Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-06 / 81. szám

Oitéuj proletárjai cíjijeiiUjdek ! AZ MDP SZABOLCS-SZATMARHÉCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM ARA 3« FILLER 1954 ÁPRILIS 6. KEDD Jól jövedelmező szövetkezeti gazdaságokért Vídámabbb fiz élet, szorgosabb a munka, könnyebben várják az újat azokban a termelőszövetkezetekben, ahol gaz­dag volt a multévi osztozkodás. A sóstóhegyi Vörös Csillag, a csengein Lenin, a mátészalkai Zalka Máié és még egy sor milliomos termelőszövetkezet gazdag tagjai hirdetik me­gyénkben is, hogy győzedelmeskedett az új, a szövetkezeti gazdálkodás. A házat vásárló Mányik Mihályok, Ster Mihá­ly ok, az 50—60.000 forint jövedelmet elérő Rózsa Sándorok ?zá7- és ezerszámra születtek a múlt ősszel. Világvevő rá­diók, új kerékpárok, gyapjú szövetruhák, csizmák és új tűz­helyek kérdtek-a múlt keserveit még itt-ott,részben őrizgető talusi házakba. Mi tette vájjon gazdaggá ezeket az élenjáró szövetkeze­teket? Talán a gyümölcsös és a szőlő. Igaz, ami igaz. A termelő­szövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán Fekete Berialan, a sóstóhegyi Vörös Csillag tsz, párttitkára többek között ezeket mondotta: ..Jelenleg 168 hold gyümölcsösünk van, de ősszel még 10 holdat beültetünk gyümölcsfával. Most a tavasszal 10 hold csemegeszőlőt is telepítünk. Tavaly jó gyümölcstermésünk volt, s munkaegységenként a többi kö­zött 5 és fél kiló almát osztottunk. Most elhatároztuk, hogy az idén még nagyobb jövedelemhez juttatjuk termelőszövet­kezetünk minden: tagját.“ De vájjon csak a gyümölcsös mennyisége határozza meg a jövedelmet? Nem. A sóstóhegyi Vörös Csillag termelőszövetkezettel határos a Petőfi termelő- szövetkezet. Az adottságaik hasonlóak. Mégis milyen nagy különbség van h jövedelmezőségükben. Míg a Petőfi termelő- szövetkezet földjén derékig érő dudva éktelenkedett, a Vörös Csillag szőlőiében, gyümölcsösében egy szál gazt, nem lehe­tett találni. Tízsáér-tizenkétszev permeteznek minden évben. Hogyan lehet ennyiszer permetezni, gyomtalanul tartani a földet'?* Elsősorban jó munkaszervezéssel. A kincs, a maga­sabb,, jövedelem ott fekszik minden darab földben, csak .ki kell aknázni. A gazdag gyümölcsösök, a halastavak, a ká­posztát termő demecseri-határ, vagy. a kiváló kendert adó tiborszá'.lási határ csak akkor hoz jövedelmet, ha tervsze­rűen, szakszerűen nyúlnak hozzá. Az egyénileg dolgozó pa­rasztnak is meg kell gondolni, hogy mikor és hogyan végezzed családjával az egymásba torkoló sürgős munkákat. A jövedel­mezőségre nagy befolyással, van, hogy miként szervezik meg a brigádokat, hogyan osztják el az erőket. Jó néhány termelőszövetkezetben a tagok arról panasz­kodnak,.. hogy sok terület jut egy főre. Nemcsak az ilyen szövetkezetekben, de mindenütt nagy jelentősége van a csa­ládtagok bevonásának. A szamostalárfalvi Ady termelőszö­vetkezet vezetősége több éve napköziotthont állított fel, így az asszonyok.nyugodtak gyermekeik felől és minden munká­ból kiveszik a részüket, ami a rendszeres, gazdag jövedelem­ben gyümölcsözik. A különféle kezdeményerések, adottságok teljes ki­használása nagymértékben növelheti minden szövetkezetben a jövedelmet. Az állattenyésztés az a terület szövetkezeteink­ben, ahol a legkevesebb befektetéssel a jelenlegi jövedelmet kétszeresére, vagy még többszörösére lehet emelni. A szövet­kezetek többsége azonban az ezévi tervekben is igen ala­csonyra szabta a tejtermelés mértékét. Alig van szövetkezet, ahol 1500 liternél több tejet terveztek volna egy tehénre. Jó pé’dát mutat ezen a téren a nagyhalászi Petőfi termelőszö­vetkezet, ahol 2300 literes tehenenként! átlagot terveztek. A tervük szerint négyszerannyi tejet visznek szabadpiacra, mint a kötelező beadásuk. A kemecsei Dózsa termelőszövetkezet­ben olcsó építkezéssel egyszerre 400 darab hízót tudnak meg- hízlalni. Ebben az évben 1000 darab hízót hizlalnak, ami több mint egymillió forint jövedelmet biztosít ennek a kis szövetkezetnek. Eddig előlegként 67 forintot fizettek minden munkaegységre. A sokoldalú gazdálkodás biztosabb, nagyobb jövedelmet jelent. A gazdagságáról híres csenged Lenin tsz. tejfeldol­gozó üzemet, pálinkafőzőt, villanyfűrészt létesít és 2200 da­rabra növeli nyúlállományát. A berkeszi Bajcsy-Zsilinszky tsz. 50 család méhet állít be. Megyénkben igen nagy lehetőség van a folyó- és holt­vizek hasznosítására. Ennek ellenére lassúütemű az öntözé­ses' területek gyarapítása. Különösen kevés helyen foglalkoz­nak víziszárnyas tenyésztéssel. Megyénkben legalább 100 ter­melőszövetkezet van a Tisza, Szamos, Túr és egyéb csator­nák, holtvizek környékén, de egy negyedrésze sem dicseked­het olyan tervvel, mint a tiszalöki Új Élet tsz., ahol 500 da­rab kacsát nevelnek ezen a nyáron. Az állattenyésztés jöve­delmezőségét sok helyen a férőhelyek hiánya akadályozza, mégis az elkészült tervekben alig lehet téglaégetésről olvas­ni. A szántóföldi száraz kertészet kevés befektetéssel nagy jövedelmet biztosít. Nincs olyan szövetkezet, ahol valami újat' be ne lehetne vezetni, amivel a tagság' jövedelmét már ebben' az évben nagyobb mértékben lehet emelni. ’ Mindemellett ne feledkezzenek meg a termelőszövetkeze­tek tagjai, Jiogy a legfőbb jövedelemforrásük a növényter­melés és az állattenyésztés hozamának növelése. Ezért leg­fontosabb feladat most a tavaszi vetéstervek mielőbbi .jó minőségben való teljesítése. i r a A mai számban : Agitációs munka a nyírmadai gépállomáson (2. oldal) Magasabb .jégkártérítést kapnak a termelők (3. old.) Megyénk sportja (4. oldal) A117. sz. moszkvai péküzem egyik műhelyében új automata készifi a pereceket. Az automata 17 ember munkáját helyettesíti, darabolja és formálja a péksüteményeket. Az automata termelé­kenysége naponta 68.000 perec. (Foto A. Sztuzsin.) A KO A GR ESSZ LSI VERSENY HÍREI Burgonyaveiési hét a nyírbátori járásban A nyírbátori járás agro- nómusi értekezletén el­határoztuk a burgonya­vetési hét szervezését. A vetőgumó ültetése kiter­jed a még el nem ülte­tett csíráztatott burgo­nyára. Emellett feladatul tűzték ki, hogy teljes erő­vel beindítják a közép­érésű burgonya ültetését és felvilágosító munka segítségével cl akarják érni, hogy a hét folya­mán a burgonyagumó legnagyobbrészc a föld­be kerüljön. Egyben har­cot indítanak a 60>^40 sor- és bokortávolság betartására. — Kér­jük a többi járásokat, hogy ehhez a felhívás­hoz csatlakozzanak és a párt III. kongresszusát burgonyavetési tervünk sikeres teljesítésével ün­nepelhessük. HÉRY MIHÁLY, JT. főagronómus CZIRJÁK ANDRÁS, kislélai ÁMG. NAGY ANTAL, encsencsi ÁMG. .4 nagrkállói Vörös Zásxlá iermclösxövetkexet tagjai leliesitik vállalásukat Termelőszövetkezetünkben kora tavasztól kezdve lelkes munka folyik. Minden tag igyek­szik teljesíteni pártunk kongresszusának tiszte­letére tett vállalását. Jó munkánk eredménye máris látható. 12 hold tavaszbúzánk már kikelt. Elvetettük a cukorrépát, a tavaszárpát, bükkönyt, borsót, a mákot, napraforgót és a korai burgo­nyát. Az őszi kalászosok vetésére kiszórtuk a műtrágyát. Kiválogattuk a burgonyavetőmagot és 56 hold földön, melyben burgonyát fogunk vetni, kiszórtuk a műtrágyát. A dohányültetés­hez a kis palánták már négy levélben vannak. Most újabb vállalásokat tettünk a pártkongresz- szus tiszteletére. Április 18-ig elvetjük a tervbe­vett 50 hold burgonyát. Trágyával teszórjuk a 25 hold dohányföldet. Elvetünk 15 hold lucernát is. A lucernavetéshez azonban segítséget kérünk a nagykállói ' gépállomástól. 10 hold tavalyi mag­lucernánk termése még csépeletlen. A gépállo­más már kétszer fogott hozzá a cséplés elvégzé­séhez, de hol a cséplő rossz, hol pedig a gép. A gépállomás igyekezzen elcsépelni maglucernán­kat, hogy mi is hamarabb elvégezhessük a lucer­na vetését és a felesleges lucernamagot a' sza­badpiacon értékesíthessük. REMÉNYI PÁL, brigádvezető, Nagykálló. fl nyirleieki Szabad Nép tsz. tehenészeinek kongresszusi versenye A nyírteleki Szabad Nép termelőszövetkezet tehenészei a pártkong­resszus tiszteletére vál­lalták, hogy havi tejter­melésüket 2400 literről 3000 literre emelik. A brigád tagjai. Polcz And­rás, Aranyosi András, Szabó Rozália és id. Val- kó Pál büszkék arra, hogy vállalásukat március hó­napban már túl is telje­sítették, az egy hónap alatt termelt tej 3300 li­ter volt. Jelenleg az istállóátla­guk 7.2 liter, augusztusig ezt 10 literre akarják nö­velni. Ezt az eredményt a háromszori fejessel, egyedi takarmányozással és megfelelő gondozással akarják elérni. Azokat a teheneket, amelyek most vemhesek, úgy takarmá­ny ózzák, hogy azok 15 li­ter tejtermeléshez szük­séges tápanyagot kapja­nak. A villányidéi» iűlői márciusban 363 tonna szenet takarítottak meg A kongresszusi verseny kere­tében a debreceni erőmű nyír­egyházi telepének dolgozói sok szép eredményt értek el. Többek között a fűtők műszakonként pá­rosversenyt indítottak a szénfel­használás csökkentéséért. A négy műszak versenyében márciusban a Séra-brigád 104 tonna szén­megtakarítást ért el, a Koska- brigád 103 tonna, a Kondor-, il­letve Halász-brigád 82 tonna, a Pristyák-brigád pedig 74 tonna szénmegtakarítást ért el. A fű­tők március havi versenye 363 tonha szénmegtakarítást eredmé­nyezett. Kiváló eredmények a porcsalmai Dózsa tsz. al latit* illesztésében A porcsalmai Dózsa termelő- .szövetkezetben a tél kezdetén, decemberben, januárban még na­gyon gyengék voltak az állatte­nyésztés termelési eredményei. A legelőről beszorult állatok a silá­nyabb takarmányon egyre csök­kenő termelést mutattak. Az őszi munkák, a termelőszövetkezet megszilárdítása nagyon lekötötte a vezetőség idejét, így keveset tudtak foglalkozni az állatte­nyésztéssel. Januárban azonban már legfontosabb probléma lett az állattenyésztés termelékenysé­gének fokozása. Erdős Zsigmond, a tsz. elnöke, aki az elnökképzö iskolán tanul­tak alapján rövid számvetést csi­nált, hogy a meglévő takarmá­nyokkal hogyan lehetne leggaz­daságosabban kijönni. Az állat­tenyésztő állomás által felhozott sok példa alapján rájöttek, hogy a takarmánykészlet viszonylago­san növekszik azáltal, ha azt megfelelően előkészítik. A 431 katasztrális holddal ren­delkező Dózsa termelőszövetkezet az öfszel 20 köbméter silót készí­tett .amely mind megfelelő minő­ségű volt. A tehenek takarmá­nyát silóból, árpaszalmából és ke­vés abraktakarmányból állították össze. Széna nem jutott, az kel­lett a lovaknak. Azonban Olivér József és Jeszták László tehené­szek ezt a lehető legjobb gondo­zással, jó ápolással és türelmes bánásmóddal igyekeztek pótolni. Szinte minden tehénnek kiilön- kiilün, kedve szerint járnak cl a takarmányozásnál, fejésnél. Az egyedi takarmányozás még nem valósítható meg a megfelelő já­szolszerkezet híján. Erdős Bálint állattenyésztési brigádvezető a gyakori ellenőrzés mellett egyre több segítséget ad az eredmények fokozásához. Kö­zös munkájuk eredményeképpen a januári 4.3 kilogrammos fejes! átlag és a 3.2 kilogrammos istálló átlag 8.2 kilogramm fejési és 5.4 kilogramm istállóátlagra emelke­dő (t. Ezeket az eredményeket az állattenyésztési állomás ellenőrző iratai igazolják. A Dózsa tsz. te­henészei már túlteljesítették a pártkongresszusra lett vállalásu­kat. a 7 kilogrammos fejési átla­gol. Jó eredményeket érnek cl a sertéstenyésztők: Iváncsi László és Mezei János. A sertések késő őszig való legeltetésével nagy- inennyiségű takarmányt takarí­tottak meg. A rendkívüli hideg időjárás ellenére 115 téli malac­ból 125 darabot felneveltek. — A fiaztatóban, a süldöszálláson ál­landóan tiszta, bő almot biztosí­tottak. Jelenleg is az ólak újra­meszelését sürgetik. A lovakat, illetve gondozóikat a lovak erőállapotáról cs ápolt- ságukról szokták elsősorban meg­ítélni. Erre csak dicséretet lehet mondani. Nemcsak a lóápolók, de a szövetkezet valamennyi tag­ja büszke a szép lovaikra cs gondoskodnak is arról, hogy le­gyen takarmány számukra. A porcsalmai Dózsa tsz. tagjai rövid idő alatt szép eredménye­ket értek el, azonban ez még csak a kezdet. A kormányzat na­gyobb segítsége és a tagok állat- tenyésztés iránti szcrctctc, ami az utóbbi idők eredményei nyomán hatalmasat fejlődött, soha nem látott eredményeket hozhat a Dózsa tsz-ben. DOHY JÓZSEF körzeti állattenyésztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom