Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-15 / 114. szám

NtPLAP 1954 MÁJUS 15, SZOMBAT <■» pábtkpítés ________ Győrteleki népnevelők a kongresszusi hét sikeréért Futótűzként terjedt el a hír a községben, a földeken: este nép­nevelőértekezlet lesz a pártszer­vezetben. A népnevelők, a dolgo­zó parasztok kíváncsian várták, vájjon miről lesz szó ezen a megbeszélésen. Nem is igen em­lékeznek már arra, mikor beszél­getett velük a pártszervezet veze­tősége. Pedig szívesen, örömmel dolgoztak 1952-ben, s nem kis eredménnyel. Az egész ország megismerte a szatmári kis falu­nak a nevét: elsők lettek az or­szágos begyűjtési versenyben. — Megelégedett ezzel az akkori pártvezetőség, nem igen kérte a további munkához a népnevelők segítségét. Vártak a népnevelők, talán majd eszébe jut a pártve­zetőségnek, hogy az ő segítségük nélkül nem sokra mennek. De bi­zony hiába vártak. Aztán maguk is elunták a várást, abbahagyták a felvilágosító munkát. Kora tavasszal új vezetőség került a pártszervezet élére. Ne­hézen indult a munka, nem volt tapasztalatuk a vezetésben. Segí­tette munkájukat a járási párt­bizottság instruktora, Dexler Ist­ván elvtárs, akinek bírálatára be­látták, hogy népnevelők nélkül elszakadnak a dolgozóktól, ered­ménytelen lesz munkájuk. Azért hívták össze a régi, tapasztalt népnevelőket, a becsületes dolgo­zó parasztokat. A pártszervezet tagjai olyan vezetőket választot­tak, akiket szeretnek a község dolgozói. Ezért jelent meg az új vezetőség hívására az első alka­lommal is közel 40 népnevelő. A községi pártszervezet vezetősége ezen az értekezleten elsősorban a begyűjtési terv teljesítéséhez kér­te a népnevelők segítségét. „Vissza kell szereznünk közsé­günk régi jó hírnevét. Minden le­hetőségünk megvan ehhez. Nincs nagy elmaradás nálunk az állam iránti kötelezettség teljesítésében, a járási versenyben a második helyen van községünk. Mi azon­ban tudjuk, hogy a népnevelők segítségével elsők is lehetünk. Községünktől joggal elvárják, hogy példamutatóan teljesítse a beadási tervet, s dolgozó pa­rasztjaink nem fizetnek fölösle­gesen, ha népnevelőink elmond­ják nekik, hogy a beadás elmu­lasztása 10 százalékos felemelést jelent. Szívesen tesznek majd eleget dolgozó parasztjaink az ál­lam iránti kötelezettségüknek, hi­szen látják, hogy népi államunk is segíti őket. Emlékeztetnünk kell őket arra, hogy amikor első volt községünk a tervteljesítés- ben, 290 dolgozó paraszt kapott vezetékes rádiót, közel másfélezer méter betonjárda épült a legsá- rosabb utcán“ — mondotta Milák Ferenc elvtárs, a pártszervezet titkára. Szó esett itt az állam számtalan segítségéről: a műtrágyáról, péti-sóról, a mező- gazdasági kisgépekről, amihez bi­zony ezelőtt nehezen jutottak az egyénileg dolgozó parasztok. Be­széltek arról, hogy a tavalyi bő termés, a beadási kedvezmények, az árleszállítás gazdagabbá tette a község lakóit, könnyebben tud­ják teljesíteni beadásukat, mint az 1952-es rossz termésű évben. A párttitkár elvtárs arra hívta fel a népnevelők figyelmét, hogy leginkább a sertésbeadási terv teljesítésében kell segítséget nyuj- taniok. A népnevelőmunka elha­nyagolása miatt sokan nem tud­ják még a községben, hogy a ser­tésbeadás korábbi teljesítése ked­vezménnyel jár. Antal János kö­zépparaszt és Antal Ferenc dol­gozó paraszt például szeptemberre tervezte a sertésbeadását. Viszont már márciusban beadták, s így 300 kiló kukoricakedvezményben részesültek. Ha szabadpiacon ér­tékesítik a tengerit, egy öltözet férfiruhát vehetnek. Ha nem ad­ják el, kevés pótlással másik disznót hizlalhatnak meg, ami többezer forintos hasznot jelent. Milák elvtárs ilyen és hasonló érveket adott a népnevelőknek, akik látva a pártszervezet segíte­ni akarását, szívesen vállalták: elősegítik a községben a beadási terv maradéktalan teljesítését. A népnevelők nagyrésze egyénileg dolgozó kis- és középparaszt, olya­nok, akik már teljesítették fél­évi beadási kötelezettségüket. Több felszólaló arról beszélt, hogy a párt III. kongresszusának tiszteletére kongresszusi hetet rendeznek, s célul a félévi beadási terv tel­jesítését tűzik ki. Számos dolgozó paraszt — köztük Gyarmati Jó­zsef is — vállalták, hogy mivel félévi beadásuknak már eleget tettek, most egészévi tojás-, ba­romfibeadási kötelezettségüket teljesítik, s háromnegyedévi adó­jukat kifizetik. Pásku elvtárs a Dózsa termelőszövetkezet dolgo­zói nevében vállalta, hogy a ter­melőszövetkezet is segíti a be­adási terv teljesítésével a kong­resszusi hét sikerét. Az öreg Kovács Lajos bácsi évek óta népnevelője már a köz­ségnek, három dicsérő oklevél tulajdonosa. Szívesen vállalta, hogy beadási kötelezettségének eleget tesz, mert mint mondotta: „Amikor elsők voltunk az or­szágban, járdát kapott az utcánk, most szeretnénk, ha kiszélesíte­nék a villanyhálózatot is mife­lénk. Tudjuk, hogy ezt is meg­adja kormányunk, de először ne­künk kell adnunk, hogy munká­sainknak biztosítsuk az élelmi­szert, mert akkor jobb kedvvel, többet dolgoznak“. Kovács elvtárs, a pedagógus is a legjobb népnevelők közé tarto­zik. Ismerik, szeretik a község­ben. ő nem tehetett olyan fel­ajánlást, hogy teljesíti beadási kötelezettségét, mert nincs föld­je. De tudja, hogy az ő munkájá­ra is szükség van ahhoz, hogy a kongresszusi hét sikerét biztosí­tani tudják. Ezért azt vállalta, hogy körzetében minden dolgozó paraszttal gyakran beszélget a beadási terv teljesítésének fontos­ságáról, elmondja, hogy egy-egy dolgozó paraszt mit kapott a Dárttól, s ezért a kongresszus si­keréhez azzal járuljanak hozzá, hogy eleget tesznek félévi beadá­si kötelezettségüknek. „Nem lesz túl nehéz a munkám, mert isme­rek minden embert, tudom, ho­gyan lehet hatni rájuk, mi a problémájuk“ — mondotta Ko­vács elvtárs. II félévi beadás létesítésé a cél Aligha akadt az értekezleten olyan népnevelő, aki nem kért volna szót Kovács elvtárs felszó­lalása után. „Én is hozzájárulok, hogy körzetemben minden dolgo­zó paraszt csatlakozzék a kong­resszusi héthez, s eleget tegyen félévi beadásának“ — hangzott a fogadalom minden népnevelő aj­káról. Azt is elhatározták: min­den erővel küzdenek azért, hogy megelőzzék ököritófülpöst, ame­lyik most a járás első községe a begyűjtési versenyben. Székely Károly népnevelő fel­szólalása azt mutatta: sok gya­korlati tapasztalata van az agi- tációs munkábn, s szívesen át­adta ezen az értekezleten azt a többi népnevelőknek. Arra kérte a népnevelőket: mondják el a dolgozó parasztoknak, hogy a munkásosztály, az üzemek, gyá­rak dolgozói szintén kongresszu­si hetet tartanak, hogy még több gépet, ruhát, cipőt adhassanak a falunak. Ez érezhető már a köz­ségben is, hiszen nem probléma a kisgépek vásárlása, bőségesebb választék van az árukban. A munkásosztály segíti a dolgozó parasztságot, mint legjobb barát­ját. „A jóbarát segítségét, aján­dékát viszonozni szoktuk. A mun­kásosztály a mi legjobb, legked­vesebb barátunk •'diunk hát vi­szonzásképpen több élelmet.“ — Székely Károly szavai után még több dolgozó paraszt tett fogadal­mat: „Egészévi tojás- és baromfi­beadásomat teljesítem!“ A győrteleki pártszervezet nép­nevelőinek régi tapasztalata már, hogy egyik leghatásosabb módja az agitációnak a személyes példamutatás. A pártszervezetnek egyetlen népnevelője sincs, aki hátralék­ban lenne. Nem lehet kétséges, hogy a felvilágosító munka nyo­mán a győrteleki dolgozó parasz­tok szívesen követik a jó példát, becsülettel helytállanak a kong­resszusi héten is es visszaszerzik a község jó hírnevét. A pártszervezet népnevelőinek lelkes vállalása és megkezdett munkája hamar éreztette hatását a községben. A dolgozó paraszt­ság egy része már másnap tudo­mást szerzett a népnevelők vál­lalásáról, s örömmel csatlakoztak ahhoz a kezdeményezéshez, hogy kongresszusi hetet rendeznek, a kongresszus tiszteletére teljesítik félévi beadási kötelezettségüket. A csütörtökön megtartott tanács­ülésen már számos hozzászólás bizonyította: Gyűrtelek dolgozó parasztsága a párt iránti szeretet bizonyságaképpen eleget tesz el­ső félévi beadási kötelezettségé­nek, harcol a kongresszusi hét si- | keréért! — LÉVAINÉ — Építik a Nyugati Főcsatorna vízbeeresztő zsilipjét Nagyecsed visszaszerzi jó hírnevét Szép győzelmet, nagy sikert ün­nepeltek két évvel ezelőtt a nagy- ecsediek. A megyével, járással együtt a községük is országos első lett az első negyedévi be­adási terv teljesítésében. Büszkén vették át a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és a magas pénz­jutalmat. Az emberek felemelt fő­vel, jóleső öntudattal vették tu­domásul, hogy róluk beszél az ország. Mindez 1952. tavaszán volt, két évvel ezelőtt. Azóta — mint mon­dani szokták — a nagyecsediek babérjaikon pihentek. De ez a pi­henés, ez a megnyugvás oda ve­zetett, hogy a község hírneve szégyenné változott. Ezév első fél­évi tojásbeadását 36 százalékban, a sertésbeadást 27 százalékban és a vágómarhabeadást 16 százalék­ban teljesítette. Az adófizetésnek első negyedévre csak 56 százalék­ban tettek eleget. A második ne­gyedévi adót 34 százalékra telje­sítette a község. Az utóbbi időben sokszor felve­tődik a kérdés, MI LEHET MOST A HIBA, miért kell most szégyenkezniök az állam iránti kötelezettség ha­nyag teljesítése miatt? Vagy nem azok a szorgalmas és becsületes dolgozók laknak Nagyecseden, mint 52-ben? Azok laknak és a becsületre most is sokat adnak. Hanem a hiba ott van, hogy egy- néhányan, mint pl. a Vásártér­utcai Bujáki Gergely 4 holdas dolgozó paraszt hiába teljesítette már 1955-re is baromfibeadását, vagy az Ady Endre-utcai Orosz István, aki egészévi tojás- és ba­romfibeadását rendezte, meg a Petőfi-utcai Imre János, aki egész­évi tojásbeadását teljesítette már, amikor a többi utcabeli dol­gozó társai még első negyedévi beadásuknak sem tettek eleget, és nem egy dolgozó van olyan, aki a múlt évről is hátralékos. A VEZETŐK ROSSZ PÉLDÁJA De nemcsak maguk a hanyag dolgozó parasztok húzták vissza az utóbbi időben a község beadá­si és adófizetési eredményét, ha­nem maguk a község vezetői is. Berki István tanácselnök egész­évi beadását és évi adóját is ren­dezte már, de ezzel szemben Gere Gyula vb. tag 2.000 forint adóval van hátralékban. Mogyorósi La- josné is tagja a vb-nek. Férje borbélymester, két nagyobbik fia is elég rendesen keres, és ő ma­ga is a földművesszövetkezetben dolgozik, azonban mégis adóhát­ralékos. SZABOTÁLNAK A KULÁKOK Nagy hiba és mulasztás történt az utóbbi időben a tanács részé­ről a kulákokkal szemben js, akik látva a velük való erélyte- lenséget, egyre inkább elhanya­golták az állam iránti .kö­telezettség teljesítését. A Bástya­utcai Bujáki Lajos 108 kiló ser­tés- és 69 kiló marhahússal adósa az államnak. Baromfit sem adott még be egy dekát sem erre az esztendőre. A Petőfi-utcai Mur- guly Bálint is 203 kiló sertés- és 258 kiló marhahús beadásával van hátralékban, és emellett ba­romfi- és tojásbeadását sem ren­dezte. A Petőfi-utcai Sziics Sán­dor kulák is hátralékos sertés-, baromfi- és tojásbeadással. De így lehetne sorolni hosszan azok­nak a kulákoknak neveit, akik úgy az adófizetésben, , mint a beadás terén hátralékban vannak; A község kulákjainak adóhátra­léka nem kevesebb, mint 62.000 forint. Mindezeket tudva és látva, a becsületes dolgozók joggal köve­telik a kulákok elszámoltatá­sát és azt, hogy maguk a község vezetői járjanak előttük jó példá­val, az állam iránti kötelezettség teljesítésével. A nagyecsedi dolgozók a párt- kongresszus tiszteletére le akar­ják mosni a szégyenfoltot közsé­gük hírnevéről. Az elmúlt vasár­nap esti tanácsülésen a József Attila-utcai ifj. Bulyáki Lajos tanácstag egyebek között ezt mondotta: „becsületbeli köteles­ségemnek tartom, hogy egészévi tojás- és baromfibeadásomat ha­ladéktalanul rendezzem“. Bulyá­ki Lajos tanácstag állotta is adott szavát. Pár nap múlva teljesítette beadási kötelezettségét. MOSSUK LE A SZÉGYENFOLTOT! A mód és lehetőség megvan ar­ra, hogy az ecsediek lemossák a szégyent, csak akarat kell hozzá. Hiszen nincsen Nagyecseden olyan dolgozó, aki ne akarná, hogy vég­re kultúrháza legyen ennek a községnek. Egyetlen dolgozó sem akarja, hogy ne nyíljon meg mi­előbb bölcsőde, ne legyen járda minden utcában és hogy ne gyűl­jön ki a villanyfény. Minden be­csületes dolgozó azt akarja, minél több mezőgazdasági gép, ruha, lábbeli háztartási és élelmicikk kerüljön a községbe. A mód és lehetőség megvan a két évvel ezelőtti büszke hírnév visszaszerzésére. Egyre jobban gyarapodik a község lakossága, egyre nagyobb és szinte napon­ként nő a községi boltok forgal­ma, ami azt bizonyítja, hogy van pénze is a község dolgozóinak. — Ez rendjén van így, hiszen így akarja ezt a párt és a kormá­nyunk is. A gyarapodás, a fejlő­dés a nép programmja. Csak ez úgy lehetséges, ha a dolgozók is eleget tesznek az állam iránti kötelezettségüknek. Tudják ezt a nágyecsedi dolgozók és a párt- kongresszusra azzal készülnek, hogy behozzák lemaradásukat, visszaszerzik községük büszke hírnevét. ASZTALOS BÁLINT. Az építők szakszervezetének megyehizoltsága értékeli a kőművesek, kubikosok és segédmunkások versenyét Alig néhány napja, hogy ünnepélyesen fel­avatták a tiszalöki vízmüvet és a Keleti Főcsa­tornát, — a Nyugati Főcsatorna zsilipgödréböl máris nagytömegű földet termeltek ki. Több, mint két hónappal ezelőtt kezdtek hozzá a mér­nökök és technikusok a földméréshez és a ki­tűzési munkákhoz. Már hat hete, hogy 40 bor­dély állandóan szállítja a földet és építi a Nyu­gati Főcsatorna vízbeeresztő zsilipjét, amely alig egy—kétszáz méternyire terül el a Keleti Fő­csatorna hajózsilipétől. A bordélyok a zsilip­gödörnél 2.30 m-re jutottak le, s eddig 4.000 köb­méter földet szállítottak el. Amikor elérik a 3— 3.5 métert, talajvízszintsüllyesztést alkalmaznak. Utána kezdik meg a betonozási munkákat. A beeresztő zsilip rendeltetése az lesz. hogy annyi vizet engedjen a Nyugati Főcsatornába, amennyi az öntözéshez és a hajózáshoz szükséges. Nem messze az épülő zsiliptől, már a mérnö­kök megkezdték a Nyugati Főcsatorna medrének a kitűzését, amely északkeleti—délnyugati irány­ban halad és útjában Tiszavasvári, Polgár, Uj- szentmargita községeket érinti. A csatorna a nagyiványi tárolóba folyik, amely 126 millió köb­méter vizet tárol majd. Ez a tároló 20.000 holdra szolgáltat öntözővizet, .a Nyugati Főcsatorna vi­zéből pedig 76.500 holdat fognak öntözni. Az új csatornába 25.009 liter víz folyik le másodper­cenként. A felső szakaszán 300 tonnás, az alsó szakaszán 50 tonnás uszályok úszhatnak. A napokban a vízbeeresztő zsilip mellett megkezdik a Nyugati Főcsatorna medrének föld­munkáit is. Több földkotrógép lát munkához, melyek nagyban meggyorsítják a csatorna épí­tését. A Néplap és a rádió közölte Polonkai Albert kőművesbrigád­jának, Drotár András kubikos­brigádjának és Reha Mihály se­gédmunkás brigádjának megyei versenykihívását. Az építők szakszervezetének megyebizott­sága elvállalja a brigádok verse­nyének értékelését. A megye­bizottság termelési bizottsága az értékelést 10 naponként végzi. — Havonta a szakmánkénti első, második és harmadik helyezett nevét nyilvánosságra hozza. Az építők megyebizottsága szakmánként megjutalmazza az I első három helyezést elérő bri- í gádot. Az első helyezést elérő | brigádnak a megyebizottság ver­senyzászlaját és brigádtagonként' 250 forintot, a második helyezést elérő brigádnak brigádtagonként 200 forintot, a harmadik helye­zést elérő brigádnak brigádta­gonként 150 forintot adomá­nyoz. Az első jutalmazás július 30-án, ezt követően pedig minden negyedév végén lesz. Az építők megyebizottsága fel­hívja az építő szakmában dol­gozó kőműves-, kubikos- és se­gédmunkás-brigádokat, hogy csatlakozzanak a Polonkai-, a Drotár- és a Reha-brigád kez­deményezéséhez. — Harcoljanak építőipari vállalataink tervük teljesítéséért. Építők íncgyebizotlsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom