Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-22 / 95. szám

NÉPLAP 1954 ÁPRILIS 22, CSÜTÖRTÖK! PARTÉPÍTÉS A mátészalkai Zalka Máté tsz. pártvezetőségének munkájáról A MÁTÉSZALKÁI Zalka Máté termelőszövetkezet párt- szervezetének alig 15 tagja van. A Központi Vezetőség határo­zata értelmében háromtagú veze­tőséget kellett választani a veze­tőségválasztó taggyűlésen. — A termelőszövetkezet kommunistái tudták, hogy az új vezetőség jó munkájától nagyban függ a bő­séges termés elérése, boldogulá­suk. Ezért alapos meggondoltság- gal tettek javaslatot az új veze­tőség tagjaira. Olyanokat vá­lasztottak, akik élenjárnak a ter­melőmunkában, akiket szeret a szövetkezet tagsága, bízik ben­nük. Veres Menyhért elvtársat, a pártszervezet eddigi titkárát ismét megválasztották a vezető­ségbe, A vezetőség két másik tagja, Biró Bálint, a gyümölcs­kertészeti brigád egyik legjobb dolgozója és Parragh Júlia, a növénytermesztési brigád kiváló dolgozója, a DISZ-szervezet tit­kára lett. Az új vezetőség ed­digi munkája bizonyítja, hogy a tagság jól választott. Amikor első alkalommal ült össze a .pártvezetőség, arról be­szélgettek: hogyan tudnak se­gítséget adni ahhoz, hogy bősé­gesebb termést érjenek el, na­gyobb jövedelmet tudjanak biz­tosítani a szövetkezet tagjainak. Legközvetlenebb feladatuk a ta­vaszi munkák megkezdése, gyors elvégzése volt. A pártvezetőség úgy határozott, hogy a pártszer­vezet tagjait, a szövetkezet kom­munistáit egyenlő arányban osz- szák el a brigádokban, munka­csapatokban. Példamutatásuk, nevelőmunkájuk nagy lendüle­tet ad majd a szövetkezet mun­kájához. E határozat végrehajtá­sához szükséges volt a brigádok, munkacsapatok pontos beosztása, a jó munkához pedig a terület­kiosztás. Veres elvtárs, a párt- szervezet titkára, a szövetkezet igazgatóságának is tagja. Igazga­tósági értekezleten javasolta, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt osszák ki a te­rületet egyénenként, csinálják meg a pontos brigád és munka­csapat beosztást. Ennek megtör­ténte után minden brigádba, munkacsapatba egyenlő arány­ban kerültek a párttagok. A legközelebbi pártvezetőségi ülé­sen arról beszéltek, hogy kevés a párttagok száma, ezért úgy ha­tároztak, hogy a legjobban dol­gozókkal megerősítik a népneve­lőcsoportot. A' népnevelőértekez­letet sem hanyagolták el, mint azt a régi vezetőség nem egy esetben telte, hanem kétheten­ként rendszeresen megbeszélik a feladatokat, a legfontosabb ten­nivalókat. A TAVASZ közeledtével leg­többet a szántásról, vetésről, meg a gyümölcsösben végzendő mun­kák meggyorsításáról beszélt az új vezetőség. Egyik vezetőségi ülésen úgy határoztak, hogy mozgósítják a gyümölcstermelési brigád minden egyes tagját, hogy március 15-re elvégezzék a fák metszését. A fák aljának szántá­sát és trágyázását április 20-ra akarták elvégezni. Közölték ezt a szövetkezet vezetőségével is, akik örömmel vették, hogy az új pártvezetőség segíti munkájukat. A gyümölcstermelési brigád kom­munistáival Biró Bálint elvtárs, a pártvezetőség tagja, a gyü- möicstermelési brigád dolgozója beszélte meg: a magasabb ter­méshozam elérése érdekében ha­táridőre el kell végezni a mun­kákat. Ö mindig azok között volt, akik a munkát elsőnek kezdték meg, s a többi párttagok is példát mutattak a munkafe­gyelem betartásában. Ez lelkesí­tette a brigád minden tagját, aminek eredménye az lett, hogy a fák metszését egy héttel, a fák aljának szántását és trágyá­zását 10 nappal a kitűzött ha­táridő előtt elvégezték. A párttagság kezdeményezé­sére a szövetkezet tagjai ver­senyt indítottak a pártkongresz- szus tiszteletére. A vállalásuk az volt, hogy hatáiidőre elvégzik a tavaszi munkálatokat. Valameny- nyi tag tudómást szerzett arról, hogy megindult a verseny a munkák gyors elvégzése, a ma­gasabb terméshozam elérése ér­dekében. Ezt a- szövetkezet kom­munistái, a népnevelők mondot­ták el minden pártonkívüli dol­gozónak. A hiba az volt, hogy a vezetőség a népnevelő-értekezle­ten nem ismertette: a munkák határidőre való elvégzése ho­gyan növeli a" szövetkezet, s így minden egyés tag jövedelmét is, és szinte szó sem esett arról, hogy mit jelent a szövetkezet kommunistáinak, tagjainak az, hogy a párt legjobb harcosai is­mét összeülnek, hogy megvitas­sák: hogyan lehet még szebbé, még boldogabbá tenni minden dolgozó életét. így tehát a nép­nevelők sem beszéltek erről, s a szövetkezet tagjainak egy része — bár becsülettel kiveszi részét a munkából — nincs tisztába azzal, miért tett felajánlást a pártkongresszus tiszteletére, bár a vállalást a szövetkezet tagjai a kukorica elvetésén kívül már teljesítették. AZ UJ VEZETŐSÉG eddigi munkája azt igazolja, hogy jó úton indultak el. Helyesen válasz­tották ki a legfontosabb felada­tot: a tavaszi munkák végzésének segítését. Ez azonban teljes egé­szében kitöltötte a pártvezetőség munkáját, másra nem igen talál­tak alkalmat és időt. Elfeledkez­tek arról, hogy ezek az eredmé­nyek nem lesznek tartósak, ha a gazdasági feladatok segítése mel­lett nem törődnek a pártszerve­zet megerősítésével, a párttagok és pártonkívüliek politikai neve­lésével. Sokkal többet kell törőd­nie az új vezetőségnek a jól dol­gozó szövetkezeti tagokkal, gyak­rabban kell azokkal beszélgetni, majd pártmegbizatásokkal ellátni, hogy később azokkal erősíthessék kislétszámú pártszervezetüket. A tavaszi munkák megindulásával sok hallgató elmaradozik a poli­tikai iskolákról. A pártvezetőség­re vár az is, hogy beszélgessenek a hiányzókkal, értessék meg ve­lük a politikai iskola szükségessé­gét, biztosítsák pontos megjelené­süket, fejlődésüket. A háromtagú vezetőségnek segítségre van szük­sége, hogy munkáját jól végez­hesse, segítséget pedig csak poli­tikailag képzett elvtársak tudnak majd nyújtani. Helyes, hogy a pártszervezet vezetőségének gondja van arra, hogy a gazdasági munkák jól ha­ladjanak. Helytelen lenne azon­ban, ha csupán ezzel foglalkoz­nának. Ez a gazdasági vezetők, a termelőszövetkezet elnökének fel­adata elsősorban. Ne a pártveze­tőség számoljon be a gazdaság­vezetők értekezletén a pártveze­tőségi üléseken hozott határoza­tokról, hanem a gazdasági veze­tőket számoltassák be a szövetke­zet életéről, fejlődéséről a párt- vezetőségi üléseken, taggyűlése­ken. így valamennyi párttag tu­domást szerez a gazdasági mun­kák menetéről, s kevesebb időt vesz el a pártvezetőségtől a gaz­dasági munkák végzése. Több idő jut így a pártszervezet megerősí­tésére, a párttagok és pártonkívü liek politikai nevelésére, s még tökéletesebb, még eredményesebb lesz az új vezetőség munkája. JÁMBOR ISTVÁN, az MDP. járási bizottságának tagja. Mire jó a kötbér ? i Nem voltam ott a kötbér böl­csőjénél. Nem ismerem születésé­nek körülményeit. Neve is sokáig rejtély volt előttem. Nagysokára tudtam meg annyit, hogy a külön­féle gazdasági szervek, vállalatok egymásközti kapcsolatában van szerepe. Ha az egyik nem tartja meg ígéretét, a másik kötbért kö­vetel. Kötbért fizet a gyár, ha nem szállítja le a megrendelt mű­trágyát. Kötbért vár a gyár, ha mondjuk nem kapja meg szerző­dés szerint a nyersanyagot. Félreértés ne essék: a kötbér nem egyenlő a penicillinnel. Nem univerzális gyógyszer, nem pót­anyag, hanem meghatározott pénzösszeg. Nem lehet kiszórni a földekre műtrágya helyett. Nem lehet feldolgozni gyárakban. Arra viszont nagyon jó, hogy fegyelem­re, tervszerű munkára szoktassa a vállalatok vezetőit. A kötbér sajátos szerepénél fog­va, nagy tekintélyt szerzett ma­gának. Egyik-másik vállalatveze­tő talán ezzel ijesztgeti nyűgös gyermekét, ha hajnaltájban sem akar elaludni. Nagyhatalom tehát a kötbér. — Amikor megismertem, azt hittem, hogy ködbér a neve (így mond­juk ki a mássalhangzók hasonu­lásának törvénye szerint.) Angol eredetűnek tartottam, ugyanis Anglia legalább olyan híres ködé­ről, mint amilyen híres volt fut- balljáról a múlt év novemberéig, az emlékezetes 6:3-ig. Azóta so­kan magyarázták már, hogy a kötbérnek semmi köze a ködhöz, valahogy mégsem tudom elhinni. Különösen nem azóta, hogy egy moly állhatatosságával végigrág­tam magam néhány kiló aktán, egy kötbér-vita peranyagán és a mellékleteken. (Hasonló szórako­zást csak ellenségeimnek kívá­nok.) Az ügy meglehetősen ködös. — Valami azért látható a sűrű köd­től. A dolog úgy kezdődött, hogy a Termény forgalmi Vállalatnak kölesre, kendermagra, szöszösbük- könyre, meg hasonló magvakra volt szüksége. Persze, nem egy­két kilóra, hanem jónéhány va­gonra. A Terményforgalmi Vál­lalat udvara, ugyebár, nem alkal­mas termelési célra. A ház előtti kertecske is több hasznot hajt, ha pár szól kedves virágot ,.terem“ mindössze. ..Házon belül“ tehát megoldhatatlan a magtermelés. Azt viszont bölcsen rendelők a gazdasági élet irányítói, hogy le­gyen egy Magtermeltető Vállalat is, amelynek szintén nincs kertje,, földje, de szerződéses kapcsolat-’ ban van a termelőkkel. Egyszerű és érthető tehát: a Termónyfor­galmi Vállalat és a Magtermeltető, Vállalat szállítási szerződést kö-i tött. Aztán telt-múlt az idő. Eljött) az ősz és a Terményforgalmi Vál-i lalat felvásárolta a szükséges magvakat. Nem egészen annyit* amennyit szerződésbe foglaltak* Egyik-másik helyen megvámolta a termést a sok eső, a szakszerűt-* len kezelés. A Termény forgalmi-* nál szépen összeírták a hiányt* kiszámolták az árát, vették a húsz százalékát és közölték a Magtermeltetővel, hogy 334.000 forint kötbért követelnek. Az iga-* zat megvallva, elég vastagon fo­gott a ceruza, de a Magíermelte- tők sem maradtak sokáig adósok.! Nem, nem fizették ki a 334.000 forintot. Dehogyis! Közölték ai Terményforgalmival, hogy szintén: kötbérre tartanak igényt. Ók ugyanis hétről-hétre várták a Terményforgalmi jelentését: hogyí mint teljesítik a termelők szerző­déses kötelességüket. A jelentések jórésze viszont elmaradt, és ezért kötbér jár. Tételenként kiszámol­ták, mennyivel „károsodott“ a1 vállalat és kimutattak valami 288' ezer forintot. Csak egy tételt a| sok közül: Mák Miklós geszterédil termelő 164 kiló szöszösbükkönytj szolgáltatott be. 360 forint 80 fii-: lért kapott érte. Nos: többek közti ezt a tételt sem jelentette a Tér-' ményforgalmi. Mi az eredmény? 8500, azaz nyolcezerötszáz forint1 kötbért követel emiatt a Magter-j meltető. (A dolog másik oldala,; hogy nem is küldhették erről és' még jónéhány tételről jelentést,; hiszen a termelők nagyrésze nem' szerződéses, hanem szabadpiaci áron adta el a magvakat.) Ezekkel a kötbérügyekkel volt már elég dolga a járásbíróságok­nak, a megyei döntőbizottságnak. Szorgalmas emberek aktahegye­ket gyűjtenek szavuk igazolására, A termelésről már nem is esik szó, csak a kötbérről, mintha nem is magtermeléssel, hanem akta­gyártással foglalkoznának a vál­lalatok. Vigyázzunk, elvtársak! A köt­bér jó fegyver, ha jó kezekben van. De ne csináljunk belőle köd­bért, mert félő, hogy a sötétben nem sikerül megtalálni az igaz­ságot. (Ks.) ÜZEMI VERSENYHÍRADO A kenderrost-kikészítö üzemek versenyében a poresalmaiak vezetnek Több hónapja folyik a páros­verseny a nagyhalászi és a porcsalmai kenderrostkikészítő üzemek között. Mindkét üzem dolgozói havi tervük túlteljesíté­séért harcolnak. A párosverseny­ben eddig a poresalmaiak vezet­nek, akik április 1-től 10-ig átlag 122 százalékot, 10-től 20-ig pedig 125 százalékot teljesítettek. Kon­gresszusi vállalásukat egy dol­gozó kivételével teljesítették. — Most „Május T'-műszakot szer­veznek az üzemben. A nagyhalászi rostkikészítő üzem dolgozói április 1-től 10-ig 110 százalékot, április 10-től 20-ig csak 86 százalékot teljesí­tettek. A. Rékc-míiüzak töri élre a ruliaitzcnibcn A nyíregyházi ruhaüzem, — most már Ruhaipari és Értéke­sítő Vállalat — dolgozói április havi tervük 105 százalékos telje­sítésére tettek felajánlást. — Az Üzemben dolgozó három, műszak versenyt indított a felajánlás túlteljesítéséért. Nyizsnyik János munkamódszer-átadó foglalkozik á műszakokban normán alul tel- ' jesítőkkel. Munkamódszerátadás­sal segíti a 100 százalék alatt teljesítőket, s ezzel előmozdítja a vállalások túlteljesítését. A mű­szakok versenyében április első 10 napjában még a Beloiannisz- műszak vezetett 120.2 százalékos átlagteljesítményével. A Béke­műszak 113.5 százalékkal máso­dik volt. Az MSZHSZ-műszak ékkor 100.8 százalékot teljesített. A versenyeredmény nyilvános- ságrahozása- után a műszakok dolgozói még jobban törekedtek az első helyért. Kiss József szak- szervezeti bizalmi, felajánlások tetelére mozgósította azokat a dolgozókat, akik szalagjában még nem tettek felajánlást, Bogár János bizalmi pedig személyes példamutatásával, 159 százalékos átlagteljesítményével és 99.5 szá­zalékos minőségi munkájával serkentette társait a jobb mun­kára. A Béke-műszakban dolgo­zók azzal is küzdöttek az első­ségért, hogy műszakkezdés előtt 10—15 perccel megjelentek a munkahelyen. A műszakban jó a munkafegyelem. Megyeri István, a műszak vezetője, szinte „ki­szolgálja'’ a szalagban dolgozó­kat, s együtt harcol velük a napi terv túlteljesítéséért. A műszak dolgozói április 10-től 20-ig 113.6 százalékot értek el. Csak egy ti­zedszázalékkal teljesítettek töb­bet, mint a hónap első 10 napjá­ban. mégis elsők lettek a műsza­kok versenyében. A Beloiannisz- műszak csak 105.7 százalékot, az MSZHSZ-műszak 109.8 százalé­kot teljesített. A versenyben szép eredményt ért el Buskó Gyula vasalómun­kást, -— aki áprilisban is teljesíti a sztahanovista szintet, — ápri­lis 20-ig átlag 177.5 százalékot ért el Schmidt Béla gépész 147 százalékot, Rácz Mária kézimun­kás pedig 150 százalékot ért el. Jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az üzem 105 száza­lékos felajánlásával szemben az április 20-ig esedéke? tervéi f 12.2 százalékban teljesítette. Több mini félezer mezőgazdasági hisgépei vásároilah megyénh dolgozó parasztjai A földmüvesszövetkezetek egyre nagyobb segítséget nyújtanak dolgozó parasztságunknak mun­kája elvégzéséhez. Nemcsak köz­szükségleti cikkekkel, hanem szá­mos, a terméshozam emeléséhez fontos mezőgazdasági kisgéppel is ellátják őket. Megyénk földmű­vesszövetkezetei április elsejétől — alig 15 nap alatt — 20 darab vetögépet, 85 darab permetezőgé­pet, 110 darab boronakészletct, 190 darab ekét és 200 darab ló- vontatású kapálógépet bocsátottak a megye dolgozó parasztjainak rendelkezésére. DOROGI MIHÁLY MÉSZÖV. Arzénes permetezéssel fokozzuk a terméshozamot A gyümölcstermelésben és a mezőgazdasági termelés területén igen bevált arzéntartalmú perme­tezőszer a Darsin, mely színesre festett, finom, laza poranyagként kerül forgalomba. Ez a rágó kár­tevők gyomormérge. A rágókárte­vők: az almamoly és Szőlőmoly hernyói, továbbá a répabarkó satöbbi, súlyos károsodást okoz­nak a gyümölcsösben, szőlőben és szántóföldön. Az almamoly és egyéb rágókár­tevők, valamint gombabetegsé­gek, mint varasodás, monilia, lisztharmat elleni együttes véde­kezés a következő: Sziromhullás után: az első per­metezést akkor kezdjük el, ami­kor a gyümölcs a mogyorónagy­ságot elérte. Ilyenkor permetez­zünk olyan erősebb higítású nyári mészkénlével, melyhez hektolite­renként 0.5, 0.7 kilogramm Dar- sint keverünk. Ezután a második és harmadik permetezést 10—14 naponként ugyancsak mészkén- leves Darsinnal végezzük el. Gyü­mölcsösben a következő három permetezést 14—16 naponként folytatjuk 0.7 százalékos bordói- lével, melyhez hektoliterenként 50—70 deka Darsint kevertünk. Hasonló arányban használhat­juk a Darsint szőlőmoly ellen a peronoszpóra elleni védekezéssel egyidejűleg. Szántóföldi veteményeinket; pusztító kártevőknek is jól bevált ellenszere a Darsin. Jó eredmény­nyel irtja például a répabarkót (1.5 százalékos töménységű oldata, amelyből holdanként 300 liter permetlevet számítunk.-»

Next

/
Oldalképek
Tartalom