Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-13 / 87. szám
ARtULiS 13, KEDD A budapesti pártértekezlet ülése Szombaton és vasárnap tartotta meg ülését a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártértekezlete. Az elnökségben helyet foglalt Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára, Gerő Ernő elvtárs, Farkas Mihály elvtárs, Ács Lajos elvtárs, Hidas István elvtárs, Földvári Rudolf elvtárs, a Politikai Bizottság tagjai, Vég Béla elvtárs, a Központi Vezetőség titkára, valamint a pártértekezlet számos más küldötte. A budapesti pártválasztmány beszámolóját Földvári Ru dolf elvtárs, a budapesti pártbizottság első titkára terjesztette elő. A tanácskozáson felszólalt többek között Rákosi Mátyás elvtárs és a következőket mondotta: Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Kedves elvtársak! Az összes hozzászólók megállapították, hogy helyes, jó és szükséges volt az az út, amely tavaly júniusban Központi Vezetőségünk a dolgozó népnek mutatott és hogy határozatainak alapján az országban igen lényeges, pozitív változások történtek. A hozzászóló elvtársak megállapították, hogy nagyon komolyan megjavult a pártmunka minden területen, hogy új levegő van a párton belül, megerősödött a pártdemokrácia, a kritika és az önkritika, megerősödött a kollektív vezetés. Ez már magában véve olyan fordulat, amely kétségkívül a továbbiakban is minden vonalon pozitív eredményeket fog hozni. Ugyanakkor az elvtársak rámutattak arra is, hogy gazdasági téren azok a határozatok, amelyeket pártunk és kormányunk a dolgozó nép életszínvonalának, kulturális színvonalának emelésére hozott, szintén kezdik meghozni eredményeiket. Ügyszólván alig volt hozzászóló, aki ne beszélt volna arról, hogy az üzemekben javult a dolgozók munkavédelme, növekednek a szociális beruházások, nő a napköziotthonok, bölcsődék száma, megkezdődik a komoly lakásépítés, folytatódik a tatarozás stb. Azok az elvtársak, akik a mezőgazdaság fejlesztésével, ha csak közvetve is, foglalkoztak, valamennyien elmondták, hogy üzemük, vagy szervezetük milyen szerepet játszott a patro- názs-mozgalomban, vagy hogyan gyártotta le a szükséges gépeket. Mindezek a hozzászólások azt mutatják, hogy a budapesti kortimu- nistáknál a mezőgazdaság fejlesztésének szükségessége megértésre talált. Az a kép, amely itt a budapesti pártértekezleten kialakult, az egész országra jellemző. A párt helyes politikája következtében a múlt év nyara óta kétségkívül igen erőteljesen megnőtt a párt vezető- ereje, megszilárdult a párt és a munkásosztály viszonya, megnőtt a parasztság termelési kedve és megerősödött ezzel párhuzamosan a munkás-paraszt szövetség. Az értelmiségiek közelebb kerültek pártunkhoz, a népi demokráciához. Közelebb kerültek még az .olyan középrétegek is, mint a kisiparosok, kiskereskedők, akik a megelőző években bizony kritikusan nézték a népi demokrácia fejlődését. Központi Vezetőségünk határozatai az eltelt, aránylag rövid idő ellenére minden téren bebizonyították, hogy helyesek, cél- ravezetőek. Ma már országszerte világos, hogy ez volt az a helyes út. amelyre rá kellett térnünk. Mikor ennyire aláhúzom a pozitívumokat, nem kevésbbé alá kell húznom a negatívumokat is. Úgyszólván valamennyi elvtárs a sikerek mellett kénytelen volt beszámolni arról is, hogy laza az üzemekben a munkafegyelem, a tervfegyelem és hozzátehetjük: laza általában az állampolgári fegyelem. A legtöbb elvtárs, miközben üzemének vagy területének gazdasági sikereiről beszámolt, kénytelen volt megállapítani, hogy emelkedett az önköltség, vagy nem csökkent eléggé, hogy a termelékenység nem, vagy nem az előírt mértékben emelkedett, hogy rengeteg a béralaptúllépés és különösen sok a normalazulás: végül pedig, de nem utolsósorban, sok a panasz a minőségre. Sajnos, hiányzott beszédükből az az eb szántság, amelyből ki lehetett volna olvasni, hogy ezeket a tűrhetetlen állapotokat egyszersmin- denkorra fel akarják számolni. Egyetlen elvtárs sem említette például azt, hogy az önköltség- csökkentés hiánya, a normalazulás, a béralaptúllépés, hozzátehe- tem: időnként bércsalás is, nem egyszer kommunista elvtársak tudtával, nem egyszer kommunista funkcionáriusok segítségével történik. Meg kell mondani itt, a budapesti pártértekezlet előtt, a magyar kommunisták központi ereje előtt, hogy ez a helyzet tűrhetetlen. Ha mi, magyar kommunisták, tovább tűrjük, hogy szemünk előtt történik a normalazulás, a selejtgyártás, hogy az önköltség emelkedik, s a termelékenység romlik — akkor mi magunk ássuk alá legjobb terveink végrehajtását. Ez a kérdés kezd most továbbfejlődésünk központi kérdésévé válni és ha nem mondjuk ki mindezt a maga élességével és kíméletlenségével, akkor akármilyen emelkedett hangulatban folyik is ez a pártértekezlet, nem éri el célját. Az elvtársaknak külön figyelmébe ajánlom a minőség jelentőségét. Ez nemcsak gazdasági kérdés, ez mélyen összefügg a munkás-paraszt szövetség kérdésével, sőt bizonyos fokig nemzetközi jelentősége is van. Mindnyájan örömmel láttuk, hogy a kezdeti huzavona és nehézség után lendületbe tudtuk hozni az ipart, hogy a mezőgazdaság számára legyártsa a megfelelő gépeket, kisgépeket és mindazt, ami a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges. De örömünket kezdi lelohasztani, hogy a faluról egyre több panasz érkezik a minőség miatt. A parasztok elmondják, hogy amikor az ásót benyomják a földbe, nem ritka éset, hogy elgörbül, mert nem megfelelő anyagból készült, hogy a lókapa sokszor nem jól működik stb. Parasztságunk a legnagyobb várakozással tekint ránk; boldog volt, amikor látta, hogy a szövetkezeti boltok megteltek azokkal az árukkal, amelyekre neki szüksége van. A falu népe a mi működésünket nem a népnevelők szavai ! alapján ítéli meg, hanem abból, hogyan segítünk neki a kormányprograinm végrehajtásával. Ha azt tapasztalja, hogy most ml rosszabb gépeket, vagy kapát és rosszabb anyagot szállítunk neki, mint amit a régi, kapitalista idők-! ben kapott, ez már komolyan árt j a népi demokrácia tekintélyének. Amikor külföldön megjelentek gépeink, kitűnt, hogy gyakran jobbak voltak, mint a kapitalistáké. Egyes esetekben azonban gépeinkkel szemben panaszok merültek fel Ez nemcsak gazdaságilag káros, hanem politikailag is. Mindezt elsősorban azért vetem fel, mert sajnos, az összes hozzászólók rózsaszínűén festik a viszonyokat. Mi azért vagyunk kommunisták, hogy őszintén rámutassunk a hibákra, különösen, ha a hibák ilyen jelentőségűek. Az elvtársaknak tehát minden erejüket arra kell most a termelés frontján fordítani, hogy gyökeresen változtassanak ezen a helyzeten. Örömmel vesszük és támogatjuk azt a mozgalmat, amely arra irányul, hogy a januárban, februárban tényleg meglévő nehézségek — hideg, hófúvás, áramkorlátozások — okozta elmaradást mielőbb behozzák, döntően pártunk III. kongresszusáig. De ha a tervteljesítésben, ahogy eddig, nincs benne az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése, a minőség, ha ezt a teljesítést béralaptúllépéssel és egyéb lazaságokkal fogjuk elérni, akkor magunk alatt fűrészeljük el az ágat. A népjólét emelését, a dolgozó nép anyagi, kulturális színvonalának emelését máskép elérni nem tudjuk, mint az önköltség csökkentésével, a termelékenység fokozásával, a minőség javításával, a fegyelem megerősítésével. Ezt minden kommunistának világosan kell látnia és ha látja, magatartásának politikailag és a termelés frontján ehhez kell igazodnia. Ne forduljon elő, hogy kommunistának nincs bátorsága teljes mellel kiállni a normalazítás, selejtgyártás s hasonlók ellen. Itt, a budapesti pártértekezleten, ahol vezető kommunisták személyében hazánk iparának többsége van képviselve, élesen kell felvet- * nem ezt, hogy ez a kérdés kerüljön munkánk középpontjába. Ismétlem: nem elég, ha csak a mennyiség tervét teljesítjük; a minőségjavitás, az önköltségcsökkentés, a termelékenységemelés tervét ugyancsak teljesíteni, sőt túlteljesíteni kell. Bizakodva fordulok a budapesti kommunistákhoz. Tapasztaltuk január és február után, hogy amikor a párt teljes erejével mozgósított, akkor a nehézségek ellenére nagy munkalendületet tudtunk elérni, melynek eredményeiről itt is majdnem minden felszólaló beszámolt. A termelőmunka eredményeiről beszél, hogy márciusi tervünket az elmaradás után több, mint 105 százalékra tudtuk teljesíteni. Reméljük, hogy április, május termelése továbbviszi ezt a lendületet. Elvtársak! Ahogy a budapesti kommunisták annyiszor példát mutattak a felszabadulás óta — és hozzátehetem: a felszabadulás elölt — most is álljanak az élére ennek a feladatnak, ragadják magukkal nemcsak a budapesti munkásokat, hanem az egész ország munkásságát, az egész dolgozó népet. Vigyek győzelemre e feladatot, amely a szocializmus építése jelenlegi szakaszában a legfontosabb. Kívánok ehhez a munkához a budapesti kommunistáknak és pártszervezeteiknek teljes sikert. .Y hodászi I ítüi'o <sz. befojczlc a biir^onjaíiltelésl Április 10-én délután örömmel mentek hazafelé a hodászi Úttörő tsz. tagjai. Hogyne örültek volna, amikor a kukorica kivételével minden tavaszit elvetettek már. A „burgonyavetési hél‘‘-mozgalom nemcsak arra hívta fel a figyelmüket, hogy gyorsan vessék el a burgonyát, hanem arra is, hogy minél többet termeljenek. — A tervük szerinti 30 hold helyett 35 holdat vetettek el burgonyából. — A tsz-tagok jó munkafegyelemmel és lelkesen dolgoznak. Ebben nagyrésze van a most kiosztott 30.000 forint előlegnek is. A gyors és jóminőségű talajmunkák elvégzésében igen jelentős segítséget kaptak a gépállomástól: két traktor dolgozott a tsz. földjén állandóan. Különösen jó munkát végzett Fekete Kása György traktoros. A vetőlnirgonya termesztésének „titkai“ A MEDOSZ au két {a a kisvárdai kísérleti gazdaságban A MEDOSz. megyei szervezete az elmúlt héten egésznapos anké- tot rendezett a kisvárdai kísérleti gazdaságban a vetőgumó termesztéséről. A kísérleti gazdaság kutatói, 20 állami gazdaság és 5 termelőszövetkezet agronómusai és az üb-elnökök jelentek meg a tapasztalatcserén. Megérte a fáradságot. A megbeszélés nagyban elősegítette a nyírségi táj legfontosabb növénye: a vetőburgonya termesztése körül tapasztalható hibák kijavítását. Délelőtt Vágó Mihály kutató vázolta A VETÓGUMÓTERMÉSZTÉS TÖRTÉNETÉT, múltbeli és jelen hiányosságait. Majd a tavaszi és nyári ültetésű vetőgumó termesztésének a tudományon alapuló leghelyesebb módszereit ismertette. A vita keretében számosán mondták el a gyakorlatban alkalmazott eljárásaikat és tapasztalataikat. Ilyen módon minden résztvevő előtt világossá vált, hogy a burgonyának legmegfelelőbb ” talaj: a savanyú homok, vagy a vá- lyogos homok. Az erősen meszes talajt a burgonya nem szereti. — Takács elvtárs, a járási párt- bizottság kiküldöttjének hozzászólása nyomán a résztvevők elhatározták, hogy a jövőben alkalmazzák a meszes talaj felismerésének egyszerű gyakorlati módszerét. Ez abban áll, hogy a tábla különböző pontjairól vett mintákra ecetet vagy sósavat csöppen- tenek. Minél erősebb a pezsgés, annál meszesebb a talaj. Az a jó burgonyatalaj, amelyik egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyengén pezseg. Berencsik Károly és mások hozzászólásai elősegítették, hogy A TAVASZI FÉSZEKTRÁGYÁZÁS előnyei és helyes kivitelezése tisztázódjanak. Vagrő elvtárs hangsúlyozta, hogy ez a legtakarékosabb trágyázási mód. —- Dohy János professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a műtrágya ne érintkezzék közvetlenül a gumóval, mert mégmérgezheti. Ezért mielőtt a gumót a fészekbe helyeznek, a műtrágyát keverjük össze a fészek alján lévő földdel, esetleg komposzttal, vagy magházfölddel. Dohy professzor több érdeklődőnek válaszolva, megmagyarázta a fahamu és a magházföld trá- gyahatésát. A fahamuban jelentős mennyiségű kálium, a magházföldben pedig nitrogén van. Azonban a fahamut egymagában és nagy mennyiségben nem célszerű a burgonya alá felhasználni, mert klórt is tartalmaz, ami káros a csírázásra. Az ankét a továbbiakban a burgonya talajelőkészítésével és tavaszi munkáival foglalkozott. A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉS már a tarlóhántással megkezdődik, folytatódik a nyárvégi istálló-, vagy zöldtrágyázással, ennek leszántásával és az őszi mélyszántással. Tavasszal első dolog az őszi szántás elsimitózása, fog i- solása. Tél végén, vagy koratavasszal kell elvégezni a próba- csiráztatást és a 6—10 deka súlyú egészséges vetőgumók kiválogatását. Az ennél kisebb gumó keveset terem, a nagyobb pedig pazarlás. Helytelen a gumók fel- darabolása, mert a betegségekkel való fertőződés veszélye így nagyobb. A BURGONYA VETÉSÉNEK legjobb ideje április eleje. Ekkor éri el a talaj a kívánt felmelegedést, amely a gyors kelést és a jó fejlődést segíti elő. A legmegfelelőbb sűrűség: holdankint kb) 23.000 tő, amely 60—70 cm. sor- és 35—40 cm. tőtávolság esetén alakul ki. A vetés mélysége homokon 15, vályogos homokon 10—* 12 cm. legyen. Ez a mélység az aszály elleni küzdelem egyik legfontosabb módja. Az egyenletes mélységet — amit a burgonyaültetőgéppel lehet legjobban biztosítani — a vetés utáni fogasolás miatt is fontos betartani, de így a kelés és fejlődés is egyenletes lesz. Egyenetlen vetés esetén a fogas kitúrja a gumókat) Elültetés után a lazább homokon könnyű fahengert is járathatunk) A BURGONYA ÁPOLÁSI MUNKÁIVAL kapcsolatban az ankét résztvevői abban állapodtak meg, hogy a növény sorolásakor lókapával sekélyen sarabolnak a kelés gyorsítása céljából. Háromszor töltögetnek. Az első töltögetés ideje: amikor a növény eléri a 10—15 cm) magasságot. A második töltögetés ideje akkor érkezik el: ha a növény 15—20 cm. magas. Az utolsót virágzás előtt 3—4 héttel kezdik meg. A töltögetést fokozatosan nagyobbítják úgy magasságban, mint szélességben, mert csak így lehet kellő nedvességet biztosítani a gumóképződéshez. Ebéd után az ankét résztvevői megtekintették AZ ÜVEGHÁZI KÍSÉRLETEKET, ahol a kutatók új, termékenyebb* betegségekkel, faggyal, szárazsággal szemben ellenállóbb fajták előállításával és keresztezésével foglalkoznak. Délután Dohy János professzor ismertette a burgonya legfontosabb betegségeit. Sok a betegség, mert a burgonya szaporítása nemj magról, hanem vegetatív úton:! gumóról történik. Gazdag szem-! léltető anyaggal mutatta be aj virusos, baktériumos és gombás: eredetű megbetegedéseket és azj ellenük való védekezés legeredményesebb módszereit. Külön értéke volt a MEDOSz;; ankétjának, hogy a tudósokat közeli kapcsolatba hozta a gyakor-l lati szakemberekkel. (Za.) Kongresszusi versenyben a gyulatanyai kísérleti gazdaság dolgozói (Nyíregyházi járási tudósítónktól.) Szinte minden dolgozó fülébe cseng a nemrég elhangzott pár szó: „A kongresz- szus tiszteletére vállalom, hogy...“ Ezzel a gondolattal dolgoznak a gyulatanyai kísérleti gazdaság munkásai is. Nem végzik jrosszul a reájuk bízott feladatokat. A tavaszi szántást 265 holdon végezték el. Ezzel egy- időben 700 holdon si- mítóztak, kultiváto- roztak és tárcsáztak, hogy jól előkészített talajba kerüljön a tavaszi mag. Ebben a munkában a gazdaság példaképévé lettek Zajder és Demkó elvtársak, akik átlagosan 165 százalékot teljesítettek és napi keresetük • sokszor meghaladta a 120 forintot. őszi vetésterületüket pétisóval trágyázták felül. Régiusz Alfréd vezető agronómus szakszerű tanácsai alapján keresztsorosan vetettek el 30 hold tavaszbúzát,: 21 hold tavaszárpát, jópár hold zabot, borsót. — Nem késlekedtek a1 takarmányféleségek vetésével sem. A kísérleti burgonya-vetőgumót — 253 holdon trágyás talajba vetették el. Kukoricájukat négyzetesen vetik. A gazdaság vezetői! naponta értékelik az: elért eredményeket.; Ez még inkább serkenti a dolgozókat a! munka további sikereire, vállalásaik teljesítésére. Csízmarik György. 2
