Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-26 / 123. szám
1954 MÁJUS 26, SZERDA NÍPUP 7 VÁLLALTUK - TELJESÍTETTÜK Túlteljesítették a lélévi tervet az ököritóíiilposiek A februári tanácsülésen a szokottnál is többen voltak Ököritófülpösön. Ekkor tettek fogadalmat; a község termelőszövetkezetei, dolgozó parasztjai a féléves beadási kötelezettségük teljesítésére, amit a III. pártkongresszus idejére vállaltak. Egymás után hangzottak el a hozzázólások, javaslatok, majd összesítették a község vállalását. Mindenki felelősséget érzett ezen a tanácsülésen, de legjobban Bajnai Miklós 4 holdas dolgozó paraszt esett gondolkozóba. Ö a begyűjtési állandó bizottság elnöke. Nem ijedt meg a feladatoktól Tanácsülés után összehívta a begyűjtési állandó bizottságot és aktíváit. Több mint 150 dolgozó paraszt jelent meg ezen az ülésen. Itt még jobban megerősítették számításukat. A megjelentek addig nem is fogtak munkához, amíg saját tartozásukat nem rendezték. Elsőnek Bajnai Miklós teljesítette kötelezettségét, majd a jó példát követve az állandó bizottság tagjai, a tanácstagok, aktívák és élenjáró dolgozó parasztok. Ekkor sorra járták azokat, akik rpég hátralékban voltak. A pártszervezet minden vezetőségi ülésen beszámoltatta a községi tanács elnökét a begyűjtés állásáról. Népnevelőmunkával is segítette a begyűjtési tervek teljesítését. A párttagok példamutatását szintén napirendre tűzte a pártvezetöség. És nem maradt el az eredmény. A tanácsüléseken nem győzte dicséretben részesíteni Literáti Endre elvtárs, a községi tanács elnöke a beadásban élenjáró kommunistákat, tanácstagokat, dolgozó parasztokat. De a bírálattól sem riadt vissza. Mert a jól teljesítők is megkövetelték, hogy bírálják meg a késlekedőket. Éles János 5 holdast is megbírálták az egyik tanácsülésen. Utána megres- telte magát és rendezte adósságát. A kulákokat pedig kötelezte a községi tanács begyűjtési terveik teljesítésére, adótartozásuk rendezésére. Szabó Sándor kulák is spekulált, nem akarta tartozását rendezni, de a tanács résen volt: nem hagyta, hogy a ku- ,lák kijátssza. Meglátszik a jó munka eredménye ököri- itófülpösön. Félévi kötelezettségük 100 százalékos teljesítését vállalták, de az eleven versenyszellem, a jó poitikai felvilágosító munka, a tanács és tömegek közötti jó kapcsolat, a példamutatás és a törvények betartása azt eredményezte, hogy jóval túlteljesítették féléves tervüket. Tojásból 112, baromfiból 147, hízottsertésből 172, vágómarhából pedig 210 százalékra teljesítette a község elsőfélévi begyűjtési 1 érvét. A |ö huhoricatérmes titka Sokan azt hiszik, hogy tréfálkozik Szalkó László nagyhalászi dolgozó paraszt, aki 12 holdon gazdálkodik apjával, amikor azt bizonyítja, hogy a sertéshizlaláshoz még tavasszal hozzá kell kezdeni akkor is, ha nincs meg a sertés. Ez valóban kételyeket szül sok ember lejében, hisz addig nem lehet hizlalni, amíg nincs meg a sertés. De mégis! Nemcsak azzal kezdődik a sertéshizlalás, hogy befogjuk a hí- zónakvalót és elkezdjük etetni kukoricával. És itt van Szalkó László igaza. • Szerinte már a kukorica vetésével, de legjobban a kapálással kezdődik a hizlalás. — Azt mondja: ha idejében kapálják a kukoricát, nagyobb lesz a termés, több jut a sertésnek. Ha pedig elkésik az első kapálás, megsínyli a vetemény. Ez pedig így van, mindenki meggyőződött már erről, aki mestere a földnek, így hát nem szül további kételyeket senkinek fejében az sem, amit a kapálásról mond el Szalkó László. Azt tartja: ahány kapálás, annyi eső a veteménynek. Ez is igaz. Ennek az igazát is a gyakorlatban mutatta be a fiatal gazda. Tavaly is annyi kukoricát termelt egy holdon, hogy négy darab sertést hizlalt meg azon. Az idén pedig egy holdon 6 darab sertésnek szükséges kukoricát számít termelni. Ez sem lehetetlen. Ahogy nekikezdett, valóra is váltja. Igaz, amint kikelt a kukoricája, mindjárt fogassal járta be. Utána pár nappal, bár nem volt gazos a kukorica, elvégezte a kapálást. Azt mondja, hogy nemcsak azért kell kapálni, hogy a gyomokat eltávolítsuk a vetemé'nytől, hanem azért is, hogy porhanyóssá tegyük a földet, hogy a talajnedvességet meg tudjuk őrizni. Mert ha késik a kapálás, cserepesedik a terület, elpárolog a nedveség a földből. Ilyenkor aztán sínylik a kukorica. Annyiszor fogja a kapálást elvégezni, ahányszor a talaj megkívánja. — 32 mázsára számít egy holdról, amin 6 darab sertést fog hizlalni. Egy kell a beadásba, kettő a családnak, hármat pedig eladásra hizlal. Meg is vannak már a sertések, úgy 50 kilósak lehetnek. Most meg úgy határozott Szalkó László, hogy amíg a kongresszus dolgozik, ő sem fog tétlenkedni. A két héttel korábban sarabolt 600 öl cukorrépáját egyeli és kapálja, hogy biztos legyen rajta a 90 mázsa termés. Aztán a forgó második kapálását végzi és megkapálja a burgonyát. Jó muRksvai köszöntötték a harmadik pártkongresszust a vasmegyeri Micsurin tsz. tiataüai Május 24-én reggel a vasmegyeri fiatalok még a szokottnál is korábban kezdtek dolgozni, hogy jó munkával köszöntsék az összeülő pártkongresszust. A szövetkezetiek a kongresszus közeledtével megfogadták, hogy az idén nem tűrnek gyomot földjükön. Az első kapálást már a múlt hét elején elvégezték. így a gyommal nincs baj. A sok eső azonban összetömítette a földet, ezért már a múlt hét végén megkezdték a második kapálást. A kukorica 50 százalékát már másodszor is megkapálták, kedden pedig végeznek az egésszel. Utána kezdik a burgonya második kapálását. A fiatalok az idősebbekkel együtt haladnak, pedig ugyanannyi területet kaptak minden kapásnövényből, mint azok és területen kívül még háromholdas kísérleti parcellájuk is van. (Ennek a megművelésére külön kell időt szakítaniok, hiszen a kísérleti parcellákon a különböző agrotechnikai módszerek alkalmazásával minden eddiginél nagyobb eredményt akarnak elérni. Hétfőn a fiatalok egyrésze dohányt ültetett, egy részük a napraforgót és a murokrépát kapálta. Szabó Márta és Szabó Zsuzsanna, akik tavaly személyenként 112 kiló kukoricát kaptak többtermelésí prémiumként, déli 12 órára már befejezték a részükre kiosztott 285 négyszögöl napraforgó és 270 négyszögöl murokrépa kapálását. Jól dolgoztak a többiek is. Nem volt egyetlen olyan fiatal sem, akinek délre ne lett volna meg legalább az egy munkaegysége. f Újítók, takarékos munkások javítják az áramellátást A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat üzletigazgatóságának dolgozói 145.127 forint értékű vállalást tettek a pártkongresszus tiszteletére. A vállalással szemben 612.204 forintot teljesítettek. — Mintegy 112-en tettek felajánlást tervtúlteljesítésre, a határidők lerövidítésére. Az építő brigádok például tervük túlteljesítésével 9.230 forintot takarítottak meg. A brigádok versenyében hosszú időn keresztül Varga Sándor brigádja járt élen. Varga Sándor idősebb szerelő, jó szakmunkás. A brigád 149 százalékos átlagteljesítése mellett érdeme, hogy szaktudását a segédmunkások szakmai nevelésével gyümölcsözteti. A Török-brigád május 20-ig 140 százalékot ért el. Áfra László sztahanovista és brigádja 240 százalékot teljesített. Ez a legjobb brigád. A Pankovics-hrigád tagjai a nagyfontosságot képviselő új 35 Kw-os gerincvezető építésénél 165 százalékos teljesítményükkel megelőzték a Varga- és Törökbrigádot. A nagyecsedi üzemvezetőség karbantartó brigádja, a karbantartási munkák határidő előtti befejezésével beruházási munkákat végeztek, 177.4 százalékot teljesítettek. A gépkocsi-javítóban Csáki János művezető és társai 180 óra helyett 113.3 óra alatt készítették el a 35 Kw-os gerincvezeték építéséhez szükséges gépkocsira szerelhető darut. A transzformátorj avitó-műhely gombolyító brigádja szigetelőanyagokból 53.190 forintot takarított meg. Juranits Jenő technikus újítást készített, melynek segítségével sokat javult megyénk községeinek áramellátása. Az újítás évi gazdasági eredménye 180.000 forint. A vállalatnál a kongresszusi verseny idején 52 újítást fogadtak el (többet, mint a múlt évben). Az újítások gazdasági eredménye 315 ezer 59 forint. A vállalat dolgozói töretlen versenykedvvel dolgoznak tovább eredményeik túlszárnyalásáért. ISZÁLY FERENC, igazgató. 160 család egyhavi villanyáramát takarították meg a nyírbátori malomban Megyénk malomipari dolgozói a kongresszusi versenyben komoly eredményeket értek el. A versenyben a nyírbátori villanymalom dolgozói kerültek élre, akik május havi termelési tervüket május 20-ig 175.7 százalékra teljesítették. A kongresszusi hét újabb lendületet adott a versenynek. A begyűjtési minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya is segítségére sietett az üzemnek, biztosították a 24 órás termeléshez szükséges energiamennyiséget. Ez a segítség is lelkesítette a dolgozókat. A 67 éves Mihályi István művezető és társai, a jó munkavégzést gátló malmi hengert 120 óra helyett 32 óra alatt kijavították és üzembehelyezték. 375 százalékot teljesítettek. A váratlanul kapott energia felhasználása érdekében Száva János karbantartó lakatos egy 100 lóerős villanymotort 9 óra alatt házilag kijavított. Nyári elvtársnak, az üzem igazgatójának elgondolása alapján átcsoportosítást végeztek az őrlés technológiájában. Ennek eredménye egy mázsa őrleménynél 0.8 kilowatt megtakarítást jelentett. Az újítással 14.3 százalékkal csökkentették a fajlagos energia-felhasználást. A kongresszusi héten 2.200 Kw. árammegtakarítást értek el. Ez az árammennyiség mintegy 160 család részére szükséges villanyenergiát biztosít egy hónapra. Sok hasonló értékes felajánlást teljesítettek a malomipari dolgozók. Néhány a sok közül: A nyírbátori műmalom őrlőüzemében a daratisztítógép meghajtó szerkezetének kicserélésénél 33 ezer forintot takarítottak meg. A nyírségi hengermalom dolgozói a kongresszusi héten az eddigi egyszázalékos porlást a felére csökkentették. Az energia-felhasználás csökkentésével 450 Kw áramot takarítottak meg. A malomszerelő és gépjavító műhely dolgozói a javításhoz szükséges anyagok 75 százalékát ócska anyagból biztosították, s mintegy 50.000 forintot takarítottak meg vele. BRESTYÁNSZKl ANTAL, igazgató. Emelkedik a (ejliozain a liodászi állami gazdaságban A hodászi állami gazdaságban Csordás István a pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalását 18 rszázalékban teljesítette. Mátyás Sándor 162 százalékos teljesítményt vállalt, 195 százalékot teljesített. Jó eredményt értek el: Juhász Anna, Hclmeczi József, Kádár Mihály fejőgulyás is. Kádár Mihály azt vállalta, hogy az istálló fejési átlagát 6.4 literről 7 literre emeli. Fejési átlaga 10.8 liter. — Kerecseny Miklós fejőgulyás a kongresszus tiszteletére a 7 literes istállóátlagot 12 literre emelte. A kedvezmény élvezői Kocsordon sok ember van, aki már az év első negyedében, vagy első felében teljesítette hízottsertésbeadási kötelezettségét. Ezek közé tartozik Jakab T. József 10 holdas dolgozó paraszt is. Még márciusban beadott egy 136 kilós sertést, annak ellenére, hogy csak 94 kiló volt beadási kötelezettsége. Ez után meg is kapta a 300 kiló kukoricabeadási kedvezményt. Most az a terve Jakab T. Józsefnek, hogy a 300 kiló kukoricán meghizlal egy másik sertést, mert maradt még két darab süldője. így aztán sok- kai szerencsésebben jár, mintha az év utolsó negyedében teljesítené kötelezettségét, mert amellett, hogy korán letudta fejéről a sertés- beadás gondját, a családja részére is hizlalhat} egy sertést. Az is régi szokás már Jakab T< József házánál, hogy ősszel kacsát, libát hizJ lalnak kukoricán, ősszel még nagyobb lehető-1 ség lesz erre, mert bővebben jut a kukoriJ cából. Jakab T. József példáját számosán követték. Ahogy Szabó Endre 11 holdas gazdatársá megtudta, hogy az első negyedévben teljesí-l tette hízottsertésbeadási kötelezettségét, ő ia gondolkodóba esett. Igaz, nem sokáig töprengett tervén. Áprilisban ő is teljesítette sertést beadását egész évre. Ő kapott 260 kiló kukoricabeadási kedvezményt Jakab T, Viktor 5 holdas és Visszás Mihály dolgozó parasztokkal együtt. Aki már a hizottbaromfit is beadta Ifjú Paszternák József 13 holdas máriapó- csi dolgozó paraszt a III. pártkongresszus tiszteletére féléves beadási kötelezettségének teljesítését vállalta március 15-re, Nem is másította meg adott 'szavát. Jóleső érzéssel hallotta aztán nevét a tanácsülésen, amikor dícséröen beszélt róla a tanácselnök. Meg a versenytáblán is élre került a neve. Ez aztán újabb elhatározásra késztette. Olyan még pem volt a faluban, hogy valaki hízottbaromfib.eadási kötelezettségének az idén eleget tett volna. „Mi lenne, ha én kezdeném meg” — gondolta. Megbeszélte a családdal is tervét, nagy dicsőségnek vélte, ha elsőnek teljesíti a faluban hízottbaromfibeadási kötelezettségét. Április 20-án ez a terve is tetté vált. Hét és fél kiló hízottbaromfit vitt a begyűjtő- helyre. Csak a termelőszövetkezetek? A kislétai Uj Élet termelőszövetkezeti ugyancsak kitett magáért az év első negyedében. Egész évi hízottsertésbeadási kötelezettsége 9 mázsa 66 kiló, s ezt már 100 százalékig teljesítette. így aztán kevesebb lett a kukoricabeadás. A megtakarított mennyiség több sertés meghizlalására elegendő. Nincs viszont minden rendjén a kislétai egyénileg dolgozó parasztoknál, A faluban még egyetlen dolgozó paraszt sem adott be ebben az évben hízottsertést. De vájjon mi ennek az oka? Az semmi esetre sem, hogy „ nincs a községben sertés, mert a szövetkezetiek példája ellenkezőjét bizonyítja, hiszen nem csak az Uj Élet, hanem a Rákóczi termelőszövetkezet is teljesítette félévi sertésbeadását. A hiba a községi és járási tanácsnál kereshető, A községi tanács nem irányzott elő egyetlen dolgozó parasztnak sem sertésbeadást az év első negyedére, pedig az első három hónapban 25 mázsát kellett volna a községnek beadni. Mivel tervükben sem szerepelt sertésbeadás az első negyedévben, így nem is köteleztek senkit, hogy hízót állítson be. A járásnál is tudtak erről, de mit sem tettek, hogy változtassanak ezen. Bár Albert községi begyűjtési megbízott megelégedett azzal az üres kifogással, hogy „nincs sertés”. Vájjon a törvény csak a tsz-eket kötelezi beadásra? Minla-!sz. akar lenni a csengeri Lenin A pártkongresszus tiszteletére megfogadtuk, hogy a csengeri Lenin termelőszövetkezetből mintatermelőszövetkezetet létesítünk. — Megsaraboltunk és majdnem teljes egészében kiegyeseltünk 30 hold cukorrépát, megkapáltunk 8 hold mákot, 2 hold hagymát, 6 hold takarmányrépát. Az őszi vetéseinkben az aca- tolási munkákat elvégeztük. Felépítettünk egy 200 férőhelyes hizlaldát, egy 1.000 férőhelyes baromfiólat, 3 darab 130 köbméteres silógödröt téglából. 70 hold gyümölcsösünkben háromszor végeztük el a permetezést. így biztosítja termelőszövetkezetünk jó munkájával, hogy valóban példát mutasson az egyénileg dolgozó parasztoknak és a termelőszövetkezeteknek. Soós Ferenc ■ tsz.-párttitkár, Csengerj;
