Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-28 / 100. szám

1954 ÁPRILIS 28, SZERDA

NtPlUP

3

G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén

G.M. Malenkov elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának április 26-i ülésén beszédet mondott, amelyben foglalkozott az állami költségvetéstervezettel. Rámutatott arra, hogy a költségvetéstervezet teljes mértékben tükrözi a Kommunista Pártnak a szovjet gazdaság további felvirágoztatására és a nép jólétének további emelésére, az ország védelmének biztosítására és a szovjet haza hatalmának megszilárdítására irányuló politikáját.

Kiemelte, hogy az 1954. évi állami költségvetési bevételek háromszorosan felülmúlják a háború előtti, 1940. évi költségvetés bevételeit s e növekedés annak a politikának feltételei közt megy végbe, amelyet a párt és a kormány következetesen folytat az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árainak csökkentése felé.

A népgazdaság fejlesztése

A népgazdaság fejlesztésére —■, mondotta G. M. Malenkov — az idén csaknem 327 milliárd rubelt irányoztunk elő. Ez azt jelenti, hogy a népgazdasági beruházások az 1950. évihez viszonyítva 57 százalékkal emelkednek. A költségvetési előirányzatok jelentős része népgazdasági beruházás. A szovjet nép szoci|ljs^, és kulturális szükségleteinek finanszírozásával kapcsolatos kiadásokat az 1954. esztendőben több mint 141 milliárd rubelben irányoztuk elő, ami csaknem egyenlő az 1939. évi állami költségvetés összes kiadásaival. A Szovjetunió népgazdaságának fejlődési üteme éppúgy, mint az elmúlt években, . továbbra is olyan színvonalon van, amilyenről még a gazdaságilag fejlettebb kapitalista országok sem álmodozhatnak.

— A párt központi bizottsága és a kormány minden módon szélesítve a békés, alkotó építés frontját, lankadatlanul gondot fordít a Szovjetunió védelmi képességének további erősítésére. A szovjet fegyveres erők rendelkeznek és rendelkezni fognak minden szükségessel nemes küldetésük teljesítéséhez, a haza védelméhez, állandóan készek megsemmisítő visszacsapást mérni-az agresszorra, aki fejébe venné, hogy megzavarja országunk,, né- peinek békés munkáját!

A továbbiakban Malenkov a termeléssel kapcsolatos soron következő feladatokkal foglalkozott.

A termelékenység emelése

Szólott ezután a técWológiai fegyelem betartásának "föntossá- gáról a termelésben, rrí'áid kimerítően foglalkozott á "népgazdaság további fellendülésének és fejlesztésének döntő feltételeivel: a munka terme lékéit y jégének

emelésével.

Hangsúlyozta: legfontosabb

népgazdasági feladat, olyan ütemben és mértékben előrevinni a villamosítást, hogy a villamoserőművek kapacitásának növekedése felülmúlja a gazdaság más ágai kapacitásának növekedését. A munka termelékenysége további emelésének érdekében jelentősen fokozni kell a komplex gépesítés alkalmazását a termelésben, szem előtt tartva ezzel kapcsolatban, hogy ez ne csak a termelési alapfolyamatokra terjedjen ki, hanem minden közbeeső és mellékfolyamatra, amely gyakran több embert foglalkoztat, mint a termelési alapfolyamatok.

Hangsúlyozta, hogy a népgazdaság technikai ellátottságának növekedése elválaszthatatlanul összefügg a dolgozók kulturális és technikai színvonalának növekedésével. Nincs messze az az idő — mondotta, — amikor a városokban és falvakban az egész ifjú nemzedék középiskolai képzettséggel kapcsolódik majd be a termelésbe.

„Az önállóság és kezdeményezőkészség1* fegyelme

A népgazdaság anyagi és technikai bázisának növekedésével, a dolgozók életszínvonalának, politikai, kulturális és szakmai színvonalának emelkedésével párhuzamosan növekednek a követelmények a munkafegyelem terén. A lényeg az, hogy a szocialista munkafegyelemnek szükségszerű előfeltétele a felzárkózás a termelőmunka élenjáró példaképeihez, a munkatermelékenység, a minőség magas színvonalának elérése.

A továbbiakban rámutatott arra, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy rövid idő, két-három, év alatt biztosítsa az élelmicikkek termelésének gyors iramú fellendülését az ország gazdasága további fejlesztése alapján, különös jelentősége van annak, hogy komoly mértékben fokozódjék az állami és gazdasági apparátus minden funkcionáriusának felelőssége a rábízott ügyben.

— Ma, amikor valóban történelmi jelentőségű feladatok megoldásáért harcolunk — mondotta,

— amikor minden napnak valóban termékeny munkanapnak kell lennie, vezető kádereinknek, szovjet, gazdasági funkcionáriusainknak nagy erőfeszítést kell tenniök. Tettekkel, határozottan végezni kell a szervezetlenséggel, az állami fegyelem megsértésének minden megnyilatkozásával, véget kell vetni az állami feladatok felelőtlen, formális teljesítésének. Állandóan fokozni kell minden funkcionáriusunkban a párt és az állam iránti kötelességérzetet.

— A párt központi bizottsága és a kormány azt követeli, hogy a szovjet államapparátus minden láncszeme, minden tisztséggel megbízott személy a törvényesség szigorú megtartása alapján folytassa tevékenységét, védje a szovjet emberek jogait. Azokat a tisztséggel megbízott személyeket pedig, akik önkényességet és törvényellenességet engednek meg maguknak szovjet állampogárok- kal szemben, továbbra is szigorúan meg fogjuk büntetni, személyre és rangra való tekintet nélkül. (Taps.)

A népek békelörekvése a jelenkor hatalmas mozgatóerejévé vált

Maleyjkov .ezután áttért a külpolitika kérdéseire. A nemzetközi kérdések terén — mondotta — mindenekelőtt ki kell emelni, hogy az utóbbi időben némileg enyhült a feszültség. Ez az enyhülés kétségkívül annak az aktív harcnak az eredménye, amelyet a békeszerető erők az Amerikai Egyesült Államok befolyásos köreinek és segítőtársaiknak agresz- szív politikája ellen vívnak.

— A népek béketörekvése valóban a jelenkor hatalmas mozgatóerejévé vált.

— Az egész jelenlegi nemzetközi helyzetre nagy hatást gyakorol az a tény, hogy a földkerekség óriási területén létrejött a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a népi demokratikus országok megbonthatatlan barátsága.

— A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Az elmúlt évben országunkkal több mint 50 állam folytatott kereskedelmi ügyleteket, köztük 25 állam egyéves és több

évre szóló kereskedelmi egyezmények alapján. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma 1948- tól 1953-ig csaknem két és egynegyedszeresére növekedett. Jelentősen bővült a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem.

— Ami a tőkés országokkal folytatott kereskedelmi forgalmat illeti, ennek kibontakozását akadályozza az amerikai uralkodókörök nyomása következtében folytatott megkülönböztetési politika. Az élet megmutatta, hogy a megkülönböztetési politika ostoba és rövidlátó politika, hogy ez a politika komoly károkat okozott azoknak az államoknak, amelyek követték az amerikai diktátumot. A megkülönböztetési politika kudarca nyilvánvaló.

Hova vezethet az agresszió ?

— A szovjet embereket a nemzetközi helyzet megítélésében a józan magatartás jellemzi. És most a szovjet emberek óva intenek a nemzetközi feszültségben elért enyhülés jelentőségének eltúlozásától, mert a béke megszilárdításának ellenfelei nem mondtak le agresszív törekvéseikről, folytatják a fegyverkezési versenyt, prpvokálják az indokínai háború kiterjesztését, újabb katonai támaszpontokat és katonai tömböket létesítenek. A nyugatnémet militaristák ismét a nyeregben érzik magukat és már nem mint potenciálisan lehetséges agresszív erő, hanem mint az európai biztonság reális veszélye jelentkeznek.

— Ugyanakkor Japánt fokozott ütemben készítik elő az új ázsiai imperialista agresszió rohamcsapatának szerepére.

— Az agresszív körök mesterségesen tartják fenn a háborús hisztéria légkörét, hidrogénbombával fenyegetik a világot, nyíl tan hangoztatják, hogy az erő politikáját követik és tartós hi degháborúra rendezkednek be, a fenyegetések és megfélemlítés módszereihez merészelnek folyamodni.

— Mit lehet erre. mondani?

— Mindenekelőtt a következőt. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban az életkedv, magabiztosság, a békés alkotó munka légköre uralkodik. (Szűnni nem akaró taps.) Az Amerikai Egyesült Államokban azonban — amint ezt amerikai hivatalos körök is elismerik — a társadalmi légkört a rémület, a félelem és az elnyomottság érzése fertőzte még. íme, következésképpen ez a fenyegetés és a megfélemlítés politikájának ered-» ménye.

— Továbbá. A szovjet kor-» mánynak az volt és ma is az aa álláspontja, hogy a kapitalista és a szocialista rendszer gazdasági versenyt folytatva teljes mérték-» ben élhet egymás mellett. Ebből az álláspontból kiindulva mi kö-» vetkezetesen a béke és a nemzet-» közi együttműködés megerősítésének politikáját folytatjuk. Há azonban az agresszív körök az atombombában reménykedve elszánnák magukat az esztelenség- re és próbára akarnák tenni a1 Szovjetunió erejét és hatalmát*1

ne legyen kétségük afelöl, hogy az agresszorra ugyanaz a fegyver fog lesújtani és hogy az ilyen kaland elkerülhetetlenül a kapitalista társadalmi rendszer összeomlásához vezet.

(Viharos, hosszantartó taps.) Hiszen éppen erről szemléletesen tanúskodnak az első és második világháborúval kapcsolatos történelmi tapasztalatok, amely háborúkból a kapitalizmus uralmi szférájának jelentős csökkenésével került ki.

— Ismeretes, hogy a két világháború következtében az emberiségnek már több mint egyhar- mada örökre szakított a kapitalizmussal.

Minden bélreharcos négy küldetése

— A jelenlegi körülmények között felmerül a kérdés: mi a békeszerető erők fő feladata? Minden békeharcos nagy küldetése az, hogy meghiúsítsa az agresszív körök terveit, a nemzetközi fe- szültség további enyhülésére tőre-- kcdjék éli minden eszközzel se- gitse elő'az államok békés együttműködését.

iloms

— J^y.ükséges a békés együttműködés;.,- sikeres megvalósításához? Ehhez a megfelelő államok részéről mindenekelőtt az szükséges, hogy kölcsönösen kívánják az együttműködést; az egyenjogú- ság és a más államok beltigyeibc való be nem avatkozás, a vállalt kötelezettségek jeltétien teljesítése elvének betartása alapján.

— A béke minden barátja és híve bízhat abban, hogy a Szovjet-: unió továbbra is a béke és a népek közötti barátság erősítésének' politikáját fogja folytatni;

A kiapadhatatlan forrás...

A VÉGTELEN FÉNYTENGER édes zsongása, simogató melege valósággal elkápráztatta, elhódította a tájat.

A megújuló határ a naphoz erhelte szűzi szép arcát és engedte, hogy az szerelmesen cirógassa, sugárcsókkal csókdossa.

A természet csodálatos nagy szerelme, teremtő ölelkezése volt az, ami elénk f árult a verőfényes tavaszi vasárnap reggelen.

Tisztára mosakodott falvak, zöldülő határ, termőrügyektől dús fasorok, fehérbe öltödéit házak, gondosan söprött utcák és udvarok, kacsingató mályvásarcú kis- ablakok fogadtak bennünket szerte a megyében.

És a tavaszban vidámodó, megújuló nép hangja olyan volt, mint egy csodálatos szimfónia, mint egy végtelen, hatalmas, szívet-lelket betöltő kórus. Mert az volt, ami elénk tárult a járási kultúrverse- nyekcn.

SOHA NEM CSAPOTT még ilyen magasra népünk életkedve, soha nem bontakozott még ki ilyen szivárványos szépen népünk kultúrateremtő, s megőrző kedve.

Régebben is ápolta népünk az ősapánkról unokánkra szálló örök- ségi hagyatékként maradó kultúrát: népdalainkat, népi játékainkat, népszokásainkat, népi táncainkat és egyebeket, de még ilyen dúsan sohasem buzogott fel ez a kiapadhatatlan forrás, mint ezen a sugárzó tavaszi napon.

Mert a kultúrversenyek sok értéke közül ez a legnagyobb, legdrágább érték. Az, hogy megyénk népe mind jobban kezd ráébredni saját maga erejére, mind jobban kezd ráismerni saját lelkére, szellemének saját arculatára ... és gyönyörűsége telik benne.

De nézzünk pár képet közelebbről is meg.

A NAGYKÁLLÓI általános iskolások saját gyűjtésű gyermek- játékukkal léptek színre kitűnő kidolgozásban, nagyszerű megformálásban. Ugyancsak acíkállói gyerekek mutatták be a híresneves Kállai kettőst, kecses^szép bájos mozdulatokkal. De a./ímgy- kállói II. számú általános iskolások énekkara is megérdemli, hogy említést legyünk róla. Kodály Békedalát és Kerényi: Szól a , kakas már című dalát énekelték gazdag hanganyaggal, jó dinamikával (csak a szoprán-szólam volt kissé erőtlen).

A nagyok, Szabó Sándor betanítási munkájának szép győzelmeként járták délcegen, izig-vérig magyaros mozdulatokkal, színpompás öltözetben, az immár világhírű Kállai kettőst.

Szép ígéretnek mutatkozik a pedagógus-zenekar is. Mozart-, Wagner-számokat játszott szép tónussal, lendületesen fejlődő technikával, felkészültséggel.

A BAKTALÖRÁNTHÁZl járásbeliek Öfehértón gxjűltek össze. Ez a járás már megint más színt hozott. Különösen tetszett a nézőknek a rohodi iskolások tánccsoportjának népi játéka, kár, hogy nem arra a vidékre valósi népi játékot vittek színre.

Az ófehértói DISz-fiatalok Szigligeti Liliomfi-jából mutattak be egy részletet. Nagy lelkesedéssel és tehetségesen játszottak a fiatalok, csak fájt látni (nemcsak itt, hanem mindenütt), hogy mennyire hiányzik a szakképzettség, a rendezői szaktudás. A vajaiak dohánysimító népi játéka színvonalas, értékes bemutató volt. Minden bizonnyal ösztönző hatású az egész megyére, a népi játékok, népszokások felkarolását illetően.

VÁSÁROSNAMÉNYBAN olyan szép, olyan gazdag és eredeti népművészeti kiállítást láttunk, amilyen megyénkben párját ritkítja. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szívdobogtató, szívet-lelket vidító I látvány volt. Különösen szőtteseik

szépek. Jellegzetes beregi mintáikkal. Láttuk a gulácsi kézen- kötött csipkét, ágyvédőt, az úgynevezett tökmagszőttessel, láttuk a tákosi bársonymintást, Zám István sajátfaragású ostornyelét. — Esze Elemér tarpai kulacsát, a tarpai szőtteseket, a tiszaszalkai szőtteseket, Demarcsek iskolaigazgató fafaragású gyertyatartóját és még szebbnél szebb népművészeti tárgyakat. (Kár, hogy más járásban egyáltalán, vagy alig láttunk ilyesmit, kivéve a nagykállói és a nyírbátori járásokat. Nagykálló- ban volt, de szegényes, egyáltalán nem adott képet a járás népművészeti értékeiről.)

Vásárosnaményban a szép kiállítás mellett feltűnt a verseny gazdag tartalma, nemzeti klasszikus és népi kulturális jellege. —•< Gondolok itt az olcsvaapátiak Görög Ilona népballada előadására, a Tetemrehívás, a Reményhez című művek előadására, a húsvéti locsolódó játékra. Nagyon ötletes volt a tiszaszalkai Búzakalász tsz. elnökének, Gulyás Lajosnak a rigmusa is. Három kisleány adta elő „Tavaszi ének“ címen. A rigmus szellemesen bírálja a község három termelőszövetkezetét, gépállomását, a községi tanács munkáját.

NYÍRBÁTORBAN a kiemelkedő színvonalú műsoron kívül em- lítésreméltó a kiállítás és a gazdag régészeti múzeumi anyag: (Ennek és a többi képnek a „mér-, leg‘‘-ére, a járási kultúrversenyek: értékelésére még visszatérünk.)

Nagy fejlődést bizonyít nemcsak a színvonalbeli emelkedés.■ hanem a változatosabb, gazdag tematika, a sok művészi ág. Hogy', csak egyet-kettőt az elmondottakon kívül még példaként említsek: a besztereci úttörőzenekar,

a Homok-tanyaiak színjátszó jelenete, a Telek-tanyaiak népi tánca és így sorolhatnánk a bábjátékokat, a népszokásokat, népi táncokat, egész csokorra valót, egy-egy színét a táj különböző vidékeinek.

SZlNPOMPÁS VOLT ez a kép annál is inkább, mivel életerőt sugárzott, mivel egy magárata- lált nép lelkének szárnyalását mutatta. Színpompás volt ez a kép, mert olyan volt, mint egy bővizű forrás, mely az egekbe tör, s mely a ráomló napfényben megtörik és szivárványszinekben ragyog.

Színpompás volt ez a kép, meri az a nép fedte fel lelkének tiU- kait, amelyiknek teremtő szorgalma és akarata változtatta meg a Tisza medrét, amelyiknek teremtő szorgalma és akarata szórja a magot a nyírségi és a tiszaháti földekbe.

BÁRÓT A MIHÁLY,