Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-03 / 130. szám
19M JUNIUS 3, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 3 GEMFIEIE1EMYEK Június elsején találkoztak a két parancsnokság képviselői Tájékozott körök rámutatnak, hogy mér bizonyos eredményekkel járt a kilenc küldöttségnek az indokínai hadműveletek megszüntetésének alapelveiről folyó tárgyalása. A kilenc küldöttség a Kínai Népköztársaság küldöttségének javaslatában foglalt alapelveket tárgyalja. Bizonyos eredmények eléréséről tanúskodik az is, hogy május 29-én megállapodás történt a hadműveleteknek Indokína területén való gyors és egyidejű megszüntetése elősegítésének kérdésében. Úgy döntöttek, hogy e célból a két parancsnokság képviselői Genfben találkoznak és hogy a helyszínen is kapcsolat létesül. Június elsején megtörtént a két fél katonai képviselőinek előzetes találkozása, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket a két parancsnokság képviselőinek tanácskozására. Politikai megfigyelőkörök véleménye szerint a Kínai Népköz- társaság küldöttségének javaslatait értékes hozzájárulásnak tekintik az indokínai probléma katonai oldalára vonatkozó más kérdések tárgyalását illetően is. E javaslatok alapján megegyezés történt a többi között arra nézve, hogy a két parancsnokság képviselői mind Genfben, mind pedig a helyszínen megtárgyalják a csapatoknak a hadműveletek megszüntetése utáni elhelyezési övezet kérdéseit. Rámutatnak, hogy közeledés történt a Kínai Népköztársaság küldöttsége által felvetett más kérdésekben is. A hadműveletek megszüntetéséről szóíló egyezmény tisztelet- bentartása ellenőrzésének kérdése — mint ismeretes — fontos helyet foglal el a Kínai Népköz- társaság küldöttségének javaslataiban. A javaslatok e célok érdekében vegyes bizottságok létesítését indítványozzák a két fél parancsnokságainak képviselőiből, indítványozzák továbbá a nemzetközi ellenőrzés megteremtését a semleges országok bizottsága részéről. Rámutatnak, hogy a tanácskozás résztvevői elvileg egyetértenek azzal, hogy az ellenőrzést az említett vegyesbizottságoknak, valamint a semleges államok bizottságának kell elvégezniük. Ezzel .együtt ismeretessé vált, hogy az Egyesült Államok küldöttsége a semleges államok bizottsága kérdésének tárgyalásai során olyan álláspontot foglalt el, amely nehézségeket okoz a megegyezéses döntés elérésében. így amerikai részről kísérletet tettek arra, hogy a bizottság összetételének megállapításában ideológiai jellegű elképzelésekből induljanak ki, pedig valamely ország államrendje nem dönti el azt, vájjon résztvegyen-e a kérdéses ország a semleges országok bizottságában. Lapjelentések a semleges ellenőrző bizottság összetételére vonatkozó javaslatokról A nyugati hatalmak küldöttségeinek vezetői, Eden, Bidault és Bedell-Smith kedden különta- nácskozást tartottak. Meghalt Martin Martin Andersen Nexö, a világhíres dán író meghalt. Martin Andersen Nexö 1869 június 26-án, a kopenhágai munkásnegyedben született. Apja kőfaragó volt. Fiatalsága szegénységben és nélkülözésben telt el, volt béres és cipész is, de közben tanult, tanító lett. Első elbeszélésgyüjteménye 1898-ban jelent meg. Művei között szerepel a nálunk is megjelent „Hódító Pelle‘‘, amellyel Nexö világhírnévre tett szert, valamint a „Szürke fény“. Martin Andersen Nexö a szovjet nép őszinte barátja volt. ElsőA megbeszélésen, lapjelentések szerint, elhatározták: javasolni fogják, hogy az indokínai tűzszünet ellenőrzésére alakítandó semleges bizottságba válasszák be a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Svédország és Svájc képviselőit. Gromiko szovjet külügyminiszterhelyettes a hétfői zártülésen tudvalevőleg azt javasolta, hogy a semleges ellenőrző bizottságot Lengyelország, Csehszlovákia, India és Pakisztán képviselőiből állítsák össze. Molotov megbeszélést tartott Fám Van Dong-gal A MTI különtudósítója jelenti: Molotov szovjet külügyminiszter kedden este megbeszélést folytatott Fám Van Donggal, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetőjével. Eden estebédet adott Csou En-laj tiszteletére Eden angol külügyminiszter genfi szállásán kedden estebédet adott Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság külügyminisztere tiszteletére. A két külügyminiszter az estebéd során az indokínai tűzszünet létrehozásának kérdéséről tanácskozott. Andersen Nexö ízben 1922-ben járt a Szovjetunióban, majd 1934-ben ismét eluta-, zott a szovjet országba. A második világháború alatt — amikor Dániát a hitlerista csapatok tartották megszállva — Nexöt börtönbe vetették. Sikerült azonban a börtönből megszöknie. — Svédországba menekült, majd innen — ezúttal hosszabb időre — ismét a Szovjetunióba ment, ahol éveket töltött. 1951-ben az idős írót irodalmi munkásságáért a Német Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetésével, a Nemzeti Díj I. fokozatával jutalmazták. Hírek a Német Demokratikus Köztársaságból A Német Béketanács elhatározta, hogy német békeérmet oszt ki. Az rérmet az irodalom és publicisztika, a kultúra és tudomány, valamint a közgazdaság és sport területén végzett kiváló teljesítményekért adják azoknak, akik különösen sokat tettek a népek megbékélésének és a béke fenntartásának gondolatáért. Más országok polgárai is, akik különös érdemeket szereztek a népek megbékélése és a német kérdés békés megoldása ügyében, megkaphatják a Német Béketanács kitüntetését. * A Német Demokratikus Köztársaság egy küldöttsége utazott Dzsakartéba, hogy Indonézia és a Német Demokratikus Köztársaság közti kereskedelmi kapcsolatok kibővítését megbeszélje. A bizottságot Erich Renneisen, a Német Demokratikus Köztársaság távolkeleti külön megbízottja vezette. * „Wollcrylon‘‘-nak hívnak egy új szövetfajtát, melynek gyártását a gerai állami gyapjú- és selyemszövőgyárban megkezdték. A rendkívül jó szövetet sejtgyapjúból és az új Wollcrylon rostból állítják elő. Az új rost feldolgozásával készült szövet könnyebb a gyapjúnál és sokkal ellenállóbb, mint a tiszta sejtgyapjúszövet. Az elmúlt bét genfi eseményei „A genfi értekezlet döntő hete“ — „Genf döntő szakaszához érkezett“ — így konferálta be a nyugati sajtó az indokínai kérdésről a múlt héten folytatott tárgyalások sorozatát. Eden angol külügyiminiszter, amikor a hét elején Londonból visszatért Genfbe, ugyancsak azt hangoztatta, hogy ;: úgy gondolom..: megbeszéléseink a következő egy, vagy két hét során döntőek lesznek“; Az időhatárok kitűzését, az értekezlet „egy, vagy két hét“-re való korlátozásának szándékait óvatosan kell fogadnunk, de egyúttal látnunk kell azt is, hogy a genfi tanácskozások valóban új és valóban igen fontos szakaszba jutottak: a múlt héten megkezdődött az indokínai kérdés érdembeli megvitatása. A tanácskozások e fontos sza* kaszát komoly diplomáciai tevékenység előzte meg. E tanácskozások csak aláhúzzák a mostani genfi tanácskozások fontosságát, — azonban a lehetőséget arra, hogy a tárgyalások konkrét, és gyümölcsöző eredménnyel kecsegtető útra léphessenek, V. M. Molotov öt pontból álló javaslata adta meg, ez a javaslat nyitotta meg a jelenlegi értékes tanácskozások sorozatát. Az új szakasz... Ez a tény annál is értékesebb, mert az azelőtti hét közepén — úgy látszott — a zátonyra futáshoz közeledik. A nyugati sajtó már felszínre dobott néhány „megállapítást“ a genfi értekezlet „kudarcáról'1, — jósolgatni kezdte, hogy az értekezlet „zsákutcá- oa jutott', „megfeneklett". Molotov elvtárs javaslata, — amely megjelöli az indokínai kérdés megoldásának útjait, s megoldásának sorrendjét, — kihúzta a talajt a tárgyalások holtpontra juttatásában érdekelt nyugati küldöttségek alól. A nyugati sajtón is lemérhető éz a tény. A jobboldali francia „Le Figaro" cikkírója úgy véli, hogy „kétségkívül a tárgyalások órája kissé közelebbinek tűnik1', a ,,1‘Aurore'“ első oldalán jelentette, hogy „A Patet Laoval és Khmerrel kapcsolatos akadályt ideiglenesen eltávolították az útból Genfben'', a „Franc-Tireur“ pedig rámutatott, hogy „a genfi konferencia .;: új szakaszba érkezett...“ Nem nyilatkoztak másként az angol lapok sem. V. M. Molotov javaslatai a genfi értekezlet során nem most első- ízben mozdították el a holtpontról a megoldás irányába a tanácskozásokat. Világosan elhatárolható két törekvés áll egymással szemben a genfi értekezleten, az első naptól kezdve: a szovjet, kínai, vietnami és északkoreai küldöttség arrairányuló törekvése, hogy a genfi értekezlet elérje célját: a béke megteremtését Koreában és Indokínában, — valamint az amerikai küldöttség és csatlósai törekvése a koreai megoldás megakadályozására és az indokínai háború kiszélesítésére, „nemzetközivé" tételére. Ez utóbbi küldöttek, élükön Duííes-szel, úgy fogadták a genfi értekezletet, mint egy kényszerű tanácskozást,« amelyen gyorsan túl kell jutni, „be kell bizonyítani, hogy a kommunistákkal nem lehet tárgyalások útján eredményt elérni", s akkor szabad az út a harmadik világháború újabb tűzfészkeinek lángra- lobbantása előtt. Ez a kétféle törekvés határozta meg a keleti és nyugati küldöttek minden tevékenységét az értekezlet eddigi során. Kétféle törekvés Az első kísérlet' az értekezlet megfojtására: már április 26-án, az értekezlet megnyitása után alig néhány perccel az elnöklés rendjének megtárgyalása hosszan elhúzódik, s talán „kiúttalan zsákutcába torkollik". A „francia küldöttség részéről" közölték, hogy az előzetes ügyrendi tárgyalások „komoly akadályokba ütköztek". A nyugati hírszolgálati irodák és lapok, amelyek azt jósolták, hogy a westfáliai béketárgyalások, amelyek szintén Genfben zajlottak le, másfél éven át vitatták az elnöklés kérdését, s ez előreveti árnyékát a jelenlegi értekezletre is, — kénytelenek voltak azonban gyorsan takarodót fújni. Molotov elvtárs javaslata, — hogy a tanácskozáson Eden angol, Van Vajthajakon thaiföldi és Molotov szovjet külügyminiszter felváltva elnököljön — lehetetlenné tette a forma, ügyrendi vita végtelenbe húzását. Az amerikai diplomácia, — amely „semleges" állandó elnökre akarta bízni az elnöklést, — itt szenvedte el első vereségét. A világ békére törekvő erői második győzelmüket akkor érték el, amikor Dulles agresszív hangú beszédben — magának tartva fenn a nyugat szószólójának szerepét — a koreai kérdés ügyében akarta zsákutcába juttatni az értekezletet, áthághatatlan akadályokat akarva gördíteni a megoldás útjába. Molotov elvtárs világos érvelésén azonban megtörtek Duties fenyegetőzései. „Molotov a tényekből indul ki, Dulles vágyálmaiból" — ez volt a nyugati sajtó visszhangja a két beszéd elhangzása után. Az értekezlet munkája továbblendült a Dulles által elhelyezett aknák közeléből. Az amerikaiak azonban nem adták fel a harcot. Amikor az indokínai kérdés vitájára került sor, olyan tervet sugalmaztak Bidault francia külügyminiszternek, amely olyan feltevésekből indult ki, mintha Franciaország az „erő helyzetéből" diktálhatná feltételeit, — pedig az egész világ tudja, hogy mennyire nincsen az „erő helyzetében" ez az ország: — Bidault tervét még a nyugati lapok is elfogadhatatlannak minősítették, és előnyben részesítették Fám Van Dong, a vietnami küldöttség vezetőjének javaslatát, amelyet több küldöttség támogatott. A két egymással ellentétes javaslat munkájának elősegítése céljából Molotov szovjet külügyminiszter először azt a javaslatot tette, hogy az indokínai hadműveletek beszüntetéséről szóló egyezmény végrehajtásának ellenőrzését semleges államok képviselőiből álló bizottságra bízzák. Ezt a javaslatot a „The Times" „Igen hasznosnak" nevezte, a „Daily Express“ pedig azt a reményét fejezte ki, hogy „Molotov javaslata hozzájárul az indokínai harcok megszüntetése közvetlen problémájának rendezéséhez". MoIoIot elvlárs kezdeményezése ÓQ1<V VyM.' Molotov, aki az értekezlet kezdete óta — mint mindebből is'látható — kezében tartja a kezdeményezést, ezután újabb lépést tett: azt javasolta, hogy tárgyalják meg először a francia és a vietnami javaslatnak a közös részeit, a katonai kérdéseket és rögtön utána térjenek rá a politikai kérdések megvitatására. Ez a rendkívül fontos javaslat nem köti tehát a tűzszünetet előzetes politikai feltételekhez, amelyek az indokínai kérdés egészének megoldására irányulnak, — ez pedig önmagában is a megegyezés, felé való törekvés őszinte vágyát' tükrözi. Bedell-Smith, az amerikai és Bidault a francia küldöttség vezetője néhány napon át mondvacsinált ürügyekkel igye-' keztek hátráltatni az érdemi viták megindulását a szovjet javaslat alapján. Ekkor azonban, a múlt hét közepén, Molotov elvtárs újabb kísérletet tett, hogy kimozdítsa az értekezletet a holtpontról: konkréten — ötpontos javaslatában — megmutatta azokat a pontokat, ahol a vietnami és a francia javaslat egybevág és indítványozta, hogy ezen az alapon kezdjék meg a tárgyalásokat; javasolva, hogy az indokínai fegyverszünetet garantálják az értekezleten résztvevő államok. A megállapodás végre megszületett abban, hogy milyen sorrendben, milyen kérdésekről fognak tárgyalni. Ezt a megállapodást ú-ev kell tekinteni, mint a béke erőinek komoly sikerét, méghozzá olyan sikerét, amelyet nagyon szívós ellenállással szemben harcoltak ki. Az elmondottakból is ^világosan látszik, hogy a béke erői kemény küzdelemben, kompromisszumra törekedve, harcolják ki azt, hogy a genfi értekezlet elérje célját, s e harc nem hiábavaló: a béke erői kedvezőbb helyzetben léptek a genfi konferencia második szakaszába, mint az el-^ sőbe, és kedvezőbb a konferencia! harmadik szakasza, — mint az ezt előző második. A népek tárgyaló- asztalhoz kényszerítették a nyugati hatalmakat, és érvényt is sze-i reznek a tárgyalások gondolata-1 nak. S a napokban a vietnami katonai küldöttségek már meg isi kezdik a közvetlen tárgyalásokat.
