Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-03 / 79. szám

rOii(í(j proletárjai eqij.esüljetek ' á • AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 ÁPRILIS 3, SZOMBAT A mai számban : Tsz.-veaelők szószéke. Hogyan akar brigádom többet termelni, mint tavaly (3. ölel i Boldog nyerők (3. oldal) Tömegszerveaetek életéből (4. cldal) A nyírbátori járás kultúrotthon színjátszó-szakkörének munkájáról (4. oldal) S ____________________________________________________J Megyénk kommunistáinak legfontosabb feladata: mezőgazdaságunk felvirágoztatása A megyei pártértekezlet tanácskozása Tegnap tartotta tanácskozását a megyei pártértekezlet a nyíregyházi József Attila kultúrház­ban. A pártértekezletet Kocsány Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára nyitotta meg, majd javaslatot tett a pártértekezlet elnökének megválasztására. A pártértekezlet Vári Lajos elv­társat fogadta el elnökül, és 13 tagú elnökséget választott. Az elnökség tagjai elfoglalták helyü­ket, ezután Vári Lajos elvtárs felkérte Varga Sándor elvtársat, hogy tartsa meg a megyei pártvá­lasztmány beszámolóját. A megyei pártválasztmány beszámolója A megyei pártértekezlet abban az időben ül össze, amikor a Szov­jetunió, az egész béketábor újabb és újabb erőfeszítéseket tesz a béke további fenntartására, a gen­fi öthatalmi értekezlet eredmé­nyes előkészítésére, — kezdte be­szédét Varga Sándor elvtárs, is­mertetve a nemzetközi élet ese­ményeit. A továbbiakban arról szólt, hogyan fejlődött hazánk és benne megyénk gazdasági élete a Magyar Dolgozók Pártja máso­dik kongresszusa óta. Megemlí­tette, hogy az új dohányfermentá­ló után új öntöde épült a kisvár- dai Vulkánban és befejezés előtt áll a tiszalöki duzzasztómű is. Az fipari munkások száma megyénk­ben 7 százalékkal magasabb, mint 1951-ben volt. A második párt- kongresszus óta kiszélesedett me­gyénkben a Sztahanov-mozgalom, a sztahanovisták száma három­szorosára emelkedett. Az 1953. évi tervet megyénk üzemei 106.6 százalékra teljesítették; s a ter­melékenység emelkedésével együtt 4.6 százalékkal emelkedett az ipa­ri dolgozók átlagos keresete. Megyénk iparának helyzete Az eredményes munkát elősegí­tették pártszervezeteink a terme­lés pártellenőrzésével, magasabb színvonalú politikai munkával, a szakszervezet és a gazdasági szer­vek irányításával. Hiba volt vi­szont, hogy az üzemek vezetői el­hanyagolták a dolgozókról való gondoskodást, szociális és kultu­rális helyzetük állandó javítását. Mindezért felelősséget érez a megyei pártválasztmány. A Központi Vezetőség emléke­zetes júniusi határozata mutatott utat e hibák kijavítására és elő­segítette a dolgozók alkotó kezde­ményezésének kibontakozását. — Voltak azonban üzemek, ahol a gyenge politikai munka miatt meglazult a munkafegyelem. A Központi Vezetőség határo­zata, a korm.ányprogramm el­hangzása óta fokozottan előtérbe került a dolgozókról való gon­doskodás. Ennek szem előtt tar­tásával indult meg megyénkben a lakások tatarozása, az üzemek új öltöző- és mosdóhelyiségeket épí­tettek, balesetelhárító és más egészségvédelmi berendezéseket szereltek fel. A dolgozók a Köz­ponti Vezetőség határozatára a termelés növelésével válaszoltak. A különböző üzemek terven fe­lül több, mint 13.000 pár csizmát, 700 esőkabátot, 100 tűzhelyet és 36.000 mázsa lisztet készítettek 1953-ban. A helyi ipar 41.4, a kis­ipari termelőszövetkezetek 18.4 százalékkal termeltek többet, mint az előző, évben. Számos új cikk gyártását kezdték meg üze­meink. A finommechanikai válla­lat például húlladékanyagból gu­micsizmákat és szandálokat ké­szít. Üzemeink dolgozói az 1954-es gazdasági év megkezdésekor lel­kes felajánlást tettek pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A vállalások az üzemek sajátos­ságainak megfelelően, a tervtel- jesítésre, a gyártmányok minősé­gének javítására, az önköltség és a selejt csökkentésére, az export­tervek teljesítésére, az energiával való takarékosságra irányulnak. A vállalást számos üzem teljesí­tette már, köztük a tiszavasvári földkotró és a tiszántúli áram­szolgáltató vállalat. A sikerekhez hozzájárult, hogy a kommunisták jó példája magával ragadta a versenyben a dolgozók tízezreit. Minden hibát mégsem sikerült kijavítani üzemeinkben. A kisvár- dai Vulkán például 1029 tonna vasöntvénnyel, megyénk tégla­gyárai 60 családiház építőanyagá­val maradtak adósak az elmúlt gazdasági évről. Különösen a ke­nyérgyárakban nem megfelelő a készítmények minősége. A tégla­gyáraknál pedig a selejt százalé­ka igen magas. Az üzemi párt- szervezetek, az igazgatók és szak- szervezetek nem karolták fel megfelelően a dolgozók kezdemé­nyezéseit. A minisztériumi ipar­ban 2.075 újítást nyújtottak be a dolgozók és ezeknek alig felét fo­gadták el, s mindössze 714 újítást alkalmaznak rendszeresen. Ezeket a hibákat azonnal ki kell 'javíta­ni és teljes megbecsülést kell ad­ni az újítóknak. Tovább kell ja­vítani a dolgozó emberről való gondoskodást, téglagyárainkban például fürdőket, zuhanyozókat kell létesíteni. Az életszínvonal a kormány- programm elhangzása után jelen­tősen emelkedett, de dolgozóink­ban tudatosítani kell azt is, hogy az életszínvonal emelése nem vá­lasztható el a terv teljesítésétől. Pártszervezeteink értessék meg ezt a dolgozókkal és ne tűrjék a munkafegyelem lazulását, a bér­alap túllépését, mert ezek gátol­ják az életszínvonal további nö­vekedését. Az üzemi pártszerveze­tek, szakszervezetek és gazdasági vezetők legsürgősebb feladata, hogy a kongresszusi verseny meg­hozza a várt eredményeket, tör- lesszük a multévi adósságokat és teljesítsük a második negyedév tervét. Eredményeink a mezőgazdaság fejlesztése terén A Központi Vezetőség júniusi határozata végrehajtásának kulcs­kérdése a mezőgazdaság fejlesz­tése. A kormányprogramul végre­hajtása, a népjólét emelése el­képzelhetetlen a gabona termés­hozamának növelése, az állatte­nyésztés fejlesztése nélkül. Az 1952-es évhez képest 1953-ban 1.2 mázsával emelkedett a búza, 2.3 mázsával az árpa terméshozama. Hasonló a helyzet a kapások és a gyümölcstermelés területén is. A burgonya termésátlaga például egy év alatt-154» mázsával, az al­matermelés pedig 2.200 vagonnal emelkedett. Á szarvasmarha- és iuHTényésztés minőségileg növe­kedett. Vásárosnaményban állat- tenyésztő kísérleti állomás javít­ja tovább ezt a munkát. Az állami -gazdaságok területe 1952-höz képest 5 százalékkal nö­vekedett. Mindinkább kezdik be­tölteni szerepüket, mezőgazdasá­gunk rnintagazdaságaivá válnak. Tovább erősödtek gépállomásaink .I9bi óta 20 javítóműhellyel, 62 aratócséplőgéppel, 197 kévekötő­aratógéppel, 132 Irakiorekével, 40 traktorral gyarapodtak. Több, mint 7 millió forint beruházással megkezdjük a nyíregyházi gépja- vítéműhely építését. Jeíerítős a növekedés 1951-hez képest a termelőszövetkezeti moz­galomban is. A nagyüzemi gaz­dálkodás útjára,. 38,221 család lé­pett. A termelőszövetkezetek fej­lesztése és megszilárdítása terüle­tén végzett hiányosjriunkánk kö­vetkeztében szövetkezeti mozgal­munk az elmúlt év őszén szám­szerűleg csökkent. Számos közép­paraszt lépett ki a termelőszövet­kezetekből. Ez fényt vet a megyei pártbizottság hiányos munkájára: nem tanulmányozta a termelőszö­vetkezeteken belül a középparasz- tok helyzetét. Nem szolgálta a középparasztokkal való szövetsé­günket az sem, hogy több eset­ben törvénytelenül jártak el a hi­vatalos szervek a tsz-ből kilé­pőkkel szemben. Gvöseres válto­zás ezen a téren a Központi Ve­zetőség figyelmeztetése után tör­tént. A termelőszövetkezetek fejlesz­tése során elkövetett hibák aka­dályozták az elmúlt években a tsz-ek megerősödését. Ehhez já­rult a múlt év nyarán és őszén, hogy a falusi osztályellenség, a kulákok elszemtelenedtek és tá­madást intéztek a termelőszövet­kezeti mozgalom ellen. A terme­lőszövetkezetek kommunistái, leg­jobb pártonkívüli d ügozói meg­értették, hogy a párt és a kor­mány a termelőszövetkezeti moz­galom útját tartja a dolgozó pa­rasztság felemelkedése egyetlen helyes útjának, -— s megkétsze­rezett erővel küzdöttek a terme­lőszövetkezetek megszilárdításá­ért. A megyei pártválasztmány megyénk üzemeinek dolgozóit, az erős termelőszövetkezetek legjobb aktíváit küldte falura a termelő­szövetkezeti pártszervezetek meg­erősítésére. Az eredmények azt bizonyítják. hn«v a hibák ellené­re, tsz-mozgalmunk mély gyöke­ret eresztett falun. Ma több, mint 3.000-re tehető azokftak a száma, akik a kilépés után meggondol­ták magukat és újhói felvételü­ket kérték a termelőszövetkezet­be. Termelőszövetkezeteink ered­ményei kézzelfoghatóan bizonyít­ják és a jövőben méginkább bebi­zonyítják, hogy nem volt okos dolog kilépni a termelőszövetke­zetből. A kemecsei Dózsa terme­lőszövetkezet például minden munkaegységre 70 forint előleget osztott már ebben az évben. Ha nem is ilyen összegben, de meg­indult az előlegosztás megyénk mintegy 200 termelőszövetkezeté­ben. A tsz-ek megerősödését je­lentős mértékben elősegítették a Központi Vezetőség júniusi hatá­rozata után megjelent kormány- intézkedések, valamint a párt- és a minisztertanács határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. Ez a határozat a táj jellege és a ter­melési adottságok figyelembevé­telével részletesen megszabta me­gyénk párt- és gazdasági szervei­nek feladatát a növénytermelés és állattenyésztés hozamának emelésében. A határozat újabb lendületet adott a szövetkezetek­nek. Tsz-eink az őszivetés tervét 105 százalékra teljesítették. A termelőszövetkezetek március 25-ig 139 százalékban teljesítették a tavaszbúza vetési tervét. Ezek az eredmények arra is rámutat­nak, hogy jobban dolgoznak már termelőszövetkezeteink alapszer­vezetei. A vezetőségvőlasztás alkalmá­val a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek élére olyan em­berek kerültek, akiket szeret a párttagság és a tsz.-tagsag. Hiba azonban, hogy járási pártbizott­ságaink nem segítik kellőképpen az új vezetőségeket. Termelőszö­vetkezeteink pártszervezeteiben még most sem becsülik a felvi­lágosító munkát, az agitációt. Népnevelő csoportok legtöbb esetben csak papíron vannak. A pártszervezetek nem mozgósítják a tsz.-tagokat melléküzemágak létesítésére sem. Gyakran az előlegeket is elvtelenül, egyen- lősdi alapon osztják és ezt elné­zik a pártszervezetek. Több olyan tapasztalatunk is van, hogy a tervkészítésnél hibát kö­vettek el a termelőszövetkeze­tek. Sokhelyütt egy-két vezető tervezett a tagság megkérdezése nélkül. Nem csoda, hogy több termelőszövetkezetben alacsony termésátlagokat vettek tervbe. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat elsőként foglal­kozik a talaj termőerejének nö­velésével. Tsz-einknél még eb­ben is sok a hiba. A megyei ve­zetőszervek, a megyei pártvá­lasztmány és a megyei tanács nem gondoskodott arról, hogy a Westsik-féle homoki vetésfor­gót megyeszerte megismerjék és a zöldtrágyázást a gyakorlatba*' alkalmazzák. Elmaradás mutatkozik a ter­melőszövetkezetek állattenyész­tésének fejlődésében is. Nem gondozzák megfelelően az állat- állományt és ezért nem is emel­kedik az istállóátlag, nem csök­ken az állati termékek előállí­tásának költsége. A termelőszövetkezetek megszilárdításának legfontosabb feladatai A termelőszövetkezetek meg­szilárdítása érdekében legfonto­sabb tennivalóink a következők: Végre kell hajtanunk a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározatot és a határozat alapján készült . hároméves megyei ter­vet. Mozgósítani kell a párttag­ságot, a tsz.-tagokat a termésát­lagok növelésére. Gondoskodni kell arról, hogy minden termelő- szövetkezetben szilárd munka- szervezeteket alakítsanak, és a brigádok megkapják a szerszá­mokat és a kijelölt földterülete­ket. A nagyobb jövedelem, a rendszeres előlegosztás érdeké­ben segítsék elő a pártszervek, a tanácsok a korai zöldség, ká­poszta, burgonya termelését, a tejhozam emelkedését, az állatok hozamának mennyiségi és minő­ségi növelését. Minden termelő­csoportban sürgősen végezzék el az őszről elmaradt szántást és trágyázást. Végezzék el az őszi vetések ápolását, a fejtrágyázást. A termelőcsoportok járjanak élen a tavaszi kalászosok elveté­sében és teljes erővel kezdjék meg a kapások vetését. E mun­kák elvégzésére ki kell szélesí­teni a kongresszusi versenyt. — Fokozni kell a politikai munkát, hogy a megtett felajánlásokat tettek kövessék. A versenyt to­vább kell folytatni május 24-ra, pártunk kongresszusa tisztele­tére. Tovább kell javítanunk ter­melőszövetkezeteinkben a mun­kafegyelmet, a közös vagyonhoz való viszonyt. Igen fontos fel­adat. hogy párt- és állami szer­veink politikailag és szakmailag egyaránt segítsék a gyengébb tsz-eket. Gépállomásaink a leg­jobb traktoros brigádokat küld­jék ezekbe a tsz-ekbe és a jö­vedelmező gazdálkodáshoz a leg­jobb szakemberek adjanak se­gítséget. ügy gazdálkodjanak termelőszövetkezeteink, hogy még ebben az évben magasan túl­szárnyalják termésátlagaik az egyénileg dolgozó parasztok ter­mésátlagait. Állami gazdaságaink pártszervezeteivel sokkal rend­szeresebben kell foglalkoznunk a jövőben. Az igazgatók figyelmét fel kell hívni az alapvető hibák kijavítására. Elő kell segíteni, hogy az állami gazdaságokban csökkenjen az önköltség, a gaz­daságok; deficitmentesen termel­jenek, minél több és jobb áru­val lássák el a dolgozókat. Az állami gazdaságok pártszerveze­tei, vezetői szoros kapcsolatot alakítsanak ki a termelőszövet­kezetekkel, az egyénileg dolgozó parasztokkal. Lássák el őket jó- minőségű vetőmagvakkal, faj­tiszta állatokkal és segítsenek az alapvető agrotechnikai eljárások alkalmazásában. Gépállomásaink munkájában is sok a javítanivaló. A rossz munkaszervezés következtében vontatottan halad a szántási és vetési terv teljesítése. A tyukodi, a tiszaszalkai és a mándoki gép­állomás alig néhány százalékra teljesítette tavaszi szántási ter­vét. Gépállomásaink dolgozói és vezetői még r.em éreznek kellő felelősséget a körzetükbe tartozó (Folytatás 3 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom