Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
'OiLáíj proletárjai eqq elüljetek ! m WSm Hs I i- I ■ :*■ & 9HH CflKBySBHK SRI k. i^jfg mmWSm jSSSn SMIHv H _. sí'- IS BMI tiMOTi—i V mm jP xáait'-t 4- « B *., %$ .. Á#f :■? MDP SZABOLCS-SZATMARMECYEI BIZ JTTSÁCANAK LAP,/. XI. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM ARI 50 FILLtiR 1954 MÁRCIUS 21, VASÁRNAP A magyar történőiéin ilicMiséges fejezete (Hammel József felvétele.) 1917 világtörténelmi jelentőségű, októberétől gyorsan követték egymást az események. Az orosz proletariátus új kort nyitó győzelme után mind hangosabb lett a háború sebeitől vérző Európa népeinek kiáltása: békét és szabadságot! A cári Oroszországnak, a népek börtönének végnapjai után a népek második nagy börtöne, az osztrák-magyar monarchia még egy esztendeig vívta haláltusáját — és 1918 őszén a forradalmoso- dó népek lerázták magukról a Habsburg-jármot. A magyar nép forradalmi ereje magával sodorta a burzsoázia Habsburg-ellenes pártjait és a minden haladástól irtózó, megalkuvó szociáldemokratákat: kitört a magyar „őszirózsás forradalom“. A négy évszázad során elveszett magyar függetlenség visszaállítását, a földek felosztását, a munkásság életének megjavítását várta a nép a Károlyi Mihály-ve- zelte ideiglenes kormánytól. Ám Károlyiék a magyar függetlenséget a német-osztrák tömb helyett most az angol-írancia-olasz antantnak adták el, a földesurak földjét védték a jogos tulajdonosokkal, a parasztokkal szemben, s a munkásság követeléseiről hallani sem akartak. A népi követelésekért csak egyetlen párt állott ki- 1918 novemberének f<MSji«Mfeni napjaiban, egy kis píí^^rSsban megszületett a Kommunisták Magyar- országi Pártja. ■ A kis párt a történelemben páratlanul rövid idő alatt, alig egy-két hónap alatt hatalmas tömegpórttá nőtt. Az új párt képviselte mindazt, amit a nép követelt: békét, jobb életet, szabadságot. A hatalom szociáldemokrata részesei megriadtak a Kommunista Párt egyre fokozódó népszerűségétől: rendőrterrorral akarták azt megsemmisíteni. ‘1919 februárjában börtönbe vetették a párt negyven vezetőjét. Az az egy hónap, amit a kommunista vezetők az ellenforradalommá aljasult „őszirózsás forradalom“ börtönében töltöttek, a párt újabb megnövekedését eredményezte. A • magyar nép igazi forradalmat akart, az orosz példa maradéktalan követését. Feltartóztathatatlan volt a tömegek forradalmi mozgalma, elsöpörte az útjába állni akaró szociáldemokrata vezetők minden fondorlatát. A magyar történelem egyik legdicsőbb fejezete kezdődött el azzal a tárgyalással, ami 1919 március 21-én folyt le a gyüjtőfog- házban a hatalmon levő szociáldemokrata vezetők és a rab kommunisták között. A gyüjtőfogház foglyai nem alkudoztak, — a miniszteri székekben ülő szociáldemokrata vezetők pedig elfogadták a Kommunista Párt minden követelését. S így még aznap, március 21-én megalakulhatott a Magyar Tanácsköztársaság kormánya. A világ-reakció akkor már fonta hálóját a fiatal oroszországi szovjet állam köré. A cári birodalomból kiszakadt balti peremállamok, valamint Lengyelország és a délkeleteurópai országok földjét szánták felvonulási területnek a Szovjethatalom megfojtására. Az imperialista tábort váratlan csapásként érte a Magyar Tanács- köztársaság megalakulása. El kellett ejteni azt a tervüket, hogy a legyőzött Magyarország területén át csapatokat küldjenek orosz földre. De intervenciós termeikről nem mondtak le, csak a sorrenden változtattak: először a Magyar Tanácsköztársaságot akarták megfojtani, hogy könnyebben végezhessenek nagyobb testvérével, az oroszországi proletárok államával. Fennállása első percétől nagyon nehéz helyzetben volt a Magyar Tanácsköztársaság kormánya. — Tengernyi megvalósításra váró feladat előtt állt, s ugyanakkor állandó és elsőrendű teendőként állt előtte a szocialista haza védelme. A kisantant — Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia burzsoáziája feneketlen dtihvel támadott a fiatal tanács-államra. Most már nemcsak a területükért acsarkodó sovinizmus, de a saját népeik forradalmától való félelem is hajtotta őket. Északról, keletről és délről egyszerre támadtak a Magyar Tanácsköztársaságra, amelynek alig volt hadserege. S mégis: a tavaszi hadjáratban a fiatal magyar vörös hadsereg elérte a lengyel határt, amikor visz- szaszorította Masaryk és Benes csapatait Salgótarján alól. A Magyar Tanácsköztársaság minden sikere egy-egy tőrdöfér. volt az összeszövetkezett nemzetközi reakciónak. De az imperialisták sem nézték tétlenül vereségeiket. A betolakodók és a minden rendíi-rangu ellenforradalmárok mellé odaálltak a szociáldemokraták. Peyer, Böhm Vilmos, Haubric h, a V'asas-hadosztálv áruló parancsnoka és a többi szociáldemokrata vezérek orvul hát- batámadták a tanácsköztársaságot és már a május—júniusi északi hadműveletek idején javasolták, hogy a tanácskormány mondjon le és adja át a helyét egy „szak- szervezeti” kormánynak. Három fronton harcolva, közben a meg-megújuló ellenforradalmi kísérleteket visszaverve, s a tanácsköztársaság kormányában többségben lévő szociáldemokraták árulásait és orvtámadásait is kivédve, 134 napig hősiesen védték a magyar népet a tanácsköztársaság kommunista vezetői: Sza- muelly Tibor, Rákosi Mátyás és elvhű, bátor társaik. De a márciusi forradalmi napok szülötte, a tanácsköztársaság mégis elvérzett a csatákban. A külső támadások egyre fokozódó ereje, az ellenforradalom és a szociáldemokrata vezetők árulása meggyengítette a magyar nép első országát: augusztus 1-én lemondott a Magyar Tanácsköztársaság j kormánya. Hibái mellett is történelmünk i egyik legnagyszerűbb fejezete [ volt a Magyar Tanácsköztársaság négy és félhónapos uralma. Méltó folytatója volt Dózsa, Rákóczi szabadságharcainak és az 1848-as j forradalomnak. A szocializmus! építő Magyar Népköztársaság ma, a 35. évforduló napján kegyelettel hajtja meg zászlóit a Magyar Tanácsköztársaság hősei előtt, s büszke arra, hogy betölti azt a hivatását, amelyet a világ proletariátusának halhatatlan vezére jelölt a magyar nép számára: „Az első magyar proletárdiktatúra elbukott, de utána jön a második,“ j A mai számban : Az egész dolgozó nép politikája (2. oldal) A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata (4. oldal) Nyíri Pajkos (7. oldal) A tiszaszalkai Bajcsi-Zsilinszky termelőszövetkezet szántóföldi brigádjának többségében asszonyok és lányok a tagjai. Nagy lets kesedéssel- veszik ki mindenféle munkából a részüket. Március 17-én például pétisót szórtak az őszi vetések tábláira. Ez a munka nagy ügyességet és kitartó, egyenletes munkát kíván. A termelőszövetkezet női tagjai azonban erre a feladatra is kiválóan alkalmasak. Vígan, nótaszóval végezték munkájukat, mert tudják, hogy a műtrágya hatására több kenyér és több takarmány terem. Fej«%/iili he a heten a tavaszi kalászosok vetései A liszavasvári gépállomás adjon nagyobb segítséget a tiszadadai Béke tsz-nek A fehérgyarmati járás túlteljesítette tavaszbúza vetéstervét A termelési bizottság munkájának első eredményei Öküritóiülpösijn A tiszadadai Béke tsz. tagjai lelkesen készülnek a tavaszi munkák gyors elvégzésével a párkongresszusra. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy őszi kenyérgabonavetésük kiegészítésére 30 hold tavaszbúzát vetnek. A tiszavasvári gépállomással szerződést kötöttek a tavaszi szántásvetés munkáira. Március 17-re ígérte a gépállomás, hogy küld egy Zetort a vetéshez. A növénytermelési brigád tagjai — mivel telefonon is beszéltek a Zetor küldéséről a gépállomással — 17-én a vetőmagot is kivitték a táblára és egész nap várták a gépet, de az nem érkezett meg, hanem csak másnap délután 1 órára. A szövetkezet tagjai megnyugodtak, hogy másfélnapi késéssel, de mégis megkezdhetik a vetést. — Azonban nem így lett. A traktorista, mielőtt hozzáfogott volna a vetéshez, megállapította, hogy gépe nem alkalmas vetésre és visszament gépével együtt a gépállomásra. A tiszavasvári gépállomás iparkodjon nagyobb segítséget nyújtani a tavaszi vetéshez. — különösen a tavaszbúza vetése az, ami nem t űr halasztási! SZÉKELY ÁRPÁD. A fehérgyarmati járásban még a 15-i értékelés szerint igen el voltak maradva a vetéssel. A járások versenyében a 11. helyen álltak. Az utóbbi napokban kongresszusi versenyvállalásuk teljesítése érdekében mindent elkövettek. Minden községben munkába lépett az állandó bizottság és a termelési bizottság. A hét végére az 500 hold tavaszbúza-vetéstervüket 516 holdra teljesítették. Legjobb községek: Fehérgyarmat és Botpalád. A járás dolgozói a hét végére be akarják fejezni a kalászosok vetését. A vazdagTŰlég után egy nap alatt elvetették a kalászosukat Tiszabercelen Tiszabercelen nehezen kezdődött a tavaszi munka. A termelési bizottság a mezőgazdasági 'állandó bizottsággal együtt gazdagyülést hívott össze. Ezen a gyűlésen, 18-án, 204 termelő vett részt. Régen volt ilyen jólsikerült gazdagyűlés Tiszabercelen. Ezen a gyűlésen megbeszélték, hogy másnap vetési napot tartanak. Még a gyűlés után, este 75 mázsa tavaszbúzavetőmagot osztottak ki. Határozatot hoztak a vetőgépek kihasználásáról. Német Lajos 16 holdas középparaszt ajánlotta fel elsőnek vetőgépét, utána minden vetőgéptulajdonos felkínálta vetőgépét a termelési bizottságnak, hogy a vetési napon irányítsa. A községben lévő 48 vetőgépet dűlőként osztották el. Tizenkilencedikén korán reggel talpon volt az egész község. A vetőgépeket váltott lovakkal vontatták. A tiszai kompnál máskor órákat kellett várakozni. Megszervezték azt is, hogy négy ember irányította a kompot, így sokkal gyorsabban ment az átkelés. Az ebédidő alatt is váltott fogatok és emberek mentek a gépekkel, boronákkal. Estig 85 hold tavaszbúzát, 24 hold tavaszárpát, kilenc hold zabot vetettek el. Ezzel teljesítették tavaszi kalászos vetési tervüket. A „vetési napon“ elvetettek még 39 hold csirás burgonyát, 19 hold cukorrépát, 14 hold napraforgót és 84 hold lóherét. Reggelenként olyan nagy a sürgés-forgás a határba vezető utakon, mintha senki sem akarna Ököritófülpösön maradni. Elsőnek a Vörös Csillag tsz. fogatai szoktak kivonulni. Napoki óta a vetőmaggal, ekével, boronával és egyéb eszközökkel megrakott szekerek között négy vetőgép is kigördül minden reggel a tsz. udvaráról. A Haladó tsz. három, a Szabad Föld pedig két vetőgéppel szokott minden reggel kivonulni. Hogy az egyéni termelők hány vetőgéppel indulnak a földekre, azt úgy lehet kifejezni) ahány vetőgép van a községben, az mind vet. A vetés megkezdése előtt a mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság együttes ülésen beszélte meg a teendőket. A felvilágosító és példamutató munka nyomán a Haladó termelőszövetkezet teljesítette tavaszbúza vetéstervét, zabból és árpából egyformán 120 százalékra teljesítette tervét. Befejezték a mák, borsó és a hagyma vetését is a szövetkezetben. Az egyénileg dolgozó parasztok követik a. kongresszusi vállalások teljesítésében a termelő- szövetkezeteket. Elvetettek már 30 hold tavaszárpát, 20 hold zabot, 13 hold tavaszbúzát, 5 hold mákot és 15 hold lóherét. BUDAHÁZl IGNÁC, mezőgazdasági előadó. 520 egyénileg szántást szerződést dolgozó paraszt kötött a tiszavasvári gépállomással A tiszavasvári gépállomás körzetében az egyénileg dolgozó parasztok erősen érdeklődnek a gépi szántás után. Naponta 20—30 egyénileg dolgozó paraszt keresi fel a gépállomást, hogy szerződést kössön gépi talajjavító munkára. Eddig 520 paraszt kötött szerződést 1920 hold szántásra. Legnagyobb az érdeklődés Tiszcvasváriban, ahol 170-en és Tiszalökön, ahol 114-cn kötöttek szerződést. A gépállomás 42 erőgépet adott az egyéniek földjére. A traktorok már kivonultak a brigádszállásokra, homokosabb területen pedig már megkezdték a szántást. Sokan meggyőződtek a traktormunka előnyeiről. Ezt bizonyítja Zajácz András példája, aki 10 holdat, özv. Szabó Miklósné 11 holdat akar traktorral szántatni. Id. Bakos Mihály számvetést készített és úgy döntött, hogy sokkal jobban jár, ha teheneit megkíméli és traktorral szántja fel a földet. A gépállomás 106 forintért szánt fel neki égy holdat, sőt, ha boronáltatni is akarja, akkor is csak 112 forintba kerül. Eddig 1.5 holdra kötött szerződési, azután újabb számvetést csinált és úgy döntőn, hogy még két hold földet szántat így fel. A tehenei is több tejet adnak és a földjét is jobban megmunkálják.
