Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-10 / 85. szám

* 6 P L A f 1354 ÁPRILIS 10, SZOMBAT A Földkotró Vállalat dolgozói becsülettel teljesítették kongresszusi felajánlásukat A tiszavasvári Földkotró Vál­lalat dolgozói sok termelési ne­hézséget leküzdve harcoltak kon­gresszusi felajánlásuk teljesíté­séért. A vállalat 128.7 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A kotróbrigádok: között folyó lel­kes versenyben márciusban va­lamennyi brigád 100 százalékon ielül teljesített. A versenyben a legszebb eredményt Galambos Ignác brigádja érte el. A brigád a Dg—3 kotrógéppel a márciusi 0.306 köbméter tervével szemben 21.868 köbméter földet termelt ki. Havi tervüket 235.2 százalékra teljesítették. A versenyben a má­sodik Balázs István Dg—1 kot­rógéppel dolgozó brigádja 220 százalékos átlagteljesítménnyel, harmadik VM—2 kotrógéppel dolgozó Máró-brigád 219.8 száza­lékos teljesítménnyel. Az Es—1 lépkedő exkavátorral dolgozó Vajas-brigád 22.750 köbméter tervével szemben 30.657 köbmé­tert teljesített. A Földkotró Vállalat Keleti Főcsatornát építő dolgozói becsü­lettel teljesítették kongresszusi felajánlásukat: április 4-re elké- j szítették a Keleti Főcsatornát. — Április 7-én délután 5 óra 35 perckor megkezdték a Tisza duz­zasztását és a Tisza vize elindult első útjára a Keleti Főcsatornán át. Rövidesen sor kerül a Főcsa­torna ünnepélyes felavatására, amikor a Főcsatornát építő ki­váló dolgozók, munkahősök, né­pünk lelkesedésétől kísérve átad­ják rendeltetésének a Keleti Fő­csatornát. A fémgyüj tő-hónap hírei Áprilisi 11-én és 25-én fémgy ii jlő-nap lesz A DISZ-kezdemenyezésére or­szágszerte lelkesen készülődnek a iiatalok, hogy minél több vasat és fémet gyűjtsenek az ipar meg­segítésére. Megyénk dolgozói és liataljai már eddig is szép ered­ményeket értek el a fémgyűjtés­ük a felesleges vas- és íémhulla­déPokat. A vasárnapi fémgyüjtő-napon a lémgyüjtő-brigádok versenyre kelnek a „kiváló fémgyüjtőf’-jel­vény elnyeréséért, a fémgyüjtő- hónap sikeréért. a nyírbátori járás, ahol 77 má­zsa vasat és 59 kiló fémet gyűj­töttek. Nyíregyházán 24 mázsa vasat és 834 kiló fémet, Máté­szalkán pedig 44 mázsa vasat és j 72 kiló fémet gyűjtöttek eddig. A kisvárdai foidművessíiovetkeíeet versenyfelhívása lást. Hegedűs István, az újíehér- tói fötdművesszüvetkezet felvá­sárlója 170 mázsa vasat, Réti Béla a vajai földművesszövetke­zet dolgozója 20 mázsa vasat gyűjt össze a fémgyüjtő-hónap- ban. A 6. számú Mélyépítő Vállalat Vasgyár-utcai javítóüzemének dolgozói versenyre hívták ki vá­rosunk összes vállalatait, hogy „ki gyűjt össze több vasat s fé­met” — jelszóval harcoljanak a város fémgyüjtési tervének telje­sítéséért. A verseny értékelésére a MÉH vállalatot kérik fel. (A kiértékelés alapjául az átvevő telephely bélyegzőjével ellátott átvételi elismervényt javasolják figyelembevenni.) A vasárnapi gyűjtés sikeréért hogy tervüket 105 százalékra fogják teljesíteni. Ennek érdeké­ben résztvesznok április 11-én és 25-én a vasárnapi fémgyüjtő- napon. Az újítómozgalom eredményei a Román Népköztársaságban A Román Népköztársaságban í az újítók és az észszerűsítők | 1953-ban 16.800 javaslatot nyúj­tottak be. Ez 1952-höz képest f>2.6 százalékos emelkedést jelent. Különösen nagy méreteket öltött az újítómozgalom a kohászati gyárakban és a gépipari üzemek­ben, ahol csaknem 2.000 újítási i cs észszerűsítési javaslatot dol­goztak ki, továbbá az élelmiszer- iparban, ahol a javaslatok száma eléri a 800-at. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az újítómozgalom azokban az üzemekben és gyárakban érte cl a legszebb eredményeket, ame­lyekben az. üzémi bizottság és az újítási bizottság hivatásának ma­gaslatán áll. — A bukaresti „Augusztus 23“ üzemben 1953- ban csaknem 1000 újítási és ész­szerűsítési javaslatot dolgoztak ki. Ebben az üzemben a szakszer­vezeti szervek példamutatóan szervezték meg a munkaversenyt, s legmesszebbmenően támogatták az újítók és az észszerűsítők mun­káját. Az üzemi bizottság tudato­sította a dolgozókban, hogy az újítómozgalom egyre nagyobb ki­bontakozása igen fontos belső tartalék. Az üzemi bizottság min­dent elkövetett, hogy az újítók idejében megkapják az őket meg­illető újítási jutalmakat és mun­kájukhoz szükséges erkölcsi tá­mogatást. Az üzemi szakszerve­zeti aktíva népszerűsítette az újí­tók és az észszerűsítők eredmé­nyeit és megkövetelte minden szakmai vezetőtől, hogy karolja fel a dolgozók alkotó kezdemé­nyezéseit. Az üzemi bizottság eredménye­sen segítette az újítási bizottság munkáját is. Minden részleg- vezető és művezető közvetlenül felelős azoknak az újításoknak és észszerűsítéseknek a kivitelezé­séért, amelyeket a kérdéses mű­hely, vagy részleg helyi erőforrá­saiból meg lehet oldani. A na­gyobb újításokért, amelyek ala­posabb tanulmányozást igényel­nek, az üzem főmérnöke a fele­lős. Az egész üzemben szóban és írásban eleven újítási propagan­da folyik, az újítási bizottság rendszeresen ellenőrzi minden műhelyben az újítók és az észsze­rűsítők közt végzett munkát. Ugyanilyen jó szervező és irá­nyító munkát végez a kolozsvári „Tehnfrig“ élelmiszeripari gép­gyár (csaknem 300 újítási javas­lat), valamint a bukaresti „Köz- társaság‘‘-gyár üzemi bizottsága és újítási bizottsága. Mindkét üzemben komplex újítóbrigádok dolgoznak. A munkások és a technikusok szívvel-lélekkel dől- : goznak javaslataikon, mert azt látják, hogy az illetékes szervek késedelem nélkül megvizsgálják ezeket a javaslatokat és a lehető legrövidebb időn belül döntenek is azok alkalmazását illetően. Jó szakszervezeti munka, példás versenyszervezés és termelési pro­paganda — ez az újító és észsze- rűsítési mozgalom sikeres fejlő­désének egyik legfontosabb bizo­nyítéka. Az ilyen munka nyomán emelkedik a termelés, megoldható a sokoldalú gépesítés, a munka- körülmények állandó javítása, a termelési folyamatok tökéletesí­tése. Az ilyen szakszervezeti mun­ka a dolgozók alkotó kezdemé­nyezéseit a lermelés legégetőbb problémái felé irányítja. Szakoly-Miklósi tanyán már egyetlen dolgozó sincs, aki ne értene a betűvetéshez A Szakoly-Miklósi tanyán ün­nepélyesen ért véget az alapis­mereti tanfolyam. Ezen a tanfo­lyamon 23 felnőtt tanulta meg a betűvetést. Korábban már műkö­dött egy tanfolyam. Azon is so­kan sajátították el az írás-olva­sás tudományát. Most már nincs egyetlen felnőtt sem, aki ne érte­ne az íráshoz. Ezeknek a dolgo­zóknak gyerekkorukban nem volt módjukban a tanulás. Hat kilo­méterre kellett volna a tanyáról bejárni az iskolába, de nemcsak a távolság, hanem a nyomorúság is megakadályozta őket a tanu­lásban. Nyáron dolgozni kellett, télen pedig nem volt ruhájuk ilyen hosszú úthoz. A felszabadulás utáni években eltűnt a nyomortanya. Már a he­lye sincs meg. A helyét termő­földnek használják. Minden csa­lád szép új házat épített. Egy egész utcarész jött létre. Iskolát építettek s a gyerekek már a helyszínen tanulnak. Néhány év­vel ezelőtt még a falusi pedagó­gusok vállalták, hogy kijárnak a tanyára tanítani. Ma már Hono- fer Mihály személyében saját ta­nítójuk van. A régi nyomorúságos életre már csak egyedül a tudat­lanság emlékeztette a dolgozókat. Kemény elhatározással ezen a téren is felszámolták a múlt örökségét. „SER NE-BÁL“ Szó sincs sajtóhibáról, kedves olvasóink. Jól látja a címet. Nem Sernevál akart az lenni (így hív­ták régebben a Sertéstenyésztő Vállalatot), hanem „Serne-bál“. Vagyis egy olyan bál, amelyet a Sertéstenyésztő Vállalat rende­zett. A dolog úgy kezdődött, hogy a nyíregyházi Sertéstenyésztő Vál­lalat I. számú telepének dolgozói egész évben szorgalmasan dol­goztak. Jó munkájukkal az ország első sertéstenyésztő telepévé tet­ték munkahelyüket. Volt is öröm, mikor értesültek az elsőségről. — Csak tetézte az örömet, hogy a kitüntetés utáni hetekben valami ünnepély-féle rendezéséről hallot­tak a központi irodán. Lázasan készültek a baráti összejövetelre, különösen a fiatalok. Ez érthető is. Jól kitáncolják magukat, vi­gadhatnak akár reggelig is. Hej, de nehezen teltek a napok! Lassan mégis elérkezett március 6-a, az a szombat este, amelyikre az ünnepély megtartását kitűzték. Ügy tervezte a vezetőség, hogy a központi iroda felett lévő kultúr­teremben rendezi meg az ünnep­séget. Az ünnepi est előtti napokban nagy meglepetés érte az I. számú telep dolgozóit. Vezetőségük meg­hívót küldött részükre. Tévedés ne essen, nem a dolgozók részére, hanem csak egyes személyeknek; a telep vezetőinek és egy-két ki- választottnak. A dolgozók eleinte nem tudták mire vélni ezt az el­határozást. Hinni sem akartak benne. El lehet képzelni, milyen nagy volt az elkeseredésük, ami­kor végülis meggyőződtek a hír igazáról. Miről tudtak volna más egyébről beszélni ezekben a na­pokban az önérzetükben megsér­tett dolgozók, mint a közelgő „Serne-bál"-ról. Mindenkinek az járt az eszében: vájjon miért nem vehetnek részt az ünnepélyen. — Talán azért, mert egész éven ke­resztül becsületesen dolgoztak, hogy dicsőséget szerezzenek sa- játmaguknak és vezetőiknek is? Nem. Ezért nem vonhatták meg tőlük a szórakozást. Vagy azért, mert a sertések gondozása nem a legtisztább munkák közé tartozik s talán a vezetőség úgy gondolta, hogy a dolgozók jelenléte elront­ja a központi iroda dolgozóinak „ünnepi“ hangulatát? Lehet, hogy erre gondoltak. De ez mégsem ok a kitagadásra. Megbecsült munka a sertéstenyésztés. Lám, a központ is megbecsüli őket. Csak saját vezetőik nem akarják be­csülni az érdemes dolgozókat? Vagy talán azért nem hívták meg a dolgozókat, mert kicsi a kultúr­terem? Dehát ez sem kifogás. Az ünnepélyen megjelent 110—120 személy mellett ugyanannyi még elfért volna a teremben. Ugyan, mi lehet mégis az oka a „furcsa“' esetnek? Ezt mindjárt megtudjuk* ha Tóth József és Földest Imre dolgozókat megkérdezzük. Nos* hát beszéljen Tóth József. — Amikor a „meghívót'“ meg­kaptuk, nagyon felháborodtunk. Mérgemben felírtam a faliújságra a „meghívó“ szövegét, amely kö­rülbelül így hangzott: „Szeretettel meghívjuk a telep vezetőségét cs egy-két dolgozót az ünnepi estre.“ Ez azonban nem nyugtatott meg senkit a telepen. Végül vettem annyi bátorságot, hogy megkér­deztem Karáta Józseftől, az I. szj telep szakszervezetének elnökétől kitagadásunk okát. Bár ne kér­deztem volna semmit, mert még most is bosszankodom azon, amit válaszolt nekem: „.. -. Hogy miért nem? Nem gondoljátok talán, hogy mindenféle szedett-vedett társaság részt vehet a művelt központi dolgozók ünnepi est­jén?“ — válaszolt röviden Karáta az érdeklődőnek. Tehát megoldottuk a rejtvényt! A „Serne-bál“ nem akármilyen bál. Ott nem jelenhet meg „akár­ki“. Oda csak „művelt“ dolgozók mehetnek. De vájjon milyen ér­telemben ejtette ki száján Karáta József a „művelt“ szót? Ügy gon­dolja talán, hogy ahol Kálmán Anikó, egy Horthysta-ezredes leá­nya megjelenhet, ott Molnár An­na sertésgondozó nem? Egy szak- szervezeti elnöknek tudnia kelle­ne, mondjuk, azt is, ki hogyan dolgozik. Mi úgy tudjuk, hogy Molnár Anna érti úgy szakmáját, mint a központi irodán bárki. Gincsai Júlia pedig miniszteri di­cséretre van felterjesztve a válla­lattól kiváló sertéstenyésztői munkája érdeméül. De ugyebár, a központi ünnepségre mégsem lehet meghívni őket. Érdemtele­nek rá. „Csupán“ annyit tettek, hogy jó munkájukkal megszerez­ték az első helyet. A munka, ugyebár, az ő feladatuk, a szóra­kozás pedig a központiaké. Vége lett a „Serna-bál“-nak, De az ügy még ezzel nem lett lezárva. Pár nap múlva Halász József elvtárs, a vállalat személy­zeti felelőse az I. számú telepre látogatott. A dolgozók úgy gon­dolták: „megmagyarázza“ a fur­csa esetet, mentegetőzni fog a vezetők nevében. Dehogyis ez tör­tént. Felkereste Tóth József és Földesi Imre elvtársakat és fele­lősségre vonta őket a faliújság miatt. Ha már a bálból elmarad­tak, legalább utólag megtáncol­tatja őket. Mi azonban úgy gon­doljuk, hogy az elkövetkezendő időkben az ilyen „táncoltatásból“ nem veszik ki többé részüket Földesi Imre és Tóth József elv­társak. N. T. Sikeres vizsgák o dolgozók iskoláiban Eredményesen vizsgázlak Kagykállóban a dolgozók iskolájának VII. osztályos tanulói Nagykállóban lázas izgalommal készültek a ielnóttek a dolgozók iskolájának VII. osztályának vizs­gájára. Kemény öt hónapot töl­töttek: el munkában és ta­nulásban. Mind olyan dolgozók készültek a vizsgákra, akiknek a múlt rendszerben nem volt mód­juk ahhoz, hogy . iskolába járhas­sanak. Így egyik-másik dolgozó már deresedő lejjel ült be az is­kola padjaba, mert szomjuhozza a tudást és pótolni akarja, amit eddig elmulasztott. Pártunk és kormányunk lehetőséget nyúj­tott arra, hogy úgymondva, fil­lér megterhelés nélkül tanuláshoz jutottak. Március másodikán volt a vizs­ga s az átlagos tanulmányi ered­mény 4.75 lett. A vizsgázók kö­zül ki kell emelni Blanyár Ist­vánt és Vladimír Gusztávot, akik a napi munkájuk mellett is ki­tűnő eredménnyel vizsgáztak. De amint az átlageredmény is mu­tatja, a többi elvtársak se sokkal maradtak el mögöttük. Az az elhatározásuk, hogy a most kezdődő VIII. osztályt még odaadóbban, fáradságot nem kí­mélve fogják elvégezni. Zajácz Irén Járási Könyvtár, Nagykálló. Barabáson is jól vizsgáztak a dolgozó parasziok Községünkben most vizsgáztak a dolgozók iskolájának VII—VIII. osztálya s az alapismereti I. tan­folyam hallgatói. A VII. és VIII. osztály anyagából 7 egyénileg dolgozó paraszt is letette a vizs­gát igen jó eredménnyel. A napokban községünkben ösz- szesen 33 dolgozó paraszt szer­zett magasabb Lkolai végzettsé­get. A hallgatók nevében Hriczu Anna és Berényi Béla mondtak köszönetét a vizsgák után. Beré­nyi Béla postai kézbesítő, a DISZ-szervezet vezetőségi tagja elmondotta, hogy a gimnáziumi levelező-oktatásba akar bekap­csolódni és így folytatni tovább tanulmányait. Fiók János ált. isk. igazgató, Barabás. *» ben. Az üzemek és iskolák DISZ- szervezetei a budapesti fiatalok­hoz hasonlóan április 11-én, 25-én fémgyüjtő-napot tartanak. Brigádjaikkal felkeresik a lakó- j házakat, ahol már előre elkészí-1 Szép eredmények a fémgyűjtésben Nagy lendülettel indult be me­gyénkben a fémgyüjtő-hónap. — Vállalatok, iskolák, termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok dolgozói harcolnak, hogy minél I több összegyűjtött vassal és fém- j mcl segítsék iparunkat Kerne-1 csén az általános iskola úttörői Zombori József csapatvezető és Kozma István igazgató vezetésé­vel már az első nap 8 mázsa ve­gyeshulladékot adtak át a be­gyűjtő telepnek. A járási székhe­lyek közül szép eredményt ért el A kisvárdai földművesszövet­kezet dolgozói vállalták, hogy fémgyüjtési tervüket 120 száza­lékra teljesítik. Versenyre hívták a megye összes földművesszövet­kezeteit és MÉH-telepeit. Már I eddig 200 mázsa vasat és fém- I huladékot gyűjtöttek össze. A szövetkezet hulladékfelvásárlója : egymaga 30 mázsa vasat és | 1 mázsa fémet gyűjtött. Sok I szövetkezeti dolgozó tett válla­A város fémjrvnjtési tervének teljesítéséért Horváth István versenyre hívják a megye összes BELSPED telepei­nek dolgozóit a vas- és fémgyüj­tési terv teljesítésére. Vállalják, i A kisvárdai BELSPED dolgo­zói már az első napokban nagy kedvvel láttak a vas- és fém­gyűjtéshez. Kozma Sándor és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom