Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-21 / 94. szám

NÉPLAP 1954 ÁPRILIS 21, SZERDA 'tanuljunk az SxKP. tapasztalataiból * « Üzemi népnevelők a munkafegyelem megszilárdításáért Irta: Sz. KUKANOV A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány az elmúlt hónapokban több nagyje­lentőségű határozatot hozott a szovjet emberek életszínvonalá­nak további emelésére. A szovjet dolgozók a párt és a kormány határozataira a termelékenység növelésével, a minőség javításá­val felelnek. Ezt tapasztalhatjuk a „Trjohgornaja Manufaktúra” moszkvai textilkombinát műhe­lyeiben is. — A mai ebédszünetben cso­portos beszélgetést tartunk — szólt Julia Scserbakova társnői­hez, a kikészítő gyár munkásnői­hez. — Igyekezzetek pontosan el­jönni. A munkásnők ebéd után a mű­hely vörös sarkában gyűltek Össze. Scserbakova elvtársnő, a mű­hely népnevelője beszélgetést kezdett a jóminőségű és szép anyagok gyártásáról. Utalt a párt és a kormány hatá­rozataira, majd igy szólt: — Nekünk, textilmunkásoknak nz a,feladatunk, hogy minél job­ban kielégítsük a lakosság nö­vekvő igényeit. Mégis előfordul, hogy olyan anyagokat adunk ki gyárunkból, amelyek minőségileg sok kívánnivalót hagynak mar guk után. Tervünket sem telje­sítjük mindig egyenletesen. Ezután a népnevelő megne­vezte azokat a dolgozókat, akik megsértették a munkafegyelmet és nem tartották be a technoló­giai előírásokat. Nyilvánosan megrótta Vol­kova nyujtónőt (a nyújtó fel­adata, hogy az anyagokat az előírt szélességre kinyújtsa), aki legutóbb 20 méter selej- tet gyártott. — Beszélnünk kell az átdolgo­zásokról is — mondta a népne­velő. — Ne feledjük, hogy az át­dolgozás idő- és anyagveszteséget jelent, nem is beszélve arról, hogy az átdolgozott anyag sose lehet elsőrendű minőségű. Értse ezt meg Jegorova elvtársnő, a keményítő henger gépkezelője és Drozdova festőnö. A népnevelő bírálata igazsá­gos volt és éppen ezért hatásos. Jegorova és Drozdova zavartan álltak. Ekkor Scserbakova meg­nevezte a legjobb dolgozókat és felhívta a többieket, kövessék példájukat. Scserbakova bevezető szavai után élénk vita alakult ki. Zen­kova hengerkezelőnő elmondta, hogy a műhelyben nem mindig folyik egyenletes munka, előfor­dul, hogy nincs elég kikészítő anyag. Szaltikova nyujtónő elmond­ta, hogy a szövődéből gyak­ran kapnak pecsétes anyagot és — véleménye szerint — jobban ki kellene fejleszteni a különböző műveleteket vég­ző munkások közötti ver­senyt. Pankina gépkezelő felhívta a munkásnőket, gondozzák jobban gépeiket. Nagy ereje vrun a népnevelő szavának. A művezető máris in­tézkedett, hogy a népnevelői be­szélgetés folyamán felmerült hiá­nyosságokat küszöböljék ki. Egy másik eset. Januárban történt, hogy a fes­tékfőzőműhelybe néhány darab olajpecsétes tüllanyag került. A selejtért a nyomóműhely szárító­részlege volt a felelős, a selejt Krilov helyettes művezető mű­szakjában történt. Az árut se- lejtnek minősítették és jegyző­könyvet vettek fel az esetről. Ezzel a dolgot befejezettnek le­hetett volna tekinteni. Julia Scserbakova kommunista népne­velő azonban nem érte be eny- nyivel. Felkereste Krilov helyettes művezetőt és részletesen el­beszélgetett vele a selejt ke­letkezésének okairól és kö­rülményeiről. majd megkérte váltópárját, Anja Rolikova komszomolistát, kísérje fi­gyelemmel a nap második felében, hogy betartják-c a technológiai előírásokat. Másnap aztán a két munkásnö összegezte tapasztalatait. Az ösz- szegyüjtött anyagokat felhasz­nálva, a népnevelő beszélgetést kezdett a technológiai és a mun- Kafegyelem szigorú betartásáról. A beszélgetést a festőműhelyben tartották meg, ahol előző nap a selejtet okozó hibát elkövették. # Sok lelkes agitátor dolgozik a „Trjohgornaja Manufaktura”- gyárban. Frolov elvtárs, a fonoda előké­szítő részlegének népnevelője, mindén kollektív beszélgetést ösz- szekapcsol termelési kérdésekkel. A párt határozatairól beszél­ve, a kombinát életéből vett találó példákkal támasztja alá a párt politikáját, a ha­tározatokat. Mint széles látókörű ember, meg­felelő általános következtetéseket von le az apróbb esetekből és ért ahhoz, hogy megmutassa, mi­lyen országos jelentősége van minden egyes dolgozó munkájá­nak. Élesen bírálja a hibákat, s bátran megnevezi azokat, akik megsértik a munkafegyelmet, se­lejtet gyártanak. Az üzemben jól ismerik Alekszejev népnevelőt, aki az el­múlt három hónap alatt 29 cso­portos beszélgetést tartott. Bri­gádja már november 16-án telje­sítette évi tervét és elnyerte a kitűnő minőséget gyártó brigád címet. Csak néhány nevet, néhány élenjáró népnevelőt neveztünk meg. Rajtuk kívül számos kom­munista és pártonkívüli mérnök, alkalmazott és munkás mozgó­sítja lelkesítő igaz szavával a gyár dolgozóit a termelési tervek teljesítésére. A Második Békekölcsön negyedik sorsolásával egymilliárd 123.3 millióra emelkedik a kölcsönjegyzöknek visszafizetett összeg Az 1950 szeptembere óta meg­tartott eddigi 17 sorsoláson álla­munk összesen egymilliárd 59.2 millió forintot fizetett vissza a kölcsönjegyzöknek nyeremény és íörlesztés formájában. A Második Békekölcsön kecs­keméti sorsolásán újabb 64.1 mil­lió forint kerül kisorsolásra, 47.7 millió nyereménnyel és 16.4 mil­lió törlesztéssel. Ezzel egymíl- liárd és 123.3 millióra emelkedik az államkölcsönökre visszafize­tett nyeremények és törlesztések összege. Tavaszi nagytakarítás a A nyíregyházi III. számú általános isko­la Vll/a. fiúosztályá­ban hétfőn osztályfő­nöki órán az iskolá­ról, a tanteremről be­szélgettek a gyerme­kek. Ahogy a laká­sokban is nagytakarí­tást végeznek tavasz- szal, a tantermeket is fel kellene frissíteni, — mondták az osz­tályfőnöknek. Néhány fiú szüleit akarta megkérni erre a mun­kára. Ekkor Hajnal Laci kért engedélyt a szólásra. Arra kérte az osztályfűnöknöt. adjon engedélyt arra, hogy ők maguk taka­ríthassák ki a termet. Az osztályfőnök bele­egyezett. Elkezdték tárgyalni: mi kell hozzá, mennyibe ke­rül, honnan vesznek pénzt? Ez utóbbi ha­mar megoldódott. Sor­ra jelentkeztek a fiúk: „nekem van egy . forintom, oda­adom“, „nekem is van 20 fillérem“ stb. összegyűlt a pénz. Megbeszélték az osz­tályfőnökkel. hogy ti­tokban tartják a mun­kát s csak akkor mu­tatják meg az igaz­gatónak, ha már kész lesz. A következő na­pokban „titokzatos“ beszélgetések folytak a VII/a-ban. Kiosz­tották a feladatokat. Hajnal és Ágoston pajtások bevásárolták a festéket, mások az ecsetet, meszelőt, szerszámokat, meszet hozták. Szombat délben a hazamenetelkor ki­léptek a soi'ból Végé­ra, Tóth, Dankó, a brigád tagjai: Hajnal, Ágoston, Petrikovics, Mariaka, Banu, Ko­zák és Kéki pajtások, hogy ott maradnak. Az utolsó órát tartó nevelő megdorgálta ezért őket. Ám a fiúk nem árulták el a tit­kot, hanem az utcá­ról tértek vissza és Vlla-ban nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a mun­kához. Az egyik cso­port habarcsot készí­tett, kijavította a fal sérüléseit, a másik a festéket keverte és meszelte a termet. Munka végeztével szépen kitakarították a termet. Délután meglepőd­ve vettem észre a változást. Az osztály tanulói most nagyon vigyáz­nak, nehogy megsé­rüljön a fal, hiszen a tanterem az ő ottho­nuk és a saját mun­kájukat csak nem te­szik tönkre. A többi osztályban is megindult a Haj­nal-mozgalom. Szer­vezkednek és követik a Vll/a. osztály pél­dáját. SZÉKELY LAJOS, igazgató. Megjelent az Országos Béketanács: „Mi van a nagyvilágban?“ című külpoliti­kai füzetsorozatának áprilisi szá­ma, amely a pakisztáni kérdéssel foglalkozik. A füzet megismertet bennünket a pakisztáni nép éle­tével, majd az India és Pakisztán közti ellentétekkel foglalkozva, le­rántja a leplet az amerikai impe­rialisták középkeleti mesterkedé­seiről, az amerikai—pakisztáni ka­tonai szerződés hátteréről, céljá­ról. Szilágyi Éva személyes élmé­nyeken alapuló színes írása a bé­ke megőrzése szempontjából fon­tos pakisztáni kérdés megvilágí­tásával újabb értékes segítséget nyújt a békebizottságok felvilá­gosító munkájához. Ünnepi húsvéti misék a Szovjetunióban A szovjet országban élő katho- likusok megünnepelték a húsvéti ünnepeket. A moszkvai Szent La- jos-templomban a hívők nagy tö­megeinek jelenlétében tartottak ünnepi miséket. Mint Lettország­ból és Litvániából jelentik, Rigá­ban, Liepajában, Vilniusban, Kaunasban és más városokban lévő kalholikus templomokban a hívők népes tömegeinek jelenlé­tében ünnepi miséket tartottak. A szovjet ország városaiban és falvaiban lévő evangélikus tem­plomokban és imaházakban is húsvéti istentiszteleteket tartot­tak. Állattenyésstöh tapasztalatcseréje A nyári elletek bevezetésének eredményei a nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat telepén A nyíregyházi Sertéstenyésztő Vállalat I. számú telepe megyénk legnagyobb sertéstenyésztő telepe. Kocaállománya fehér és fekete hússertésekből alakult ki. 1951. óta foglalkozik a telep sertéstenyésztéssel. Országos át­lagban jó közepes eredményt ért el az elmúlt években. Az utóbbi időben pedig első helyre törtek. Mandics elvtárs, a telep vezetője, múlt év áprilisában került a te­lep élére és azóta kiváló munkát végez. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után elhatároztuk, hogy sokkal nagyobb gondot fordí­tunk a dolgozók javaslataira, bírálataira. A dolgozókkal egyetértésben ha­tároztuk el azt is, hogy a múlt nyáron jól bevált nyári elletőket mindaddig üzemeltetjük, amíg a nagy hideg be nem következik. Az erős fagyok beállta után pe­dig a kutricákat szalmabálákkal vesszük körül, majd leföldeljük, hogy a tenyésztést a tél folya­mán is a szabadban tudjuk foly­tatni. Számításaink valóra is váltak. Ennek köszönhetjük azokat a ki­váló eredményeket, amellyel a nyíregyházi I. számú telepünk az ország legjobb tenyésztő telepévé emelkedett. Mandics elvtárs ma az ország legjobb telepvezetője. Pálóczi János és Fricz József gon­dozókat „kiváló állattenyésztő“ címmel tüntették ki, Gincsai Jú­lia, Csótó Miklós, Havas György- né pedig külön dicséretben része­sültek. Most lássuk, milyen módszerrel dolgoznak a nyíregyházi sertéste­nyésztők, hogyan érik el kiváló eredményeiket. Március elsejével az összes ko­cákat szabadba helyeztük ki szal­matetős, falnélküli kutricásokba. Ezek a kutricák teljesen megfe­leltek a kocáknak és minimális költségbe kerültek. A téli szabad- elletőkben történő fialások tapasz­talatai alapján terveztük az új elletőket. Minden gondozónak külön ellető istállót építettünk. A kutricák két sorban helyezked­nek el egymással szembe nyíló ajtókkal. A kutricákban a járda 140—160 centiméter széles, meny- nyezete. illetve belső légtere 2— 2.20 méter magas, a csorgásnál 1 méter. A kutrica faszerkezete 10—12 centiméter keresztmetszetű hulladékfából készült, amely osz­lopokon nyugszik. Ez a hulladék­fa teszi olcsóbbá a faépítményt. Az újfajta kutricás nagy elő­nye, hogy nyáron a malacok- nák külön kifutót tudunk biz­tosítani. Ezáltal minden egyes koca mala­cait el tudjuk különíteni, szak­szerűbb a takarmányozás és a malacok kezelése is. Ez az újtípusú kutrica kiválóan bevált a mi gyakorlatunkban, ezt bizonyítják az alábbi eredmé­nyek: Pálóczi János gondozó a nagy hideg ellenére kocánként 8.4 da­rab malacot választott el, dara­bonként 15—30 kilogramm válasz­tási súllyal. Hasonló eredménye­ket értek el Gincsai Júlia, Csótó Miklós, Barna János, Demcsik Zsuzsanna és Szvatkó József is. Ezekben a szállásokban a ma­lac elhullás-százaléka egész alacsony volt (2—4 százalék), pedig 1800—2000 malaclét­számmal dolgoztak. Még feltűnőbb ez az eredmény, ha összehasonlítjuk a régi típusú, téglából épített téli szállá­sokban történő elletésekkel, ahol az elhullás a 10—16, sok esetben a 20 százalékot is megközelítette. A malacok nagyrészt három hét után hullottak el gyomor- és bél­gyulladásban, ez a betegség min­den esetben erős hasmenésben je­lentkezett. Ez ellen különféle gyógyszert vettünk igénybe, de sok esetben eredménytelenül. Az újfajta téli elletőkben a hasmenéses megbetegedés csak szórványosan fordult elő és akkor sem heveny formában. Leküzdése is sokkal könnyebb volt, egyszerű kezelés után a ma­lacok meggyógyultak. Már az eddigi tapasztalatok is bebizonyították, hogy a szabadban felállított kutri­cákban nevelt malacaink sok­kal ellenállóbb természe­tűek (kiesési százalékunk egy negye­dére csökkent). A leválasztási idő­ben nem fordulnak elő tüdős megbetegedések, sem parathyfu- szos megbetegedések. A gyógyke­zelési eljárások elkerülésével a termelés sokkal olcsóbbá válik. Már a tavasz folyamán a sza­badba kihelyezett kutricákat úgy építettük meg, hogy a nyári idő­ben szopós malacainknak biztosí­tani tudjuk a napfényt, ősszel a szállásokat könnyen lehet téliesí- teni és nyugodtan át tudjuk telel­tetni a tenyészállományt a szabad elletőkben. E tapasztalatok következetes alkalmazásával és továbbfejlesz­tésével akarunk hozzájárulni, hogy egyre több hús és zsír kerül­jön a dolgozók asztalára. BÍRÓ SÁNDORNE, főállattenyésztő. Április lehet jelentkezni az országos mező «a z <1 u s á «i kiállításra A szeptember 11—26 között megrendezésre kerülő országos mezőgazdasági kiállítás és vásár előkészületei már javában foly­nak. Jelenleg a szőlő- és a gyü­mölcstermelés, valamint az öntö­zéses gazdálkodás fejlett módsze­reinek bemutatására szolgáló te­lepek előkészítésén dolgoznak. A látogatók mintegy 3500 szőlőtőkén tanulmányozhatják majd az or­szág különböző szőlőfajtáit, a szo- lűtelepítési módokat és a nagy­üzemi szőlőtermelés legfejlettebb módszereit. Tanulságos lesz a gyümölcsfák ápolásának és a nö­vényvédelmi eljárásoknak a be­mutatása. Az öntözési bemutatón a különböző öntöző«.' módszereket — a sávos, a csörgedeztető, a ba­rázdás és a permetező öntözést ismertetik majd. Megkezdték a lovasbemutató­pálya gyepesítését is. Itt mutat­ják majd be a díjnyertes állato­kat és itt lesznek a látványos, szórakoztató lovas- és fogatbemu­tatók. Tervbe vették nemzetközi lovasverseny rendezését is. A ki­állítás területén üzemi kertészet létesült, amely a parkos részeket, utakat dísznövényekkel, virágok­kal ékesíti. A kiállításon való részvételre már eddig is sok a jelentkező. A földművelésügyi minisztérium a kiállításra való jelentkezés határ­idejét április 20 helyett április 30-ig meghosszabbította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom