Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
1954 MÁRCIUS 21, VASÁRNAP N C P l_ A fÓ Hogyan termelem a korai burgonyát Elmondta: ifjú Bodnár Frigyes Rakamaz, Sztálin-uti dolgozó paraszt Apám is kevés földön gazdálkodott, nekem is hat holdam van. .Bizony, ennyi földön jól meg kell gondolni, hogy mit vessünk. Első dolog a kenyér, aztán jön az állatoknak a takarmány, de költőpénzre is szükség van és emellett én a beadásomat is mindig pontosan teljesítettem, az adóval sem vagyok hátralékos. Ha valaki valami új növényt termelt Ra- kamazon, vagy új módon látott a munkához, akkor az apám a következő esztendőben azt biztosan megpróbálta. A korai burgonyatermelést az elsők között kezdtük meg. Azt tudom mondani, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Á parasztembernek legpénztelenebb hónapja a június, ahogy mi szoktuk mondani, az „eperérlelő hónap“. A multévi termény ilyenkorra már „megszökik“, a baromfi sem vihető még piacra, a gabonafélék kalászban vannak, szóval valami másból kell pénzt csinálni. Mi, rakamaziak az új- burgónyából kapunk ilyenkor szép pénzeket. Az újburgonyából az tud nagy jövedelmet elérni, aki korábban visz a piacra árut. Egy hét alatt néha 2—300 forintot is esik a burgonya ára mázsánként. A csi- i ás burgonyatermelés nemcsak korai jövedelmet biztosít nekünk, hanem arról a területről mindig két termést veszünk le. Ezért mindig előtte való ősszel jó érett istállótrégyát szántunk a talajba. A múlt ősszel is így csináltam. Ha tavasszal trágyázunk, annak már a korai burgonya nem sok hasznát veszi. A burgonyát mindig február közepén szoktam kiszedni a veremből. Ezen a télen a nagy hideg miatt több rakamazi dolgozó paraszt húzódozott a verembontástól. Én azonban azt tartottam, a tavasznak csak el kell jönni. Nekem lett igazam. Most, amikor március 15-cn megkezdtem az ültetést, sokan irigykedve mondták, hogy: „milyen jó már neked, Frigyes, ültetni tudsz, a mi burgonyánknak még • most hasad a szeme", t \ A csiráztatást én napraforgószárból készített rácsokon végzem az istállóban. Jó erős napraforgószárakat válogatok és körülbelül méteres darabokra vágom. Két darab 50—60 centiméter hosz- szúságú lécre ráerősítem á'napraforgószárakat, ez a rács''feneke. Erre körbe szintén naprsfftft-gó- szárból 5 centiméter magas oldalt készítek és kész a csiráztató- rács. Erre a csiráztatórácsra a burgonyát válogatva, egyenként rakom rá. A burgonyát a csúcsával, a szemes végével fölfelé rakom, így a fényt a burgonyának az a része kapja, ahol legtöbb a rügy. Mi nagy, fejlett burgonyákat szoktunk csiráztatni és ezt ültetés előtt hosszában kettévágjuk. így sokkal jobb eredményt értünk el, mintha apróbb burgonyát egészben ültetünk. Három-négy hétre az istálló melegétől kékes-zöld színű, búzaszem nagyságú csirák fejlődnek a burgonyán. Amikorra ilyen csirát növeszt a burgonya, mindig március 10— 15-e van, — ekkor megkezdjüK az ültetést. Az ültetést eke után végezzük. Minden második barázdaoldalba rakjuk a burgonyát. Az ekegerendély végére, a kormánylemez mögé egy vaskart csináltattam. Ez a kar a barázda oldalába húz egy kis mélyedést, amibe berakjuk a burgonyát. Mi egy arasznyira, 20—22 centiméterre rakjuk egymástól a töveket. Ha ritkábban ültettük, kevesebb volt a termésünk. A korai burgonya nem fejleszt nagy szárat, a földben sem kell neki nagy hely. A második barázda oldalába, abba a kis mélyedésbe, amit a gerendélyre szerelt kar húz, takarmányrépamagot szórunk. így váltogatják egymást a sorok, — hol burgonya, hol répa; A kapálással van egy kis munka, mert bizony eléggé be van palántáivá a föld, de megéri. Sokan azt gondolják, hogy a répától nem lehet a burgonyát feltölteni. Nem kell a korai burgonyának akkora töltés, mint a későinek. Mi nem is töltésnek hívjuk a második kapálást, hanem torko- lásnak, egy kis földet húzunk a szár töve mellé. Június elején, amikor szedjük a burgonyát, a répának már tenyérnyi levelei vannak. Őszre a répa alig hoz kevesebb termést, mintha nem lett volna közötte burgonya. Ezt a módszert csak ajánlani tudom mindenkinek. A 15—20 mázsa korai burgonya, ami egy holdon megterem, legalább olyan jövedelmet biztosít a termelőnek, mint két hold késői burgonya. Rónyai Rezső, az építőipar kiváló dolgozója 30 év körüli csendes, majdnem kctméter magas férfi. Első látásra ezt lehetne mondani Rp nyai Rezsőről, a Keleti Főcsatornán épülő hajózsilip főépítésvezetőjéről. íróasztalán Ttef vándorzászló tHWUlnr Az egyik: „A legjobb munkahelynek” feliratú vándorzászló már 5 hónapja díszíti asztalát. A másik vándorzászlóra ez van írva: „A legjobb építkezés építés vezetőjének”. Nemrég kapta 500 forint jutalom kíséretében, amikor a vállalat az élüzem címért folyó verseny második helyezését érte el. A falon kitüntetések, oklevelek bizonyítják Rónyai elvtárs munkáját. Öröm most mindezt felsorolni, amíg azonban Rónyái Rezső idáig jutott, mint mondani szokás — sok víz lefolyt a Tiszán. Még iskolás korában — az érettségi előtt elhatározta, hogy építész lesz. Az alkotás tüze hevítette, amikor ezt az életpályát választotta. 1951-ben már nagy szükség volt az építkezéseken az egyetem padjaiból kikerülő mérnökökre. Rónyai Rezső első munkahelye Al- sózsolcán volt, ahol beosztott mérnökként dolgozott. Iparvágányt, vasúti felüljárót, hidat épített 8 hónapon keresztül. — 1952 márciusában helyezték Ti- szalökre, ahol az építkezésnél pénzügyi vezetéssel foglalkozott. Ez a munka nem volt kedvére való, hiszen ott érezte jól magát az ácsolások, vasszerelések között. Ott szeretett lenni, irányítani a munkát, ahol a kőművesek fallá építették a piros téglarakásokat, a vaskos beton- pilléreket. Csinálta a statitsztikát, birkózott a számokkal, de közben sóvárogva vágyott ki a munka zajától tonozás, elhatározták, hogy befedik az építkezést és úgy dolgoznak tovább. Rónyai elvtárs vállalta, hogy másnap reggelre elkészíti a deszka és gerendaépítmény tervrajzát. Éjszaka dolgozott, hogy másnap reggel az ácsok már hozzákezdhessenek a munkához. A gőzzel fűtött helyiségben aztán zavartalanul dolgozhattak az emberek. Ezért is és a sok elvtársi segítségért, baráti szóért szeretik az építkezés dolgozói Rónyai Rezsőt, A hajózsilip építői 1953. évi tervüket 121 százalékra teljesítették. Decemberben a nagy hideg ellenére 2.850 köbméter betont dolgoztak a hajózsilip hatalmas testébe, A januári és februári tervet közel másfélszeresére teljesítették. Március 1-re, az ígért határidőre befejezték a betonozást a zsilip építői. Most mór néhány nap múlva hozzálátnak a Nyugati Főcsatornába torkoló zsilip alap- gödrének ásásához. Rónyai Rezső még a hajózsilip építkezésének kezdetén megkapta a szakma legjobb dolgozója címet. Nemsokára rpeg- kapta a díszoklevelet, mely arról tanúskodik, hogy a vállalatnál ő lett a legjobb építésvezető. 1953-ban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Bebrits elvtárs aláírásával oklevelet kapott arról, hogy az „építőipar kiváló dolgozója”- kitüntetés viselésére jogosult. Egy hónap múlva megkapta a sztahanovista oklevelet is. A sok kitüntetés mellett azonban a legbüszkébb arra, hogy jó munkája eredményeképpen párttag lett. A pártszervezet már elfogadta taggá való felvételét is. T. A. nangos építkezésre. Még abban az évben a Keleti Főcsatorna alatt épülő Hortobágy-csatorna bújtatójának építését bízták rá. Be sem fejeződött ez a munka, amikor megbízták a tiszavasvári hajózsilipépitkezés irányításával. Mindenütt becsülettel megállta a helyét. Ezért is bízták rá a hajózsilip építésének vezetését. Tanult, tapasztalatokat gyűjtött, sokat volt az építkezés dolgozói között. Igyekezett jó munkát végezni. Vezetése alatt az építkezés negyedévról-negyetíévre teljesítette tervét. Mindig előre gondoskodott a munkáról. Télire, az őszi ésúcs- forgalom idejére gondolva, még nyáron leszállította a szükséges építőanyagokat, így volt ez az elmúlt télen is. A tartós hideg sok építkezésnél hátráltatta a munkálatokat, de a hajózsilip építése mégsem állott le. Amikor a nagy1 hideg miatt végképp leállt volna a be]\,yu|>díjasok étterme A prágai 4. kerületi nemzeti bizottság a közelmúltban éttermet és klubhelyiséget nyitott meg az egyedülálló nyugdíjasok számára, ahol 4.60 koronáért nagyszerű ebédet kaphatnak. A nemzeti bizottság a nyugdíj összege szerinti fokozatokban hozzájárul az ebéd árához — viseli annak egy részét, sőt vannak nyugdíjasok, akiknek étkeztetési költségeit teljes egészében magára vállalta a nemzeti bizottság. Az étterem vasárnap és ünnepnapokon is nyitva van. A mellette lévő klubteremben könyvek, folyóiratok várják a nyugdíjasokat. Orvoslást váriul k! Miért nincs kenyérsütés Borbónyón? A borbányai dolgozók több esetben fordultak a Nyíregyházi Kenyérgyár vezetőségéhez kérelmükkel, hogy az ottani sütőüzemet helyezzék üzembe. Kimentünk Borbányára, azonban meglepetésünkre lakót találtunk a sütődében. Kitűnt, hogy a városi tanács kommunális osztálya a sütödéi Hazina Pálnénak lakás céljára utalta ki. Hazina Pálné azt sem engedte meg, hogy a péküzemet megtekinthessük. A városi tanácshoz fordultunk, hogy sütödénket visszakaphassuk, a várt segítséget azonban niég nem kaptuk meg. Folyó hó 15-én magam kerestem fel a városi tanáéi kommunális osztályát, ahol hosszú keresgélés után előkerült az irattárból a február elsején beadott kérelmünk, melyben jogos tulajdonunk kiutalását kértük. Ekkor Duleba elvtárstól ígéretet kaptunk ügyünk elintézésére, de az ígéret csak ígéret maradt. Ezért nem kezdhettük még meg a borbányai péküzemben a kenyérsütést. Jó lenne, ha a városi tanács illetékesei alaposabban tanulmányoznák a kormányhatározatokat s jobban segítenék a dolgozók ellátásának javítását. Melczer Tibor igazgató. „Tréfáskedvő“ bürokrata 1954. február 27-én Csáki Klára besztercei nyilvántartó a de- mecseri községi tanács címére küldött el 6 darab átjelentő-la- pot. Az átjelentő-lapokon a gazdalajstromban szereplő földterületek tisztázásához szükséges adatokat közölte. Az elvtársnő elkövette azt a hibát, hogy közönséges levélként küldte el az átje- lentőket, nem pedig ajánlottan, — a rendelet előírása szerint. De mi történt ezután? Március elsején csörömpölt a telefon asztalomon: „A besztereci tanácsot „Kovács“ hívja „R” beszélgetésre.” A járási tanács ellenőrzési előadójára gondoltam és vállaltam a hívást. Kitűnt, hogy a demecseri nyilvántartó kéri a mi nyilvántartónkat, hogy megkérdezze: „Miért nem ajánlottan küldte el az átjelen tő-lapokat,?“ Én megmondtam a véleményemet erről az eljárásról. A következő lépés az volt, hogy a másnapi postával asztalomon feküdt a 6 darab átjelentő-lap a következő szövegű kísérőjegyzékkel: „A 4-es számú terület át,jelentő-ívét visz- szaküldöm azzal, hogy azt ajánlott levélben szíveskedjék visszaküldeni.“ Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár! CSÁKY ER ZSEBET, v; b. titkár; Segítsenek megtalálni a pénzemet A kemecsei állami gazdaság sóstóhegyi pálinkafőzdéje január 10-én elromlott. Kanócz elvtárs megkért a hiba kijavítására. Ki is javítottam és utána, mintegy két hónapja beadtam a számlát, hogy megegyezés szerint megkapjam a munkadíjam. Másod- magammal dolgoztam szabadság- időm alatt több napon keresztül, de máig sem kaptam ezért egy fillért sem. Telefonon kértem az állami gazdaságot, hogy mi van a pénzemmel, azt mondták, hogy elküldték. Más alkalommal az igazgató azt válaszolta, hogy* menjek el a bankba, biztosan ott van a pénz. El is mentem, megnézték az állami gazdaság egyszámláját, de kitűnt, semmiféle átutalás nem történt. Ismét vártam két hétig. Akkor megint csak azt válaszolta az igazgat« és a könyvelő, hogy átutalták a nekem járó 1.000 forintot. Arra kérem a szerkesztőséget, hogy segítsenek megtalálni 4 pénzemet. Matolesi Lajos Sóstóhegy Miért akadályozzák a dolgozók fetajániásaiflak teljesítését? A magyi állami gazdaság tehenészei a legutóbbi termelési értekezleten vállalták a pártkongresszus tiszteletére, hogy a jobb takarmányozással, a tőgymasz- százzsal, a háromszori íejés bevezetésével és az utócsepegtetéssel a fejési átlagot 8 literről 9 literre emelik. Auxi József, a 65 éves tehenész azt mondotta, hogy ő még ezt a felajánlást is túlteljesíti. A felajánlások alapján az állami gazdaság tejhozam-tervét jóval túlteljesíti. Van azonban egy hiba, amely sürgős orvoslást vár. A Tejipari Vállalat a tejhez szükséges kannákat többszöri sürgetésünkre sem biztosítja; így a tej 2—3 napig a raktárban savanyo- dík. Eddig a Tejipari Vállalat a íagyásra hivatkozva, vont le nagy- mennyiségű tejet, — ezután biztosan a savanyodás címén fogja levonni; Amikor telefonon kérjük a kannákat, az a válasz: j,Elv- társnő, sürgősen intézkedünk“, de ezt az intézkedést hiába várjuk, KISVÁRD AI JÓZSEFNÉi farmvezető, A Néplap elintézte özv. Lovas Gáborné balkányi lakos földjét felajánlotta az államnak. Most az állami tartalékterületből kér vissza 4 holdat. A földterület visszaadása folyamatban van. Özv. Lovas Gáborné nem részesülhet beadási kedvezményben, mert fiával ifj. Lovas Gáborral közös háztartásban él, így a fennálló rendelkezés értelmében életkorára való tekintettel sem kaphat beadási kedvezményt. DR. MOLNÁR JENŐ, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. * * Oros községből B. Nagy Sándor községi tanácsclnökhelycUes kertészeti agronómusnak jelentkezett. A nyíregyházi járási tanács végrehajtó bizottsága a mezőgazdasági osztályra állította be kertészeti agronómusnak, így B. Nagy Sándor elvtárs a járás területén szakmájában dolgozhat és munkakörével meg van elégedve. Áldott istvan, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezető-helyettese. Levelező mozgalmunk Az elmúlt hét folyamán, március 15-töl március 20-ig 160 levél érkezett be szerkesztőségünkbe. Ezidö alatt 103 levelet közöltünk lapunkban. Különböző szervektől 10 olyan választ kaptunk, melyekben dolgozók bejelentései, panaszai nyomán tett intézkedéseiket közlik, Megkezdte munkáját aUcer, megyei tanács panasz-csoportja és ennek nyomán, mint az első eredmények mutatják, meg fog gyorsulni állami szerveinknél is a dolgozók bejelentéseinek intézése. A gazdasági szerveink között a bejelentett panaszok gyors inté- ésével jó munkát végez a Mező- Vállalat,
