Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

1954 MÁRCIUS 14, VASÁRNAP N4C-P LAP 7 IGAZA VAN — Kend máris hozzákezdett a vetéshez? — Tiszta sor. Mert az igaz, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, de a búza nem kél ki, ha csak bámuljuk a földet, sógor! A töltőtolltinta Élt 1900-ban Lipcsében egy adóhivatali tisztviselő, akit öreg hóra miatt nyug­díjaztak. Az illető azonban a nyugalom napjaiban sem tudott leszokni a bürokrá­ciáról. Amikor megkapta a fizetését, azt szétosztotta a saját maga által elképzelt „ügyosztályok1* számára sza­bályszerű iktatással, látta- moztatással, vetemeztetés- sél; baktatással stb. s ami­ket szüksége volt pénzre, szabályszerű kérvényt, fo­lyamodványt írt az illető ügyosztályra, majd a kérést elfogadta és szabályszerű menetrenddel kiutalta a kért pénzösszeget; A rossz­nyelvek azt mondják, hogy ez a javíthatatlan bürokra­és a bürokrácia ta éhenhalt, mert egy élel­miszerbeszerzés céljára kért pénzkérvénye elfeküdt író­asztala egy ügyosztályán ... Nyíregyházán már hóna­pok óta nem kapni töltő­tolltintát. Az illetékesek azt mondták: a hóakadályok miatt nem tudtak szállítani. De már bocsánatot kérünk: hol van már a tavalyi hó?! Hol vannak már az idei hó­akadályod? Sehol. Éppúgy, mint a töltőtolltinta. A Nyíri Pajkos nem tudja, hogy a töltőtolltintaszállítás ügyét ki intézi, de biztosra veszi, hogy valamiféle roko­na lehet a fentemlített lip­csei öregúrnak. Legalábbis szellemi rokona. (Tamási Sándor nyomán.) Gyerekész Jó volt Kulumbusznak (ÚJSÁGHÍR: Az ameri­kai titkosrendőrség még a külföldi hajókat is szigorú vizsgálat alá ve­szi, alkalmazottaikat le­hetetlen kérdésekkel nyaggatják, ujjlenyoma­tokat vesznek róluk, va­lósággal amerikai alatt­valóként kezelik őket.) Két nyugateurópai tenge­rész beszélget a newyorki kikötő egyik kocsmájában. — De jó volt Kolumbusz- nak! — sóhajt az egyik. — Miért? — néz rá cso­dálkozva a másik. — Mert vizsgálat nélkül jöhetett Amerikába. Az iskolában a tanító­bácsi éppen azt magyarázza a gyermekeknek, hogy min­den cselekedetünknek meg­van a célja. Azért eszünk, hogy éhségünket csillapít­suk, azért fűtünk a szobá­ban, hogy ne fázzunk stb. Látni, hogy az egyik gyer­mek nagyon mozgolódik a helyén, mintha valami fúr­ná az oldalát. A tanító meg is kérdezi tőle: — Mit akarsz, kisfiam? A gyerek így válaszol: — Azt akarom megkér­dezni, tanítóbácsi kérem, hogy mi célja van a célta­lan bolyongásnak? »ÉJI A tiszai oki földművesszö­vetkezet boltvezetője nagy­szerű újítással lépett a po­rondra a tavaszi munkák kezdetének idején. Ezzel az újítással bizonyára elnyeri a takarékossági mozgalom vígaszdíját. Az újítás egy­szerű eke — eketaliga nél­kül. (Két ilyen ekét tart raktáron már egy éve.) Namármost, mit jelent ez az újítás? Jelenti egyszer az eketaliga szállítási dijának a megtakarítását. Ez jelen­tős összeg, ha Nyíregyházá­ról kellene Tiszalökre szállí­tani, még jelentősebb, ha Budapestről kellene Tisza­lökre, legeslegjelentősebb, ha a Kamcsatka-félszigetről kellene Tiszalökre szállítani. Jelenti másodszor, hogy az eketaligát nemcsak szállíta­ni nem kell, hanem gyárta­ni is szükségtelen. Ez jelen­TÁS“ tős összeg községi viszony­latban, de mivel a boltveze­tő elvtársnak széles pers­pektívája van, jelentős ösz- szeg világviszonylatban is. Az eddig eketaligák gyártá­sára fordított összegből le­het más fontosabb tavaszi idénycikket gyártani, mint például fülvédőt, korcsolyát stb. Az anyagot is fel lehet nemesebb célokra használni. Ebből lehetne például a se- lejtet gyártani, hiszen úgyis felesleges, megtakarított anyag, tehát végeredmény­ben nem károsodna meg a népgazdaság. Hogy cketaliga nélkül nem lehet az ekével szán­tani? Ugyan kérem! Hát mit érdekli a tavaszi szántás- vetés a tiszalöki földműves­szövetkezet boltvezetőjét?! (Dorogi Mihály nyomán.) Ez is megtörténhet ? — Ezt nem értem. Miért dugják ki a kályha­csöveket az ablakon az emberek? — Én meg azt nem értem, hogyan felejtett el ké­ményeket csinálni ehhez a timári munkáslakáshoz a Tatarozó Vállalat. Meggyőző érv A társaságban véletlenül úgy került, hogy egy leány az asztal sarkán kapott csak helyet. Babonásan til­takozott. — Dehiszen nem megyek férjhez, ha sarokra ülök ... Egy fiatalember fölénye­sen legyintett. — Ugyan, ez az egész ba­bona, hiszen az eszkimólá­nyok egész életükben a sar­kon ülnek és mégis férjhez mennek. Találós kérdés A hodászi földművesszövetkezet a dolgozókról va- ió gondoskodás jegyében fióküzletet nyitott az állami gazdaság központjában. A bolt reggel nyolc órától délután négy óráig van nyitva, viszont az állami gaz­daság alkalmazottai reggel 7 órától este 5 óráig dol­goznak. Mikor tudnak vásárolni? ('lujozszjtíA íjjuas pnj uiau ajsapjarj so[«ie) e Aki megérzi... A nyíregyházi Kertészeti Vállalat a Dózsa- utcán fekáltrágyát szórt cl az utca parkosítá­sához s azt már napok óta szabadon hagyja büdösödni. Egy másik utcában történik. A feleség reggeli szellőztetéshez nyitja ki az ablakot, a férj az orrához kap. — Ügy látszik, már a mi utcánkban is parkosít a Kertészeti Vállalat. — Honnan tudod? — kérdezi a feleség. «— Nem tudom, hanem érzem. Néhány szó a gyors ügyintézésről Igen helyes dolog, hogy Érpatakon orvosi rendelő van. Csak éppen nincs, aki gondoskodjon róla, aki ta­karítsa, télen fűtse, világít­sa, aki érte a lakbért fizes­se. A községi tanács a költ­ségvetésbe felvette ezeket a kiadásokat, de a járási ta­nács kihúzta, mondván: a megyei tanács egészségügyi osztálya köteles az orvosi rendelőkről gondoskodni. Eltelt az első negyedév, s a takarítási, világítási pénzt, a lakbért még mindig nem kapta meg az érpataki ren­delő. Pedig a nagykállői já­rási tanács egészségügyi csoportja már régen ígérte, hogy lépéseket tesz ebben az ügyben. Eddig azt hittük, hogy Nagykállóban a legkisebb sebessége az ideggyógyinté­zetnek, a község talán leg­régibb épületének van, mert az évtizedek alatt egyetlen centimétert sem mozdult előre. De lehet, hogy a járási tanács egész­ségügyi osztálya még ezt a gyorsaságot sem tudja el­érni az ügyek intézésében. (Diószegi Béla.) Ssatmárcsekei vacsorarigmus A szatmárcsekei földművesszövetkezetben lel­tároztak. A leltározást végző dolgozók napi­díját nem fizette ki a földművesszövetkezet vezetősége, ellenben rendezett egy vezetőségi gyűlést, amelyre 11 darab szárnyast főzettek meg, öt hordó sört ittak rá és utána jól ösz- szeverekedtek. (Vass Lajos párttitkár.) Kakasok kórusa: Kukuriku, kukuriku! Kukuriku, kukuriku? Esznek, isznak, verekednek, Valahányan azt érdemlik, Munkásoknak nem fizetnek. Böjtöljenek karácsonyig! Tiszalöki párbeszéd — Hová megy, komámasszony? —. A tejbegyüjtőhelyre. — Hát a Riskát miért viszi magával? — Mert meg akarom fejni. — Hát miért nem fejte meg otthon? — Azért, mert nincs kupám, amiben a tejet fel­hozhatnám, a boltban pedig már hosszú ideje nem lehet kapni tejeskupát. (Ökrös Gyula, tiszalöki úttörő.) Csendélet a Szabadságtelepen — Te hallasz valamit? •— Nem. — Akkor nem csalódtam. A - posta még mindig nem intézte el, hogy a szabadságtelepi rádiók valóban meg is szólaljanak. (Lengyel Mária.) Ne csak olvasd a Nyíri Pajkost! Vegyél részt szerkesztésében, küldd be ötleteidet is! >♦4

Next

/
Oldalképek
Tartalom