Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

Vasárnap a Felső-Tisza tájára ünnep köszön­tött. Ezen a tavaszi napon gátat vetettek a Ti­szának, megzabolázták s egy évszázados álom valóravált. Az a Tisza, amely árvizek idején any­agit rombolt, falvakat pusztított el, s egész határ termését tette tönkre, vizet ad majd a szomjas földeknek, új agrokultúra lehetőségét teremti meg a nemrég még szikes tájon. A nagy alkotás megszületett. A háború, a rombolás után kilenc esztendő­vel. Van valami hatalmas jelkép abban, hogy éppen azon a napon adták át rendeltetésének a Duzzasztómüvet és a Főcsatorna'első szakaszát, amelyen kilenc esztendővel ezelőtt elhalt a fegy­verek ropogása, az ágyúk moraja, a tankok dü­börgése. Vasárnap ünnepelni jött Tiszalökre Tiszántúl, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megye népe. Már délelőtt autók, szekerek százai, kerék­párosok, gyalogosok ezrei tartottak az ünnepség színhelye felé, amely zászló- és virágdíszben fo­gadta az érkezőket. A duzzasztómű üunepélyes átadása Pontosan tizenkét órakor érkez­nek az. emelvényre az avatóün­nepség elnökségének tagjai: He­gedűs András, a miniszertanáes első' elnökhelyettese, földművelés­ügyi miniszter, Kristóf István, a SzOT. elnöke, az MDP. Politikai Bizottságának tagjai, Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnöke, Beb- ris Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Prieszol József, a köz­lekedés- és postaügyi miniszter helyettese, SzgkaU József, a DISz. első titkára, Csanádi György, a MÁV. vezérigazgatója, Barczi Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja hajdú-biharmegyei bizottságának titkára, Varga Sándor, az MDP. szabolcs-szatmármegyei bizottsá­gának titkára, Dávid Ferenc, az MDP. szolnokmegyei bizottságá­nak titkára, kiváló építőmunká-- sok > és mérnökök. Az ünnepséget Rajczy Kálmán, az országos vízügyi főigazgatóság Vezetője nyitotta meg. — Az előttünk lévő duzzasztó­mű, — mondotta, — amelyet ma adunk át ünnepélyesen rendelte­tésének, ötéves tervünk legna­gyobb vízépítési alkotása. Ez a duzzasztómű nagyban segíti a Magyar Dolgozók Pártjának és a minisztertanácsnak a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határoza­tában foglaltak végrehajtását. A mü üzembehelyezésével megvaló­sítjuk a sivár, terméketlen, vízre szomjazó Hortobágy hasznosítá­sát. — A vízlépcsőre, az öntöző és hajózható főcsatornára, valamint a nagyiváni tárolóra támaszkod­va építjük ki a tiszántúli nagy öntöző rendszert. Ez az öntöző rendszer jelentősen hozzájárul dolgozó népünk életszínvonalának nagymérvű emeléséhez, népgazda­ságúnknak mezőgazdasági termé­kekkel, ipari nyersanyaggal való ellátásához. — A mű üzembehelyezése nem­csak nagy lépést jelent a vízhasz­nosítás fejlődéstörténetében, de a vízlépcső és csatorna tervezése, előmunkálatai és építése során szerzett ’ tapasztalatok jelentős mértékben fejlesztik vízgazdálko­dásunk és vízépítési tudomá­nyunk számos ágazatát. ■— A vízlépcső, mint folyami duzzasztómű, nemcsak hazánk legnagyobb vízépítkezése, hanem európai viszonylatban is a nagy iölyami duzzasztók közé tartozik. Jellemzésül el kell mondani, hogy hazánkban az elmúlt ötven év alatt épített vízépítési műtárgyak együttes költsége sem haladja meg ennek a műnek beruházási költ­ségeit. A mű ünnepélyes megnyitá­sa alkalmából elismerésünket és hálánkat fejezzük ki azoknak a dolgozóknak, vízimérnököknek és tudósoknak, akik ezt a hatalmas művet megvalósították. — A magyar vízimérnökök ál­mai most teljesednek be, — úgy gondolom, — a régi és új vízi­mérnökeink nevében egyaránt megfogadhatom, hogy teljesíteni fogjuk kötelességünket népünk­kel, pártunkkal, államunkkal szemben és megoldjuk az elénk állított feladatokat, mert azok valóban reális, szilárd talajon nyugszanak és dolgozó népünk javát szolgálják. Legyen ez a mű és a további művek pillérei Al­földünk mezőgazdasági, ipari, köz­lekedési fellendítésének és erős támaszai a mindannyiunk által óhajtott tartós békének, A vízmű építői nevében Halmi Sándor, a vízműépítő vállalat dol­gozója szólt a megjelentekhez: — örömünnep számunkra ez a mai nap, mert teljesítettük pár­tunk és kormányunk által reánk­bízott feladatot. A feladat végre­hajtásáért kemény harcot kellett folytatni mind a vízmű, mind pe­dig a Keleti Főcsatorna fizikai és műszaki dolgozóinak. Dolgozóin­kat lelkesítette az a tudat, hogy elősegítik mezőgazdaságunk fej­lesztését. — Segítettünk pártunknak a munkás-paraszt szövetség meg­szilárdításában, segítettünk dolgo­zó parasztságunknak abban, hogy a Tisza éltető vizét minél előbb felhasználhassák a mezőgazdaság fellendítésére, a jólét növelésére. Tudjuk, hogy még további felada­tok várnak reánk, . de ígérjük, hogy az előttünk álló nagy fel­adatokat, az új nagy csatákat is eredményesen megvívjuk. Ezután Bebrits Lajos közleke­dés- és postaügyi miniszter mon­dotta el átadó beszédét. Bebrits Lajos elvtárs beszéde — A tiszalöki vízműnek az a célja, hogy duzzassza a folyó vi­zét s ezzel lehetővé váljék hatal­mas térületek öntözése. Célként tűztük azt is, hogy a felduzzasz­tott víz segítségével villamosener­giát nyerjünk. A duzzasztómű lé­tesítésével elérjük azt is, hogy a Tisza felső folyása — amely ed­dig az év bizonyos szakaszaiban volt csak hajózható — a duzzasz­tás következtében egész Záhonyig az év bármely szakában alkalmas lesz hajóforgalom lebonyolítá­sára. — Az előttünk álló nagy mű­tárgy nem a régi Tisza-mederben, hanem a Tisza rázompusztai ka­nyarulatát átvágva, új mederben épült, közel 400.000 köbméter föld kiemelésével hatalmas gödröt kel­lett létesíteni a műtárgy építésé­hez. A gödör körül nagy körgátat létesítettek az építők, s ez a kör­gát a munkatértől távoltartotta a tiszai árvizet. A gödör 26.000 négyzetkilométer területet foglalt el, létesítésénél a legnagyobb probléma az volt, hogy miképpen védekezzünk az erős mértékben jelentkező talajvíz behatolása el­len. Ennek érdekében elvégeztük Európában eddig a legnagyobb területre kiterjedő és leghosszabb ideig tartó talajvízszintsüllye3z- tést, mert a tiszai árvíz esetén 20 méteres vízszintkülönbséget kel­lett biztosítani. A működésbe he­lyezett szivattyúk több mint ezer napon át üzemzavar nélkül dol­goztak. Amennyi vizet itt elszi­vattyúztunk, Debrecen városa és környékének vízellátását bőven fedezte volna. Egy 800 kilowattot; erőtelepet is létesítettünk, amely­nek hivatása volt a folyamatos üzemeltetés biztosítása. — A gödörben épülő műtárgy körül kétezeregyszíz tonna súlyú vasszádfalat kellett leverni 6—16 méter mélységig. A műtárgyban 87.500 köbméter vasbetont dolgoz­tak be az építők, amelyhez egy jól működő külön keverőtelepet létesítettünk. Arra törekedtünk, hogy a legjobb minőség kerüljön beépítésre. — Külföld legismertebb szak­értői, így Orlov szovjet professzor is azt mondotta, hogy hosszú év­századokig is elállhat a mű fala­zása. A duzzasztómű 135 méter széles, háromnyílású, a nyíláskö­zök 37 méter szélesek és 8 méte­res maximális duzzasztóképessé- gével Európa nagyméretű folyami vízlépcsői közé tartozik. Emellett épült a hatvan méter széles erő­mű, amelyben három, egyenként 4.000 kilowatt teljesítményű tur­binát helyeznek el. A másik olda­lon épült a 18 méter széles hajózó zsilip, amely a hajózás folyama­tos biztosítását szolgálja. — Nagyarányú földmunkákat kellett elvégezni az alapgödörnél, a Tisza-meder átmetszésénél. 3.5 millió köbméter föld megmozgatá­sára volt itt szükség. Emellett a Keleti Főcsatornából is — mely­nek tervezett hossza 109 kilomé­ter, 65 kilométert részben teljes - részben félszélességben is el kel­lett készíteni. Ez hárommillió hat­százezer köbméter föld megmoz­gatását tette szükségessé. — Kubikosoknak nagy serege sem tudta volna elvégezni ezt a munkát, ha csak a régi szerszá­mokkal vonult volna fel: ásóval, talicskával. A finom befejező munkákhoz természetesen az ásó és talicska elengedhetetlen, de a (Folytatás a t. oldalon) Bebrits I.ajos elvtárs, posta- és közlekedésügyi miniszter beszel. Hallgatóság az avató-ünnepségen. Hegedűs András elvtárs, az MDP. Politikai Bizottságának Ug- ja, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszi tér, ünnepi beszédét mondja. Az ünneplők Hegedűs elvtárs beszédét hallgatják. (Hammel József felvételei! A. mai számban : Hegedűs András elvtárs beszéde a Tiszalöki Dnrtasrtómfl avatásán (2. oldal) Ho Si Minh nyilatkozata (3. oldal) Megyénk sportja (4. oldal) XI. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1945 MÁJUS H, KEDD A 1 iszalöki Duzzasztómű megkezdte az öntözővíz szolgáltatását KÉPEK AZ AVATÁSRÓL Otláq pratefárfm tqjq&úi !

Next

/
Oldalképek
Tartalom