Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
fPW rüBRtTAR Hf, ▼ÄWIRWMP K 4 P ü A í, Hogyan készítsük elő burgonya alá a talajt? Irta: TEICHMANN VILMOS, tudományos kutató A termelőszövetkezetek tervkészítéséről Legutóbbi cikkeinkben ismertettük a burgonyanemesítés fel- szabadulás óta elért eredményeit, legsürgősebb feladatunkat: a tavaszi prizmaellenőrzést és a vetőgumó előkészítését a vetéshez. Ebben az évben már állami gazdaságaink szaporítják az új fajtákat és egy-két éven belül megjelennek azok a termelőszövetkezetek ég egyéni dolgozó parasztjaink burgonyatábláin is. Rámutattunk ugyanakkor arra is, hogy az új fajtákkal is csak akkor érünk el kimagasló eredményt, nagy termést, ha a burgonyatermelés és vetőgumóelőállitás legfontosabb szabályait minden termelő alkalmazza. Melyek hát legfontosabb tennivalóink a burgonyatermelés terén? Első feladatunk a burgonyatábla kijelölése. Ennél AZ ELÖVETEMENYT is figyelembe kell vennünk. A burgonyának legjobb elővetemé- nyei a pillangósvirágú növények (csillagfürt, borsó), vagy olyan takarmánykeverékek, amelyekben pillangósvirágú növény (pl. szö- szösbükköny, csillagfürt) is szerepelt. Jó előveteménvei a burgonyának a kalászosok is, ezek után azonban lehetőleg zöldtrágyázzunk vagy istállótrágyázzunk. Három-négy éven belül burgonya ugyanarra a területre nem ültethető, mert különböző burgonyabetegségek terjednek el és a burgonyatermés lényegesen csökken. A TALAJELÜKESZITÉST a burgonya alá mór előző év tavaszán a tarlóhántással elkezdjük. Az elővetemény (kalászosok) lekerülése utón a tarlót haladéktalanul hántsuk meg. A tarlóhántással egyrészt a talaj kiszáradását. akadályozzuk meg, másrészt az elgyomosodás ellen védekezünk. A tarlóhántást csapadékos években sekélyebben, (4—5 cm-re), száraz időben 7—8 cm-re végezzük. Az őszi mélyszántást burgonya aló lehetőleg korán és legalább 25—30 cm. mélyen végezzük. Az istállótrágyázás igen nagy mértékben növeli a termést. — Ezért — ahol csak erre módunk van — istálló trápyázzunk. Csak gondosan kezelt, érett istállótrágyával érünk el megfelelő hatást, amelyet kihordás, szétterítés után azonnal leszántunk. A helyesen kezelt, jól érett istállótrágyát az őszi mélyszántással forgassuk le. Ugyancsak az őszi mélyszántással forgassuk be a «zuperfoszfát műtrágyát, amelyet lehetőleg szemcsézett alakban használjunk, A burgonya mélyen laza talajt kíván. Ezért jó eredménnyel jár, ha az ekére mélyszántáskor altalaj lázi tót szerelünk, mert ezzel mélyebb rétegben laza talajt biztosítunk a burgonyának. Ahol van előhántós eke, feltétlenül azzal szántsunk, A ZÖLDTRÁGYÁZÁS különösen szabolcsi homoktalajainkon az istállótrágyázásnál kedvezőbb hatású a burgonyára. Ahol csak tehetjük, zöldtrágyázzunk. Zöldtrágyázásra elsősorban a keserű fehérvirágú csillagfürtöt használjuk, amelyik gyorsan fejlődik és tarlóvetésben a legnagyobb zöldtömeget szolgáltatja. A zöldtrágyázás egyrészt a burgonya fejlődéséhez szükséges értékes tápanyagokat, másrészt a jó talajszerkezetet biztosítja.*• Zöld- trágyázás esetén á kalászosok lekerülte utón azonnal végezzük el a tarlóhántást. Ha az idő kedvező (esőt kapunk), azonnal vessük el a zöldtrógya-csillagfürtöt. Száraz idő esetén várjuk meg az első esőt és azután vessük el zöldtrágyának a csillagfürtöt. Legkésőbb augusztus közepéig azonban el kell vetnünk, mert különben nagy zöldtömeget, jó eredményt nem várhatunk. A szükséges Vetőmag katasztrálís holdanként 100—120 kg. Sok helyen panaszkodnak, hogy nincs elegendő zöldtrágyának való keserű fehérvirágú csillagfürtvetőmag. Valóban az utóbbi évek során a vetőmagkészlet leapadt. Legfontosabb tehát minden termelőszövetkezet és egyéni dolgozó paraszt részére, hogy falujában, vagy a környéken kutassa fel a zöldtrágyának alkalmas csillagfürt-vető- magot és azt ebben az-évben vetőmagnak termelje, Vagy már zöldtrágyázzon is vele. Panaszkodnak amiatt is, hogy nincs terület a zöldtrágya-csillagfürt vetőmagjának megtermelésére. — Megtermelhetjük azonban a zöldtrágyázáshoz szükséges csll- lagfürt vetőmagunkat burgonyatáblánkon, anélkül, hogy külön területet vennénk igénybe erre, vagy bugonyatermésünket csökkentenénk. Minden 5—8-ik burgonyasorban minden neg^- dik burgonyabokor közé 4—5 szem csillagfürtöt vetünk. így anélkül, hogy burgonyatermésünket csökkentenénk, vagy a csil- lagfürt növényápolási munkái munkatöbbletet jelentenének, még kedvezőtlen évjárat esetén is megtermeljük magunknak a jövő évi burgonyaterület zöldtrágyázásához szükséges vetőmagot. A tarlóvetésű zöldtrégya-csil- lagfürtöt kötöttebb talajokon őszszel szántjuk le rendes mélyszántással, amikor a csillagfürt már növekedését befejezte. Laza homoktalajokon az alászántást tavasszal végezzük, így a csillagfürt védelmet nyújt a homokfúvások ellen, visszatartja a havat és tápanyagait a burgonya kellő időben a legjobban tudja hasznosítani. Őszi alászántós esetén az alászántással egyidejűleg szuperfoszfát műtrágyát, tavaszi alá- szántás esetén pedig szuperfoszfát és káliműtrágyát ip szántunk alá. KORATAVASZI TEENDŐK Az ősszel mélyen szántott talajt tavasszal, mihelyt a talaj állapota megengedi, amikor a talajfelszín megpirkadt és nem kenődik, késedelem nélkül azonnal simí- tózzuk el. A simítózás után 1—2 hét múlva a talajt az őszi mélyszántásra keresztben — attól függően, hogy a téli csapadéktól mennyire mosódott össze — kul- Aivátorral, gruberrel, vagy nehéz fogassal mélyen lazítsuk meg. Ha a talaj erősebben tömődött, kor- mánylemeznélküli ekével 20 cm. mélyen megszánthatjuk és utána nyomban fogasoljuk el. Csak a téli és koratavaszi csapadéktól erősen beiszapolódott talajt szabad tavasszal kormánylemezes ekével 14—18 cm. mélyen megszántani. Szántás után nyomban fogaso- lunK. A tavaszi talajmunkák elvégzésekor arra kell gondolnunk, hogy a bugonya mélyen lazatalajt kíván, ugyanakkor sok vizet is igényel. A tavaszi mély lazítást tehát úgy kell végrehajtanunk, hogy a talaj vízkészletét is minél jobban megőrizzük. Ezért, ha kormónylemeznélküli va^y kormánylemezes ekével szántottunk, nyomban fogasol- junk. Laza homoktalajainkon — ugyanúgy mint a csillagfürt zöldtrágya esetében — tavasszal szántsunk burgonya alá. Ha laza homoktalajunkon nem zöldtrágyáztunk, vagy zöldtrágya-csillag- fürtünk gyengén sikerült, istállótrágyázzunk. Az istállótrágyát, — amely kissé szalmásabb lehet mint a kötött talajon használt — szintén a homoktalaj tavaszi alá- szántósakor forgassuk le. A tavaszi mély talajlazítás, illetőleg a laza homoktalajok tavaszi szántása idején keverjük be a nitrogén (pétisö) és káli műtrágyát. A tavasz közeledtét hirdetik az elmúlt hét enyhébb napjai. A tavasz közeledtét, amikor zömível megindulnak a mezőgazdaságban a munkák. Nem sok idő van már hátra — ezt hirdeti az időjárás. Minden napot, minden órát fel kell használni a jó felkészülésre. Vájjon van-e a felkészülésnek fontosabb teendője, mint a tervkészítés? A termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés elkészítése? A jó terv egész esztendőre megveti a meggondolt, előrelátó munka alapját. A jó terv elkészítése ALAPOS, KÖRÜLTEKINTŐ MUNKÁT kíván. Hiszen a terv helyes összeállításától függ jórészt, hogy 1954-ben gazdag jövedelmet hoz-e a közös gazdálkodás, hogy azt. és annyit termelnek-e szövetkezeteink, amit és ameny- nyit az ország, a dolgozó nép megkíván. Dolgozó népünk bőséges élelmiszerellátást, ipari nyersanyagokat Vár a mezőgazdaságtól, hogy az iparcikkek ezer fajtáját adhassa érte. Az ellátásban pedig az egyénileg dolgozó parasztok mellett a termelőszövetkezeteknek van a legnagyobb szerepe. Szükség van tehát a jó- tervre, amely segít egységbe fogni a szövetkezeti tagok erejét, elosztja a rendelkezésre álló erőket és megszabja azt is, hogy ebben az esztendőben hogyan gyarapodjék a szövetkezet. Termelőszövetkezeteink -egyrésze már ötödik alkalommal készít egyéves termelési térvet. Ezek a gazdaságok a múlt évek során sok gyakorlati tapasztalatra tettek szert a tervezésben. Az idei tervkészítés viszont lényegesen más körülmények között folyik, mint az eddigiek. A mostani tervkészítést a párt és a kormány sok nagyszerű intézkedése előzte meg, és megelőzte a mezőgazdaság fejlesztéséről - szóló határozat. Jéléntős fejlődést tanúsítanak a most tervező termelőszövetkezetek. Meg kell azonhan azt is állapítani, hogy az elmúlt évek hibái még gyakran előfordulnak. Leginkább talán azok a szövetkezeti vezetők vétenek á közös gazdálkodás ellen, akik jiem kérdezik meg a tagság véleményét a tervkészítésnél. A múlt évek jó és rossz tapasztalatai egyaránt azt tanúsítják, hogy a tervnek AZ EGESZ TAGSÄG VELEMfiNYftT keli tükröznie. Akkor érzi igazán magáénak a tagság a tervet, akkor lát hozzá szíwel-lélekkel annak végrehajtásához, ha részt- vesz elkészítésében is, ha a vezetőség meghallgatja javaslatait, felkarolja kezdeményezéseit. Ha a szövetkezeti tagság készíti a tervet, ez egyben a szövetkezeti demokrácia megszilárdítását is jelenti. Elmélyíti a tagok felelősségét. Másik fontos feladat, hogy a terv összhangba hozza a különböző feladatokat, a gazdaság különböző ágainak munkáját. Pl. fontos, hogy az állatállomány részére megfelelő mennyiségű takarmány álljon x’endelkezésre. Eszerint kell eltervezni a takarmány termelését is. Ebben várnak segítséget a termelőszövetkezetek az állattenyésztő állomások dolgozóitól. Segítsenek a takarmánymérlegek elkészítésénél, ahol pedig már megvan, ott a felülvizsgálásánál. Az egész terv központjában a dolgozó embernek, a szövetkezeti tagságnak kell állnia. A jó terv már előre megmutatja, hogy megközelítőleg MENNYI JÖVEDELEMRE SZÁMÍTHAT A TAGSÄG. Rámutat egy-egy fontos munka- területre, munkamódszerekre, amelyek alkalmazásával jelentőA lámpagyár munkásainak elvtársi segítsége a nyírtéti gépállomáson Február 4-én érkeztek a nyírtéti gépállomásra a budapesti lámpagyár dolgozói. Nagy volt az öröm a traktorosok között, amikor a gépekkel, alkatrészekkel megrakott teherautó befutott a gépállomásra. Vele együtt érkezett meg a 13 szakmunkásból álló szerelőbrigád. Értékes ajándékokat hoztak magukkal. Különösen nagy örömet szerzett a traktorosoknak az új esztergapad és fúrógép. Eddig az alkatrészeket kézífúróval fúrták, ami nagy fáradalmat és nehézséget okozott a szerelőknek. A két gép mellett több olyan szerszámot és alkatrészt hoztak, ami a gépállomás munkájában nélkülözhetetlen volt. 58 csapágyat, 57 szerelőkulcsot, 60 reszelőt és különféle csavarokat, fúrókat, esztergakéseket hoztak magukkal a lámpagyár dolgozói. Az ipari munkások nagy szorgalommal láttak hozzá a gépjavításhoz. Vállalták, hogy február 18-ig 11 erőgépet teljesen rendbehoznak. Eddig már 4 erőgépet kijavítottak, 5 erőgépet pedig már csak össze kell szerelni. A munkások között gépészmérnök és több technikus is van, akik rendszeresen tanítják a gépállomás szerelőit. Ez a nagy támogatás segíti a traktorosokat ahhoz, hogy határidő előtt tudják teljesíteni a téli gépjavítás^ teljesíthessék a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat. Átéli nagy javítás befejezését február 20-ra vállalták, de a munkások segítségével két nappal megrövidítik ezt a határidőt. A budapesti lámpagyár a nyír- téti gépállomás egészévi patroná- lását vállalta. Igazán szívügyüknek tekintik a gépállomás minden gondját. A gyár igazgatója már személyesen is felkereste a gépállomást és megígérte a gyár kollektívája nevében, hogy tartalékanyagokat is gyártanak az erőgépekhez. A nagy munkák idején, bármikor, ha segítségre lesz szükség, mindig készséggel segítik a gépállomást a mezőgazdaság felvirágoztatáséért. TAJÍ11SI ISKOLA Ae idei kemény tél nem kerülte el a Levelek—Csépány.tanyai álfa. lúnos iskolát sein. Nagy a hó, láthatatlan az iskolához vezető út. Komoly gondot okoz a■ szülőknek és a kispajtásoknak: hogyan köze. lítsék -meg az iskolát. Sä tanulója ran a kis tanyai is. kólának. Valamennyien szeretnek iskolába járni. A zord tél azonban csaknem meggátolta ezt az igyekezetüket. Meg is gátolta, volna, ha nincsenek a Csépdny-tanydn iskolát szerelő gyermekek és szülök. — A Geépány.tanyai szülök viszont szép példáját mutatták a, tanulás meg. becsülésének. Gyermekeik nem botorkálnak n járhatatlan utakon, szánon szállítják őket az iskolába. A szülök közösen fedezik a szállítás költségeit. Kis dolognak Játszik ez a tény, de megmutatja a gyermekek és a szülök odaadó ragaszkodását az is. kola iránt. Nemes tett ez a szülök résscröl, mert népi demokráciánk kv l tv rint őzmi n yei nek megbecsülő, sőt mutatja. Albert Antal, tanfelügyelő. sen növelhetjük a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát. A jó terv gondol a rendelkezésre álló munkaerővel, tekintetbe veszi, hogy milyen segítséget tud adni a gépállomás. Ez a két tényező határozza meg, hogy munkaigényes, vagy kevésbbé munkaigényes növényeket termeljen inkább a szövetkezet, A VÄRHATÖ termésátlagok megállapításánál feltétlenül fegyelembe kell venni a helyi kő-' rülményeket, a talaj termőképességét, az alkalmazandó agrotechnikai módszereket. Tág lehetőség nyílik a jövedelmezőség fokozására, ha mellék üzemágakat honosít meg a termelőszövetkezet. Itt! azonban ismét figyelembe kell venni az adottságokat, óvakodni kell a túlzásoktól. Helyesen készítetté el termelési tervét és bevétel-kiadási költség- vetését a kislétai Rákóczi termelőszövetkezet. Kislétán meghallgatták a tagság véleményét. A hozam emelése érdekében a kukoricát nagyrészt keresztsorosan vetik, pótbeporozást pedig az egész területen alkalmaznak. A tehenészek legfőbb gondja a jó takarmányozás, hogy bevezethető legyen a napi háromszori fejés. —! Méhészetet és nyúltenyészetet is terveznek a szövetkezetben. Igen érdekesek beruházási terveik is. Elhatározták, hogy 1500 férőhelyes baromfiólat, 300 férőhelye« sertésszabadszállást és százköbméteres silót építenek. Beszereznek egy kalapácsos darálót és egy lógereblyét. A kislétai Rákóczi termelőszövetkezetben óvatos becslés szerint 3.28 kiló kenyérgabona, 1 kiló takarmánygabona, 88 deka kukorica, 3 kió 20 deka burgonya, 47> deka cukor, 8 forint 80 fillér készpénz, ezenkívül a tavalyinál lényegesen több bor, széna és szalma jut majd a zárszámadáskor Jó terv készült a tiszaszalkai Búzakalász termelőszövetkezetben is. Itt a 31 forint készpénz mellett közel öt kiló gabonát terveznek egy-egy munkaegységre. A tervek elkészítésében nagy felelősség hárul A JÁRÁSI TANÁCSOKRA. A tanácsok feladata, hogy megszabják a tervezés irányát és segítsék a termelőszövetkezeteket ebben a fontos munkában. A járási tanácsok eddigi munkája azt mutatja, hogy nem értették meg teljesen a feladat nagyságát. Sok termelőszövetkezet, a járási tanács és a gépállomás segítsége nélkül látott hozzá a tervek készítéséhez, mint például a bereg- surányi Alkotmány tsz. Nem megfelelően segíti a tervkészítést a nagykállói, nyírmadai, nyírtéti, kislétai és encsencsi gépállomás sem. Mind a gépállomások szakemberei, mind pedig a járási tanácsok dolgozói sürgősen pótolják ezt a mulasztást. A termelőszövetkezetek joggal számítanak a segítségre. Ami pedig a szövetkezett vezetőket illeti: nekik Is van még egy-két tennivalójuk. A jóváhagyott termelési terveket fel keH bontani brigádokra, munkacsapatokra, egyénekre. És természetesen gondoskodni kell végrehajtásáról. A pártszervezetek, a kommunisták felvilágosító szava, példa- mutatása lendítse előve a tervek végrehajtását is. MAJOR ZOLTÁN, a megyei tanács mezőgazdasagi osztályának tervcsoportvezetője.
