Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-08 / 108. szám

<VilAq proletariat eqipriiilietrk ! XI. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1954 MÁJUS 8? SZOMBAT Nem késlekedhetünk ! Tiszalök! Nehezen képzelhető el, hogy valaki ne ismer­né ezt a nevet az országban. Ujsághasábokon, rádióhullá­mokon járja be most a világot a hír: a község alatt, a rázomi kanyarban felépült a duzzasztómű, avatásra vár a főcsatorna is az építőmunkások nem kis büszkeségére. Kincset érő ajándék a duzzasztógát, a főcsatorna. Ezer és ezer ember kezemunkája alkotta. Tízezrek dolgoztak érte téglagyárakban, bányákban, vasútnál, vasgyárakban, hivata­lokban. Milliók járultak hozzá építéséhez, amikor békeköl­csönt jegyeztek, amikor népünk állama hatalmas összeget állapított meg építésére. Ki építette a vízmüvet, ki gyárt ekét, traktort, ruhaszö­vetet? A munkás, a városi dolgozó. És mit vár érte? Azt, amit ő nem tud gépeken előállítani: kenyeret, húst, tejei, tojást. Aki ért -a szóból, beláthatja, hogy jogos ez a kíván­ság. Ha viszont megnézzük, hogy a falu népe hogyan tel­jesíti ezt a jogos kívánságot, bizony rossz véleményt kell nyilvánítani a begyűjtési tervek teljesítéséről. Kimondani is szégyen: Szabolcs-Szatmár az utolsó megyék között van a begyűjtés országos versenyében. 19 megye között tizenhato­diknak lenni — nincs ebben semmi dicsekednivaló. Nem is olyan régen, mindössze két esztendeje, az orszá­gos vcrscnyzászlók seregét őriztük a megyében. Most azon­ban keveset hallani Győrtelekről, Nagyecsedről, a máté­szalkai járásról, a régi „éllovasokról“. Eredményeik a szür­kénél is szürkébbek. A negyedév második hónapjában va­gyunk, de sok helyen még mindig a múlt negyedévi járan­dóság begyűjtésével bíbelődnek, a csiga lassúságával emel­kednek a begyűjtési tervek teljesítésének számadatai. Ugyan, mi lehet ennek az oka? Kihalt talán a köteles­ségtudat a dolgozó parasztokból? Kihalt a becsületérzet, a verseny kedv a falu népéből? Tévedés volna ezt állítani. Aki ezt mondja, az nem ismeri a szabolcs-szatmári dolgozó pa­rasztokat. Aki ezt mondja, az nem tudja, hogy a dolgozó parasztok ezrei fogadták meg a kongresszus tiszteletére, hogy legalább, félévi beadásukat rendezik. 134 termelőszö­vetkezet és 9900 egyénileg dolgozó paraszt ura is maradt szavának, beváltotta ígéretét. A tiszaszalkai Búzakalász ter­melőszövetkezet egész évre rendezte sertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. Nem maradt el a tejbeadással sem. Hónapról hónapra a kötelező háromszoro­sát szállítja a csarnokba. Lénárt János kemecsei tanácstag már a jövöévi sertésbeadás gondját is letudta. Ványi László rápolti és Bodnár Zsigmond ököritófülpösi dolgozó paraszt egész évre teljesítette a beadást élőállatból és állati termé­kekből. Aki nem hiszi, kérdezze meg tőlük: jó érzés letudni az adósság gondját. Jó érzés emelt fővel járni, büszkeséggel elmenni a dicsőségtáblák előtt. Előrelátó, bölcs emberek va­lamennyien. Három mázsa tengerit takarítottak meg csupán azzal, hogy az első negyedévben adták be a hízottsertést. Jól jártak, hogy nem késlekedtek, mert tartozásuk most megtetéződött volna. Eljött annak is az ideje, hogy a be­gyűjtési megbízottak kimondják a kurta szót: „Adós — fizess!“ És nem is annyit, amennyit eredetileg kellett volna. Tíz százalékkal felemelik a beadás mennyiségét és be is hajtják a lejárt tartozásokat. Azok tehát, akik nem hallgattak a jótanácsra, akik nem rendezték idejében tartozásukat, most többet fizetnek. Még nagyobb a mulasztás azokban a községekben, ahol senki nem hívta fel a parasztság figyelmét a beadási kötelezettsé­gek teljesítésére. Rossz fényt vet a begyűjtő szervek munká­jára a timáriak panasza, amely szerint hozzájuk csak akkor mennek ki, amikor már be kell hajtani a tartozást. Elég nagy mulasztás az is, ha éppen a vezetők, a tanácstagok, a párttagok maradnak adósok, akikre, mint követendő példák- la, néz a falu. Csodálkozik valaki Baktalórántháza gyatra begyűjtési eredményein? Ne csodálkozzék, hiszen Koncz Béla elvtársnak, a község párttitkárának is van tartozása, Papp Mihály végrehajtóbizottsági tagnak sincs rendben a szénája, Tóth János, a begyűjtési állandó bizottság tagja is megfeledkezett róla, hogy mitsem ér a szép szó tettek nél­kül," ha bort iszik és vizet prédikál. Van aztán még egy nagy mulasztás a begyűjtő szervek munkájában. Elnézik, hogy szemük előtt szabotál, spekuláf a kulák. Kakamazon például ahány nagygazda, annyi tarto­zik az államnak. Érthető, de szégyen volna tovább ülni ezeken a kétes értékű babérokon. Nem késlekedhetünk a begyűjtési tervek teljesítésével. Államunk jelentősen csökkentette a beadás mértékét. Sokféle kedvezményt állapított meg a sokgyerme­keseknek, az öregeknek, a tartalékföldek bérlőinek, a szer­ződéses termelőknek. Most már itt az ideje valóban, hogy mindenki rendezze beadását. A hónap végéig tart a begyűj­tés kongresszusi versenye. Az első helytől nagyon messze vagyunk, de feltétlenül jóval feljebb kell kerülnünk a rang­soron. A kemecsei járás az országos nyolcadik, a tyukódi Kossuth tsz. az országos első helyet tartja. Szerezzen minél több járás, község, termelőszövetkezet és dolgozó paraszt jó hírnevet Szabolcs-Szatmárnak. Május tizedikétől begyűjtési hetet szerveznek megyénkben. A pártszervezetek, tanácsok, begyűjtési hivatalok minden tudásukkal,'tekintélyükkel se­gítsék, 'hogy eddigi eredményeinket többszörösükre javítsuk. A mai számban : Tömegszervezeteink életéből (2. oldal) Dien Bien Phu elesett , ! (3. oldal) Orvoslást várunk (4. oldal) Fekete Sándor, a nagyhalászi Petőfi tsz. egyik lóápolója, ked­venc lovával, az „Olgával”. Fekete Sándor a kongresszusi ver­senyben élenjár, eddig 163 munkaegységet teljesített. A tavaszi munkák idejében való elvégzése mellett a lova jó erőben van és be is van fedeztetve. Készen áll az avatásra a munkás-paraszt szövetség erődje, a Tiszalöki Duzzasztómű Hosszú évek harcának áldozatos és fáradtságos munkájának ered­ményeképpen holnap, május 9-én adják át rendeltetésének a Tisza­löki Duzzasztóművet. Diadalmat jelent ez a múlt felett, olyan dia­dalmat, amely a szocializmust építő ember akarata, tudása és keze munkája nyomán született. A tiszántúli népnek régi vágya volt, hogy felépüljön a Tiszalöki Duzzasztómű, hogy csatornák szel­jék át a szikes, homokos pusztá­kat. Az úri Magyarország nem egyszer ígérte mindezt, valósággá azonban soha nem változott a sok-sok ígéret. Már az első vi­lágháború idején beszéltek arról, hogy Tiszalöknél erőművet kelle­ne építeni, azonban az ígéretből semmit sem váltott valóra a Horthy-rendszer. ötéves tervünk egyik alkotása­ként megvalósult a tiszalöki dol­gozó parasztok álma, megépült a Keleti Főcsatorna, elkészült a Ti­szalöki Duzzasztómű. A 100 kilo­méter hosszú Keleti Főcsatorna, amely a Tiszát a Berettyóval köti össze, most már biztosítja a vizet az épülő és építendő mellékcsator­náknak. Tiszalöktől le Hajdúbö­szörményig, Balmazújvárostól Szoboszlóig új értelmet nyert az élet a régi, kietlen tájon. A szom­júságtól kicserepesedett, sziksós barázdák hátán 45 méter széles medrében hömpölyög már a Tisza vize. ^z emberek, akik ezen a tá­jon éltek, évszázadokon keresztül magukon hordták a nyomor és nélkülözés béklyóját. Sovány, kis kenyeret szeltek, hisz fűszál is csak elvétve zöldéit az apró' mélyedésekben. Remélték, hogy egyszer majd jobb lesz ta­lán. Vízről és bőségről álmodoz­tak. Gazdag búzaföldekről, dús legelőkről, szép állatokról, — egy­szóval jómódról. A felszabadult magyar földön valóravált az év­százados remény. A víz, mely a csatornába folyik, több. mint 200.000 hold ön­tözéses terület dús termésének forrása. A kemény, acélos, földbe- vájt mederből már megkezdték a mellékcsatornák építését. Terme­lőszövetkezetek, mint például a tiszavasvári Munka tsz., a tisza- dadai Béke és a tiszadobi Tán­csics tsz. valóra válthatja öntözé­ses gazdálkodási tervét. Egyénileg dolgozó parasztok földjén, mint Tiszalökön Cserés Gábor, Szentes Sándor, Pail János földjein is ön­tözéses gazdálkodáshoz kezdtek. Kiss Lajos 8 holdas gazda 2000 ölön, a rázompusztai dűlőben már biztosította a földjéhez vezető csatorna ásását. Ezen a földterü­leten pax-adicsomot és paprikát akar termelni. A Tiszalöki Duz­zasztómű elkészítésével, a Keleti Főcsatorna’’felépítésével lehetővé vált, hogy termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és egyénileg dolgozó parasztjaink földjén új korszakiját jólét és a bőség kor­szaka kezdődjön. 20—25 mázsás búzatermést takarítanak majd be. A sziken meghonosítjuk a rizst. Nem messze az idő, amikor a ti­szavasvári hajózsilipen át hajók szállítják majd a fát, a szenet és viszik a gabonát, a rizsét. A csa­torna mentén akácos erdősávok nőnek. 3000 darab fa már mélyen gyökeretvert a puszta talajában. A múlt, jelen és a jövő ké­pe ez, amely elvonul az ünneplő magyar nép előtt. Hol­nap, május 9-én az ünnepi dísz­be öltözött Tiszalöki Duzzasztó­műnél sokezer ember tekinti meg többéves alkotó munkánk ered­ményét. Ott, a duzzasztóműnél, ahol a három hatalmas vizelzáró kapu alatt most már új medré­ben folyik a Tisza, munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk Holnap különvonat indul Tiszalökre A Tiszalöki Duzzasztómű át adásának ünnepségére való te­kintettel a MÁV. kiilönvonatot indít Nyíregyházáról Tiszalökre. A különvonat 50 százalékos ked­vezménnyel holnap, 9-cn reggel 8.15-kor indul Nyíregyházáról, visszafelé pedig 15.25-kor indul. A különvonat egész az ünnepség színhelyéig megy. A menettérti jegy ára 10.40 Ft. keze találkozik majd a testvéri segítségadásban, a munkás-pa­raszt szövetség elmélyítésének újabb nagyszerű művében. Ott, a Duzzasztóműnél ; lesz az ünnep­ség, ahol a Duzzasztómüvet és a Keleti Főcsatornát építő lelkes dolgozók büszkén tesznek jelen­tést munkájukról. A mű építésé­ben résztvett vállalatok első ne­gyedévi tervük sikeres túlteljesí­tésével, valamint áprilishavi ter­vük szép teljesítésével ünnepel­nek. Az Erőmű építkezésének dolgozói például 110 százalékos tervteljesítéssel, a Földkotró Vál­lalat dolgozói áprilishavi tervük 146.6 százalékos teljesítésével, a Hajózsilip építői 110 százalékos havi tervteljesitéssel, a Betonút­építő Vállalat dolgozói pedig áp- rilishavi tervük 210 százalékqg teljesítésével ünnepelnek. Az ünnepségen megjelennek, pártunk és kormányunk vezetői, a megyék küldöttei. A dolgozó parasztok is lelkesen készülőd­nek az ünnepségre, hogy megkö­szönjék a dús életet ígérő műn-1 kát é.s -igyekezetét. IVf egyénk és az egész ország népe köszönti a Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsa­torna hős építőit. A Földkotró Vállalat dolgozói közül a W—5 földkotrógéppel 237 százalékot elért Jakab Pál vezető kotrómes­tert, a Dg—5 kotrógéppel dolgozó Szabó József vezető kotrómes­tert, aki a kongresszusi verseny­ben elérte a 172.5 százalékos át­lagteljesítményt, Vajas Ferencet, aki kotrógépével az elmúlt év­ben elérte a havi 45.000 köbmé­ter földkitermelését. Mint orszá­gos legmagasabb teljesítményt, a kongresszusi verseny során 800 köbméterrel ezt túlszárnyalta. < Köszöntjük a Betonútépítő Válla­latnál dolgozó Farkas Pál és Pásti Sándor kubikos brigádjait, akik élenjárnak a munkában és átlag 160—180 százalék között teljesítenek. Köszöntjük a Hajó­zsilip építkezésnél dolgozó Már­ton Imre sztahanovista ácsbri­gádját, amely átlag 160 százalé­kot és Molnár Béla kubikosbri­gádját, amely a Nyugati Főcsa­torna beeresztőzsilipje építésénél átlag 112 százalékot teljesít. A Tiszalöki Duzzasztómű látképe. (Hammel József felvétel^

Next

/
Oldalképek
Tartalom