, fűszerezve egyéb hazugságokkal. Minden ilyen rágalmazó levelet három helyre küldött meg: a pártközpontba, annak a minisztériumnak a személyzeti osztályára, ahol az illető káder dolgozott, és az államvédelmi hatóságnak. A mi megvizsgált esetünkben, ahol ezt a bitangot lelepleztük, ezt a hazugságokon alapuló bejelentést egyik helyen sem vizsgálták meg, hanem azt ténynek fogadták el és megindították az eljárást a rendes, becsületes dolgozók ellen. Mindegyik helyen a másik fórumra hivatkoztak, a személyzeti osztály a pártközpontra, hogy onnét is ezt a véleményt kapta — a pártközpont a rendőr- hatóságra, ahol szintén ott feküdt a bejelentő hazugsága, hogy ott is úgy tudják, hogy ez a káder fasiszta volt. Ezzel a rágalmazóval személyesen is megismerkedtünk, mert átadtuk a bíróságnak, ahol elnyerte méltó büntetését. (Taps.) Még csak nem is tagadta, hogy sorozatosan hazugságokat írt. „Én haragszom magukra, — és eddig még senki sem kérdezte meg tőlem, hogy az igazat írom-e?“ Elvtársak! Semmiféle vélemény vagy információ nem mentesítheti a pártfunkcionáriust, a hivatalvezetőt, vagy a személyzeti osztályvezetőt attól, hogy neki magának is legyen véleménye, hogy ő a maga részéről is megvizsgálja a saját emberére vonatkozó bejelentéseket. És ha az ő véleménye, az ő vizsgálata mást mutat ki, mint a neki küldözgetett papír, hát harcoljon keményen a maga igazáért! Ilyen esetek történnek ott, ahol papírszagú a munka, ahol nem vizsgálják meg a bejelentéseket, ahol az embert nem nézik, munkatársait meg sem kérdezik, hanem a hazug papírok alapján döntenek a sorsa felett. Ilyen esetek történnek, ahol ellenőrzés nélkül a káderjellemzésekbe írják bele az ilyen hazugságokat és így a rágalmazó koholt vádjaiból szigorúan titkos dokumentum lesz, amit most már páncélszekrényben őriznek. Minden rágalmazó titkos álma, hogy kitalált hazugsága valamilyen hatóság levélpapírjára kerüljön, s mint ilyen, a hatóság tekintélyével alátámasztva meginduljon a halhatatlanság útján és elkísérje a megrágalmazott kádert egész életén át. Meg kell mondanom, _ hogy jónéhány rágalmazónak sikerült ez az álom és hazugságaikat, rágalmaikat a személyzeti osztályvezetők munkatársai berakták dossziéjukba, mint. szigorúan titkos anyagot. Az ilyen rossz papírmunka nyomán t sok rendes, becsületes embert ért meg nem érdemelt sérelem. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálata 53 esetben állapította meg, hogy hazug rágalmakkal vádoltak egyes párt- és állami vezető funkcionáriusokat. Sajnálattal kell megállapítani, hogy több helyen anélkül, hogy megvizsgálták volna, hitelt adtak a rágalmaknak és érdemtelenül részesítettek hátrányban rendes elvtársakat. Például Wilheim Béláné, a Duc- los Bányagépgyár munkásnője több éven át küldözgette különböző hivatalokhoz és a sajtóhoz a gyár igazgatója elleni bejelentéseit. A bejelentések zömében rágalmazó és a becsületsértést is magábafoglaló írások voltak. Hátterükben az állt, hogy a gyár igazgatója nem volt hajlandó Wilheim Bélánét az általa kívánt helyre előléptetni, mert nem tartotta arra alkalmasnak. Wilheim Bélánét számos helyen hallgatták meg. Tömegével írt bejelentéseit sok helyen hónapokon át vizsgálták. A gyár igazgatóját becsmérlő kijelentéseiért egyes helyeken még meg is dicsérték. De azt nem nézték meg, hogy mögötte egy kispolgári, tehetségtelen, törtető egyén ellenszenve áll. Wilheimné egész nap gyűjtögette a Duclos-gyárban az adatokat, — szinte ez volt a munkája. És ha látott, vagy hallott valamit, amit az első munkavezető fél óra alatt rendbehozhatott volna, megírta az ország tíz különböző hivatalának. Az ilyen emberek nagy károkat okoznak, mert egyrészt büntetlenül rágalmaznak rendes, köztiszteletben álló vezetőket, másrészt, a központi szerveket zaklatják olyan ügyekben, amiben egy mfi- helyrészlegvezető azonnal és eredményesen intézkedhet. ^ A,, Az ilyen rágalmazók nocsak azoknak ártanak, akiket rágalmazásaik céltábláiul választottak, ártalmasak azért is, mert párt- szervezeteink figyelmét elvonják a tényleges, meglévő fogyatékosságok feltárásától és kiküszöbölésétől. Pártunk előtt álló feladatok sikeres megoldása sok erőt ós>ener- giát követel. Az eredmények nem maguktól jönnek, azokat szívós harcban kell kivívnunk, legyőzve az utunkon tornyosuló akadályokat és nehézségeket és az ellenség minden bomlasztó kísérletét. A Központi Ellenőrző Bizottság munkájának politikai színvonalát is tovább kell javítani. Gyorsabban és szigorúbban kell fellépni azok ellen, akik eltérnek a pártós kormányhatározatokban elfogadott irányvonaltól, mindazok ellen, akik vétenek a pártélet legtöbb törvénye, a Szervezeti Szabályzat ellen, Kérem, a tisztelt Pártkongresz- szust, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról tett beszámolómat fogadja el. (Nagy taps.) Szalai Béla elvtárs elnök: Javaslom a kongresszusnak, hogy a Központi Ellenőrző Bizottság beEzután Olt Károly elvtárs, a Fe^ebbviteli Bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. Tisztelt Pártkongresszus! A kongresszushoz a II. kongresszus óta a Magyar Dolgozók Pártjából kizárt, volt párttagoktól 607 fellebbezés érkezett. A kongresszus által kiküldött Fellebbviteli Bizottság a fellebbezéseket megvizsgálta és egyhangúlag kialakított javaslatait a következőben terjeszti a pártkongresszus elé: 1. A Fellebbviteli Bizottság javasolja a pártkongresszusnak: Balajti József kohómunkás, Erdőst Ferenc tanító, Esik Sándor számolóját vegye tudomásul és fogadja el a következő határozatot: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa jóváhagyja Kiss Károly elvtársnak, a KEB. elnökének, a Központi Ellenőrző Bizotttermelőszövetkezeti tag, Maglódi László bányász, Piros Sándor termelőszövetkezeti brigádvezető, Pesti László műszaki tisztviselő, Szügyi Sándor faipari munkás, Zöldi Lukács agronómus, Hegedűs Magda közgazdász, Nemes Júlia tisztviselő, Somfai István orvos, Gergely Dénes vasöntő, Pintér István tanító és Kókai Kálmán állami gazdasági brigádvezetőnek a pártba való visszavételét. 2. A visszavételre javasoltakon kívül a Fellebbviteli Bizottság javasolja, hogy az általa kiválasztott és a kongresszus elnökségének lista szerint átadott 40 fellebbező visszavételi kérelmét továbság tevékenységéről szóló beszól mólóját.“ A Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatos határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag elfogadta. bi megvizsgálásra a kongresszus a megválasztandó Központi Vezetőségnek adja át azzal a felhatalmazással, hogy a fellebbezések ügyében dönthessen. 3. Végül javasolja a Fellebbviteli Bizottság, hogy a kongresszus az összes többi fellebbezést utasítsa el. A kongresszus a Fellebbviteli Bizottság javaslatait egyhangúlag elfogadta. A kongresszus ezután rátért a napirend IV. pontjára: „A Magyar Dolgozók Pártja Szervezeti Szabályzatának módosítására.“' —1 Előadó: Ács Lajos elvtárs. A Magyar Dolgosók Pártja Sserveseti Ssabálysalának módosítása Acs Lajos elvtárs beszéde A Központi Vezetőségnek a pártkongresszus elé terjesztett beszámolója gondosan, behatóan elemezte azt a nagy változást, hatalmas fejlődést, amely az ország, a nép, a párt életében a fel- szabadulás, s a legutóbbi kongresszus óta bekövetkezett. E változás, fejlődés az ország társadalmi életében, a pártban, a párt munkájában, munkastílusában indokolttá teszi, hogy a párt- kongresszus lényeges módosításokat hajtson végre pártunk szervezeti szabályzatában. A párt meghatározásáról felismerte, hogy egyetlen párt harcolt következetesen érdekeiért: a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. A dolgozó parasztság elfordult azoktól a pártoktól, amelyek évtizedeken át visszaéltek bizalmával, félrevezették őt. Pártunk helyes politikája napról napra fokozza a dolgozó parasztság bizalmát a párt iránt. A dolgozó parasztság hisz pártunknak, elfogadja vezetését. Ez vitathatatlan történelmi tény! Az értelmiség életében is nagy változások következtek be. A régi értelmiség fejlődött, s jórésze átalakult, megismerte és egyre inkább magáévá teszi a szocialista eszméket. A régi értelmiség képviselői közül sok kommunistává vált az utóbbi években. Ezt a fejlődést semmi esetre sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezenkívül az értelmiség körében egyre nagyobb szerephez jut az új értelmiség, a munkások, parasztok, értelmiségiek fiaiból lett új értelmiségi generáció, amelyet már a párt nevelt, az új iskola nevelt. Az életben a régi és az új értelmiség egyre jobban összeforr. Ez új jelenség társadalmunk életében. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásakor ezt az új jelenséget figyelembe kell venni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy hazánk átmeneti úton van a kapitalizmusból a szocializmusba, hogy a szocializmus alapjait hazánkban még nem raktuk le. Hazánkban még megvan a kulák- ság, a falusi burzsoázia. Jóllehet a városban a kizsákmányolás lényegében megszűnt, a volt kizsákmányolok befolyása még nem szűnt meg teljesen a társadalom A módosított szervezeti szabályzat pártunk új meghatározását adja: „A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit; a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Marx—Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli.“ Pártunk meghatározásának elvi jelentőségű módosítását indokolttá tette a társadalmunk életében bekövetkezett hatalmas változás: az utóbbi években szilárddá ko- vácsolódott a párt vezetése alatt a munkásosztály egysége. Napról napra erősödik államunk alapja, a munkásság, s a dolgozó parasztság megbonthatatlan szövetsége. Ma már sziklaszilárd alapokon nyugszik tehát hazánkban a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. Ezért joggal állíthatjuk, hogy a társadalmunk életében bekövetkezett gyökeres változások eredményeként kifejlődőben van népünk erkölcsi-politikai egysége, közelebb került egymáshoz a munkás- osztály, a dolgozó parasztság, s az értelmiség. Ezt kifejezi pártunk módosított szervezeti szabályzata is. A szervezeti szabályzatban a párt meghatározásáról szóló rész félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a szocializmusért folytatott nagy harcot a munkásosztály vezeti, hogy a nemzet vezető osztálya a munkásosztály, melynek érdekei egybeesnek az egész nép, az egész nemzet érdekeivel. Ennek megfelelően a párt mindenekelőtt a munkásosztály pártja. A felszabadulás előtti évtizedek s a felszabadulás óta eltelt idő az egész nép számára kézzelfoghatóan igazolta, hogy a párt vezetése alatt a munkásosztály szállt síkra legkövetkezetesebben a magyar nép érdekeiért. A munkás- osztály hősi harcokban szerezte meg az egész nép, az egész nemzet bizalmát; népünk ma elismert vezetőjének tekinti a magyar munkásosztályt, s pártját, a Magyar Dolgozók Pártját. (Taps.) Fejlődött, változott az elmúlt években a dolgozó parasztság is. Dolgozó parasztságunkban kifejlődött az odaadás, a ragaszkodás a párt iránt. A dolgozó parasztság egyes rétegeire. Ebből következik, hogy államunkban pártunknak, dolgozó népünknek szakadatlan,• éles osztályharcot kell vívnia mind a meglévő kizsákmányolás, mind pedig a kizsákmányolok ma- radványai és befolyásuk ellen falun és városban egyaránt. A párt meghatározása azt az új elemet is magábafoglalja, hogy a párt önkéntes harci szövetség, a párt, a dolgozó nép vezére, a munkásosztály, a dolgozó nép harci szövetsége, élcsapata: szer-1 vezi, vezeti, irányítja az egész nép küzdelmét a szocializmus felépítéséért. Magába tömöríti, felveszi soraiba a munkásosztály, a dolgozó nép legjobb, legharcoJ sabb, legáldozatkészebb elemeit] Felismerve a párt történelmi sze-1 repét, a dolgozók legjobbjai ön-! ként lépnek a pártba, a nép leg-! fontosabb harci szervezetébe. Ez-1 zel kifejezik azt a kívánságukat,) hogy az élcsapat tagjaiként kívánnak harcolni, küzdeni a népért; e' harcot önként, szabad elhatározás sukból vállalják. A szocializmus kivívásáért folytatott eredményes harc érdekében a párttagok önként, szabad elhatározásukból alávetik magukat a párt vasfegyelmének, a párt törvényeinek, a szervezeti szabályzat előírásainak; A párt erejének, fegyelmének, harckészségének éppen az az alapja, hogy a párttagok önként, öntudatosan, a maguk akaratából, elhatározásukból lépnek a pártba, harcolnak a párt céljaiért, vál- lalják a párt fegyelmét, a hűséget a párt, a nép ügyéhez. A párt irányelveinek, a szervezeti szabályzat előírásainak érvényesítéséért, a szocializmus teljes győzelmének biztosításáért vívott küzdelem — mindez harci szövetségbe tömöríti pártunk tagjait. A szocializmus felépítésének közös célja, az e célért folytatott harcban kikovácsolódott közös egységes akarat és a kommunista öntudaton felépülő vasfegyelem olyan szövetségessé fejleszti a pártot. amely alkalmassá teszi, hogy valóban a munkásosztály, egész dolgozó népünk élcsapata és a társadalom vezető és irányító ereje legyen. (Taps.) A párt egységéről A párt meghatározása leszögezi, hogy a pártot Marx—Engels—Lenin—Sztálin tanítása vezérli. Ez az ideológiai, politikai, szervezeti egység alapja, s az egyöntetű cselekvés biztosítéka. A párt egységéről szóló részek lényegében változatlanul, a régi szervezeti szabályzat szövegezése szerint megmaradtak az új szervezeti szabályzatban. Változás annyiban történt, hogy a párttagok köteles-1 ségei között a pártegység fölötti őrködést, az új szervezeti szabályzat az első helyre teszi, ezzel . is kihangsúlyozva e kérdés nagy fontosságát. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egységének mérhetetlen nagy a jelentősége: ez az alapja a munkásosztály, a dolgozó nép minden győzelmének, feltétele a szocializmus sikeres felépítésének, ez a biztosítéka an- (Folytatds a olddUmJ A Fellebbviteli Bizottság jelentése
