Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
''Oiláíj proletárjai egyel ül je te k ! NÉPLAP A2 MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Éljen április negyediké, népünk ielszabadulásának, nemzeti újjászületésünknek, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság nagy ünnepe! XI. ÉVFOLYAM, 00. C' \ K A .I!» FIU-EK 1904 ÁPRILIS 4, VASÁRNAP Dí»sitanépség felszabadalásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban Legnagyobb ünnepünk, hazánk felszabadulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombaton este dísz- ünnepséget rendezett az Operaházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a miniszter- tanács elnökhelyettese, Ács Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, Szálai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint a magyar politikai, tudományos és művészeti élet több más kiváló képviselője. Résztvettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői: élükön J. D. Kiszel- jov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagyköveié. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Dobi István elvtárs beszéde Népünk legnagyobb ünnepe A rabság és nyomorúság, a hárommillió koldus Magyarországának volt egy megyéje, amely arról volt „híres", hogy majd minden falujában földesúri kastély van; ott van a legtöbb analfabéta, tüdőbajos, ott a legnagyobb a csecsemő- halandóság. Ez a megye Szabolcs és Szatmár volt. 1932 júniusában az egyik szabolcsi község, Apagy népe esengő levelet írt a felsőbb hatóságokhoz: „... egyes családokat az éhhalál fenyeget. Sok család van. amely már hetek óta nem látott kenyeret és ha akad is néha munka, oly keveset fizetnek, hogy a munkabérből a családapák nem tudják gyermekeiket ellátni...“ Ezt a levelet akkor bármelyik szabolcsi, szatmári község népe aláírhatta volna. A szocialista hazát építő, a növekvő jólét Magyarországának szintén van egy megyéje, amelyik arról híres, hogy itt épül az ország első nagy vízierőműve, a Tiszalöki Erőmű. az első nagy öntözőcsatornája, a Keleti Főcsatorna, hogy itt kíséri a legnagyobb siker a csecsemőhalandóság elleni küzdelmet. Ezt a megyét szintén Szabolcs-Szatmár- hak nevezik. Szabadságban a világ megújul! — mondta a költő, aki oly hevesen álmodott a szabadságról s aki oly forró lelkesedéssel küzdött népe szabadságáért. Milyen nagyszerű lenne most ezt a költőt, Petőfi Sándort végigvezetni az országban, elvinni Sztálinvárosba, Miskolcra, Inotárg, vagy akármelyik kis falucskába, hogy megnézze: mennyire igaza volt! Milyen ;ió lenne, ha most, a szabadság születésnapjának kilencedik évfordulóján itt ülne közöttünk az ünnepi asztalnál és elmondhatnánk neki: a Tisza, a kis Túr, a Szamos népe, a szabolcsi-szatmári munkások. parasztok, tanítók és mérnökök mennyire másképpen cinek ma a szabadság fényében, mint valaha. Hogy ebben a régen oly elmaradott megyében is új gyárak épültek, köztük a szép nyíregyházi dohányfermentáló, hogy több, mint háromszor annyi növendéke van a középiskoláknak, mint a multba±»yjs hogy új iskolák, napköziotthonok, szülőotthonok C'U&bSK« földeken pedig traktorok százai szántanak s a parasztok olyan magol vetnek a földbe, a mély a népnek terem bőséges, jóízű kenyeret. Petőfi Sándor. Móricz Zsio-.nóhd oly szentül hitt a nép legyőzhetetlen erejében s ime, csodának beillő dolog történt a szabadság kilenc eve alatt: a nép felszabadult alkotóereje új hazát teremtett a szocializmus építésének útján járva. Hazánk legnagyobb nemzeti ünnepén az. első köszöntő szó a vért és életet áldozó Szovjet Hősöket, illeti, akiknek hősi áldozata valóra váHctta Petőfi Sándor. Móricz Zsigmond. az egéz nép évszázados vágyait. Köszöntő szó száll minden munkás, dolgozó paraszt, alkotó értelmiségi felé — milliók ünnepén, a milliókat, a népc.v illeti a köszöntő és dicsérő szó, amely jól gazdálkodott a kapott szabadsággal. S amikor a népről beszélünk, a pártot mondjuk. A párt volt az, amely tanító, vezető szóval, bölcs útmutatással valóban kibontakoztatta a nép teremtő erejét, amely összefogta. vezette és szolgálta a népet és amely ezt teszi ma is. A nép legjobbjait tömörítette soraiba, hogy vezetni tudjon, s mint a nép szolgája, valóraváltotta és valót aváltja milliók rég megálmodott, rég óhajtott vágyait, célkitűzéseit. Ezért mondhatjuk, hogy a nép és a párt egy, hogy a párt hús és vér a nép húsából és véréből. Igazoló tanúja ennek kormányunk új programmja is, amelynek nagyszabású tervei azért születtek meg, hogy a nép minden fia és leánya jobban éljen, bőségesebben részesüljön az élet örömeiből. Milyen nagyszerű bizonyítéka a nép és a párt szét- szakíthatatlan kötelékeinek napjaink lelkes mozgalma, a kongresszusi munkaverseny! Nincs olyan üzem, olyan falu, vagy tanya megyénkben sem. ahol ne születnének új sikerek a párt közelgő kongresszusára készülve. Uj termelési sikerek születnek, amelyek a nép többlétét szolgálták. A pártra gondolnak a Tiszalöki Erőmű építői s mindent megtesznek, hogy a napokban már vizet adhassanak a szomjas földeknek, — a párt nevével a szívükben szervezték meg a demecseri traktoristák a kettős műszakot, hogv mielőbb teljesítsék tavaszi tervüket. — a pártot köszöntve teljesítik beadási kötelezettségüket, végzik a vetést, a szarr.osbecsi dolgozó parasztok. S mindez a nép jólétét növeli! A szabad élet minden hétköznapja és ünnepje még erősebbé teszi a nép és a párt közötti elszakíthatatlan kapcsolatokat. Mai nagy ünnepünkön velünk ünnepelnek Esze Tamás. Vasvári Pál és Zalka Máté is, a magyar nép függetlenségi mozgalmának kimagasló harcosai. Eszméik, törekvéseik va- lóraváltak. Független hazánk van. s e függetlenségnek legfőbb biztosítéka nagy barátunk, szabadságunk szülője, a Szovjetunió. S ma már a magyar függetlenség erősítésének, megtartásának millió harcosa van — milliók küzdenek a tartós békéért, azért, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket re a harctereken, hanem a tárgyalóasztalok mellett döntsék cl. Lelkesedve, a jövőbe vetett megingathatatlan hittel ünnepeljük ma április 4-ét. Arra gondolunk, hogy szabad- "•ásunk megszületésének minden évfordulója, még nagyobb örömöket, méz nagyobb bőséget hoz a magyar r.ép számára! Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Szeretettel üdvözlöm hazánk felszabadulásának 9. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünk minden résztvevőjét. Kilenc esztendeje, hogy a dicső Szovjet Hadsereg hősi áldozatok árán felszabadította Magyarországot és ezzel megnyílt népünk felemelkedésének. új század élete kibontakozásának útja. Ezért is tekint minden magyar dolgozó hálatelt szívvel nagy barátunkra, a Szovjetunióra. Kedves elvtársak! Kilenc év általában kicsiny idő egy nemzet életében. De a felszabadulás óta | eltelt 9 esztendőt naggyá tette, egész történelmi korszakká formálta a felszabadult, ereje tudatára ébredt dolgozó magyar nép. Nemcsak a háború okozta sebeket gyógyította be, nemcsak a népgazdaság helyreállításának hatalmas munkáját végezte el ez idő alatt, hanem pártunk útmutatásai, a munkásosztály vezetése ! mellett hozzálátott a szocializmus í felépítéséhez. És most folytatjuk úgy, hogy a szocialista építéssel együtt az eddiginél gyorsabb ütemben emelkedjék dolgozó népünk jóléte, hiszen népi demokráciánk minden vívmánya, alkotása az ő dolgos keze nyomán jött létre és jön létre. Ünnepségünket ezennel megnyitom és felkérem Apró Antal elvtársat, a Magyar Dolgozók; Pártja Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács elnök- helyettesét, tartsa meg ünnepi beszédét. Apró Antal elvtárs beszéde — Tisztelt ünneplő közönség! — Kedves elvtársak! — A Nagy Honvédő Háborúban a dicső Szovjet Hadsereg katonái a megvert nemet fasiszta hadsereget üldözve, 1944 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyarországot, a magyar népet felszabadítsák a német fasiszták uralma alól. A hosszú hónapokig tartó hősies felszabadító harc eredmé'^aveképpen 1945 április negyedi- a szovjet hadsereg hős katonai Végleg kiűzték hazánk területéről évszázados ellenségünket, a német elnyomókat. — A felszabadulás történelmi fordulatot jelentett a magyar nép életében. A magyar állam megalapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történetében. A dicső szovjet hadsereg győzelme nyomán népünk a Szovjetuniótól kapta meg azt, amiért szabadságharcainkban a magyar nép legjobb fiai évszázadokon át életüket adták: a szabadságot! — Még folytak a harcok Budapestért, amikor 1944 december 21-én Debrecenben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés és megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, amelyben vezető, kezdeményező erő kezdettől a Kommunista Párt volt. A kormány első nyilatkozatában megállapította, hogy Mohács óla nem zuhant ilyen mélyre az ország. A kormány legfontosabb feladatának tartotta a fegyverszünet megkötését, az ország gazdasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreformnak sürgős végrehajtását és az új, magyar nemzeti haderő megteremtését. — Ki ne emlékezne az 1944— 45-ös háborús időkre, a németek és nyilasok által kirabolt országra, a feldúlt városokra, a falvakra, a kifosztott üzemekre, az éhező gyermekekre, arra a bizonytalanságra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszükségesebb munka- és kenyérgondok miatt. A Szovjetunió kormánya segítette az elesett, elszigetelt magyar népet, s talpraállította. A felszabadító szovjet csapatok adtak élelmet az éhező magyar lakosságnak. A szovjet hadsereg adott gabonát, húst a lakosságiak, üzemanyagot a gépek elindításához, vetőmagot az első tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a felszabadult földeken. A felszabadító Szovjetunió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független, demokratikus Magyarország megteremtéséhez és az ország újjáépítéséhez is. így lett április negyediké nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nemzeti újjászületésünk napja is, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság ünnepe. — Dicsőség azoknak a szovjet hősöknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért vérüket ontották! — Dicsőség a nagy Szovjetuniónak, a nemzetközi proletariátus nagy reménységének, amely születése pillanatától a nagy Lenin tanítását követve, lelkiismeretesen teljesíti történelmi küldetését, védi, oltalmazza a kis né- oek szabadságát, függetlenségét, a békét! A magyar nép kilenc esztendővel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépítéséhez. Joggal nevezzük tehát a megindult országépítő munkát az új honfoglalás kezdetének. Nekünk, a ma élő magyar nemzedéknek, jutott az a feladat, hogy a hős szovjet néptől kapott szabadság birtokában felszámoljuk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyúzó földesurak hatalmát, a Horthysta ellenforradalmi bandát, az úgynevezett ..történelmi osztályt“, amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésnek, megaláztatásnak, a két világháborúban való részvételünknek, a német fasizmus megszégyenítő kiszolgálásának, a féktelen népelnyomásnak volt az előidézője. — A függetlenségi frontba tömörült hazafias erőknek elsősorban nekM: masyar kommunistáknak .Jritjíigyar munkásosztáiy- nak juf.ÄLaSka megtisztelő feladat, vezessük az országot elesettségéből és a régi Magyarországból, amelyet úgy emlegettek, mint Európa egyik legreakciósabb országát, ahol nagy volt a jogfosztottság, állandó a munkanélküliség és tömegnyomor, ahol féktelenül basáskodhattak a népnyúzó földesurak és a ku- lákok, a kenyérre, a földre, szabadságra éhező parasztmilliók felett. A „hárommillió koldus országát“ kellett az elmúlt esztendők alatt talpra állítanunk, virágzóvá tennünk. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támogatásával sikerrel teljesítettük. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! A magyar nép történelmében 1945 április negyedikével végleg bezárult a szolgaság korszaka és elindultunk az új úton, a népi demokrácia útján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette és azért harcolt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Még az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, amikor a Magyar Kommunista Párt a munkásosztály legjobb erőit küldte a falura, hogy segítségére legyenek a szegényparasztságnak, a földnélküli falusi dolgozóknak a nagybirtokok felosztásában. hogy a magyar parasztság minél előbb jogos tulajdonába vegye ezeréves jussát: a földet A párt jól tudta és az 1919-b-•■> elkövetett hibából megtanulta: hogy a dolgozó nép hatalma a falvakban és a városokban megerősödjön, hogy a munkásosztálv ás a dolgozó parasztság szövetsége, egész államiságunk alapja szilárd legyen, annak elengedhetetlen feltétele, hogy megdöntsük a feudális nagybirtokrendszer*. amely Horthy-Magyarországon (Folyt ti is jt 2, oldalon)
