Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-08 / 108. szám
Ilid. MÁJUS 8, SZOMBAT ti e p l a p 3 Ä világ tekintete Genfire irányul A genfi értekezlet pénteken Molotov elnökletével újból ülést tartott Genf. Az MTI kiküldött munkatársa jelenti: A genfi értekezlet plénuma két- napi szünet után, amelyet a küldöttségek közötti nemhivatalos megbeszélések töltöttek ki, péntek délután Molotov szovjet külügyminiszter elnökletével folytatta a koreai kérdés megtárgyalását. Jólértesült körökben úgy tudják, hogy az öt nagyhatalom, továbbá a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a három indokínai társország képviselői ma vagy hétfőn megkezdik a genfi értekezlet napirendjén második pontként szereplő indokínai kérdés vitáját. Az indokínai kérdés vitájának színhelye a Népszövetségi Palota ötös számú tanácsterme lesz. A koreai kérdés vitája az épület nagy tanácstermében folyik. Az ENSZ európai hivatalának képviselői is megjelentek a genfi értekezleten résztvevő kínai küldöttség fogadásán Huang Hua, a genfi értekezleten résztvevő kínai küldöttség szóvivője csütörtökön este a Richemond-szálló termeiben fogadást adott. A fogadáson, amelyet szívélyes, baráti légkör jellemzett, megjelentek az ENSZ európai hivatala, a Genfben tartózkodó diplomáciai küldöttségek és a nemzeti sajtó képviselői. Egyöntetű genfi vélemény szerint a külügyminiszteri értekezlet mentette meg a Laniel-kormányt A francia nemzetgyűlés csütörtöki üléséről érkező hírek nem keltettek meglepetést a Genfben lévő küldöttségek körében. — Genfben egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy a Laniel- kormány kizárólag a genfi értekezletnek, az indokínai kérdéssel kapcsolatban küszöbönálló tanácskozásoknak köszönheti fennmaradását. Az amerikai sajtó Dulles genfi vereségéről Az amerikai sajtó azt írja, hogy Dulles „súlyos vereséget szenvedett Genfben”, A Christian Science Monitor genfi tudósítója úgy véli, hogy „A genfi értekezleten fokozódik az Egyesült Államok elszigetelődése.” A Daily Mirror szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy a Genfből visszatért Dulles” komoly vereséget szenvedett az indokínai kérdésben.” A lap rámutat, hogy Dullesnak meg kell magyaráznia a kongresszus előtt, milyen remények fűzhetők az általa folytatott külpolitikához, Sajtóvisszhangok a genfi értekezletről. A „Free Press Journal” delhii lap szerkesztőségi cikkben foglalkozik a genfi értekezlet munkájával és ezt írja: „Dulles diplomáciája pusztító csapást szenvedett Genfben. — Ténylegesen szétzúzták az Egyesült Államok vezetése alatt álló délkeletázsiai védelmi (azaz háborús) szövetség eszméjét. Ma az a kérdés, haj- !andó-e az Egyesült Államok elfogadni Ázsia észszerű szempontjait és ily módon megtisztítani az utat az indokínai fegyverszünet és a távolkeleti feszültség enyhítése felé. Az indokínai konfliktus — a délkeletázsiai békét, fenyegető legnagyobb veszély — rendezése bizonyosan hatással lesz a koreai béke helyreállítására. Az egész kérdés azonban abban csúcsosodik ki, hajlandó-e Nyugat módosítani politikáját Kínával szemben.” A „De Haagse Post” című holland hetilap írja: A Nyugat megoszlott és ennek oka az Egyesült Államok és idősebb szövetségesei szempontjai közötti átkos ellentét... Aki tréfál a történelmi törvényszerűségekkel — írja a hetilap — mindig veszít. Áz a kellemetlen érzésünk támadt, hogy Amerika nem látja ezeket a törvényszerűségeket és elvesztett állások után kapkod. A kormányoknak jelenleg az a meggyőződése, hogy a Szovjetunió és Kína biztosítani akarja területének biztonságát és békét akar. Úgy vélik, hogy lehetséges megegyezést elérni Indokínában. Akár el akarja ismerni Kínát Dulles, akár nem, ennek lényegében nem sok jelentősége van. Kína létezik és számolnunk kell vele.” „Nem kétséges — írja a Dagbladet c. oslói lap külpolitikai szemleírója, — hogy Dulles igen nagy vereséget szenvedett és a nyugati hatalmak ma távol vannak egymástól,,, Nem lehet azt mondani, hogy kizárólag Dulles felelős az egyik legnagyobb diplomáciai vereségért, amelyet az Egyesült Államok valaha is elszenvedett. De ő viseli a fő felelősséget. Megpróbált „dinamikus” külpolitikát folytatni a háború szempontjából különösen veszélyes térségben. Ez teljes kudarccal végződött.” A „Duta Maszzsarakat” c. indonéz lap írja a genfi értekezlettel kapcsolatban: „A genfi értekezlet jelentős haladást ért el az indokínai kérdés megoldására irányuló kísérleteiben. Meghívták Genfbe a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségét. El kell ismerni, hogy ez a lépés előrehaladás az indokínai kérdés megoldása felé.” A lap a Franciaországra nehezedő amerikai nyomásról szólva kiemeli, hogy „az indokínai konfliktus megoldása jelentősen meggyorsulna és könnyebbé válna, ha a francia kormány visz- szautasítaná az amerikai parancsolgatást.” Feltin bíboros, Párizs érseke felhívta az államférfiakat, tegyenek meg mindent az indokínai háború befejezése érdekében Feltin bíboros, Párizs érseke, a „Pax Christiana” nevű nemzetközi katolikus mozgalom elnöke közleményt adott ki az indokínai helyzetről, melyben a többi között ezeket mondja: „Most, amikor folyik a genfi értekezlet, amely felserkentheti a béke lehetőségébe vetett reménykedésünket, azt kérem mindazoktól, akiknek nemzeti, vagy nemzetközi felelősséget adott Isten, — az ideológiai ellentéteken felülemelkedve — mindent kövessenek el annak érdekében, hogy a megbékélésen alapuló megoldás érvényesüljön az erőszak eszközei felett. A harcosok és családjaik nevében kérve kérem Önöket, érjenek el üdvös fegyvernyugvást és ha lehetséges, érjék el a konfliktus azonnáli beszüntetését.” Khmer követeli részvételét a genfi értekezleten A „Vietnami Tájékoztató Iroda“ csütörtöki jelentése szerint a khmeri ellenállási kormány május 3-án nyilatkozatot adott ki annak szükségességéről, hogy kül- döttségileg vegyen részt a genfi értekezleten. A nyilatkozat, amelyet Szón Ngok Minh, a khmeri ellenállási kormány elnöke írta alá, többek között ezeket mondja: — Khmer népe és az ellenállási kormány békés tárgyalások útján óhajt végetvetni a háborúnak és a nép jogainak elismerése alapján kívánja a béke helyreállítását Khmerben, Ez az óhaja teljes összhangban áll Indokína, Ázsia és az egész világ népeinek törekvéseivel. Khmer népe és kormánya örömmel üdvözli a genfi értekezlet összehívását, az értekezlet eredményessége érdekében azonban szükségesnek tartja, hogy a khmeri ellenállási kormány hivatalos küldöttsége is résztvegyen az értekezleten, MMKMHJHWI ««»ffPT-Wi 1 gWIMWWK WWl**nmtSÍ Dien Bien Phu erődje elesett A nyugati hírszolgálati irodák egybehangzó jelentése szerint Dien Bien Phu, a francia gyarmatosítók északvietnami táborerődje, pénteken 20 órás szakadatlan harc után elesett. A táborerőd egyik kis erődje az úgynevezett Isabeile-központ az egyetlen, amely még átmenetileg ellenállást fejt ki. Dien Bien Phu elestének hírét Laniel miniszterelnök jelentette be a francia nemzetgyűlésben, majd — ezzel kapcsolatban —« rendkívüli minisztertanácsra hivJ ta össze a kormány tagjait. Kis Iák mesterkedések Dicsérctreméltó jó munkát végeztek a nagydobosi Petőfi termelőszövetkezet tagjai a tavaszi szántás-vetés idején. Minden percért kár — így vélekedtek. Minden késedelem megbosszulja magát a termésben. Szóval ebben a szövetkezetben is ismerik azt a régi közmondást: „ki mint vet, úgy arat“. És ennek tudatában végezték munkájukat. Már pedig a Petőfi-beliek bő termést szándékoznak betakarítani mindenből. Erre meg is van minden lehetőségük, hisz a régebbinél jóval nagyobb segítségben részesíti őket államunk is, amely nagymértékben fokozta a tagság munkakedvét. Azonban a szorgalmas munka mellett, a bő termésért vívott harcuk közben valamit mégsem találunk rendjén a szövetkezetben. Tudják ezt a szövetkezetiek is, meg az egész faluban beszélnek róla. Nem is sokáig tudták magukban tartani a nagydobosi dolgozó parasztok panaszukat, papírt ceruzát fogtak és megírták a Néplapnak. Ügy kezdődött az egész, hogy Mosolygós Gábor, egykori 60 holdas nagygazda, pár évvel ezelőtt minden féle-fajta orvosi bizonyítványt is megszerzett már, csakhogy szabaduljon a beadási kötelezettsége teljesítése elöl. Pcrszenncm azt akarta a látle- velekkel* bizonyítani, hogy nem termett kukoricája, vagy hogy nincs hízhttsertése, hanem azt, hogy üt képtelen mezei munkára, nem bír a 60 holddal, leadja az állafnWák. Földjének egy részét át államnak, egy részét Qetjüp a szövetkezet vette gondozása. ök nem féltek, hogy pem .tudják megművelni, szorgalmas emberek a Petőfi- beiicíjjv.rri Egjt-Meig ment is minden rendben; nem volt semmi hiba. HanéM aztán, hogy az elmúlt éven 'visszatért Nagydobosra a „beteg“ kulák, első útja a szö- vetkeéelbcliekhez vezetett. Molnár Ferencnét kereste fel először, aki Mosolygós egykori házában kapott lakást. — Most már kitakarodjatok a házból, megszűnt a lista, — mondta nagy hangon. Persze, Molnárné nem ijedt meg olyan könnyen és kitessékelte a házból a listátlanított kulákot. Dúlt-fúlt Mosolygós, de nem hagyta any- nyiban a dolgot. Azt megértette, hogy hangoskodással nem sokra megy a szövetkezetiekkel, így hát más taktikához folyamodott. Felkereste Illyés István és Molnár Ferenc tsz. tagokat. Jóságos hangon szólt hozzájuk, csak úgy csöpögött a kedvességtől: — Ügy határoztunk a feleségemmel, hogy titeket meghagyunk a szövetkezetben. Dolgozzatok rendesen, rátok még szükségem lesz, ha visszaveszem majd a földemet. A szívélyes hangra itt is megkapta a választ (azóta sem dicsekedett vele senkinek). Megérthette: Illyéséknél sincs sok keresnivalója. Sokáig nem hallatott magáról Mosolygós uram, aztán megint nekibátorodott. Tavalyi követeléseivel a tavaszon újból előállt. Igaz, most már nem ment senkinek a lakására. Egyenesen a szövetkezet szőlőjébe vette az útját. Nyitni kezdett. Majd metszeni. Hogy az első napon nem szólt senki a kuláknak, másnap még nyugodtabban dolgozta a szövetkezet szőlőjét. A szövetkezetiek nem mertek szólni. A tanács is tudott az esetről, de nem tett semmit. Értesült a nagydobosi eseményekről a járási tanács is. „Megnyugtatták“ a tsz. vezetőségét: A szőlő a szövetkezet tulajdona, nem a kulá- ké. Az igazat megvallva, ezt eddig is tudták a szövetkezetiek. Hadd kérdezzünk meg ezzel kapcsolatban valamit a tanácstól. Hogyan vélekednek a község — és a járás — vezetői afelől, hogy Lakatos József kulák sem hagy nyugtot azoknak a dolgozó parasztoknak, akik csereingatlanként kapták régebben Lakatos kulák földjét? Kedves Zsigmond 6 holdas dolgozó parasztot, Szamosszegen meg Gergely Menyhértet akarja elűzni földjéről. A tanács vezetőit nem illeti dicséret eddigi csodálatos türelmükért. A nagydobosi Petőfi termelőszövetkezet tagsága és a község egyénileg dolgozó parasztsága azt remélik, hogy az illetékesek rövidesen választ adnak a dolgozók kérdésére és sürgős intézkedés történik, hogy a megnőtt kulákszarvak viselőit megtanítsák a törvények tiszteletére. (N. T.) A Szovjetunió új állami költségvetése \. L4V1IOV, a közgazdasági tudományok kandidátusának cikkéből A Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyta a Szovjetunió 1954. évi állami költiégvetését. Az új költségvetés bevételi összege 572.5 milliárd rubel, kiadási összege 562.8 milliárd rubel. A bevételi összeg tehát 9.7 milliárd rubellel meghaladja a kiadások összegét. A szovjet költségvetés a szocializmus országának alapvető pénzügyi terve. A költségvetés tükrözi a kommunista párt politikáját, amely a szocialista gazdaság további fejlesztésére, a nép jólétének emelkedésére, az ország védelmének biztosítására és hatalmának erősítésére irányul. A költségvetés a népgazdaság fejlesztésére mintegy 327 milliárd rubelt irányoz elő, azaz 57 százalékkal többet, mint például 1950- ben. A megnövekedett összeg lehetővé teszi az eddiginél nagyobb beruházásokat, sok új gyár, üzem, erőmű, gépállomás, szovhoz és lakóház építéséti Hatalmas összeget — több mint 133 milliárd rubelt — fordít a szovjet állam ebben az évben a nehéziparra, amely mindig is a népgazdaság fejlesztésének, az ország védelmi képességének, a szovjet nép életszínvonala további emelésének alapja volt és az is marad. A szocialista állam most a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésének programmját valósítja meg. Fokozottan látja el a mezőgazdaságot traktorokkal és más mező- gazdasági gépekkel, műtrágyával, szakemberekkel, gépkezelőkkel. Az idén nagy területeken megművelik a töretlen és szűzföldeket. A mezőgazdaság fejlesztésére az idei költségvetés több mint 74 milliárd rubelt irányoz elő, azaz több, mint 42 százalékkal többet, mint tavaly. Ezenkívül a begyűjtési és felvásárlási árak felemelésével kapcsolatban a költségvetés e célra 23 milliárd rubelt irányoz elő. Ez az intézkedés is biztosítja a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének további emelkedését. A szovjet kormány hatalmas összeget — több mint 36 milliárd rubelt irányoz elő ebben az évben közszükségleti cikkek gyártásának növelésére és a kereskedelem fejlesztésére. Ebből az összegből számos textilkombinátot, cipőgyárat, étolaj gyárat, cukorgyárat és egyéb gyárat építenek. Ez lehetővé teszi a közszükségleti iparcikkek és élelmiszerek gyártásának növelését olymódon, hogy termelésük már ebben az évben eléri az ötödik ötéves tervben 1955-re előirányzott színvonalat. Ebben az évben, azaz határidő előtt teljesítik az áruforgalom fejlesztésének előirányzatát is. Az idén a lakosságnak eladott cikkek forgalma 75 százalékkal túlszárnyalja az 1950-es színvonalat. A népi fogyasztás a Szovjetunióban rendszeresen emelkedik, minthogy állandóan emelkedik a szovjet dolgozók anyagi jóléte. Ezt előmozdítja a szovjet kormány árcsökkentési politikája is. Az ötödik ötéves terv első három évében (1951-től 1953-ig) a munkások és alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a munkások, alkalmazottak és parasztok jövedelmének együttes összege pedig 34 százalékkal emelkedett. A hetedik árleszállítás óta ismét jelentékenyen emelkedett a Szovjetunió lakosságának reáljövedelme. A szovjet kormány állandóan gondoskodik a lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítéséről, évente nagy összegeket fordít az iskolák, főiskolák, technikumok, kórházak, ambulanciák, szanatóriumok, üdülők és más egészségügyi és kulturális intézmények hálózatának fenntartására és kibővítésére, valamint lakóházépítésre. Szociális és kulturális célokra az idei költségvetés 141.3 milliárd rubelt irányoz elő. azaz közel 10 százalékkal többet, mint tavaly. A szocialista állam ugyanakkor, amikor megvalósítja a békés gazdasági és kulturális építőmunka széleskörű tervét, miközben szilárdítja az egész világ békéjét, gondoskodik az ország védelmi képességének erősítéséről is. Honvédelmi célokra az 1954, évi költségvetés 100.3 milliárd rubelt irányoz elő, azaz az összes költség- vetési kiadások 17.8 százalékát* jelentékenyen kevesebbet, mint amennyit erre a célra 1952-ben és 1953-ban irányoztak elő. Az idei költségvetés figyelembe veszi a lakosság adókötelezettségeinek további csökkenését. A lakosság adókötelezettsége ebben az évben 45.7 milliárd rubel, azaz a költségvetés összegének mindösz- sze 8 százaléka. Hogy a szocialista gazdaságból eredő jövedelem folyamatosan folyjon be, nagy jelentősége van a munka termelékenysége emelésének, a termelési költségek csökkentésének, az önköltség további csökkentésének. Ezért fokozzák erőfeszítéseiket a szovjet dolgozók minden gyárban, bányában, üzemben, gépállomáson, minden szovhozban és kolhozban a nép- gazdasági terv határidőelőtti teljesítéséért mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt*