Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
N ß P L A F Az élenjáró gépállomási dolgozók országos tanácskozásának második napja A gépállomások élenjáró dolgozói országos tanácskozásának résztvevőihez többszáz táviratot küldtek a gépállomások, termelő- szövetkezetek és dolgozó parasztok. A vasszilvágyi gépállomás traktorosai táviratukban megfogadták: úgy dolgoznak, hogy az idén elnyert élüzem-jelvény továbbra is náluk maradjon. A kehyeri gépállomás traktorosai arra tettek fogadalmat, hogy április 18-ra teljesítik tavaszi tervüket. Baráth István, a csab- rendeki gépállomás brigádvezetője a brigád nevében vállalta, hogy a tanácskozás szellemében a tavalyihoz mérten 4 százalékkal csökkentik a gépkieséseket. A tanácskozás második napján elsőnek Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes szólt hozzá a beszámolóhoz. Hiányolta, hogy a tanácskozás első napjának felszólalói keveset foglalkoztak az eddig végzett munka fogyatékosságaival, kü'ö- nösen a minőség terén. A gépállomások munkájának eredményét azon lehet lemérni, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein, ahol a gépállomások gépei dolgoznak, hogyan emelkednek a termésátlagok. — Minden más értékelés hibás. A gépállomások munkájában meglévő hibák oka a vezetés gyengesége. Hiányos az ellenőrzés is. Most a legfontosabb: a gépállomások végezzék el gyorsan és jó minőségben a tavaszi munká- at és tartsák be szigorúan azokat a szabályokat, amelyek biztos alapot teremtenek arra, hogy a terméshozamok már ez évben jelentősen emelkedjenek. Gondoskodni kell róla, hogy az üzemanyag már kint legyen a brigádszállásokon, illetőleg a traktoroknál, a pótalkatrészek is közel legyenek a gépekhez és minden erőgépre fel legyen szerelve a világítás. Minden gépállomás szervezze meg az ekevas- élesítést, továbbá az éjszakai ellenőrzést és a pontos műszakváltást. Tovább kell szélesíteni a kongresszusi versenyt is. Borbás Lajos elvtárs, a MEDOSZ elnöke a mezőgazdasági versenymozgalommal foglalkozva kiemelte, hogy az eddigi versenyek hibája az egyoldalúság volt, csak a gépek teljesítményét értékelték. Ha a magas teljesítmény nem párosul jóminőségű munkával, nem hozhat jó termést. A MEDOSZ feladata, hogy ezeket a vállalásokat a legszélesebb körben népszerűsítse. A szakszervezetek feladata ellenőrizni és segíteni a gépállomási dolgozók szociális körülményeinek állandó javítását. Hegedűs András elvtárs válássá kásságunk nélkül nem is tűzhetA vita során elhangzott felszólalásokra Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter válaszolt. Újból hangsúlyozta, a legfontosabb feladat most minden gépállomásnak, hogy megkezdje és teljes erővel éjjel-nappal végezze a tavaszi munkát. A tanácskozáson a gépállomások élenjáró dolgozói vettek részt. Az ő feladatuk, hogy segítsék az elmaradottakat. Felelősséget kell érezniük a gépállomás egész munkája iránt. A múlt évben a gépállomások traktorosainak egyrésze éves tervét nem teljesítette és ezért felelősség terheli azokat az élenjárókat is, akiket saját jó munkájukért méltán megillet a dicséret és a kapott kitüntetés. A tanácskozás napirendjén szereplő másik fontos kérdés a munka minőségének kérdése volt. Az idén a gépállomások jó vagy rossz munkáját mindenekelőtt abból a szempontból ítélik meg, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a gépállomások dolgoznak, hány mázsával több 1 érmést értek el, mint ott, ahol nem gépekkel szántottak-vetet- lek. Újból alá kell húzni azonban annak fontosságát, hogy a gépállomások segítsék a körzetükbe tartozó gyengébb termelőszövetkezeteket. A gépállomások igazgatóinak, párttitkárainak, brigádvezetőinek úgy kell dolgozniok. hogy még ebben az évben a gyengébb termelőszövetkezetek is elérjék az átlagos színvonalat. A gépállomások fontos feladata, hogy minél szélesebb körben vezessék be a termelőszövetkezetekbe az új módszereket. A legfontosabb kérdések egyike a traktorosokról való gondoskodás. Ide tartozik a gépállomásokra kerülő szakemberek megfelelő elhelyezése, számukra lakás és megfelelő körülmények biztosítása. Az emberről való gondoskodást kell a munka homlokterébe állítani. Enélkül a gépállomások nem tudják teljesíteni tervüket és feladataikat. Az ipari patronázscsoportok munkájára térve, hangsúlyozta Hegedűs elvtárs. hogy itt a politikai és a gazdasági munkának együtt kell járnia. A budapesti pártaktíván az ipari munkások, a különböző üzemek képviselői nagy lelkesedéssel fogadták a párt felhívását, hogy elsősorban megfelelő gépekkel, a hozzájuk való alkatrészekkel és anyaggal kell segíteniök a gépállomásokat. Versenymozgalom indult, hogy a mezőgazdaság minden technikai, anyagi alapot megkapjon terveinek teljesítéséhez. Rövidesen érezhető lesz ennek hatása az alkatrész- és szerszámellátásban, valamint a gépállomásra kerülő gépek jobb minőségében. Az értekezlet lelkes tapsai közben állapította meg Hegedűs András, hogy fejlett szocialista iparunk és nagyszerű ipari muntünk volna ki olyan nagy célokat, mint amilyeneket a mezőgazdaságfejlesztési határozat kitűzött. A legfontosabb feladatok egyikének jelölte meg a továbbiakban Hegedűs elvtárs a vezető, irányító munka bürokratizmusának mielőbbi felszámolását. Biztosítani kell, hogy a gépállomások igazgatói és a megyei szervek önállóbban, felelősségteljesebben végezzék munkájukat. A politikai munka jelentőségével foglalkozott beszéde végén Hegedűs miniszter. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok felszólalásai megmutatták, hogy milyen sokat vár dolgozó parasztságunk a gépállomásoktól. A gépállomások vezetői és összes dolgozói igyekezzenek megfelelni ennek a várakozásnak és hasznosítsák azt a segítséget, amelyet pártunk és kormányunk nyújt a gépállomásoknak munkájuk megjavításához. A válaszbeszéd után Simon Géza, a vasmegyei gépállomások igazgatóságának vezetője felolvasta az országos tanácskozás részvevőinek felhívását a gépállomások összes dolgozóihoz, szakembereihez. A felhívást a tanácskozás elfogadta. A kétnapos értekezletet Matol- csi János elvtárs, az MDP. Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője zárta be. Válasz a sóstóhegy! tsz-ből kilépett dolgozó parasztoknak A kormányprogramra lehetőséget adott arra a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetekből és újra egyénileg gazdálkodhassanak. A sóstóhegyi Rákóczi termelőszövetkezet tagjai közül is néhányan az egyénileg gazdálkodás mellett döntöttek. I A Rákóczi termelőszövetkezet kilépő tagjai a közelmúltban azzal a panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy a földkiadással nincsenek megelégedve, nem a törvényes rendelkezések szerint jártak el velük szemben. A múlt év őszén a földművelés- ügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, a begyűjtési miniszterrel és az igazságügyminiszterrel együttesen utasításban szabályozta a kilépéssel kapcsolatos eljárást. E rendeletet ismertetve, a . Szabad Nép“ 1953. október 4-i száma többek között a következőket írja: „A kilépéssel kapcsolatos minden kérdésben, így a bevitt föld, az állatok és a gazdasági felszerelés kiadása, valamint a kilépéssel kapcsolatos minden elszámolás ügyében a termelőszövetkezet közgyűlése — az igazgatóság javaslata alapján — dönt. A kilépő tagnak a bevitt földdel azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell kiadni, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan parcelláiból, vagy a tagosított tábla szélén.“ A kilépésről szóló határozat tehát azt mondja, hogy a föld kiadásáról a szövetkezetben bentmaradt tagok közgyűlésen döntenek. így történt ez a sóstóhegyi Rákóczi tsz-ben is. A tsz-ben maradt tagság méltányolta a tagok kérését és általában két hold földet minden kilépő tagnak ott adott ki, ahol a lakóháza van (ez a föld a szövetkezet legjobb földje). A többi földet a tagoknak a tábla szélén adják ki. Tehát a rendelet értelmében a szövetkezet tagjai nem követtek el törvénytelenséget, mert a kilépőknek a földet a szétszórt parcellákból, ha ez nem elegendő, akkor a szövetkezet tagsága által javasolt helyen, a tábla széléből kell kiadni. A kilépett dolgozó parasztok akkor járnak el helyesen, ha nem hallgatnak azokra, akik szeretnék a termelőszövetkezetet felbomlasztani, hanem sürgősen hozzálátnak a kimért terület megműveléséhez. A kilépők ügyét szabályozó rendelet azt is előírja, hogy: „A kiadott föld megműveléséről a kilépő tag köteles gondoskodni.“ A szövetkezet helyesen járt el a földkiadással kapcsolatban Most már a kilépő dolgozó parasztokon a sor, hogy a legjobb tudásuk szerint műveljék a földet, a gazdagabb termés elérése érdekében mielőbb végezzék el a tavaszi munkát. 195* MÁRCIUS 14, VASÁRNAP GAZDA KALENDARIUM A tavasz beköszöntött. Nem várta meg a hivatalos érkezési időt. A jó gazda sem várhat ölhetett kezekkel. Már is hozzákezdtek, vagy a következő napokban elkezdik a legfontosabb tavaszi munkákat: a tavaszi szán- tást-vetést, az ősziek fejtrágyázását, az őszi szántás elsimítását. A szőlőben, gyümölcsösben is akad tennivaló éppen elég. Fejezzük be gyorsan a tavaszi szántást Az elmúlt év őszén sok föld maradt felszántatlanul. Az őszi kenyérgabonából és takarmányokból is maradt ki jócskán tavaszi vetésre. Tehát a tulajdonképpeni tavaszi munkák: az ősziek ápolása, tavasziak vetése és egyéb tennivalók munkatorlódással fenyegetnek. A tavaszi szántások gyors elvégzése nagyon fontos. Ezzel jobban kihasználjuk a munkaerőt és ami még lényegesebb: megmentjük a talaj vízkészletét az elpárolgástól. — Korai szántásnál kevesebb víz párolog el a talajból, tehát több nedvesség marad a későbbi aszályos időre. De korábban is vethetünk, így növényeink jobban kifejlődhetnek és megerősödhetnek. A rovar-, gomba- és egyéb kártevők kevesebb kárt okoznak. A korai szántás nyomán tehát mindenképpen ügyelni kell arra, hogy csak akkor kezdjük meg, ha már omlik az eke nyomában. Különösen a kötöttebb, nedves talajoknál fontos, hogy ne legyen „szalonnás” és rögös a barázda, mert ezek rontják a talaj szerkezetét. A fejtrágyázás fokozza a termést Másik nagyon fontos teendőnk a gyenge táperőben lévő talajokon és a rossz elővetemények (kukorica, napraforgó) után vetett, fejlődésben elmaradt és gyengén áttelelt ősziek fejtrágyázása. Erre a célra a nitrogéntartalmú műtrágyát és apró darabokból álló szervestrágyákat használjunk. Pétisóból és a hasonló műtrágyákból holdankint 35—50 kilót szórjunk ki géppel, vagy kézzel egyenletesen. A nitrogénben igen szegény talajokon 50—80 kilót is kiszórhatunk. Egyes talajokon a szárbaindulásig több részletben is adagolhatjuk ezt a mennyiséget, de csak akkor, ha ez a helyi tapasztalat szerint nem okoz megdőlést, illetve nem késlelteti az érést. A nitrogén ugyanis a növény zöld részeinek: a szárnak és a levélzetnek a fejlődését mozdítja elő főképpen. A simítózás fontossága Talajainkban általában a nyár folyamán kevés a nedvesség. Ezért nagyon fontos, hogy a tavaszi talajelőkészítés során minél jobban megőrizzük a télen elraktározott nedvességet. Mihelyt a talajra rámehetünk, minden arravaló ezközzel és vonóerővel fogasoljunk, simítózzunk és rónázzunk az ősszel mélyen- szántott földeken és a tavaszi szántásokon egyaránt. A simítózással kialakított sima és mor- zsás felszín elzárórétegével csökkentjük a káros és túlzott szárítóhatású levegőcserét. Ezzel megóvjuk a mélyebb rétegek nedvességét. A különböző rendszerű simítok általában jólzáró réteget létesítenek. Ezért főleg az előhántós ekével szántott, jő szerkezetű laza talajokon használjuk. A hónyomástól, víznyomástól eltömődött talajokon jobb a fogasborona használata. A ró- názóeszközt legcélszerűbb a szántás irányára ferdén-kcrcszt- ben járatni, így jobb munkát végez. Sürgős munka a metszés A gyümölcsfák metszési, iörzstisz- títási munkáit a legközelebbi napokban feltétlenül be kell fejezni. Nemcsak azért, mert a nedvkeringés már megindulóban van, hanem azért is, mert a felrepedt kéreg alatt és a fák felületén még fel nem ébredt kártevőket így könnyebb megsemmisíteni a télvégi lemosó permetezéssel. Azonkívül a gyümölcsösök aljának művelési munkái is siettetik ezt a munkát. Az almafák metszésénél a fő figyelmet a fi Jonathan éves vesszőinek követ-1 kezetes visszavágására kell he* lyezni. Ez a legjobb védekezés a felkapaszkodás ellen s a még károsabb lisztharmat ellen, mert a fertőzött hajtásvégeket minden évben eltávolítjuk. A szőlőben az első munka a nyitás. Itt arra kell vigyázni, kü-* Ionosén az oltványszőlőkben, hogy a tőke szarvai közt levő földet ne a kapa fokával ütöges- sük. hanem kézzel kaparjuk ki. A kapaütéstől gyakran a tőkefej is leesik vagy megsérül. így kevesebb lesz a termőcsap s a tőke idő előtt kipusztulhat. Ügyeljünk a talaj kellő megszikkadására, mert a nedvesen meggyúrt föld egész éven át rossz munkálatú marad. Nyitás után a fertőzött, elfagyott, elpusztult részeket távolítsuk el. A hiányzó tőkéket pótoljuk. Munkában az ófehérfói termelési bizottság (Baktalórántházi járási tudósítónktól.) Február végén összeült az ó fehértói termelési bizottság és megvizsgálta milyen feladatokat oldottak már meg és melyek azok a teendők, amelyeket sürgősen meg kell oldani. A termelési bizottság intézte el, hogy a termelőszövetkezet a felesleges zabvetőmagját kukoricáért elcserélte a dolgozó parasztokkal. Foglalkoznak a burgonyacserével is a községben. A termelési bizottság tagjai a pártkongresszus tiszteletére vállalták többek között, hogy a közutakról kipusztult fákat pótolják. A termelési bizottság tanul a termelőszövetkezettől, ahol megkezdték a vetőmagvak próbacsíráztatását. így tisztában lesznek azzal, hogy milyen vetőmagot tesznek a földbe. Nem érheti meglepetés a szövetkezet tagjait, mert ha valamilyen vetőmagnak sz előírtnál kisebb a csírázási százaléka, abból a magból többet vetnek és meg lesz a kívánt növényszám. Valamennyi termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok is elvégezhetnék ezt a munkát. Szabó József
