Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

4 NÉPLAP 1954 ÁPRILIS 16, PÉNTEK Nemcsak „a gazda szeme hizlalja a jószágot"... Dombrád északi szélén, ahol a Tisza egy sze­szélyes kanyarral szinte hozzádörzsölődik a köz­séghez, ott van a Vörös Csillag termelőszövet­kezet tanyája. Nemcsak szép, de hasznos hely is ez. A Tisza vize, a töltés dús füve, az árterület sertéslegelője megfizethetetlen kincs. Április elején ritka látvány még a szarvas- marha szabadban. A Vörös Csillag növendék­bikái mégis ott futkároznak a Tisza fövényén, s bele-bele kóstolnak a fodros vízbe. Petőfi sorai jutnak eszembe, amikor az istállóból ki­Zsanda István tehenész büszkén mutogatja a „Tüzes“ nevű négyhónapos bikát, amely már el­érte a 200 kilós súlyt. Sok reményt fűznek ehhez a kis bikához. Az anyja 16—18 liter tejet száraz­takarmányon is megad. szabadult állatokat látom. Míg a drága verssoro­kat felidézem — „Egy-egy bozontos bús tinó el­eibődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébüí“ —' egészen közel érünk az egymással' tulakodó, fi­cánkoló állatokhoz. Gyorsan rájöttem, hogy ide nem illik sem a bús, sem a bozontos jelző, de minden szó szűrke ahhoz, hogy érzékeltetni tud­jam ezt a látványt. Szobrászra, festőre volna szükség, akik talán vissza tudnák adni azt a vidám vetélkedést, amikor két rengöhúsú fiatal bika összekoccintja homlokát, a nyakuk kicipó- sodik, az izmuk minden kötege külön feszíti a bort és az állandóan változó ráncokon ezüst­színűre festi a szőrt a napsugár. Idegennek is szép, hát még a gazda szemének:.. Itt a gazda szeme: hatvan szempár. Hatvan szövetkezeti tag gyönyöre, kincse ez a szép nö­vendék gulya. Tizenegy darab bikának már a fülében csillog az állattenyésztő állomás minő­ségjelző plakettje, törzskönyvezett bika lesz vala­mennyi. Dombrád dolgozó parasztjai évtizedek óta hí­resek az’ állattenyésztésben eléri; sikereikről. — Nem könnyű hát a szövetkezetiek dolga, hogy a községben kivívják az elismerést, Tudják ezt a szövetkezet tagjai, tudják, hogy nap mint nap száz és száz hozzáértő gazda bírálatát kell kiál- laniok. Ezt a próbát már eddig is kiállták. Váj­jon felnevelnek-e a községben minden 280 hold szántóföldön évente 10—12 törzskönyvezett bi­kát? Van-e másik olyan ló a községben, mint a szövetkezet „I. díjas“ kancája? A mangalica ko­cák után pedig hat és feles volt a .fialási átlag ezen a tavaszon!. Minden remény megvan arra, hogy ezek az eredmények tovább növekednek. Egyik biztosíték erre az is, hogy a termelőszö­vetkezet elnökévé a legjobb tehenészt, Berencsi Mihályt választották. A Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjai va­lamennyien szeretik az állatokat, de azt tartják, nemcsak a gazda szeme hizlalja a jószágot. Ezt mutatja az a szép zöldszínüre száradt lucerna is, amit romlás nélkül idáig megőriztek és most gondos beosztással van mit etetni, míg elérik a zöldet. Hogy jövőre még több és jobb takarmá­nyuk lesz, azt pedig az eddigi vetések és ter­veik bizonyítják. Jószágállomónyuk, számosállatra átszámolva, a hatvanét is alig éri el. Takarmanytermélési ter­vük szerint viszont akár 100 darab számosálla­tot is eltarthatnának. Vájjon heíyes-e, hogy ilyen bőségesen terveztek takarmányt'7 Helyes. Állatállományuk növekszik. Kabar még így . is jócskán lesz fölösleges takarmányuk. Azonban a jó gazda így számol: mindig inkább két hónap­pal tovább tartson az óévi .takarmány, mint két héttel hamarább kelljen lefiportaíni a gyenge legelőt, vagy a bokáig érő lucernát elpocsékolni. Egy-egy aszályos esztendő sem okozhat zavart, ha két-háromhónapi tartalékkal rendelkezik a termelőszövetkezet. A biztonságos, jövedelmezd állattenyésztés el sem képzelhető tartalék-takar­mány nélkül. A mennyiség azonban még nem minden. —- Törekből és szalmából hiába van tartalék, akár egy évre.is. Természetesen az meg pazarlás vol­na, ha csak lucernát és abrakot etetnének a szövetkezetben. Tudják ezt a Vörös Csillag tsz. tagjai is.. Tizenkétféle takarmányt termelnek. Főtakarmányuk a nagy tápértékű lucerna és ló­here. Már most gondolnak a silótöltésre is, négy holdba vetnek silókukoricát, másodnövényként pedig 37 holdon napraforgót kukoricával. Késő őszi Zöldtakarmányuk marhakáposzta lesz. A nyári zöldtakarmány a folyamatosan vetett csa- lamádéból és tavaszi bükkönyből áll. Ősszel már késő kapkodni, most kelT gondos­kodni annyi takarmány termeléséről, amennyi kitart újig. A Vörös Csillag tsz. tagjai nem saj­nálják a legjobb földeket a takarmánytól, mert tudják, hogy jövedelmező gazdálkodás nincs ál­lattenyésztés nélkül. Az állattenyésztés , pedig csak . állatkínzás, ha kevés, vagy rosszminőségű a takarmány. A szövetkezet bevételi tervében az állatte­nyésztés 108.000 forinttal javítja a zárszámadás (Hümmi; JtX'sCi felvctc'.ei) Berta János sertésgondozó a „kedvesei“ kö­zött. Márciusi malacból nagy kincs néhány darab is, hát még 116. A Vörös Csillagban 6.6 a man­galica kocák fialási átlaga. összegét. A nrult évben is 6—8 ezer forintért adták el darabonként a növendékbikákat. Ebben a kis. szövetkezetben sok köze van az állat- tenyésztésnek'ahhoz, hogy sok egyéb mellett ez- évi zárszámadási tervükben közel 20 forint kész­pénz szerepel munkaegységenként. Cs. B. A Komlói Szénbányászati Tröszt Több mint10,000-en nyertek bányaüzemeihez naRv számban felveszünk dolgozókat, jelentkezhet minden 18. évét betöltött. 42. évét meg nem haladott egészséges dolgozói A szorgal­mas dolgozókból egy éven belül szakmunkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a. bányászati kollektív sze­rint. Ezen felül minden dolgozó í'ize- té?e 10 százalékát komlói pótlék cí­mén megkapja. A nősök cs család­fenntartók évi 40 mázsa 'illetmény- szénben részesülnek, egy év eltelte után saját tulajdonukat képező hü- sésruhát kapnak, é3 minden évben a bányásznapon alapkeresetük 3—5 ezá- zalékiff terjedő összesben hűséc.iutal- mat. Ezek a kedvezmények azonban csak azokat illetik, akik igazolatlanul nem mulasztanak. Napi 8.70 forintért háromszori bősé. jrcs kosztot biztosítunk. Legényszállás díjtalan. A családos dolgozók részére ;— amennyiben megfelelően dolgoznak — ezév vécéig lakást biztosítunk. Mindazon dolgozók akik nem önké­nyesen . hagyták el munkahelyüket és nem íj bocsátották cl Őket.* ”orvoßi vizsgálat és beosztásuk után. szerzö- dépt köthetnek. A földalatti munkára szerződött dolgozóknak 600 -forint to. borzási.. jutalmat fizetünk ki. A föld­alatti munkára .jelentkezett, dolgozók a rendelkezéseknek megfelelően vájár- tanföl vámra, -jelentkezhetnek cg vájá­rok lehetnek­Az M. T. határozat szerint Komlóra jelentkezőket a vállalatok' és -üzemek — kivéve d bányavállalatokat —- ho­telesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón (Szénbányászati Tröszt r/iunkaügyi Osztály) Budapesten (Budapest, V., Tanács-kőrút to.), Baján (Kossuth Lajos-u. 21.). Akik a fenti irodáinkban jelentkeznek, a vállalat költségén utazhatna* Komlóra. KOM-LÓI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT az elmúlt héten a Totóban. A 15. fogadási hét nyerményei: 12 találat 2.050.— Ft II találat 120.— Ft 10 találat 25.— Ft Vásárol jon mielőbb tipp-szelvényt. 3.30 Ft-ért sokat nyerhet. Az Abapu$ztai Állami Gazdaság szakképzett asztalosokat keres felvé­telre. Jelentkezni a gazdaság köz­ponti irodájában Balkánvban lehet. Egy sötét liálószobabűtor eladó. — Hunyadi-utca 13. SZABOLCS-SZATMÄRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Özeikóaztőség: -Nyíregyháza. Dózsa Gy.-u. 5. . Tel.: 11-70. 11-71. 11-70 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-utca .1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-SzaímármegLyci Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza, Dózsa György,-út 5. szám. Felelőt vezetői Szilágyi József. Agroiióniusok tapasztalatcseréje Óvjuk a szélveréstől uövényeiuket Szabolc.s-Szatmár gazdái jól is­merik a márciusban vagy április­ban sokszor napokig, esetleg Íre­tekig tartó szélviharokat. Ezek a szelek minden évben próbára te­szik a homoki gazdákat. A város lakói csupán annyit vettek észre az elmúlt szeles napok alatt, hogy az utcák közepét tisztára seperte a szél. Más azonban a helyzet kint a határban. Egyes helyeken olyan erős’ szél tombolt, hogy 150—200 méterről sem le­hetett egy lovaskocsit meglátni. Termesztés, hogy ezeket az óriási szeleket a csírázó, kelőiéi­ben lévő növények ,.többé-Ke- vésbbé megérezték. Kárt okozott a szél ereje, és az is, hogy kevés páratartalom volt a levegőben és a talaj felsőrétegét, az amúgyis csapadékszegény tavaszi évszak­ban, még jobban kiszárította. En­nek következtében a homokban lévő kvárcszemcsék megmozdul­tak, mivel a nedvesség közülük elpárolgott és fiatal növényekben kárt - okoztak: megsértették, ösz- szehásogatták szárait. Az idén nemcsak a szélverés okozott károkat, hanem a leg­utóbbi napokban a fagyok is visszavetették a növények fejlő­dését. Nyíregyháza környékén mí­nusz 6 fokig süllyedt a hőmér­séklet." Természetes következmé­nye volt ennek, hogy azok a nö- vényecskék, melyeket, a szélverés is legyengített, nem bírtak ellen­állni a fagy hatásának és egyes helyeken teljesen kipusztultak. • Felmerül az a kérdés, hogy a homoktalajokon a szélverés által Okozott károkat hogyan lehetne meggátolni, vagy legalábbis csök­kenteni. A homok mozgását sem­miféle eddig alkalmazott talajmű­velési eljárással megakadályozni nem, lehet, de a megmozdulását, vagyis a szélverést céltudatos, előrelátó talajműveléssel és más módszerek alkalmazásával csök­kenthetjük. A nyíregyházi Ho­mokkísérleti Gazdaság vezetője, Westsik Vilmos Kossuth-díjas tu­dós már évek ófa tanítja a ho- mokíogási eljárásokat, amelyeket a gyakorlati gazdák sok helyen alkalmaznak is. A későn vetett gyenge rozs tábláit az ezután be­következhető homokverésektől részben megmenthetjük, vagy legalábbis a károsodást csökkent­hetjük, ha gyűrűs-hengerrél hen- gerezzük . meg, mert így a talaj- tömörítésen kívül elérjük, hogy a talaj felszíne néni síma lesz, hanem rovátkás. hullámos. Ez pedig csökkenti a szél romboló erejét.- Ez az eljárás alkalmazható nemcsak a gyenge ö-zi vetések­nél, hanem a tavaszi vetéseknél is. Például csillagfürt vetéseknél. Egyes községekben látni, hogy az elvetett csillagfürt, borsó magva kilátszik, mert a szél elhordta a feltalajt. Ezeknek a vetéseknek minél előbb védelmet kell nyúj­tani. Ebből az is következik, hogy nem minden évben taná­csos- a csillagfürtöt túl korán veí- [ ni, mert az április 15-ig való ve­tés még nem késő és a csillagfürt még ilyen vetéssel is hoz magot, ha különben jól elkészített ta­lajba került. A szétverés ott okoz nagyobb kárt, ahol a vetéseket csupán síma hengerrel hengerez- ték el a vetés után és utána néni boronálták meg a talajt. A ke- serűcsillagfürt nem szenvedett annyit a homokveréstől és az utána következő fagyoktól, mert ellenállóbb. Célszerű lenne édes-; csillagfürt fajtáknál olyan fajtát kitenyészteni, ami megközelí­tené a keserűcsillagfürt ellenálló- képességét. Csökkenthető még a homokve­rés veszéye azzal, hogy a tavaszi vetést, különösen kis tábláknál, törekkéí, vagy szalmával szórjuk le, ami szintén megfogja a homo­kot. Ha a szalmát, vagy töreket valamiféle hulladékanyaggal rög­zíteni tudjuk, akkor még bizto­sabb védelmet ad. A homokverést csökkentjük, a tápanyagban dús feltalajt nem engedjük a szelek szárnyán el­tűnni, ha. védőnövényeket, ve­tünk. Különösen az ipari és kerti növények közül több növény na­gyon érzékeny a homokverésre.: Ezért fontos, hogy az ültetésig vagy vetésig, esetleg az ültetés után is védjük őket. Legegysze­rűbb módja ennek, ha a kényes növények földje már az ősz fo­lyamán megkapja a kellő táp­anyagokat és. talajelőkészítést és ha az így előkészített talajt be­vetjük holdanként 35—40 kg. rozzsal. Ez a rozs már az ősz fo­lyamán és egész télen át védi a homok felső rétegét a szél rom­bolásától. Ebbe a ritka rozs ve­tésbe aztán tavasszal ültetjük be az illető növényt, úgy, hogy a,' fészek helyeit először kikapáljuk,1 vagyis a rozsot nem kapáljuk be a talajba, hanem az a talaj fel­színén marad és miután a rozs: magassága, eléri az. egy araszt, a sorok közül kikapáljuk. Az így kikapúlt rozs a talaj felületén sár­gásszínű avart képez, ami nem-* csak a szélrombolástól, hanem a későbbiekben a túlságos felmele­gedéstől is védi a feltalajt. A szabolcsi mozgó homokon az' egész termelési éven át számítani' lehet homokverésre. Ezért célsze­rű már az aratás után megkez­deni az okszerű védekezést. En­nek az a módja, hogy a mozgó homokokon aratás után mindjárt végezzük el a tai’lóhántást, ezt boronáljuk el és azután hagyjuk azt kigyomosodni. Az így képződő gyom- és avartakaró a kora ta-- vaszi szántásig védi a homok fel­ső rétegét a szél rombolásától. Az a gyom, ami.már a tarlószántáson nő, nem fejlődik úgy ki, hogy magot is hozzon, tehát ezzel nem terjesztjük a gyommagvakat. Több évekre, évtizedekre szóló védekezési mód a szélvédő faso­rok ültetése, gyümölcsösök és szőlők telepítése. Csapó Imre tudományos segédmunkatárs.' Érdemes most beadni a hízottsertést ' Takács Márton Rakamaz, Vörös Hadsereg-utcai lakost a közel­múltban felkerestem, mivel tud­tam, hogy van neki egy beadásra kész hízója. Elbeszélgettem vele a kedvezményekről. Megmondtam, hogy 260 kiló kukoricát enged­nek el a beadásából, ha most tel­jesiti sertésbeadását. Azt is , meg­beszéltük, hogy valakivel társul­hat, mivel neki nem kell egy egész sertést beadni. Muzbek Györgyöt választotta társnak. Április 8-án a 129 kiló súlyú sertést be is adták. Jól jártak, a 260 kiló kukoricabeadás törlését már meg is kapták. Ezzel a ku­koricával majdcsak egy új hízót hizlalhatnak és a beadásukat is teljesítették. Kemecsci László állatbegyüjtő.i Nyíregyházán és a járási székhelye­ken; Szombaton, április 17-én. az élelmiszerboltok este 7-ig tartanak nyitva. Az este G órán túl nyjtvatartó baltok zárórája változatlan. A játék-, ajándék-, illatszer-, divat- áruboltck este 7 óráig tartanak nyit­va. A tóbbi iparcikk-bolt a szokásos szombati nyitvatartási időben árusit. A vendéglátó üzemek a rendes szom­bati nyitvatartás szerint dolgoznak. Vasárnap, április 18-án, az egyéb­ként vasárnap nyitvatartó boltok ren­des vasárnapi nyitvatartás szerint1 árusítanak. Községekben; A bolti és vendéglátói egységek a szokásos szombat-vasár­napi nyitvatartás szerint árusítanak I illetve tartanak nyitva. A boltok tartoznak kifüggeszteni aj nyitvatartási rendet. Megyei Tanáes V. R V. Kereskedelmi Osztátya.i Az iizie!e'< nyilvatartása április 17 és 18-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom