Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-05 / 30. szám
„\ ß f L A f ly 54 FEBRUAR 5, -PEN'ilk I vajai ifjak fiatalos hévvel tanulnak, dolgosnak Kovács József, a vajai DISz. Blapszervezet tagja, tapasztalatokkal és tanácsokkal gazdagította a legutóbbi Néplap-csütörtököt. — Kovács elvtárs nem régen lett a vajai községi tanács mezőgazdasági előadója. Megbeszélte a község Vezetőivel terhét: mezőgazdasági szaktanfolyamot szervez. A község dolgozó parasztsága örömmel vette ezt, s egyre népesebbek lettek a tanfolyam foglalkozásai. A hallgatók nagyrésze fiatal volt. Kovács József szívesen beszélgetett el foglalkozási órák után a fiatalokkal. A DISz-szervezet munkája felől Érdeklődött, mert ő is tagja akart lenni. A fiatalok elmondották, hogy van ugyan DISz-szervezet a községben, de sem megbeszéléseket nem tart, sem munkát nem végez. Ekkoriéiban volt a vezető- ságválasztás is. Kovács József felkereste az új vezetőséget és megbeszélte velük a párt és kormány decemberi határozatával kapcsolatos feladatokat. A vezetőség tagjai megvitatták: mit tudna segíteni ebben a DlSz-szerve- *et. Azután taggyűlésen beszélték meg a fiatalokkal együtt a DTSz- szervezet feladatát. Ügy határoztak, hogy kérnek egy hold földet a községi tanácstól, amelyiknek felét burgonyával, másik felét kukoricával vetik be. Kovács elvtárs elmondotta a taggyűlésen, hogy nem egyszerű feladat ez. Ezen az egy hold földön alkalmazni kell az új agrotechnikai eljárásokat. A jarovizált burgonyát fészkesen kell elültetni, a kukoricát négyzetesen, fészektrágyázással, majd pótbeporzást. kell alkalmazni, hogy bebizonyíthassák a község egyénileg dolgozó parasztjai előtt: mennyivel lehet növelni a termésátlagot az új módszerekkel. A fiatalok örülnek az új feladatnak. Akik nem lettek az ifjúsági brigád tagjai, azok otthon, a kertben akarják kipróbálni az új módszereket. Sipos Sándor, egyénileg dolgozó parasztfiatal elsőként vállalkozott arra. hogy otthon ezzel az eljárással ülteti a burgonyát. Tisza András középparaszt-fiatal 200 ölön, Kiss Endre 150 öl földön akarja bebizonyítani, hogy többet lehet termelni. A fiatalok szorgalmasan gyűjtik a fahamut is, mert úgy hallották Kovács elvtárstól, hogy ennek használata szintén hozzájárul a nagyobb terméshez. Az egyik szakmai előadáson arról beszélgettek, hogy amíg a községben termelték a keserű csillagfürtöt és azt használták trágyázáshoz, sokkal nagyobb volt a burgonyatermés. A keserű csillagfürt termelését azonban helytelen intézkedések folytán betiltották és azóta csökkent Vaján a burgonyatermés. Most ismét lehetséges a keserű csillagfürt termesztése. A fiatalok megbeszélték: felkeresik a község dolgozó parasztjait, összegyűjtik a meglévő keserű csillagfürt-magot, hogy annak elvetésével jövőre bőségesen álljon a község rendelkezésére zöldtrágya. A fiatalok rendszeresen kérnek szakmai segítséget Kovács Józseftől. Legutóbb arról érdeklődtek: miért szükséges a kukorica háromszori pótbeporzása,. miért szükséges a burgonya tőtávolságának betartása. — „A megtermékenyítés fokozatosan megy végbe. Tudott dolog, hogy nem egyszerre érik bs a címer és a bajusz minden kukoricánál. Éppen ezért minél gyakrabban csináljuk a pótbeporzást, annál biztosabb a jó m&gkötés, nem foghíjjas, hanem telt, fedett lesz minden cső“ — magyarázta Kovács elvtárs. A burgonya tőtávolságának betartásával kapcsolatosan elmondotta, hogy „ha titkán vetik a burgonyát, nincs megfelelően kihasználva a talaj és joAanT'iszárad a föld. A sűrű ül int es azt a hibát eredményezi, hogy nem jut elegendő tápanyag a gumóknak és a betegségek is jobban terjednek. Legjobban bevált a hetvenszer negyvenes sortávolság.” Uj városok épOínek a Szovjetunióban Az állami várostervező intézet jelenleg 31 város építésének, illetve átépítésének tervén dolgozik. Az intézet által kidolgozott építési terv szerint épül a Volga balpartján, Sztálingráddal átel- lenben Volzsszkij város. Volzs- szkij építésénél figyelembe vették a helyi éghajlati viszonyokat, amelyek a Volga-Ahtuba partját város létesítésére alkalmassá teszik. A város körül zöld övezetet töretének,, hogy megvédje a várost a volgai .sztyeppék szárazságától. A mindössze három évvel ezelőtt keletkezett városnak már 11 kerülete van. Az áruházak, könyvtárak és iskolák egész sorát építették már fel. Az intézet tervei szerint épül Iszfar, Szovjet-Tadzsikisztán fiatal városa, a baskiriai Ok- tyabrjszkij és sok más szovjet város. A szovjet hatalom létrejötte óta a Szovjetunióban több mint $00 új város épült. (MTI) Hangverseny les* a József Attila kuHúrftázlian Vaslap, február 7-én délután 5 óralMr és este 8 órakor a Nyíregyházi Zeneművészek Munkacsoportjának zenekara, Balogh Éva (szoprán), Hámory Imre (bariton) és Oszvald Gyula (tenor) kiváló operaénekesek közreműködésével hangversenyt ad a József Attila kultúrházban. Vezényel Vikár Sándor. Műsoron a legszebb opera- áriák, klasszikus operettek és dalok szerepelnek. Mezőgazdasági könyvvásárok megyénkben „Februárban a megye minden falujában mezőgazdasági könyvvásárt rendeznek a földművesszövetkezetek — mondja Gáti elvtárs, a MESzöV könyvelőadója. Célunk az, hogy minél több dolgozó paraszt ismerkedjen meg a mezőgazdasági szakkönyvekkel, brosúrákkal, a fejlett mezőgazdasággal.” „Nálunk február 11-én lesz a mezőgazdasági könyvvásár, — újságolja Bagaméri Menyhért, a nagykállói gépállomás üzemi bizottságának elnöke, — de már alig várják a szaktársak a Dieselmotorokról szóló és az egyéb szakkönyveket, mert nem ritka az olyan dolgozó sem, mint Boross József kétszeres sztahanovista, akinek már szép kis saját szak- könyvtára van.” Megkérdem, mi az oka annak, hogy a dolgozók oly nagy érdeklődéssel fordultak a szakkönyvek felé. Bagaméri elvtárs így válaszol: „Dolgozóink látják, hogy a jó könyvek segítik őket munkájukban, fejlődésükben. Hogy csak Miló János és Garai Sándor körzeti szerelők példáját említsem, akik mindketten traktorosok voltak: ők a jó szakkönyvek tanulmányozásának köszönhetik előmenetelüket.” A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának vezetője, Balog József elvtárs mondja: „A szovjet mezőgazdasági szakkönyvek olvasása már nem egy dolgozó parasztot segített hozzá magas termelési eredmények eléréséhez. Itt van . például megyénk egyik legkiválóbb állattenyésztője, Mester Károly, az ököritófül- pösi Vörös Csillag termelőszövetkezet munkaérdemrendes juhásza, aki minden nap olvas szakkönyvet.” A nyíregyházi állami könyvesbolt vezetője, Klein Jenő közli,; hogy a megye minden állami gazdaságában, gépállomásán és termelőszövetkezetében mezőgazdasági könyvvásárokat és könyv-i kiállításokat rendeznek. A jelek azt mutatják, hogy februárban ismét sok falusi dol-i gozó barátkozik meg az új, nagyobb hasznot hajtó termelési módszerekkel. Ebben nyújt nagy segítséget mezőgazdaságunk dolgozóinak — a jó szakkönyv. Wcszly Ferenc. „Nem hozunk szégyent a um Csillag Traktorgyárra“ Szerdán » Vörös Csillag Traktorgyárból újabb bat munkás érkezett a megyei tanács mezőgazdasági osztályára, ahonnan a jelentkezés után tovább utaztak a gépállomásokra. Eddig 30 derék szerelő érkezett azokon a pat ronázsbrigádokon kívül, amelyeket külön küld ki egy-egy üzem. A szerdán érkezett vöröscsillag- bclick közül ketten a mátészalkai gépállomásra, négyen a csaholcí gépállomásra mentek segíteni. Csaholcra mentek :Daka István, Forberger Rudolf, Király István és Szita István elvtársak. Valamennyiük nevében mondta Daka, elvtárs: „Tudjuk, hogy nem könnyű munkára megyünk és a megye egyik legelmaradottabb gépállomása a csahold, de megígérjük, hogy nem hozunk szégyent a Vörös Csillag Traktorgyárra.” A bui’^onya velőgiimo íélvégi ellenőrzés«* és előkésaeítésG a vetéshez írta: TEICHMANN VILMOS, tudományos kutató A szokatlanul hideg tél sok aggodalomra ad okot a burgonya- termelők körében. Nagyon sokan kíváncsiak, hogy vermükben, vagy prizmájukban nem fagyott-e meg a burgonyájuk. Csak azok nyugodtak, akik jól végezték a téli prizmázást. Most természetesen a fagykárt már megakadályozni nem lehet, káros következményeit azonban csökkenthetjük. A fagykártételre most még csak a prizma hőmérsékletének ellenőrzéséből következtethetünk. A prizma hőmérsékletének — jó tárolás esetén — -f- 3 + 5 C" között kell mozognia. Ha a prizma hőmérséklete + 1 C 0 alá .■•■üllyedt, a lehűlés mértékétől és időtartamától függően,’ kiseb b-na- gyobb íagykártétellel számolhatunk. Külsőleg a fagykártételre és annak mértékére csak később, a felmelegedés beálltával következtethetünk a következő jelekből: a) a fagyott földtakaró a megfagyott rész fölött gyorsabban kiolvad, b) a földtakaró több helyen besüpped, c) a földtakaró a fagyott helyek fölött erősen gőzölög. Amennyiben fagykártételt veszünk észre prizmánkban, fagymentes időben azonnal kezdjük mag annak átválogatását. Minél hamarabb végezzük el a válogatást, annál kevesebb lesz a fagyás következtében fellépő rotha- dás-okozta kárunk. A válogatás, a fagyos, rothadó részek eltávolítása után a burgonyát újból szal- mázzuk és vékony földtakaróval látjuk el. A tél végén előfordulhat a prizma bemelegedése is. Ennek okai: az őszi válogatást korán és rosszul, végeztük el, aminek következtében prizmánk egyrészt nem kellően lehűlve indult a télnek, másrészt különböző betegségekkel fertőzött gumók kerültek bele, amelyek azután télen rothadni kezdtek. Oka lehet az őszi prizmázás előtti lehűtés elmulasztása, az enyhe tél, a télvégi erős felmelegedés, vagy éppen ellenkezőleg, fagykártétel, valamint maga a tárolt fajta „hevessége1* is. Minden esetben, amikor a prizma hőmérséklete a -f- 8 C °-ot eléri, a burgonya hevesen csírázni kezd. A csírázás következtében erősebben lélekzik és maga ez is jelentősen emeli a prizma hőmérsékletét. A bemelegedett prizmában lévő gumókon hosszú pincecsirák képződnek, súlyosabb esetben és érzékenyebb fajtáknál a csirák helyén „csiragumócskák“ fejlődnek. A pincecsirás gumók csökkent, vetési értékűek, kevesebb termést hoznak, a bemelegedett prizmából hideg földbe ke- i tülve, egyenlőtlenül és hiányosan kelnek. A csiragumós burgonya pedig — természetesen — nem csírázik, vetési célokra alkalmatlan. A bemelegedett prizmát tehát hűtenünk kell. Erősebb be- melegedés esetében a prizmát hűvös, de fagymentes időben kibont- iuk és átvillázás közben a rothadt gumókat kiszedjük. Utána a burgonyát újból prizmázzuk és 5—10 napig 30—40 cm. vastag szalmatakaró alatt hűtjük. A kellően lehűlt prizmát vékony föld takaróval látjuk el. Kisebb beme- legedés esetén elég, ha a prizmán 5 inéterenkínt 1 méter szélesen lehúzzuk a földet és ezen keresztül hű tjük. A tél végeíelé, fagymentes napon a vetőburgonyának szánt prizmából több helyről legalább 200 gumóból álló, válogatásnélküli átlagmintát kell vennünk. — Ezzel a gumómintával meleg helyiségben próbacsiráztatást végzünk. A próbacsiráztatás alapján megállapítjuk, hogy a prizmában mennyi a vékony-, cérnacsirás, illetve nemesirázö gumó. Ha ez 3—5 százaléknál több, úgy prizmánkat előcsiráztatjuk, ha ennél kevesebb, arra törekszünk, hogy a vetőanyagot a vetés időpontjáig minél hűvösebben tartsuk, hogy a gumók vetésre éppen csak megpattanó rügyekkel kerüljenek. A prizmában való előcsiráztatés abból áll, hogy vetés előtt 3—4 héttel, a tavaszi felmelegedés megindulásakor, a prizmán a földtakarót vékonyítjuk, majd 1 —2 méterenkint, lehetőleg egymással szemben a földtakarón lyukakat vágunk, hogy a prizma átmelegedjen és a gumók csírázásnak induljanak. Ügyeljünk arra, hogy előcsiráztatásnál a csirák ne legyenek fél centiméternél hosszabbak, mert ültetésnél a csirák könnyen letörnek. A beteg, cérnacsirás gumók úgyis hamarabb hajtanak, hosszabb csirát növesztenek és válogatáskor könnyen felismerhetők. A nyári ültetésből nyert vetőgumónál a cérna-, illetve vékonycsira csak a legritkább esetben fordul elő. A prizmában való ! előcsiráztatást ennek ellenére minden esetre végezzük ei. Ezáltal elérjük a vetőgumó felmelegedését, csírázásnak indulását és a különben lassan induló nyári ültetésből származó vetőanyag gyors kelését. Vetés előtt minden vetőanyagot át kell válogatnunk, akár végeztünk prizmacsiráztatást, akár nem. Az ősszel vetőre válogatott és tavasszal már csirás burgonyából ki kell válogatnunk a fony- nyadt, vékony-, cérnacsirás, illetőleg nemcsirázó gumókat, valamint a rothadt, vagy rothadásnak induló és az esetleg még található vágott és rágott gumót is. A tavaszi válogatást minden esetben és nagyon alaposan kell elvégeznünk. A nemcsirázó gumók elültetése esetén ugyanis nemcsak a gumó megy veszendőbe, de ke- lési hiány is áll elő, amely jelentős terméskiesést okoz. Ha fony- nyadt, vékony-, cérnacsirás gumót ültetünk el, az vagy egyáltalában ki sem kel, vagy ha kikel, satnya, csenevész bokor lesz belőle, amely egyrészt fertőzi az egészséges állományt, másrészt szintén terméscsökkenést okoz. Amennyiben az őszi prizmázás előtti válogatást valamilyen okból elmulasztottuk, tavaszi válogatáskor kell azt pótolnunk. Ilyen esetben nemcsak a nemcsirázó. cérnacsirás, beteg gumót távolít- juk el, hanem egyidejűleg „étkezési“, „vető“ és „apró‘‘-ra válogatjuk szét burgonyánkat. A vetőgumó nagysága tyúktojás nagyságtól libatojás nagyságig, azaz körülbelül 5—8 dkg-ig változhat. Ennél kisebb gumót ne tegyünk a vetőbe, mert azok többségükben beteg tő alól származnak és kevés termést adó beteg tövet fejlesztenek. De az egészséges tő "lói származó apró gumó vetése is jelentősen csökkenti a termést. A korai burgonyatermesztés, de a nagy hozam érdekében is* jarovizáljuk vetőanyagunk minél nagyobb részét. A jarovizálást meleg (18—20 C °-os) helyiségben kell végezni. A burgonyát 2—3 gumóréteg vastagságában terítjük szét, akár padlón, polcokon, vagy erre a célra szolgáló csiráztató- ládákban, úgy, hogy minden gumót érjen fény. Végezhetjük a jarovizálást almásládákban is, ha azokat úgy helyezzük sakktábla- szérűén egymásra, hogy a benne vékony rétegben elterített burgonyát fény éri. Megfelel a jarovi- zálás céljának, ha egymás fölött több rétegben sűrű szövésű drótháló, vagy napraforgó hasurára helyezzük el a burgonyát. A jarovizálást 4—6 hétig végezzük, ültetés előtt ennyi idővel kell tehát megkezdenünk. Hatására a gumókon vastag, színes, úgynevezett „fénycsira“ jelenik meg. A jarovizált burgonya erőteljesen, egyenletesen kel, kezdeti fejlődése gyors. A téli csapadékot és májusi esőket jól hasznosítja és a jarovizálatlannal szemben 20—30 százalékkal nagyobb termést ad. Emellett a kezeletlennél 2—3 héttel korábban is érik. így mind a korai burgonya termesztésénél, mind a terméshozamok emelésében nagy a jelentősége. Végezzük lelkiismeretesen a télvégi prizma ellenőrzését, válogassuk át gondosan vetőanyagunkat, mert csak minden tekintetben kifogástalan vetőanyaggal érihetünk el nagy termést. J£
