Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

1954 JUNIUS I, KEDD NtPEAP s A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küldöttsége és a testvérpártok képviselői megkoszorúzták A kongresszus egyhangúlag elfogadja a szervezeti szabályzat módosítását A délutáni ülést Gerö Ernő, a Politikai Bizottság tagja nyitotta meg. Beszámolt a kongresszus tiszteletére rendezett szocialista munkaverseny eredményeiről, is­mertette a kongresszus elnöksé­gének határozatát a kongresszusi zászlók odaítéléséről. Ezután megkezdődött a szer­vezeti szabályzat módosításának vitája. Dénes István, a zalamegyei pártbizottság első titkárának fel­szólalása után Emil Arnold, a Svájci Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja köszöntötte a kongresszust. Ezután Koblov Er­zsébet, a vasmegyei DlSZ-bizott- ság titkára szólalt fel, majd John Bronwelly Miles elvtárs, az Ausz­tráliai Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja mondott üdvözlő beszédet. Barczi Gyula, a hajdúmegyei pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Dalland Randulf Leonhard elv­társ, a Norvég Kommunista Párt Központi Vezetőségének titkára üdvözölte ezután a kongresszust. Gerő Ernő felolvasta Urbani elv­társ, Luxemburg Kommunista Pártja főtitkárának a kongresz- szushoz intézett üdvözlő távira­tát. Bognár Imre, a közlekedés- és postaügyi minisztérium vasút- politikai főosztályának vezetője, Fülöp Péter, a II. kér. pártbizott­ság első titkára és Hortobágyi János, a győrmegyei pártbizott­ság első titkára szólalt fel. Ezután Gerő Ernő bejelentette, hogy az elnökséghez javaslat ér­kezett a vita lezárására. A kongresszus egyhangúlag úgy határozott, hogy a negyedik na­pirendi pont felett a vitát lezárja. A szervezeti szabályzat módo­sításához elhangzott felszólalá­sokra Ács Lajos válaszolt. A 4. napirendi ponttal kap­csolatban a kongresszus egyhan­gúlag a következő határozatot hozta: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa meghallgatta és megvitatta Ács Lajos elvtárs­nak, a Központi Vezetőség titká­rának beszámolóját a szervezeti szabályzat módosításáról, vala­mint a szervezeti szabályzat mó­dosított tervezetét. A kongresz- szus jóváhagyta Ács Lajos elv­társ beszámolóját, ugyancsak jó­váhagyta a szervezeti szabályza­tot a kongresszus által kiküldött bizottság módosító javaslataival együtt. A kongresszus által ilymó- don jóváhagyott szervezeti sza­bályzat a Magyar Dolgozók Párt­jának érvényes szervezeti sza­bályzata.“ A kongresszus ezután áttért az ötödik napirendi pontra: a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezető szer­veinek megválasztására, a gellérthegyi felszabadulási emlékművet Május 30-án, vasárnap délután a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának küldött­sége és a testvérpártok hazánkban tartózkodó képviselői megkoszorúzták a gellérthegyi fel- szabadulási emlékművet. A koszorúzási ünnepség a magyar és szov­jet himnusszal kezdődött. A III. kongresszus nevében Rákosi Mátyás, Nagy Imre és Pióker Ignác elvtársak koszorúz- ták meg az emlékművet, majd K. J. Vorosilov, M. B. Mityin és I. Ty. Vinogradov elvtársak a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségé­nek koszorúját helyezték el az emlékmű talap­zatán. Ezután 28 ország kommunista és mun­káspártjának képviselői helyezték el koszo­rúikat. öt világrész leghaladóbb erőinek képvise­lői adóztak kegyelettel a szovjet hősök emléké­nek, akik 10 évvel ezelőtt életüket adták a magyar nép szabadságáért. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Fogadás a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa küldötteinek és a külföldi testvérpártok képviselőinek tiszteletére A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának elnöksége 1954 május 30-án a III. partkongresszus küldötteinek és a hazánkban tartózkodó külföldi testvérpártok képviselőinek tiszteletére fogadást rendezett az országház épületében. A fogadáson megjelentek: Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Apró Antal, Hegedűs András, Szalai Béla elv­társak, a Politikai Bizottság tagjai, Bata István és Mekis József elvtársak, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Matolcsi János elvtár­sak, a Központi Vezetőség titkárai, a Központi Vezetőség tagjai, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának tagjai és a III. pártkon­gresszus küldöttei. A fogadáson jelen voltak: K. J. Vorosilov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja kül­döttségének vezetője, M. B. Mityin és I. Ty, Vinogradov elvtársak, az SzKP küldöttségének tagjai, a hazánkban tartózkodó külföldi test­vérpártok képviselői, valamint a baráti népi demc kratikus államok diplomáciai testületének képviselői, élükön J. D. Kiszeljov elvtárssal, a Szovjetunió magyarországi nagykövetével. A fogadás meleg baráti légkörben folyt le. A résztvevők melegen ünnepelték K. J. Vo­rosilov elvtársat és a külföldi testvérpártok többi képviselőit. VÁLASZÚT Dráma három felvonásban, S képben. (1949-es történet.) Irta: BAROTA MIHÁLY. 5. JELENET Bicegő: Édesapám! Párttitkár (meglepődve): Ti még itt vagytok? Azt hittem, már ha­zamentetek. Bicegő: Dehogyis mentünk, hallgattuk magukat. Édesapám! Párttitkár: Tessék, fiam! Bicegő: Mi már szerveztünk is brigádot Erzsiék megsegítésére. Az egész őrs velünk jön. Petyek: A fiúk a mezei, ; ■. a lányok a házi munkában szegíte- nek. Párttitkár: Hogy mondod, fiú? A fiúk a mezei munkában, a lá­nyok a háziban? (S ekkor döbben rá az elhatározás nagyszerűsé­gére.) Te kölyök, tudod, hogy mit mondtál? Tanító (felbuzdulva): Hallják ezt, emberek?! Ezek a cseppségek lepipálnak bennünket. Párttitkár: Tanulhatnánk tőlük összefogást, emberséget. Boris száné: Egyem a szájukat! Milyen okosak, milyen mások ezek, mint mi voltunk. (Látszik rajta, hogy valóban örül.) Régen... törődtek is régen a szegény ember gyermekével? Párttitkár: De ma másként van, ma nékünk szolgál a törvény. Tanító: Azt hiszem, nem néz­hetjük tétlenül a gyermekek ösz- szefogását. Párttitkár: Csatlakozzunk hoz­zájuk ..; Mondanék valamit! (El­csendesül a beszéd.) Egy hang a tömegből: Halljuk, halljuk! Párttitkár (lelkesen): Arra gon­doltam, hogy holnap hajnalban kimennénk, oszt bevetnénk Szabó Sándor földjét.;; Mit szólnak hozzá? Messzesán: Ki hallott már ilyet! Időnek utána! Hászen elmúlt mán annak az ideje. Március elején kellett vön! Varga: Megosztán, nem jól be­szélsz, titkár elvtárs! Varga: Azért, mert elfelejtetted, hogy van itt most dóga minden­kinek esőstől, csak győzzük... nemhogy a másét, de a magunké­val se bírunk. Párttitkár: Másé, másé! Ma még a másé, holnap a miénk. Borisszáné: Úgy igaz, ahogy a titkár elvtárs mondja. (Feláll, az emberekhez fordulva.) Halljátok, ne sokadozzunk annyit, én kül­döm a nagyobbik fiam! Tanító: Én is ott leszek! (Lel­kesen magához öleli a gyereke­ket.) Megyünk, pajtások! Bicegő: Jó lesz, Vezető Pajtás! .:. Megyünk együtt..; korán ::. nótaszóval.:; Juj, de jó lesz! (Tapsol, örömében ugrándozik.) Petyek (lelkendezve): Én fogok hajtani. Bicegő: Én meg beállítom a ve- tőgépet; ,• ­Petyek: Itthon beöntjük a bú­zát a gépbe,:; -. kint csak ráenged­jük ... Bicegő: Én meg szabályozom a gépet... nehogy elpocsékolja a magot: : Petyek (Hosszú Vargához): Pé­ter bácsinak nem muszály jönni! ..: Ajaj, megcsináljuk mi azt ma­guk nélkül isz .. -. csak adja ide a lovat, meg a gépet.;: Bicegő: Ügy van! Maguk vet­hetnek a másik géppel is. Petyek: 4-kor indulunk! Bicegő: Hogy 8-ra iskolába le­hessünk! Hosszú Varga (megpödörinti bajuszát, akkurátusán, lassan, tempósan): Lassan a testtel, hé! Azt hiszitek, hogy a kezetekre bí­zom a vetőgépet...? (Büszkén kö­rülhordozza a fejét, tekintetét az embereken, gőgös, büszke egy ki­csit a hatalmára.) Kutyára hajat! Na hiszen :;; ippen csak a ti ke­zetek nyoma hiányzik rula ... csak az kéne. Bicegő (sértődötten): Ha nem bízik bennünk, akkor jöjjön ma­ga isz. Petyek: Igaza van Bicének::. Legalább tanít bennünket Péter bácsi. (Hangos derültség.) Borisszáné: Na, Péter! Birkózz velük, ha tudsz! Ne félj, nem en­gednek ezek a magukéból! Borissza: Megéritek a magatok pénzit. Nehéz: Életrevalók, nem anyám­asszony katonái..; Párttitkár (mosolyogva szemléli a helyzetet, tetszik neki a gyere­kek liarcossága. Szünet.) No, em­berek, hogy határoztatok? Borisszáné (férjéhez): Sándor, te is segíthetnél! Borissza: Hászen segítek, hogy­ne segítenék, Dadri János: Én is sss-segítekj hhh-hogyne sss-segitenék, Nnn-J nem volt nekem rossz ee ;;; embe« rém Szabó Sss-Sándor sss-soha sss-se. Borcanéni (az ajtóból befelé je* nyegetőzve, villámló szemekkel)} Egy lépést se;: j megértetted! Másnak.;; egy nehézséget! -4 (Csend.) Dadri János: Hhh-hallgass: Te, asszony te! Ttt-takarodj aas* azopnal hazafelé.;: mmm-mert :■. ( (Fenyegetően felemeli az öklétj az asszony kihátrál.) Párttitkár: Na, Péter! Hogy ha4 tároztál? Varga (mcst már restelli csöfccM nyösségét, nagynehezen, de csald beadja a derekát): Hiszen azt a! pár órát én is kibírom::; mánj csak azon ne múljon ::; elmeJ gyek::. Hogyne mennék, ha olyarí nagy buzgóság van bennetek;:) Ott leszek, mire kell! Párttitkár: Hát Te? (Fordul Ju4 hászhoz.) Hogy határoztál? Juhász: Én ::: én:: i hát csalj nem gondolod, hogy éppen én va< gyök az a kerékkötő ;;: Mán ilyet csak ne gondolj::; Hiszen nekem se hullik le a gyűrű az ujjamról; ha pár órányit másnak::: akaróra mondani ;:: lesz magunknak dó-i gozok .;: Mán csak azon ne múl-J jón ;:: Ott leszek, mire kell.:; (Szünet.) Varga (dölyfösen, minden szót hangsúlyozva): Megosztán éni a lovam nem bízom senkire::; Bice, Petyek: Hurrá! Hurrá! (Tapsolnak, ugrálnak.) Hajnalban indulunk! (Függöny.) ' III. FELVONÁS. (Szín: Szabóék háza r-i ReggeU tájt az idő.:; Erzsi kinn a jószág körül, Margit is a szomszédban -4 Kiss Pannival játszik. Szabó Gór* zóhoz készül, mert bajban vám Megkésett a vetéssel, már a twj vaszbúzával is késett, hiszen ápri* lis elején vagyunk. Azért cs&fc megpróbálna vetni egy kis búzái« mert megint nem lesz akkor ke* nyérnekvaló. Gorzóék ígérték a vetőmagot, hát azért menne.) U JELENET Szabó: Jó hogy jön?.;: Baj van; nagy baj van! '(Folytatás a 6. btdaknstfj (Folytatás a J. oldalról.) bürokratikus vonások elleni küz­delmet. A szervezeti szabályzat terve­zete feletti vita igazolta, hogy a párttagok elméleti felké­szültsége nőtt, s nagy mér­tékben gyarapodott tapasz­talatuk a pártmunkában; igen sok értékes észrevétel, ja­vaslat, módosítás, szövegkiigazí­tás érkezett a pártlapok szerkesz­tőségeibe. A pártlapok ezek egy részét — elsősorban azokat, ame­lyek a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot — közzétették abban az esetben is, ha a szer­kesztőség a levélben javasoltak­kal nem értet egyet. Ezzel bizto­sították a párttagok szabad vitá­ját a pártsajtó hasábjain; min­den fontos vélemény a vitában napvilágot láthatott. Ács Lajos azután ismertette a legfontosabb elfogadható és elfo­gadhatatlan javaslatokat, majd így folytatta: A párttagságtól a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett több ezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartania a pártnak további munkájában; ezt a párttagság elvárja a párt minden szerveze­tétől. Mint látható, mind a szervezeti szabályzatra, mind a folyó párt­munkára vonatkozó javaslatok kifejezésre juttatják a párttagok egyetértését a Központi Vezető­ség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 jú­niusában a párt életére vo­natkozóan hozott. A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! A módosított szervezeti szabály­zat a pártról szóló lenini taní­tásokra épül; Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett. Szerve­zeti szabályzatunk érvényre jut­tatja a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti Szabályzatának szellemét; figyelembe veszi azon­ban azokat a különbségeket, me­lyek hazánk s a Szovjetunió vi­szonyai között fennállnak. Szer­vezeti szabályzatunk előírásai­nak megvalósítása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fe­gyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyülje­nek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabályzatunk elő­írásainak megtartása hason­latosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­hoz! (Nagy taps.) A pártnak új politikája, a párt- kongresszus határozatai végrehaj­tásáért a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia; sokoldalú politikai, szervező, nevelő munkát kell vé­geznie. A magyar nép életszín­vonalának következetes emelé­séért a szocializmus alapjainak lerakásáért a harcot pártunk ve­zeti, irányítja. Ma miként r múltban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamuta­tása, irányító munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj, helyes politikánk megvalósí­tása a párton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztályt, a dol­gozó nép harcát. Ezért a pártnak erősnek, egy­ségesnek kell lennie: erőssé, egységessé a pártot, a párt helyes politikája és a szerve­zeti szabályzat minden elő­írásának megtartása teszi. A szervezeti szabályzat a párt alkotmánya, törvény minden párt­tag számára. Váljék valóban azzá, váljék élő valósággá! Vál­jék pártunk a mainál is egysége­sebb, harcosabb, demokratiku­sabb, fegyelmezettebb szervezet­té, hogy teljesen méltóvá legyen nagy hivatásához: vezesse diadal­ra, mint a magyar munkásosz­tály, a magyar nép vezére a szo­cializmus ügyét hazánkban! (Hosszantartó nagy taps.) Ezután Áléira de la Péna, az Argentin Kommunista Párt, Lars Gunnar öhmann, a Svéd Kom­munista Párt, Jacob Branden­burg, a Holland Kommunista Párt, Jaacov Silber, az Izraeli Kommunista Párt nevében üdvö­zölte a kongresszust, majd az el­nök ebédszünetet rendelt el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom