Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-05 / 105. szám

'Világ proletárjai tq.ijA-1 üljetek / XI. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM ÁRA 5« FILLÉR 1854 MÁJUS 5, SZERLÁ Töretlen versenykedvvel tovább a kongresszusi felajánlások teljesítéséért! KOVÁCS PÁLNÉ, a textilruházati Ütsz. dolgozója, májusban 178 százalékot teljesített. — Munkamódszerét átadja a fehérnemű-részleg dol­gozóinak. Jó munkájáért a könnyűipari miniszté­rium a „helyiipar kiváló dolgozója" címmel tün­tette ki. (Beküldte: Hajdú András tudósító.) A nyíregyházi fűtőház büszkeségei A nyíregyházi fűtőház dolgozói felajánlásaik túlteljesítésével ünnepel­ték május 1-ét. A május 1-műszakban például Magyar Béla brigádve­tető brigádjával 100 szá­zalékról 106 százalék át­lagteljesítményre növel­te teljesítményét. Mi­hály János sztahanovista mozdonyvezető, Müller Ferenc mozdonyvezető, Beimé László sztahano­vista fűtő és Inczc Jó­zsef fűtő a 324—442. szá­mú mozdonyukkal a mo­sástól mosásig mozga­lomban 40.000 kilométert vállalt megtenni. Válla­lásukkal szemben ápri­lisban 50.100 kilométert tettek meg. A mozdonyt csak május 8-án állítják le mosásra és a nagyobb javítások elvégzésére. — A mozdonyvezetők 15 fonna szenet takarítot­tak meg áprilisban. Ki­váló eredménnyel dolgo­zott Hegyi Mihály, a kocsijavító-műhely bri­gádvezetője is, aki bri­gádjával áprilisban 3 százalékos anyagmegta­karítást és 10 százalékos önköltségcsökkentést ért el. ERTSEY LÁSZLÓ. „Versenyre hívjuk a megye valamennyi kőműves-brigádját“ A tiszalöki erőmű építkezésénél-dolgozó kó- művesbrigádok között több, mint fél éve eredmé­nyes párosverseny folyik. Ennek a versenynek elindítója Szakács József brigádja volt. Legtöbb­ször ók kerültek ki győztesen a versenyből. A vetélkedés főleg a Balogh-, Szakács- és Novák- brigád között folyt. A párosverseny' eredménye­képpen ezek a kőművesbrigádok már félévi ter­vük befejezésén dolgoznak. Mi, a Polonkai-brigád tagjai is-Jfésztvettünk ebben a versenyben. Azonban velünk" nem törőd­tek úgy, mint a Szakács-brigáddal. Sokszor elment a kedvünk emiatt a versenyzéstől. Persze, má­sok eredményeit látva, bennünk is él a verseny­kedv. Többtermeléssel akarjuk köszönteni a III. pártkongresszust. Éppen ezért most mi hívjuk ki párosversenyre Szakácsékat, az erőmű-építkezés legjobb brigádját. Az építkezésnél dolgozó vala­mennyi kőművesbrigádöt a terv túlteljesítésére, az anyagtakarékosság és a minőségi munka fo­kozására szólítjuk fel, és versenyre hívjuk ki őket. Nemcsak az erőmű-építkezés kőműveseivel szeretnénk versenyezni. A megyében több építő­ipari vállalat van, ahol sok ismerősünk, barátunk dolgozik. Többek között a Magasépítő Vállalat­nál, a Tatarozó Vállalatnál és az Útfenntartó Vállalatnál dolgozó kőműves-brigádokat is ver­senyre , hívjuk. A versenyben mindenesetre jó eredményt akarunk elérni, sőt elsők akarunk lenni. Ennek érdekében példamutatóak leszünk a munkafegye­lemben, kihasználjuk a 480 perces munkaidőt, igényeljük és megköveteljük a műszaki vezetők segítségét. Harcolunk érte, hogy mindig megfe­lelő munkaterület és anyag álljon rendelkezé­sünkre. Vállaljuk, hogy a hozzánk beosztott se­gédmunkás-brigád tagjait szakmunkásokká ne­veljük. A brigád nevében: POLONKAI ALBERT, kőműves-brigádvezető. Hz éiiizem cím elnyerése további jó munkára kötelezi a fermentáló dolgozóit Üzemünk, a nyíregyházi dohányfermentáló az első negyedévben végzett jó munkájával el­nyerte az „élüzem“1 címet. Nagy kitüntetés ez üzemünk dolgozóinak. Május elseje így kettős ünnep volt számunkra. Ünnepeltük a tizedik szabad május elsejét, ugyanakkor ünnepeltük az élelmiszeripari minisztérium és az ÉDOSz. ván- tíorzászlajának elnyerését. Az ünnepség megyénk vezetőinek jelenlété­ben, a szépen feldíszített kultúrteremben folyta­tódott, ahol Füleki Kázmér elvtárs, a dohány­ipari igazgatóság kiküldötte megdicsérte üze­münk dolgozóinak jó munkáját, és 15.000 forint pénzjutalmat osztott ki a kongresszusi verseny­ben élenjárók között. Az ünnepség után aján­dékműsort adott a nyíregyházi stúdió, majd díszvacsora, utána pedig tánc és vidám szórako­zás következett. Üzemünk dolgozói a vándorzászló átvételekor megfogadták, hogy tovább fokozzák a termelési eredményekért folytatott harcot, és a féléves terv túlteljesítésével,"' további jó munkájukkal megőrzik a vándorzászlót, az élüzem címet. SUSKA FERENC. RUDOLF LÁSZLÓ, a nyíregyházi cipész ktsz. dolgozója rámázó munkát végez. A párt- kongresszus tiszteletére 160 százalékos tervtelje- sitésl vállalt, ezzel szem­ben áprilisban 192 szá­zalékot teljesített. Scléjt- mentesen dolgozik. Ápri­lisban 5 százalékos anyagtakarékosságot ért el. Jó munkája elisme­rése volt, hogy a ktsz. pártszervezete felvette tagjelöltnek. HAJNAL JÁNOS, a demecseri burgonya­keményítőgyár szörpüze­mének művezetője pél­damutató munkát vé­gez. Tudása és tapaszta­latai legjavát állandóan átadja beosztottjainak. Munkáját a legnagyobb körültekintéssel és lelki­ismeretességgel végzi, ami megmutatkozik az üzemrész havi tervének 113 százalékos teljesíté­sében is. Jó munkájá­nak jelentős része van abban, hogy a gyár dol­gozói a vállalati tervet 123 százalékra teljesítet­ték. és több mint 500.000 forinttal teljesítették túl az április havi termelési tervet. (Beküldte Gyökér János üb. elnök.) A klsvárdai Vulkán szerelde-üzemrésze behozta lemaradását A kisvárdai Vulkán dolgozói tudják, hogy sokkal tartoznak nép­gazdaságunknak. ezért indítottak harcot a má­jus 1 tiszteletére tett vál­lalásuk teljesítéséért. A versenymozgalom legjobban az öntöde II- ben és a szereidében bontakozott ki. Czifra Mihály és Czifra Ferenc, az öntöde II. üzemrész formázói a május 1 mű­szakban 222 százalékot vállaltak. Ezzel szemben 266 százalékot teljesítet­tek és selejtjüket is 1.5 százalékra csökkentették le. Bárdi Pál és Petykó József formázok 165 szá­zalékos vállalásuk he­lyett 238 százalékot tel­jesítetlek két és fél szá­zalék selejt mellett. A női dolgozók közül Tam- esó Teréz magkészítő ér­te el a legjobb ered­ményt, aki a 145 száza­lékos vállalásával szem­ben 204 százalékot tel­jesített. A vállalat üzemrészei között a legjobb ered­ményt a szerelde érte el. A szerelde dolgozói büsz­kén jelentették, hogy a hónap eleji 5 nap le­maradásukat május 1 tiszteletére behozták. Eb­ben a munkában nagy része van Soltész Lajos művezetőnek, aki úgy szervezte meg és irányí­totta az üzemrész mun­káit, hogy a dolgozók áprilishavi tervüket 107 százalékra teljesítették. Itt dolgozik Böjti Miklós szerelő is, aki a párt- kongresszus tiszteletére 155 százalékot ajánlott fel és a május 1 mű­szakban 215 százalékot teljesített. Juhász Károly besz- tered 9 holdas egyé- ni dolgozó paraszt szereti családját, kis gazdaságát, de sze­reli hazáját is. Ta­karos házatája azt mutatja, szereti a rendet: ez nemcsak abból látszik, hogy tiszta az udvara, vagy szépek, jólápol­tak jószágai, hanem abból is, hogy Ju­hász Károly már a vetés gondját is le­tudta. Baromfi-, to­jás- és húsbeadásá­nak is idejében ele­get tett. Idejében? Itt eltért egy kicsit a határidőtől Juhász Károly, de dicséreté­re legyen mondván már az 1955-ös évTe adóit'te baromfit, Képünkön Juhász Károly kedvenc lovával látható, (Hammel József felvétele.) Tegyük szebbé, kulturáltabbá Nyíregyházát! ii. A Néplap múlt pénteki számá­ban jelent meg ennek a cikknek első része. A városi pártértekez­let vitájának szellemében szólt a városról, a megyeszékhelyről a város, a megye dolgozóihoz, la­kosságához. A város tervszerű fejlesztéséről, a takarékosságról, az állami és szövetkezeti kereske­delemről beszélt. Folytatásul illő néhány szót szólni Nyíregyháza kultúrájáról. A VÁROSSZÉPÍTÉS FELADATAI A , X 11 .................. , , Külsőleg nem mutat valami kultúrált képet Nyíregyháza. Van néhány szép utcája, téré, parkja, de lehetne jóval több. Az utcák kövezetét most már gyakrabban javítják: hol a Dimitrov-, höl a Luther-utcán, hol másutt tűnnek fel az útjavító munkások. Az út­építők elűzték a sarat a Malom- és Eötvös-utcáról. Korántsem le­het, azonban azt állítani,, hogy most már minden rendben van. Különösen a város mélyfekvésű részein, á Bujtoson, az Éralján a legkisebb eső után is megáll a víz, nyakig ér a sár. A jókedélyű nyíregyháziak vendégmarasztaló­nak hívják, de helyesebb volna inkább cipőtalp-marasztalónak nevelni. Még helyesebb, még ör- vendetesebb volna a lehetőségek­hez képest minél előbb megszaba­dulni ettől a sártól. Van olyan hely (Virág-utca), ahol megtenné a magáét egy-egy ügyesen elhe­lyezett vízlevezető árok. Másutt (a Bujtoson) gyakori salakozás, kövezés volna szükséges. Nem egyszerű feladat ilyen munkák szervezése. Sok múlik azonban a városi tanácson, a ta­nács állandó bizottságain, és sok múlik azon, hogyan ellenőrzi, ho­gyan segíti a városi pártbizottság a tanács munkáját. Nyíregyháza lakosai szeretik városukat. Szíve­sen dolgoznak, áldoznak érte. A Damjanich-utca környékének la­kói szíveseit ajánlkoztak egy út­ban lévő kőfal lebontásához, jár­daépítéshez, a fiatalok az épülő stadion földmunkáihoz. A tanács­nak, az állandó bizottságoknak volna feladata, hogy felkarolják ezeket a kezdeményezéseket, va­lóban igyekeznének széppé tenni Nyíregyházát. PARKOKAT. GYERMEK- ■ JÁTSZÓTEREKET! Felszólaltak a városi pártérte­kezleten Nyíregyháza orvosai is. Elmondották, milyen egészségte­lenek a poros, szemetes utcák, a beépítetlen telkek. Arra is legyen gondja a városi tanácsnak, hogy rendszeresen söpörjék (nyáron lo­csolják is) az utcákat, s a reggeli nagy söprögetés idejét né 7—8 óra tájára tegyék, mert ekkor a leg­forgalmasabbak az utcák, ilyen­kor megy munkahelyére a dolgo­zók nagy része, iskolába a kis- magyarok seregé, piacra a sok háziasszony, Árról is gondoskodni kellene, hogy hetivásárok alkalmával ne táborozzanak szekérkaravánok a város központjában, a Kossuth- téren, a Luther-utcán, a piactere­ken. Jó volna kijelölni a szekerek tartózkodási helyét. Az is a köz- egészségügy hasznára válna, ha beépítetlen telkeken (pl. a Júlia- gőztnalom helyén, a Kossuth-tér és Lenin-tér sarkán) gyermekját­szótereket, parkokat létesítené­nek. A fák, a virágok jobbá, egészségesebbé tennék " a városi levegőt, mindenképpen hasznát látnánk. Természetesen gondos­kodni kell meglévő parkjaink, műemlékeink rendbentartásáról is: a Sóstóról, a Petőfi-szobor kör­nyékéről, Bessenyei György sírjá­ról Stb. Kerítést, szép kertet kí­vánnának a Vasgyár-utcán épí­tett új bérházak, parkot a sívár Lenin-tér. NYÍREGYHÁZA LAKÁS­^ ii . ... ■ ■ ■ — .1. mm- GONDJAI ' > -------------- j jí ', i Sokat foglalkoztatja a nyíregy­háziakat — és foglalkoztatta a pártértekezletet is —hogy ho­gyan lehetne megoldani a lakás­gondokat, megszüntetni, vagy enyhíteni a lakáshiányt. Meg kell vallani: az elmúlt években nem sokat tettünk ennek érdekében: Újjáépült néhány romház, tető alá kerültek a Vasgyár-utcai kis bérházak, néhány magános, egy­két vállalat épített lakásokat. —< Közben százféle új vállalat ala­kult, amelyek jórészt lakásokban (kisebb részük pedig üzlethelyisé­gekben) telepedett meg. Ezeket a vállalatokat, hivatalokat nem jel­lemezte mindig a szerénység, amikor helyet igényeltek maguk­nak. A város központjában kért és kapott helyet a nyersbőrbegyüjtő vállalat, a lóértékesítő vállalat, mintha nem is lehetne nyersbőrt gyűjteni, lovat értékesíteni a kül­területen, sokkal szerényebb kö­rülmények között. Lakást igényel kultúrház céljára a háziipari szö­vetkezet, és ki tarthatná számon, milyen „igényei“ vannak más vál­lalatoknak, szerveknek. Lakást, irodaépületet viszont nem építe­nek maguknak — bármily fur­csán hangzik — még az építőipari vállalatok sem. Van a Beloiannisz-téren két nagy féligkész épület: az iroda­ház és a békeház. Mindkettő épí­tését nagy figyelemmel kísérik a nyíregyháziak, mert sok lakás felszabadulását várják tőle.; Sok bírálat, tréfa, epés megjegyzés el­hangzott már erről a két építke­zéstől — és nem is minden ok nélkül. Azt hallottuk, hogy ama bizonyos lucaszék készítői sztaha­novisták az irodaház építőihez képest, mert ez utóbbiak már egy álló esztendeje tologat ják-halo- gatják az átadás határidejét. Ne vegyék az építők dicséretnek, de igazán jobban igyekezhetnének, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom