Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

N ß P L A F Az élenjáró gépállomási dolgozók országos tanácskozásának második napja A gépállomások élenjáró dol­gozói országos tanácskozásának résztvevőihez többszáz táviratot küldtek a gépállomások, termelő- szövetkezetek és dolgozó parasz­tok. A vasszilvágyi gépállomás traktorosai táviratukban megfo­gadták: úgy dolgoznak, hogy az idén elnyert élüzem-jelvény to­vábbra is náluk maradjon. A kehyeri gépállomás traktorosai arra tettek fogadalmat, hogy áp­rilis 18-ra teljesítik tavaszi ter­vüket. Baráth István, a csab- rendeki gépállomás brigádvezető­je a brigád nevében vállalta, hogy a tanácskozás szellemében a tavalyihoz mérten 4 százalékkal csökkentik a gépkieséseket. A tanácskozás második napján elsőnek Szőke Mátyás földműve­lésügyi miniszterhelyettes szólt hozzá a beszámolóhoz. Hiányolta, hogy a tanácskozás első napjának felszólalói keveset foglalkoztak az eddig végzett munka fogyatékosságaival, kü'ö- nösen a minőség terén. A gépállomások munkájának eredményét azon lehet lemérni, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok földjein, ahol a gépállo­mások gépei dolgoznak, hogyan emelkednek a termésátlagok. — Minden más értékelés hibás. A gépállomások munkájában meglévő hibák oka a vezetés gyengesége. Hiányos az ellenőr­zés is. Most a legfontosabb: a gépál­lomások végezzék el gyorsan és jó minőségben a tavaszi munká- at és tartsák be szigorúan azo­kat a szabályokat, amelyek biz­tos alapot teremtenek arra, hogy a terméshozamok már ez évben jelentősen emelkedjenek. Gon­doskodni kell róla, hogy az üzemanyag már kint legyen a brigádszállásokon, illetőleg a traktoroknál, a pótalkatrészek is közel legyenek a gépekhez és minden erőgépre fel legyen sze­relve a világítás. Minden gépál­lomás szervezze meg az ekevas- élesítést, továbbá az éjszakai el­lenőrzést és a pontos műszakvál­tást. Tovább kell szélesíteni a kongresszusi versenyt is. Borbás Lajos elvtárs, a MEDOSZ elnöke a mezőgazdasá­gi versenymozgalommal foglal­kozva kiemelte, hogy az eddigi versenyek hibája az egyoldalú­ság volt, csak a gépek teljesít­ményét értékelték. Ha a magas teljesítmény nem párosul jómi­nőségű munkával, nem hozhat jó termést. A MEDOSZ feladata, hogy ezeket a vállalásokat a legszéle­sebb körben népszerűsítse. A szakszervezetek feladata el­lenőrizni és segíteni a gépállo­mási dolgozók szociális körül­ményeinek állandó javítását. Hegedűs András elvtárs válássá kásságunk nélkül nem is tűzhet­A vita során elhangzott fel­szólalásokra Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizott­ságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese, földműve­lésügyi miniszter válaszolt. Újból hangsúlyozta, a legfon­tosabb feladat most minden gép­állomásnak, hogy megkezdje és teljes erővel éjjel-nappal végezze a tavaszi munkát. A tanácskozáson a gépállomá­sok élenjáró dolgozói vettek részt. Az ő feladatuk, hogy se­gítsék az elmaradottakat. Fele­lősséget kell érezniük a gépállo­más egész munkája iránt. A múlt évben a gépállomások traktorosainak egyrésze éves ter­vét nem teljesítette és ezért fe­lelősség terheli azokat az élen­járókat is, akiket saját jó mun­kájukért méltán megillet a di­cséret és a kapott kitüntetés. A tanácskozás napirendjén sze­replő másik fontos kérdés a munka minőségének kérdése volt. Az idén a gépállomások jó vagy rossz munkáját mindenekelőtt abból a szempontból ítélik meg, hogy azokban a termelőszövetke­zetekben, ahol a gépállomások dolgoznak, hány mázsával több 1 érmést értek el, mint ott, ahol nem gépekkel szántottak-vetet- lek. Újból alá kell húzni azonban annak fontosságát, hogy a gép­állomások segítsék a körzetükbe tartozó gyengébb termelőszövet­kezeteket. A gépállomások igaz­gatóinak, párttitkárainak, brigád­vezetőinek úgy kell dolgozniok. hogy még ebben az évben a gyengébb termelőszövetkezetek is elérjék az átlagos színvonalat. A gépállomások fontos felada­ta, hogy minél szélesebb körben vezessék be a termelőszövetkeze­tekbe az új módszereket. A legfontosabb kérdések egyi­ke a traktorosokról való gondos­kodás. Ide tartozik a gépállomá­sokra kerülő szakemberek meg­felelő elhelyezése, számukra la­kás és megfelelő körülmények biztosítása. Az emberről való gondoskodást kell a munka hom­lokterébe állítani. Enélkül a gép­állomások nem tudják teljesíteni tervüket és feladataikat. Az ipari patronázscsoportok munkájára térve, hangsúlyozta Hegedűs elvtárs. hogy itt a poli­tikai és a gazdasági munkának együtt kell járnia. A budapesti pártaktíván az ipa­ri munkások, a különböző üze­mek képviselői nagy lelkesedés­sel fogadták a párt felhívását, hogy elsősorban megfelelő gépek­kel, a hozzájuk való alkatrészek­kel és anyaggal kell segíteniök a gépállomásokat. Versenymozga­lom indult, hogy a mezőgazdaság minden technikai, anyagi alapot megkapjon terveinek teljesítésé­hez. Rövidesen érezhető lesz en­nek hatása az alkatrész- és szer­számellátásban, valamint a gép­állomásra kerülő gépek jobb mi­nőségében. Az értekezlet lelkes tapsai köz­ben állapította meg Hegedűs András, hogy fejlett szocialista iparunk és nagyszerű ipari mun­tünk volna ki olyan nagy célokat, mint amilyeneket a mezőgazda­ságfejlesztési határozat kitűzött. A legfontosabb feladatok egyi­kének jelölte meg a továbbiakban Hegedűs elvtárs a vezető, irányí­tó munka bürokratizmusának mi­előbbi felszámolását. Biztosítani kell, hogy a gépállomások igazga­tói és a megyei szervek önállób­ban, felelősségteljesebben végez­zék munkájukat. A politikai munka jelentőségé­vel foglalkozott beszéde végén Hegedűs miniszter. A termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok felszólalásai megmutatták, hogy milyen sokat vár dolgozó pa­rasztságunk a gépállomásoktól. A gépállomások vezetői és összes dolgozói igyekezzenek megfelelni ennek a várakozásnak és haszno­sítsák azt a segítséget, amelyet pártunk és kormányunk nyújt a gépállomásoknak munkájuk meg­javításához. A válaszbeszéd után Simon Gé­za, a vasmegyei gépállomások igazgatóságának vezetője felol­vasta az országos tanácskozás részvevőinek felhívását a gépál­lomások összes dolgozóihoz, szak­embereihez. A felhívást a tanács­kozás elfogadta. A kétnapos értekezletet Matol- csi János elvtárs, az MDP. Köz­ponti Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője zárta be. Válasz a sóstóhegy! tsz-ből kilépett dolgozó parasztoknak A kormányprogramra lehető­séget adott arra a termelőszövetke­zeti tagoknak, hogy a gazdasági év végén kiléphessenek a terme­lőszövetkezetekből és újra egyé­nileg gazdálkodhassanak. A sós­tóhegyi Rákóczi termelőszövetke­zet tagjai közül is néhányan az egyénileg gazdálkodás mellett döntöttek. I A Rákóczi termelőszövetkezet kilépő tagjai a közelmúltban az­zal a panasszal fordultak szer­kesztőségünkhöz, hogy a földki­adással nincsenek megelégedve, nem a törvényes rendelkezések szerint jártak el velük szemben. A múlt év őszén a földművelés- ügyi miniszter a pénzügyminisz­terrel, a begyűjtési miniszterrel és az igazságügyminiszterrel együttesen utasításban szabályoz­ta a kilépéssel kapcsolatos eljá­rást. E rendeletet ismertetve, a . Szabad Nép“ 1953. október 4-i száma többek között a következő­ket írja: „A kilépéssel kapcsolatos min­den kérdésben, így a bevitt föld, az állatok és a gazdasági felsze­relés kiadása, valamint a kilépés­sel kapcsolatos minden elszámolás ügyében a termelőszövetkezet közgyűlése — az igazgatóság ja­vaslata alapján — dönt. A kilépő tagnak a bevitt föld­del azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell kiadni, elsősorban a termelőszö­vetkezet tagosítatlan parcelláiból, vagy a tagosított tábla szélén.“ A kilépésről szóló határozat te­hát azt mondja, hogy a föld ki­adásáról a szövetkezetben bent­maradt tagok közgyűlésen dönte­nek. így történt ez a sóstóhegyi Rákóczi tsz-ben is. A tsz-ben ma­radt tagság méltányolta a tagok kérését és általában két hold föl­det minden kilépő tagnak ott adott ki, ahol a lakóháza van (ez a föld a szövetkezet legjobb föld­je). A többi földet a tagoknak a tábla szélén adják ki. Tehát a rendelet értelmében a szövetkezet tagjai nem követtek el törvény­telenséget, mert a kilépőknek a földet a szétszórt parcellákból, ha ez nem elegendő, akkor a szövet­kezet tagsága által javasolt he­lyen, a tábla széléből kell kiadni. A kilépett dolgozó parasztok akkor járnak el helyesen, ha nem hallgatnak azokra, akik szeretnék a termelőszövetkezetet felbom­lasztani, hanem sürgősen hozzá­látnak a kimért terület megmű­veléséhez. A kilépők ügyét szabá­lyozó rendelet azt is előírja, hogy: „A kiadott föld megműveléséről a kilépő tag köteles gondoskod­ni.“ A szövetkezet helyesen járt el a földkiadással kapcsolatban Most már a kilépő dolgozó pa­rasztokon a sor, hogy a legjobb tudásuk szerint műveljék a föl­det, a gazdagabb termés elérése érdekében mielőbb végezzék el a tavaszi munkát. 195* MÁRCIUS 14, VASÁRNAP GAZDA KALENDARIUM A tavasz beköszöntött. Nem várta meg a hivatalos érkezési időt. A jó gazda sem várhat öl­hetett kezekkel. Már is hozzá­kezdtek, vagy a következő na­pokban elkezdik a legfontosabb tavaszi munkákat: a tavaszi szán- tást-vetést, az ősziek fejtrágyá­zását, az őszi szántás elsimítását. A szőlőben, gyümölcsösben is akad tennivaló éppen elég. Fejezzük be gyorsan a tavaszi szántást Az elmúlt év őszén sok föld maradt felszántatlanul. Az őszi kenyérgabonából és takarmá­nyokból is maradt ki jócskán ta­vaszi vetésre. Tehát a tulajdon­képpeni tavaszi munkák: az ősziek ápolása, tavasziak vetése és egyéb tennivalók munkatorló­dással fenyegetnek. A tavaszi szántások gyors el­végzése nagyon fontos. Ezzel job­ban kihasználjuk a munkaerőt és ami még lényegesebb: meg­mentjük a talaj vízkészletét az elpárolgástól. — Korai szán­tásnál kevesebb víz párolog el a talajból, tehát több nedves­ség marad a későbbi aszályos időre. De korábban is vethetünk, így növényeink jobban kifejlőd­hetnek és megerősödhetnek. A rovar-, gomba- és egyéb kárte­vők kevesebb kárt okoznak. A korai szántás nyomán tehát min­denképpen ügyelni kell arra, hogy csak akkor kezdjük meg, ha már omlik az eke nyomában. Különösen a kötöttebb, nedves talajoknál fontos, hogy ne le­gyen „szalonnás” és rögös a ba­rázda, mert ezek rontják a talaj szerkezetét. A fejtrágyázás fokozza a termést Másik nagyon fontos teendőnk a gyenge táperő­ben lévő talajo­kon és a rossz elővetemények (kukorica, napraforgó) után ve­tett, fejlődésben elmaradt és gyen­gén áttelelt ősziek fejtrágyázása. Erre a célra a nitrogéntartalmú műtrágyát és apró darabokból álló szervestrágyákat használ­junk. Pétisóból és a hasonló mű­trágyákból holdankint 35—50 ki­lót szórjunk ki géppel, vagy kéz­zel egyenletesen. A nitrogénben igen szegény talajokon 50—80 ki­lót is kiszórhatunk. Egyes tala­jokon a szárbaindulásig több részletben is adagolhatjuk ezt a mennyiséget, de csak akkor, ha ez a helyi tapasztalat szerint nem okoz megdőlést, illetve nem késlelteti az érést. A nitrogén ugyanis a növény zöld részei­nek: a szárnak és a levélzetnek a fejlődését mozdítja elő főkép­pen. A simítózás fontossága Tala­jainkban általában a nyár folyamán kevés a nedves­ség. Ezért nagyon fontos, hogy a ta­vaszi talajelőkészítés során mi­nél jobban megőrizzük a télen elraktározott nedvességet. Mi­helyt a talajra rámehetünk, min­den arravaló ezközzel és vonó­erővel fogasoljunk, simítózzunk és rónázzunk az ősszel mélyen- szántott földeken és a tavaszi szántásokon egyaránt. A simí­tózással kialakított sima és mor- zsás felszín elzárórétegével csök­kentjük a káros és túlzott szá­rítóhatású levegőcserét. Ezzel megóvjuk a mélyebb rétegek nedvességét. A különböző rend­szerű simítok általában jólzáró réteget létesítenek. Ezért főleg az előhántós ekével szántott, jő szerkezetű laza talajokon hasz­náljuk. A hónyomástól, víznyo­mástól eltömődött talajokon jobb a fogasborona használata. A ró- názóeszközt legcélszerűbb a szántás irányára ferdén-kcrcszt- ben járatni, így jobb munkát vé­gez. Sürgős munka a metszés A gyü­mölcsfák metszési, iörzstisz- títási munkáit a legkö­zelebbi napok­ban fel­tétlenül be kell fejezni. Nemcsak azért, mert a nedvkeringés már megindulóban van, hanem azért is, mert a fel­repedt kéreg alatt és a fák felü­letén még fel nem ébredt kárte­vőket így könnyebb megsemmi­síteni a télvégi lemosó permete­zéssel. Azonkívül a gyümölcsö­sök aljának művelési munkái is siettetik ezt a munkát. Az alma­fák metszésénél a fő figyelmet a fi Jonathan éves vesszőinek követ-1 kezetes visszavágására kell he* lyezni. Ez a legjobb védekezés a felkapaszkodás ellen s a még károsabb lisztharmat ellen, mert a fertőzött hajtásvégeket minden évben eltávolítjuk. A szőlőben az első munka a nyitás. Itt arra kell vigyázni, kü-* Ionosén az oltványszőlőkben, hogy a tőke szarvai közt levő földet ne a kapa fokával ütöges- sük. hanem kézzel kaparjuk ki. A kapaütéstől gyakran a tőkefej is leesik vagy megsérül. így ke­vesebb lesz a termőcsap s a tőke idő előtt kipusztulhat. Ügyeljünk a talaj kellő megszikkadására, mert a nedvesen meggyúrt föld egész éven át rossz munkálatú marad. Nyitás után a fertőzött, elfagyott, elpusztult részeket tá­volítsuk el. A hiányzó tőkéket pótoljuk. Munkában az ófehérfói termelési bizottság (Baktalórántházi járási tudósítónktól.) Február végén összeült az ó fehértói termelési bizottság és megvizsgálta milyen feladatokat oldottak már meg és melyek azok a teendők, amelyeket sürgősen meg kell oldani. A termelési bizottság intézte el, hogy a termelőszövetke­zet a felesleges zabvetőmagját kukoricáért elcserélte a dolgozó parasztokkal. Foglalkoznak a burgonyacserével is a községben. A termelési bizottság tagjai a pártkongresszus tiszteletére vállalták többek között, hogy a közutakról kipusztult fákat pó­tolják. A termelési bizottság tanul a termelőszövetkezettől, ahol megkezdték a vetőmagvak próbacsíráztatását. így tisztában lesz­nek azzal, hogy milyen vetőmagot tesznek a földbe. Nem ér­heti meglepetés a szövetkezet tagjait, mert ha valamilyen vető­magnak sz előírtnál kisebb a csírázási százaléka, abból a mag­ból többet vetnek és meg lesz a kívánt növényszám. Valamennyi termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok is elvégez­hetnék ezt a munkát. Szabó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom