Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-02 / 129. szám

NÉPLAP 1954 JUNIUS 2, SZERD« A Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata a megyei, a kerületi, a járási stb. pártbizottság a területén lévő valamennyi alsóbb pártbizottság és alapszervezet felettes szerve. 13. A taggyűlés pártvezetőséget, a pártértekezlet pártbizottságot, a kongresszus Központi Vezetősé­get választ. 14. Budapesten, a megyékben, 15. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak legfelsőbb szerve a pártkon­gresszus, amelyet a Központi Ve­zetőség három évenként hív egy­be. A Központi Vezetőség saját kezdeményezésére rendkívüli párt- kongresszust hívhat egybe. A párttagok egyharmadának kíván­ságára a Központi Vezetőség kö­teles rendkívüli pártkongresszust összehívni. A pártkongresszus összehívásénak időpontját és na­pirendjét legalább másfél hónap­pal a kongresszus előtt nyilvános­ságra kell hozni. A rendes, vala­mint a rendkívüli pártkongresz- szus küldötteit a párttagság párt­értekezleteken demokratikusan választja meg a pártszervezetek tag- és tagjelölt létszámának a járásokban, a kerületekben, a városokban, az üzemekben, a hi­vatalokban, az intézményekben s a falvakban a legfontosabb párt- és kormányhatározatok, valamint az ezekből adódó helyi feladatok érdemleges megvitatá­sára rendszeresen egybe kell hívni a pártaktíva-értekezletet. VI. A pártkongresszus. megfelelően, hogy az egyes pártszervezeteket hány szavazati jogú és hány tanácskozási jogú küldött képviselheti a kongresz- szuson. 16. A pártkongresszus: a) megvitatja és elbírálja a Köz­ponti Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság beszámoló­ját, jóváhagyja, illetve módo­sítja a párt programmját és szervezeti szabályzatát, kidol­gozza a párt politikai, taktikai és szervezeti irányvonalát; b) meghatározza a Központi Ve­zetőség és a Központi Reví­ziós Bizottság tagjainak és pót­tagjainak számát, s megvá­lasztja ezeket a szerveket. VII. A párt Központi Vezetősége. 17. A Központi Vezetőség irá­nyítja a pártot a két pártkon­gresszus közötti időszakban, kép­viseli a pártot a többi pártok, szervezetek és állami intézmé­nyek előtt. A Központi Vezetőség tagjai egyenjogúak. A Központi Veze­tőség tagjainak minden fontos kérdésben tájékoztatást kell kap- niok. A Központi Vezetőség álta­lában három havonként ülésezik, s « pártkongresszusnak felelős. A Központi Vezetőség póttagjai ta­nácskozási joggal részt vesznek a Központi Vezetőség ülésein. 18. A Központi Vezetőség saját tagjai közül a) megválasztja a Politikai Bi­zottságot, mely a Központi Ve­zetőség teljes ülései közötti időszakban irányítja és vezeti a pártot; b) megválasztja a Titkárságot, melynek tagjai a Központi Ve­zetőség titkárai. A Titkárság feladata, hogy biztosítsa és ellenőrizze a vezető pártszer­vek határozatainak végrehaj­tását, valamint elossza a ha­táskörébe utalt kádereket; t) megválassza a Központi Veze­tőség első titkárát. 19. A Központi Vezetőség kije­löli a párt központi lapja szer­kesztőbizottságának felelős veze­tőjét. 20. A Központi Vezetőségnek — kivételes esetekben — joga van a két pártkongresszus közötti idő­szakban tagokat behívni (koop­tálni) a Központi Vezetőségbe. A behívott (kooptált) tagok száma VIII. A Központi Revíziós Bizottság. 24. A Központi Revíziós Bizott­ság ellenőrzi a) a párt központi szerveiben az ügyvitel helyességét és gyorsa­ságát, valamint a Központi IX. A párt budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi, hivatali, intézményi, községi szervei. azonban nem haladhatja meg a választott tagok tizenöt százalé­kát. 21. A párt Központi Vezetősége Központi Ellenőrző Bizottságot választ. A Központi Ellenőrző Bi­zottság a Központi Vezetőségnek felelős. A Központi Ellenőrző Bizottság feladata, hogy: a) őrködjék a párttagok és a tag­jelöltek politikai magatartása, erkölcsi tisztasága és párthú- sége felett; b) kíméletlen harcot folytasson a pártszerűtlen, fegyelmezetlen, pártellenes, frakciós tevékeny­ség és a korrupció minden faj­tája ellen; c) őrködjék azon, hogy a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfo­gását sértő elemek s a nép el­lenségei ne furakodhassanak be a pártba. A Központi Ellenőrző Bizottság­nak Budapesten és a megyékben a helyi pártszervektől független meghatalmazottal vannak. 22. A Központi Ellenőrző Bi­zottság párttagok és tagjelöltek ellen vizsgálatot indíthat, s velük szemben a szervezeti szabályzat­ban meghatározott büntetéseket alkalmazhatja. 23. A Központi Vezetőség a szocialista építés fontos terüle­tein a pártmunka megerősítése érdekében politikai osztályokat szervezhet, pártszervezőket küld­het ki. A politikai osztályok és a pártszervezők a Központi Ve­zetőség utasítása szerint működ­nek. Vezetőség apparátusának mun­karendjét, továbbá b) a párt Központi Vezetőségének pénztárát és a párt központi vállalatait. (Folytatás az 1. oldalról) A pártszervezetnek segítenie kell...a tagjelöltet, hogy felké­szüljön a pártba való felvételre. A _ tagjelöltségi idő kezdetétől számított hat hónap elteltével a tagjelölt felvételéről az alapszer­vezet vezetőségének előterjeszté­sere a taggyűlés határozhat; a tagjelöltségi idő kezdetétől szá­mított egy év elteltével a párt- szervezet köteles taggyűlésen dönteni a tagjelölt tagfelvételi kérelméről. Ha a tagjelölt a párt­tagságra saját hibáján kívül még ckalmatlan, akkor lehetőséget keli neki adni arra, hogy még egy évig tagjelölt lehessen. Olyan esetekben viszont, amikor a tag- jel ölt ségi idő alatt kitűnt, hogy ® tagjelölt nem méltó arra, hogy párttag legyen, az alapszervezet határozatot hoz a tagjelöltek kö­zül való kizárására; a kizárást a felsőbb pártszerv hagyja jóvá. DISZ-tagok felvételekor az egyik ajánlást az illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi’ D-LSZ-bizottság ajánlása helyet­tesítheti. A taggyűlés határozatát a tag­jelöltek felvételéről a járási, a városi és a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemi pártbizott­ság hagyja jóvá. 9. Az a párttag vagy tagjelölt aki három hónapig indokolatla­nul nem fizet tagsági díjat, s ez idő eltelte után felszólítás elle­nére sem teljesíti ezt a köteles­ségét, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelölt je lenni; a párt­tagság, illetve a tagjelöltség meg­szűnéséről az alapszervezet ve­zetőségének előterjesztésére az alapszervezet taggyűlése dönt, de a döntést jóváhagyás végett az illetékes felsőbb pártbizottság elé kell terjeszteni. 10. Azt a párttagot vagy tag­jelöltet, aki munkahelyet változ­tat át kell igazolni az új munka­helyén vagy lakóhelyén működő pártszervezetbe. Az átigazolás a Központi Vezetőség áltaj megál­lapított szabályok szerint.törté­nik. ^ 5*' v. A párt szerveiéti felépítése. 11. A Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus centralizmus el­vén épül fel: a) a párt valamennnyi vezető szervét demokratikusan, tag­gyűlésen, pártértekézleten, pártkongresszuson titkosan választják; b) a párt valamennyi vezető szer­vének munkájában érvénye­sülnie kell a pártvezetés leg­főbb lenini elvének, a kollek­tív vezetésnek; küzdeni kell a ' marxista-leninista párttól ide- l Sen személyi kultusz ellen; 'c) a vezető szervek kötelesek a pártszervezetek előtt rendsze­resen beszámolni tevékenysé­gükről; d) a pártszervezetek és pártveze- - tőségek demokratikusan meg­vitatják a párt politikáját és feladatait; e) véleményeltérés esetén a ki­sebbség köteles alávetni ma- gát a többség határozatainak; a határozatot minden párttag ' és tagjelölt köteles végrehaj­tani; p az alsóbb pártszervek, párt- . . szervezetek, valamint a párt­tagok és a tagjelöltek akkor , , is kötelesek végrehajtani a pártkongresszus és a vezető szervek határozatait, ha ezek­kel a határozatokkal nem ér­tenek egyet; E) minden pártszervezet önállóan dönthet helyi kérdésekben, de ezek a döntések nem állhat­nak ellentétben a párt irány- - elveivel, politikájával és a felsőbb szervek határozataival. 12. A párt területi, üzemi elv fék A pártnak a te­rületén, illetve üzemben csak egy veízető szerve lehet. A budapesti, 25. A budapesti és a megyei pártszervezetek felsőbb szerve a budapesti, illetve a megyei pártértekezlet, melyet a bu­dapesti, illetve a megyei párt- bizottság két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet meg­vitatja és elbírálja a budapesti, illetőleg a megyei pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját, megválasztja a budapesti, illetve a megyei pártbizottság tagjait és póttagjait és a revíziós bizottsá­got. A pártbizottság tagjai egyen­jogúak. A pártbizottság póttag­jai tanácskozási joggal részt vesz­nek a pártbizottság ülésein, a) A budapesti és valamennyi megyei pártbizottság a min­dennapi gyakorlati munka ve­zetésére, a pártszervezetek összefogására és irányítására a pártbizottság tagjai közül 9—11 tagú párt-végrehajtóbi­zottságot választ; megválaszt­ja a pártbizottság első titká­rát, másodtitkárát és titkárát. A titkárok tagjai a párt­végrehajtóbizottságnak. A bu­dapesti és a megyei pártbi­zottságok titkárait a Központi Vezetőség erősíti meg tisztsé­gükben. b) A budapesti és a megyei párt- bizottság két pártértekezlet között területe pártszervezetei­nek vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó terület pártszer­vezeteinek munkáját, meg­szervezi és ellenőrzi a pártha­tározatok pontos végrehajtá­sát. Széleskörű politikai tö­megmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellen­őrzésével és segítségével biz­tosítja a népgazdasági tervek teljesítését, népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dol­gozó nép törvényes jogait ér­vényesítsék és minden lehe­tőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igényeit megfelele- lően kielégítsék. Biztosítja a pártdemokrácia érvényesülé­sét, elősegíti a bírálat és az önbírálat, illetve az alulról jövő bírálat kifejlődését; a kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc szel­lemében neveli. Irányítja a párttagok, a tagjelöltek és a pártonkívüliek körében a marxizmus-leninizmus tanul­mányozását, a dolgozók kom­munista szellemben való ne­velését, a helyi pártsajtót. A tanács, valamint más társa­dalmi szervek tevékenységét e helyeken működő MDP- csoportok útján irányítja. — Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit. A budapesti és a megyei pártbizottság legalább három havonként ülést tart. c) A budapesti, illetve a megyei revíziós bizottság ellenőrzi az illetékes pártbizottság appará­tusában az ügyvitel helyessé­gét és gyorsaságát, a pártbi­zottság apparátusának mun­karendjét és pénzkezelését. 26. A járás, a város, a buda­pesti kerület stb. pártszervezetei­nek felsőbb szerve a pártértekez­let, amelyet az illető terület párt- bizottsága legalább két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a járási, a városi, a bu­dapesti kerületi pártbizottság be­számolóját; megválasztja a já­rási, a városi, a budapesti kerü­leti pártbizottság tagjait és pót­tagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság pót­tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein A járási, a városi és a budapesti kerületek pártértekezlete megvi­tatja és elbírálja a revíziós bi­zottság beszámolóját, megválaszt­ja a járási, a városi, a budapesti kerületi revíziós bizottságot. A budapesti kerületek és a já­rások, valamint a Központi Ve­zetőség által kijelölt városok pártértekezlete küldötteket vá­laszt a budapesti, illetve a me­gyei pártértekezletre. a) A járások, a Központi Veze­tőség által kijelölt városok, a budapesti kerületek pártbi­zottságai a mindennapi gya­korlati munka vezetésére, a járási, a városi, a budapesti kerületi pártalapszervezetek összefogására és irányítására 7—11 tagú párt-végrehajtóbi­zottságot választanak a párt- bizottság tagjai közül; s meg­választják a pártbizottság első titkárát, másodtitkárát és tit­kárát; a titkárok tagjai a párt­végrehajtóbizottságnak. Az első titkárt a Központi Veze­tőség erősíti meg tisztségében. b) A járási, a városi, a budapesti kerületi bizottság két pártér­tekezlet között a területén lévő pártszervezetek vezető szerve. Irányítja a hozzá tar­tozó terület pártszervezeteinek munkáját, megszervezi és el­lenőrzi a párthatározatok pon­tos végrehajtását, Széleskörű politikai tömegmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segí­tésével biztosítja a népgazda­sági tervek teljesítését népünk fokozódó jóléte érdekében. — Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek! a dolgozó nép törvényes jo­gait érvényesítsék, s minden lehetőséget felhasználnak ar­ra, hogy a nép anyagi, szo­ciális, kulturális igényeit meg­felelően kielégítsék. Biztosítja a pártdemokrácia érvényesü-1 lését, elősegíti a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat kifejlődését; a’ kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc széllé-' mében neveli. Irányítja a: párttagok és a tagjelöltek kö-! rében a marxizmus-leninizmus tanulmányozását, a dolgozókj kommunista szellemben való! nevelését a helyi pártsajtót, a! területén lévő tanács vala­mint más társadalmi szervek! teyékenységét az e helyeken! működő MDP-csoportok útján! irányítja. Rendszeresen fog-! lalkozik a terület kádereivel,! elosztja a párt erőit és anyagi! eszközeit. c) A járási pártbizottság a fa-! lusi pártszervezetek irányítás sának alapvető szerve. Meg­felelő politikai munkával biz-‘ tositania kell a gépállomások,) a termelőszövetkezetek és azt állami gazdaságok dolgozói,i valamint az egyénileg gazdái-! kodó dolgozó parasztok kö-' zötti politikai munkát. Gon­doskodnia kell a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségének állandó erősíté­séről, és a falusi pártszerve-i zetek munkájának megjavítá­sán keresztül a mezőgazda­sági termelés állandó emelé­séről. d) A járás, a város és a buda-! pesti kerület revíziós bizottsá-j ga ellenőrzi az illetékes párl-l bizottság apparátusában azí ügyvitel helyességét és gyorJ saságát, a pártbizottság appa-' rátusának munkarendjét, aj pénz kezelését. 27. Abban a városi kerületben, községben, üzemben, hivatalban intézményben stb., melyben a parttagok és tagjelöltek száma meghaladja a 300-at, két éven­ként pártértekezletet hívnak egy- oe, s megválasztják a pártbizott­ság tagjait és póttagjait. A párt- bizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácsko­zási joggal részt vesznek a párt­bizottság ülésein. A pártbizott­ság saját tagjai közül 5—7 tagú part-végrehajtóbizottságot vá­laszt. Kivételes esetekben a Köz-! ponti Vezetőség engedélyével' olyan helyeken is lehet pártérte-! kezletet összehívni illetve pártbi-l zottságot választani, ahol a párt-l tagok és tagjelöltek száma nem! éri el a 300-at. A Központi Vezetőség állapítjal meg, hogy a városi kerületek, a! községek, az üzemek, a hivatalok : az intézmények stb. pártbizottsá-l gai közül melyek választanak! sajat tagjaikból plső titkárt, má­sodtitkárt és titkárt. A többi! pártbizottság saját tagjai közül' titkárt választ. A Központi Vezetőség által ki-1 jelölt üzemek, hivatalok stb,! partbizottságának első titkárát! (titkárát) a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. A mi­nisztériumokban lévő pártbizottJ ság első titkárát (titkárát) a Köz-' ponti Vezetőség hagyja jóvá. 28. A járási, a városi, a kerü­leti, az üzemi, a községi, a hiva­tali stb pártbizottság legalább két havonként ülést tart. 29. A pártbizottságok jogosul-' tak, hogy két pártértekezlet kö­zötti időszakban a pártbizottság­ba tagokat behívjanak (kooptál­janak) a behívott (kooptált) tagok; száma azonban nem haladhatja' meg a megválasztott tagok ti-; zenöt százalékát. {Folytatás a S. oldalon.))-J* mm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom