Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-14 / 113. szám

i« £ P L A f* A1ÁJ US 14j PUI'! A ^ A liodászi állami gazdaság dolgozóiuak hozzájárulása a kongresszushoz Már eddig is tettek bizonyítot­ták, hogy a hodászi állami gazda­ság dolgozói valóban magukénak érzik a kormányprogrammot, a tavaszi munkában már eddig is kiváló eredményeket értek cl. Most pedig, hogy a jövő héten szerte az országban a kongresz- szusi hét kezdődik, ők sem akar­nak kimaradni belőle. így történt aztán, hogy tegnap a munkahelye­ken a dolgozók röpgyűlésre jöttek össze és munkafelajánlásokat tet- lek. Helmeczi József fogatos mun­kacsapata a dohányültetés soro­lási munkájánál 120, a vízhordás­nál 165, a burgonya boronálásá- nál 125 százalékos teljesítést vál­lalt, Csordás Istvánék munkacsapa­ta hasonló felajánlást tett. Jómi­nőségű munkával 150 százalékos eredmény elérésére tettek foga­dalmat a dohányültetésnél. Széles Erzsébeték a cukorrépa cgyelésnél 145 százalékos napi át­lagot fogadtak meg és egyúttal a szelekciózás munkáját is elvégzik. Mátyás Sándor munkacsapat- 'ezető a megbeszélés után köny­vébe azt jegyezte be, hogy mun­kacsapata a 17 hold dohány ülte­tését jóminőségben naponta 162 százalékra teljesíti. Belényesi Sándor növényterme­lési agronőmus pedig megfogad­ta. hogy a dohányültetés munká­latait úgy szervezi meg, hogy a dolgozóknak a munka feltételeit biztosítja. Tóth Erzsébet vállalása pedig az, hogy naponta 350 négyzetmé­ter faalj kapálási normáját na­ponta 100 négyzetméterrel túltel­jesíti. Egyben versenyre hívta Kardos Gyulánét. A boglyatanyai szőlőtermelő munkacsapat is megbeszélte vál­lalását. így szól: A szőlő első per­metezését a rendelkezésre álló 4 permetezőgéppel 4 nap helyett 3 nap alatt befejezi a 10 holdon. És 100 százalékos minőségi munká­val, a tőkénként előirányzott egy deci permetlé felhasználását 0.1 decire csökkenti. Egyben minősé­gi versenyre hívják az árontagi szőlőtermelőket. A gépműhelyben is megszület­tek a vállalások. Azt vállalták, hogy a 6 lófogatú fűkaszálógép­hez marokrakókat házilag készí­tenek terven felül. Az állami gazdaság 8 traktorát a kongresz- szus tiszteletére átvizsgálják, a kopott részeket átcserélik, hogy így a másodvetéshez szükséges szántási munkákat akadály nél­kül cl tudják végezni. Lófogatú kapákhoz összekap­csoló szerkezetet készítenek, hogy a növényápolási munkák js mi­nél gyorsabb ütemben , haladhas­sanak. ,, Nagypál Béla villanyszerelő pe­dig a magtárban lévő villany- daráló portalanító készüléket ké­szíti el terven felül és egy dará­lót is készit ócska anyagból. Kovács László 7 tagú kőműves­brigádja, Puskás László 6 tagú ácsbrigádja és Huszti János 13 ta­gú segédmunkás-brigádja is meg­tette vállalását. Vállalásuk lénye­ge: eddigi teljesítésük túlszárnya­lása. A tehenészetben is szép foga­dalmak születtek. Kovács Mihály fejőgulyás a jelenlegi 10.1 literes istálló-, 12.6 literes fejési átlagot 11, illetve 14 literre emeli május 26-ig. Kádár Mihály 8 literes is­tálló-, 12 literes fejési átlagát 9, illetve 13 literre emeli fel. Ha­sonló vállalásokat tettek a tehe­nészet többi dolgozói. Az egyéni vállalások összesíté­sével az állami gazdaság 215 hold dohányültetési tervét jó szerve­zéssel és jó munkával június 10 helyett május 26-ra befejezi. A 45 hold répavetés csokrosítási, egyelési és szelekció-munkáját május 31 helyett 26-ra fejezi be. A 180 hold burgonyát kikelés után 3 nap alatt boronálják meg az előírt 6 nap helyett. A 12.500 termőfaegység gyümölcsösükön a sziromhullás utáni permetezést 10 nap helyett 6 nap alatt végzik be. A vezetőség is megfogadta, hogy az elért eredményeket naponta hangoshíradón, ver- senytóblán tudatják és minden nap közös sajtóolvasás alkalmá­val hozzák nyilvánosságra, hogy a versenytárs Nyírlugos. — aki­ket párosversenyre hívtak ki, — hol tart a munkában. Máshol még vetik, tiszavasváriban már kapálják a kukoricát A tiszavasvári határban már napok óta folyik a növényápo­lás. A szépen zöldelő kalászos vetemények mellett kikeltek a kapásnövények is. Annak ered­ménye az, hogy a szorgalmas ti- szavasváriak idejében földbe tet­tek mindent. A növényápolással egy percig sem késlekednek. — Már most hozzákezdtek az első kapáláshoz és saraboláshoz. — A község termelőszövetkezetei 165 hold cukorrépát, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 300 hol­dat saraboltak meg. Máshol még most vetik a kukoricát, Tisza- vasváriban pedig már ezt is ka­pálják. A Munka tsz. 60 hold kupkoricaföldön, a Petőfi tsz. 30 holdon végezte el az első kapá­lást. Emellett a Munka tsz. tag­jai már 30 hold napraforgót is megkapáltak. Az egyénileg dolgozó parasz­tok sem maradnak el a nö­vényápolásban. A községben mintegy 300 hold burgonyaföldet kapáltak meg. Sokan vannak a községben olyanok, mint Csikós Sándor 8 holdas középparaszt, aki 3 hold kukoricát és Zs. Kiss Sándor 9 holdas középpa­raszt, aki másfél hold kukoricát kapált meg. Tiszaeszlár községben a III. pártkongresszus tiszteletére, mely szerint a kongresszusi emléklap­ra jegyezték be, hogy hányszor és milyen időközönként kapál­ják meg földjeiket. A Vörös Csil­lag termelőszövetkezet és a köz­ség egyénileg dolgozó parasztjai eddig 223 hold cukorrépát sara­boltak meg. Sokan már hozzá- kedtek a cukorrépa egyeselésé­hez is. A községben 110 hold burgonya és 85 hold napraforgó­földön végezték el az első kapá­lást. A záhonyi vasutas DISZ-tagok példája A záhonyi vasutasokat a MÄV. budapesti politikai főosztálya táviratilag dicséretben részesí­tette a kongresszusi verseny so­rán eddig elért szép eredménye­kért. Ezen a napon, amikor a táviratot ismertették a vasuta­sokkal, 24 óra alatt 11.000 tonna árut továbbítottak Záhonyból 60G magyar kocsiban az ipar és me­zőgazdaság számára. Záhony if­júsága egyre jobban érzi, hogy az ő jobb munkájuktól is függ országukban sok számos üzem tervteljesítése, s az üzemi dol­gozók felajánlásainak megvaló­sítása. A záhonyi MÁV. DISZ- tagjai harcolnak a DISZ KV. vándorzászlajának elnyeréséért. Mátrai János, Fazekas András példamutató munkát végeznek. Az átrakó DISZ-szervezctekben 14 fiatal érte el eddig a sztaha­novista címet. Köztük Demeter József, Farkas Miklós, Egyed András és még sokan mások. —• Mozdítási súlyterviiUct közel két­szeresére teljesítették. A záhonyi DISZ-tagok elhatá­rozták, hogy május 17-én feldí­szített állomással várják mun­kába a dolgozókat. Továbbá az ÁVH. 56 tagú zenekara köszönti őket. A DISZ-brigádok rigmu­sokkal köszöntik a kongresszusi héten élenjárókat. — A lelkes DISZ-tagok azt is elhatározták, hogy a kongresszusi héten béke- vonatot indítanak Záhonyból Budapest—Ferencváros pálya­udvarra, melyet a kongresszusi héten legszebb eredményt elért DISZ-tagok vezetnek. Tiszaeszlár is tanuljon a begyűjtésben élenjáró községektől A járások sorrendjében a má­sodik helyet elfoglaló tiszalöki já­rásban is jól megy a begyűjtés. Persze, ez nem mondható el a já­rás valamennyi községéről. Azok­ban a községekben értek el jó eredményeket, ahol a tanács és a tömegszervezetek kapcsolata a dolgozó parasztokhoz széleskörű, ahol az állandó bizottságok segí­tik a begyűjtés munkáját. Tiszalökön például már az elő­zetes terv lebontása során elbe­szélgettek a termelőkkel a leg­megfelelőbb időben történő be­adás érdekében. Ez a munka ké­sőbb fokozódott. Nem volt egyet­len tanácsülés, gazdagyűlés, párt­gyűlés. ahol ne foglalkoztak vol­na a begyűjtés állásával. A ser­tésbeadás teljesítésében elért 72.4 százalékos jó eredmény többek között annak is köszönhető, hogy a termelőket a helyi állatbegyüj- tővel együtt látogatták meg az állandó bizottság tagjai. A hely­színen felbecsülték a sertés sú­lyát. Kiszámították, hogy a ren­delkezésre álló takarmányokkal mikorra lehet kellően meghízlal- ni a sertést és milyen fokú ked­vezményt kaphat a beadó. Ilyen módon sok dolgozó parasztnak si­került előrébb megállapítani a be­adás időpontját. A versenytáblára mindig friss1 közleményeket tesznek ki. Nép­szerűsítik az élenjárók neveit és’ bírálják az elmaradókat. A begyűjtési megbízottak meg­látogatják a hátralékosokat és felvilágosítják a beadás teljesíté­sének fontosságáról. Ennek hatá­sa is érezhető volt. A hátraléko­sok névsorát megküldték az át­vevőknek is. — Naponta érint­keznek a termelőkkel, így a hát­ralékosok között mód nyílik á nevelőmunkára. A községet utcák szerint felosztották az állandó­bizottsági tagok között, akik rend­szeresen nyilvántartják a teljesí­tőket és az elmaradókat. Tiszaeszlár ugyancsak a tisza­löki járásban van. Mégsem olyan jól halad a begyűjtési terv telje­sítése, mint Tiszalökön. Ennek az a magyarázata, hogy fossz a be­gyűjtési szervek kapcsolata a köz­ség dolgozó parasztjaival. Pedig ha Tiszaeszlár és hozzá hasonló még néhány község tanulna az élenjáró községektől, hamarosan törleszthetné a járás tartozását. Az állattenyésztés legfontosabb tapasztalatai Krafcsenko professzor előadása JSyíreggyházán IIL Előző lapszámainkban beszá­moltunk arról, hogy Krafcsenko professzor előadást tartott Nyír­egyházán az állattenyésztés szov­jet tapasztalatairól. Az előadást követve, a hallgatóság kérdések­kel fordult a híres tudóshoz. A kérdéseket és a reájuk adott vá­laszokat az alábbiakban közöljük: Ptacsek András állattenyészté­si igazgató (Vásárosnamény) ar­ról érdeklődött, hogy a nyári és téli születésű egyedek élettelje­sítménye hogyan alakul a hideg felnevelés eseten? Nem volna-e célszerű emiatt az elletéseket idő­höz kötni? Válaszában kifejezte Krafcsen- ko elvtárs, hogy őt magát is ér­dekli ez á téma. A szakirodalom­ban azonban nem találkozott a kérdés ilyen felvetésével. Buda­pesti útja előtt Kievben akart ép­pen erre vonatkozó vizsgálatot kezdeni, de most már csak haza­térése után kerülhet rá sor. Kí­vánatos volna, ha a magyar szak­emberek is végeznének ezirány- ban vizsgálatokat. Szabó Andrásáé fejönő (Nyír­egyháza, Üttörő tsz.) a takarmá­nyozással kapcsolatban tett fel kérdéseket. Egyesek fejés előtt, mások közben, vagy fejés után abrakolnak. Melyik a helyesebb? Válasz: Erre nincsen kötött sza­bály. Adott esetben bármelyik eredményes lehet. Függ a vérmér­séklettől és a szoktatástól is, A fejés közben adott abrak az ide­ges tehénnek leköti a figyelmét. A professzor a továbbiakban a vizenyős takarmányok fontossá­gát hangsúlyozta. Régebben az abrak szerepét túlbecsülték. A zöldtakarmányok és a jó siló igen jó hatású. A silót azonban < néni decemberben kell készíteni;*-: ha­nem kukoricatöréskor azonnal, il­letve más silónövények legjobb kaszálási időpontjában. Régiében naponta 20—24 kiló abrára|f| is adtak egy tehénnek, ami rövide­sen fehérjemérgezésre vezetetL — Ukrajnában a legjobban tejelő rekorder tehenek is csak napi 10 —14 kiló fehérjedús abrakot kap­nak. A növendékekkel minél :$§bb .édestejet itassunk meg. A* te­nyésztésre szánt borjakkal lega­lább 400—450 kilót, egyébkéntpe- dig legkevesebb 250—270 kilót. Krakomperger Mihály állatte­nyésztési igazgató (Nyíregyháza). Ha a borjú és az anyja együtt vannak az ellető istállóban és annak a tejét issza, hogyan véde­keznek a gumókor ellen? Válasz: A Szovjetunióban kevés a gümőkóros tehén és még keve­sebb a tapasztalt fertőzések szá­ma. Azonban ettől függetlenül nagyobb hátrány származna az eltávolítás révén. Ezért a kisebbik rosszat kell Választani. Kérdés: A sertésnél több pete­sejt termékenyül meg, mint ahány malacot íiadzik, Nem lehetne-e ezen az úton a mangalica szapo- raságát fokozni? Válasz: Jelenleg folyik ilyen irányú vizsgálat háziny utakkal. Hormonokkal és vegyszerekkel hatnak a petesejtekre. Ez a kísér­let azonban, kezdeti szakaszára való tekintettel, még nem értékel­hető. A gyakorlati vizsgálat vi­szont azt igazolja, hogy a kocák túl bő takarmányozása esetén a sárgatest kevesebb petét termel, tehát csökken a szaporaság. Vi­szont a növendékekkel etetett bő­séges vizenyős takarmány kedve­ző a szaporaságra. Balogh Károly főállattenyésztő (Nyíregyháza): A rekorder tehe­nek mióta tejelnek és a laktációs időre hogyan készítik elő őket? Válasz: A napi 81 kiló tejet adó tehén 1941-ben kezdett tejelni. Szárazon állás idején a vehem már meglehetősen fejlett. Erre és erőgyűjtésre való tekintettel majdnem ugyanannyit kap a te­hén, mint tejeléskor. Kérdés: A sertéseknél alkal­mazzák-e a mesterséges megter­mékenyítést? . Válasz: A módszerét mát- ko­rábban kidolgozták, azonban nem vették eléggé figyelembe a spe­ciális biológiai törvényszerűsége­ket. Ezért a gyakorlatban nem vált be. Most újabb kutatás fo­lyik. Annyi máris bizonyos, hogy a kanok ondóját előzetesen ijieg kell vizsgálni, - * Kita József: Hogyan lehetne se­gíteni a mangalica lassú fejlődé­sén és alacsony fialási átlagán? Válasz: Mangalicák között is akadnak gyorsabb fejlődésű és szaporább egyedek. Elsősorban ezek utódait tenyésszük tovább. Következetesen kell alkalmazni a tenvészkiválasztás szabályait. A vizenyős és más zöldtakarmányok etetésére nagyobb gondot fordít­sunk. A takarmányozás és gondo­zás korszerű szabályait tartsuk meg szigorúan. Végül a haszon- állat-keresztezési módszerek se­gíthetnek. A mangalica kan és a nagy angol anya keresztezése cél­szerű lehetne. Dohi József: Vas-, réz-, kobalt­sók adagolása helyes-e a malacok felnevelésénél? Válasz: A Magyarországon is végzett ilyen kísérletek tanúsága szerint helyes. De nem közvetle­nül a sókat adagolják, hanem olyan növényeket etetnek, ame­lyek ilyen tartalmú talajokon nőt­tek fel. Ez a hasmenés ellen is használ. Azonban még a kutatá­sokat tovább kell folytatni. Kérdés: A baromfiak fehérje- szegény takarmányozásán mikép­pen lehetne segíteni? Válasz: Fehérjedús takarmá­nyok hiánya esetén célszerű az amidtartalinú takarmányok eteté­se. Baitnev magyar professzor ku­tatása szerint a mesterséges ami- dok takarmányozása eredményes. Tatár József: A kétszeri fiazta- tás egy év alatt nem ártalmas-e? Válasz: Nem. Teljes értékű ta­karmányozás mellett nyugodtan folytatható, Kérdés: 4 hetes malacoknál gya­kori a hasmenés. Mi ennek az oka, hogyan lehetne kiküszöbölni? Válasz: Valószínűleg a gyors növekedés okozza. A vérsejtkép- zés üteme elmarad a test növe­kedéséhez viszonyítva. Vérsze­génység, legyengülés és hasmenés jár vele. Agyag, vas- és rézsók adagolása szokott segíteni. Egyéb feltett kérdésekre Kraf- csenko elvtárs még a következő­ket válaszolta: A rekorder juhot évente egyszer, tavasszal nyírják; Randmanja 42 százalék. A nagy testtömegre való törekvés nem le­het öncélú. Ennek a felső határát a takarmányozás gazdasági ha­tásfoka szabja meg. Az a döntő, hogy az elfogyasztott takarmány egységére mennyi termelés esik; A jó takarmányértékesítő képes­ség tehát fontosabb tulajdonság, mint a nagy testtömeg, bár egyes esetekben éppen a nagy testtö­meg a cél. Például hús- és erő- hasznú állatoknál. De a gazdasá­gosság elvének itt is érvényesül­nie kell. A tej zsírtartalmát első­sorban a fehérjedús takarmányok befolyásolják, például a kókusz­pogácsa. Különböző népies mód­szereket. is ajánlanak, de ezek nem megbízhatók. A régiek aján­lották például a csalán etetését; Az ilyen módszerek ellenőrzésre szorulnak. A Szovjetunióban 12 kiló napi tejhozamig háromszor fejnek, azon felül pedig négy­szer. Járásonként egy-egy mén fedez, illetve szolgáltat ondót a mesterséges megtermékenyítéshez^

Next

/
Oldalképek
Tartalom