Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-19 / 66. szám
•> intPEAP 1954 MÁRCIUS 19, PÉNTEK Hozzászólások a mótiositoH szervezed szabályzat tervezetéhez Az alapszervi vezetők választása A nagykállói járási pártbizottság dolgozói közösen vitatták meg a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezetét. Valamennyiünknek az a véleményünk, hogy a szervezeti szabályzatnak ilyenforma módosítása sok segítséget fog adni a pártmunka megjavításához, a pártszervek és párt- szervezetek megerősödéséhez, a párttagok aktivitásához. Néhá- nyan azonban nem értjük eléggé a 35. pont utolsó bekezdését: „Az alapszervezet a folyó munka intézésére évenként vezetőséget választ.“ Mi ebben azt a veszélyt látjuk, hogy a vezetőségi tagok, mire alaposan megismerkednének munkaterületükkel, s mire a párttagok is megismernék a vezetők munkáját, akkorra új vezetőket kell választani. Véleményünk szerint félő, hogy az egyébként vezetésre alkalmas párttagokat is leváltják, mert esetleg egy év alatt nem tudják eléggé bebizonyítani képességüket, nem tudnak elég eredményt felmutatni. Véleményünk szerint ritkább időközönként kellene választani új vezetőket. KOVÁCS JÁNOS, a járási pártbizottság ágit. prop. titkára. A tömeg-kapcsolat megjavítása — a hivatali ügyintézés Örömmel olvastam a Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetet, s helyeslem is azt. Különösen az ragadta meg figyelmemet, hogy a 3. rész c) pontja a párttagok kötelességévé teszi: „erősítse állandóan a tömegekhez fűződő kapcsolatait, mert pártunk ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényeinek és szükségleteinek kielégítéséért.“ Az a véleményem, hogy a szervezeti szabályzat ezen része nagy segítségünkre lesz abban, hogy bővítsük tömegkapcsolatnnkat, s ebben a kommunista dolgozóink lesznek a példamutatók. Ha párttagjaink eddig is kötelességüknek tartották volna a dolgozók jogos igényeinek és panaszainak azonnali orvoslását, nem lett volna szükség a panaszirodák felállítására a megyei és járási tanácsoknál. Remélem, hogy ezután el fogjuk érni, hogy minden párttag eleget tesz ezen kötelességének is, s példájuk nyomán a pártonkívüll dolgozók is fokozottabb gondot fordítanak a dolgozók jogos panaszainak orvoslására, s nem lesz jellemző a tanácsokra a bürokratikus ügyintézés. BÉKE ALBERT, a megyei tanács pártszervezetének titkára. A vezetők felelőssége Pártunk módosított szervezeti szabályzatának tervezete tanulmányozásakor egy pont ragadta meg különösen figyelmemet. A 35. pont utolsó bekezdése kimondja: „Az alapszervezet a folyó munka intézésére évenként vezetőséget választ.“ Azt hiszem, ez sok segítséget fog adni ahhoz, hogy a mi kerületi alapszervezetünknél is aktívabban résztvegye- nek a vezetőségi tagok a munkában. Eddig ugyanis úgy volt, hogy örömmel vették és Kitüntetésnek érezték elvtársaink azt, hogy a pártszervezet vezetőségi tagjai között vannak. Azonoan úgy gondolták, hogy munkát csak a párttitkárnak kell végezni. Nem vettek részt aktívan a pártmunka végzésében, csupán akkor igyekeztek jól dolgozni, amikor közel- gett az újjáválasztás ideje. Ügy gondolom, a szervezeti szabályzat tervezetének ez a pontja serkentőleg fog hatni a különböző reszortfelelősökre, s többet, jobban fognak dolgozni, hogy ismét, minden újjáválasztásnál kiérdemeljék a párttagok bizalmát. Magam is beleestem néha abba a hibába, hogy elhanyagoltam a pártmunka végzését. Ezután sokkal nagyobb felelősséget érzek én is munkám iránt, s igyekezni fogok napról-napra jobban kiérdemelni a tagság bizalmát. KI,EIN JENŐ, a II. kér. pártszervezet vezetőségi tagja. Kérem a táppénzügyem sürgős elintézését“ 55 Én, mint a „Néplap“ egyik olvasója, kérem a következő elintézést: 1953 december 2—21-ig járó táppénzemet többszöri sürgetésre sem kaptam meg. Az előző hónapokról csak úgy kaptam meg, hogy férjem személyesen ment érte. 1953 augusztus 26-tól december 21-ig voltam táppénzes beteg. Ez idő alatt legalább öt ajánlott- és expresszlevelet írtam, de még csak választ sem kaptam, hogy miért nem folyósítják a táppénzemet. Személyesen nem mehettem érte, mivel tanítok, férjem pedig beteg. Ezév február 12-cn beküldtem egy embert, hogy érdeklődje meg: ml van már a táppénzemmel. Az SzTK-ban azonban nem adtak őszinte választ. Azt beszélték, hogy a régi helyünkre, — ahonnan áthelyeztek, — oda küldték a táppénzemet. Nevetséges dolog az ilyen válasz, hiszen valamennyi iratainkon a mostani lakásunk helye van feltüntetve, nem pedig a régi. Arra vagyok kíváncsi, hogy mikor jut eszükbe, hogy nekem családom van, amelynek élni kell, szükségem van a pénzre?! Szabó B. Lajosné Nagyecsed. Miskolci és nyíregyházi művészek hangversenye Március 21-én, vasárnap este 8 órakor a József Attila kultúr- otthonban a miskolci és nyíregyházi állami zeneiskolák művésztanárai közös hangversenyt rendeznek. Ez cserehangverseny: a nyíregyházi zeneiskola tanárai már februárban voltak Miskolcon az ottani zeneiskolával közös hangversenyen. Most adják vissza a látogatást a miskolciak. Mindkét iskola tanárai a legjobb, legművészibb számaikkal vesznek részt ezen a közös rendezvényen. Ének, hegedű, zongora, fuvola, gordonka és zenkari számok lesznek. így dolgozik Pa rag József termelési bizottsági tag Szamosszegen a termelési bizottságot választó gazdagyűlésen csaknem valamennyi dolgozó paraszt megjelent. Mindenkinek volt valamilyen felszólalása a jelöltekkel kapcsolatban. Volt, akit a burgonya- termelésben elért eredményeiért, másokat az állattenyésztési tapasztalataiért jelöltek. így került sor Parag József hatholdas dolgozó paraszt megválasztására is. Mindig jóhírnévnek örvendett falujában. Örömmel ad segítséget a hozzá tanácsért forduló társainak. Amiitor megválasztották, nagy megtiszteltetésnek vette és azon töprengett: nogyan viszonozhatná társai bizalmát. Tudta, hogy tőle, mint kommunista termelési bizottsági tagtól, sokat várnak, rajta van a község szeme. A következő héten, szerdán este értekezletet tartott a termelési uizottság növénytermesztési szakbizottsága. Az ottlévők számos javaslatot mondtak el. Parag József azzal kezdte el mondanivalóját, hogy a község legelője nem kielégítő a meglévő állat- állomány részére. Az utóbbi időben elhanyagolták kezelését. Javasolta, hogy tavasszal szórják le műtrágyával, egyengessék el a rajta lévő vakondtúrásokat, gödröket. Amikor pedig elérkezik az ideje, foga- solják meg. Mindezt közösen végezzék el. A szakaszos legeltetés előnyéről is beszélt. Hiszen az idén különösen nagy szükség van a jó legelőre, mert a faluban szaporodni fog a jószágállomány. Például tavaly Bodó Gusztáv 4 holdas dolgozó parasztnak sem volt tehene, ezévben pedig kettő fog tőle kijárni. így aztán a legeltetési bizottság az elhangzott javaslatok nyomán 30 mázsa műtrágyát rendelt a legelőre. Parag József nem elégedett meg ennyivel. Jól emlékezett az 1942-es esztendőre. Átment a szomszédos Ilit községbe, ahonnan homokon termelt burgonyát cserélt szamosszegi feketeföldi burgonyáért. Két- mázsáravalót hozott, 400 ölbe vetette el. 60 mázsa termést hozott ez a kis darab föld. — persze a megfelelő ápolás mellett, — míg a szomszédos burgonyán, ugyanannyi területen, 20 mázsa termett. Javasolta a bizottságnak, hozzanak vetőburgonyát a homokos részről cserébe, több lesz a termés, könnyebb a sertésnevelés. Mindenki helyeselte javaslatát, hisz régen beszélnek már erről a faluban. A kalászosok terméshozamának emeléséről sem feledkezett meg a növénytermelési szakcsoport. Arról beszélt társaival Parag elvtárs. hogy a gyengén telelt kalászosokra gyűjtsenek elegendő aprót ragyát a tél folyamán. Ö még a tél kezdetén gondolt erre és elegendő mennyiséget gyűjtött össze vetésére. Azóta mór sokan követték példáját, felültrágyázták vetésüket. Helyesléssel fogadták a trágyalé összegyűjtésére és felhasználására vonatkozó javasiatot. Ügy beszélték meg, hogy a községi tanács szerezzen be egy nagyobb űrméretű, utcai locsolásra már alkalmatlan lajtot, amellyel a község legelőjét, takarmányföldeket és vetéseket trágyalével lehetne öntözni. Sokáig lehetne még sorolni, amivel Parag elvtárs segíti a fiatal népi szerv munkáját. De arról sem feledkezik meg, hogy példát mutasson a javasolt munkák elvégzésében. Gazdasági felszerelését még a tél folyamán kijavította, c-kéje, boronája indulásra kész, minden nap megnézi földjét: mikor lehet azon a munkákat megkezdeni. — N. T. — A SZATMÁRI 12 PONT ! Poros jegyzőkönyvek rojtosszé- ' lű, sárgult lapjait forgatván, a j szálkás betűk rámszegezett dárdái mögül a megélt történelem vonul felém a képzelet . tágas, sík mezőin. S ahogyan dübörgése közeledik, a könyvek, a könyvtár, a környező jelen, halványodva távolodik. T átjuk az országgyűlési köve^ teket vitatkozva a törvény- hatósági emberekkel. Miért az oly éles szóharc? Az úrbériségről folyik a vita. A kormány alattomos utakon izgatni kezdi a vármegye kisnemességét a reformok ellen. Az izgatás mérgeslehelletű gyümölcseként megszületik a kon- i zervativizmus. S ezek az atyafiak, mint uszított ebek, rávetik magúid kát a haladó, az ország szekerét a kátyúból kihúzni akaró hazafiakra. Kölcseytől rossznéven veszik, hogy szót mer emelni az adózó nép, az úrbéri ügyek, az igazságszolgáltatás meggyorsításának, a magyar nyelv, a vallásszabadság ügye mellett. Barátját, báró Wesselényi Miklóst, kivel az eszmeharcok mezején oly hősiesen, vitézlően harcoltak a bécsi füttyre táncoló lab- bancérzelműek ellen, — perbefogja a kormány az örök váltság tárgyában elmondott beszédéért. Egyvalaki akad az országban, ki védelmére kel, ki a vesztett ügy mellé áll: Kölcsey. A Janus-arcú szatmári nemes- | ség, egyfelől Bécs fele tekintget, nemesi kiváltságainak megőrzését féltve, a másik, a jobbik fele előretekint s kezébe ragadja a lobogót, mert megérzi az idők szelében a forradalom közeledtét. 1848, az új tavasz viharterhes felhőket korbácsol a szatmári nemesség felé. A liberálisok ádáz politikai harcban áttörik a konzervatívok arcvonalát, s olyan fényes fegyvertényt könyvelnek el, melyre egy egész ország felfigyel, s mely a 48-as politikai törekvések egyik pillére lesz. „Vasmegye példájára, — úgymond — Szatmár vármegye is szükségesnek tartja, hogy ország- gyűlési választmányát állandósítja. Hogy így ne csupán egy-egy töredékmunkát végezzen az országgyűlés, hanem az egész törvénykönyvet, s ezzel együtt a nemzeti életet is szabadelvű irányban alakítsa át, különösen az ősiség eltörlése és az úrbéri terhek megváltása által. Meg kell ezt tenni már azért is, hogy egyes eszmék, melyek első pillanatra idegenszerűeknek, vagy éppen gyűlöleteseknek látszanak, a megbeszélés által az elmékben lassanként megtisztulva népszerűekké legyenek“ — hangzik el a 41-es szatmári közgyűlésen. így jön létre a szatmári 12 pont. TVfelyek ezek a pontok: 1. Az ősiség eltörlése. 2. A telekkönyvek behozatala és ezzel együtt a hitel emelése. 3. Az úrbéri terhek megváltása ... „Az úrbéri tartozások kényszerűen megváltásának eszközeiül az úrbéri birtokra alapuló bankjegyek szolgáljanak és ezek a jobbágyak évenkint fizetendő közadóból ré- szenkint vonassanak le.‘‘ 4. A nemtelenek (nem nemesek-nek) feltétlen birtoklási képessége ... „A nemtelenek ruháztassanak fel teljes szerezhetési és bírhatási joggal annál is inkább, minthogy Kálmán első könyvének 75. fejezete és 1543—36. cikk szerint azj zal régenten is bírtak.“ 5. Ugyanazok alkalmazhatósága bármely hivatalra ... „Az alkalmas nemtelenek alkalmaztassanak minden bár legfőbb hivatalra is.“ 6. A papság és az összes nemesség adózása a megyék szükségeire, az úgynevezett házi pénztárba. 7. A céh-intézmény és mindenféle egyedáruság eltörlése. Mindenki kötelessége, hogy útivámot fizessen. 8. Az iskolák szaporítása ... „A népnevelés végett mindenütt iskolák állíttassanak, az ezekre kívántaié költségek a szekuiari- zandó egyházi javakból pótoltassanak.“ 9. A cenzúra eltörlése. „A törvény szerint fennálló sajtó- szabadsággal ellenkező előző vizsgálat töröltessék el.“ (Cenzúra.) 10. A városokban a jogok egyenlő kiterjesztése minden egyes polgárra. 11. Az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való elválasztása az egész vonalon. 12. Általános választójog a népképviselet behozatalával. A konzervatívok gyorsan há- tat fordítanak ennek a nagyszerű vívmánynak, megtagadják a szatmári 12 pontot. 1841 december 6-án a közgyűlésre be- csődített kisnemesség jelszava: „nem fizetünk adót“. És meghozzák a szégyenletes, hírhedt határozatot, melyben a 12 pontról hozott határozatot semmisnek mondják. Elküldik az országgyűlésre Uray Bálintot, a konzervatívok egyik vezérét, azt gondolván, hogy az ország kerekét épp úgy visszafelé lehet fordítani, mint ahogy ezt ők Szatmáron próbálgatták. Az országgyűlés megérdemelt fogadtatásban részesíti. Az ifjak hazaárulónak nyilvánítják s kardjukkal verik rá a bérkocsi ablakát. A szatmári 12 pont valósággá válásának napjaiban úgy emlékezünk vissza az elmúlt időkre, hogy tisztelettel adózunk azoknak a törekvéseknek, eszméknek, mely megszülte 1848 márciusát, a csodálatos tavaszt, a forradalmat, korunk megkezdőjét. (b. m.) Sikeres szereplés a néphadsereg nyíregyházi kultúrversenyén Régen ért olyan nagy öröm, mint az elmúlt vasárnap. Azt hiszem, nemcsak én mondhatom ezt el, hanem tánc-csoportunk minden egyes tagja, akik résztvet- tünk a néphadsereg vasárnapi kultúrver- senyén. A „Tyukodi csár- dás‘‘-sal léptünk fel. Nem volt könnyű a tánc lépéseit megtanulni, kitartó, szívós munka kellett hozzá, hegy a tánc minden mozdulatát elsajátítsuk. Januártól tanultuk a táncot, a megyei tanácstól 8 leány és a néphadsereg 8 katonája. Egyre élén- kebbek voltak a táncpróbák, ahogy közeledett a verseny napja. Annyira megszoktuk, megszerettük a táncpróbákat, hogy sehol sem éreztük jobban magunkat, mint itt. A nagy kedvvel, örömmel végzett munka nem maradt eredménytelenül. A versenybizottság legjobbnak értékelte tánc-csoportunk bemutatóját. Az alakulat megkapta az elődöntő vándorzászlaját és az értékes emléktárgyakat. A tánccsoport leánytagjai jó munkájukért könyv- jutalomban részesültek. Pál Ferenc elvtárs, aki a táncot gyűjtötte és betanította, külön dicséretet kapott. A tanulást ezután sem hagyjuk abba, sőt még nagyobb kedvvel folytatjuk. Legközelebb Debrecenben lépünk fel és mindent elkövetünk, hogy az országos döntőre is eljuthassunk. FARKAS ETELK/v. Ma INyíregyházán játszik a Faluszínház Az Állami Faluszínház ma este a József Attila kultúr- otthonban bemutatja Iszá.iev és Galics: „Nem magánügy” című hároml’elvonásos vígjátékát.
