Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

1954 JANUAR' >J8, KEDD 3 Megkezdődött a négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet Berlin (MTI): Hétfőn délután, rövid idővel — budapesti idő szerint — 3 óra után a Szövetsé­ges Ellenőrző Tanácsnak Berlin amerikai övezetében lévő egykori épületében megkezdődött a négy hatalom külügyminisztereinek értekezlete. • * • Mint ismeretes, az első héten a Szövetséges Ellenőrző Tanács volt épületében, az amerikai övezetben, az Elsholz Strassén folyik a tanácskozás, a jövő héten pedig a Szovjetunió németorszá­gi főbiztosának épületében folytatódik a berlini külügyminiszteri értekezlet. Az Elsholz Strasse szürke épülete előtt az árbócokon szovjet, amerikai, angol és francia lobogó­kat lenget a szél. A bejáratnál katonai rendőrök állanak, ök helyezkednék el az előcsarnokban is, ahonnan hosszú, vörös szőnyeggel borított lépcsősor, majd három oszlopcsarnok vezet a tanács­kozó teremig. A harminc méter hosszú teremben 20 asztalból összeállított négyszög várja a tanácskozás részvevőit. A négyszög mindegyik oldalán, középen, fejhallgató-készülékek állanak valamennyi kül­ügyminiszter rendelkezésére, ugyanis a beszédeket „szimultán-fordítással“1 azonnal tolmácsolják a teremben elhelyezett kis fülkékből. Mindegyik külügyminiszter saját országa nyelvén beszél, s a fejhallgatókon keresztül azonnal hallható az orosz, angol és francia fordítás. A barna diófaasztalokból összeállított négyszög mellett a külügyminiszterek és legközvetle­nebb munkatársaik foglaltak helyet. Mögöttük íróasztalok állnak a küldöttségek többi tagjai szá­mára. Mindez biztosítja, hogy az egyes küldöttségek zavartalanul végezhessék munkájukat. A békeszerető németek a tanácskozás eredményességében reménykednek A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya a békeszerető német nép akaratát tolmácsolta a négy hatalom külügyminiszte­rének értekezletéhez intézett táv­iratában, amelyben követelte, hogy az értekezletnek a német kérdéssel foglalkozó tanácskozá­saiba vonják be Németország mindkét részének képviselőit. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának lépése nagy visszhangot keltett a lakosság körében. A német hazafiak ha­tározatokban, a miniszterelnök­séghez és a Nemzeti Fronthoz intézett táviratokban és levelek­ben üdvözlik az NDK kormányá­nak átiratát. A berlini és vidéki üzemek dolgozói rögtönzött gyűléseken fejezik ki azt a törekvésüket, hogy egységesen támogatják a kormány követelését. A demokratikus Németország nemzeti frontjának berlini bi­zottsága hétfőn estére nagygyű­lésre hívta össze az egész német főváros lakosságának képviselőit. Soriédósok a nyugati külügy­miniszterek közölt A berlini demokratikus sajtó beszámol a három nyugati kül­ügyminiszter Berlinben tartott külön megbeszéléseiről. A lapok kiemelik az „AFP” francia hír- ügynökség nyugatberlini jelenté­sét, amely a következőket mond­ja: „Nem titok, hogy a nyugati hatalmak képviselői nem tudtak megegyezni abban a kérdésben, milyen magatartást tanúsítanak azzal a szovjet követeléssel szem­ben, hogy a Kínai Népköztársa­ság bevonásával tartsanak ötha- taimi értekezletet. Törvény a lakosság bejelentésednek Intézéséről Az országgyűlés január 22-i ülésén törvényt alkotott a lakos­ság bejelentéseinek intézéséről. Ebben a törvényben is kifejezés­re jut a népnek a megbecsülése amely minden törvényünk szelle­mét áthatja. Az új törvény kimondja, hogy az állam szervei kötelesek a la­kosság köréből érkező bejelenté­seket, panaszokat gyorsan és mélyrehatóan megvizsgálni, az indokolt panaszokat orvosolni, törvénysértés esetén pedig ér­vényt szerezni a törvényességnek. Kötelességük az is, hogy az alul­ról jövő bírálat felhasználásával állandóan javítsák munkájukat. A törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyek szervezeti­leg biztosítják, hogy a lakosság részéről történő bejelentések ne sikkadhassanak el, hanem azokat késedelem nélkül és alaposan ki­vizsgálják, ha szükséges, intézke­déseket tegyenek és ellenőrizzék azok végrehajtását. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló szer­vek közül minisztériumoknál, me­gyei és járási, valamint városi tanácsoknál irodát kell szervezni a bejelentések lelkiismeretes in­tézése jobb feltételeinek megte­remtéséhez. Ezekben az irodák­ban lehetővé kell tenni, hogy a bejelentők közvetlenül, személye­sen is megtehessék észrevételei két, panaszaikat. A szervek vezetőit személyesen teszi felelőssé a törvény azért, hogy érvényt szerezzenek rendel­kezéseinek, neveljék munkatársai­kat is a lakosság bírálatának meg­becsülésére és állandóan ellen­őrizzék, hogy ö vezetésük, fel­ügyeletük alá rendelt szerv min­den dolgozója lelkiismeretesen foglalkozzék a lakosság bejelen­téseivel. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a bejelentések vizsgálata alapos legyen. Nem elégedhetnek meg a felületes tájékoztatással. \ szervek maguk kötelesek meg­vizsgálni, vagy az általuk irányí­tott szervvel megvizsgáltatni a hozzájuk érkező, hatáskörükbe tartozó bejelentéseket. A nem ha­táskörükbe tartozó bejelentéseket oedig kötelesek három nanon be­iül ahhoz a szervhez továbbítani amelyikre az ügv tartozik. Errő1 a bejelentőt is értesíteni kell. A törvénv tiltia. hopv a kivizs­gálást az érdekelt személyre, vagy a közvetlenül érdekelt szervre bízzák. A törvényesség legmesszebbme­nő védelmét szolgálja a törvény, amikor kimondja, hogy a vizsgá­lat során a bejelentőt, — ha kí­vánja — személyesen is meg kell hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelke­zésére bocsássa. Másrészt azon­ban a vizsgálat során azokat is meg kell hallgatni, akiket a be­jelentés érint. A törvény szerint tehát mind a bejelentő, mind a bejelentésben érintett személy­nek, vagy szervnek módot kell adni arra, hogy állításaikat bizo­nyíthassák, vagy hogy védekez­hessenek. Ugyancsak nagyjelentőségű a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a vizsgálatot a be­jelentés megérkezésétől számított meghatározott időn belül be kell fejezni és a szükséges intézkedé­seket ugyanez idő alatt meg kell tenni. A törvény további rendelkezése előírja, hogy ha elmulasztják a kivizsgálást, vagy a vizsgálat alapján szükségessé váló intézke­déseket, a mulasztót fegyelmileg íe’"'ősségi-e i,:eu vonni. Nem érheti semmi hátrány azokat, akik bírálatukkal, vagy panaszukkal állami szerveinkhez fordulnak. Ha egyes lelkiisme­retlen személyek erről megfeled­keznének és ahelyett, hogy saját hibáikat szüntetnék meg, azon akarják elverni a port, aki a hi­bákra figyelmezteti őket, — az ilyen személyekre a törvény tel­jes szigorával kell lesújtani. Akit pedig igazságtalanul hát­rány ért azért, mert a hiányossá­gokra felhívta a figyelmet, er­kölcsileg és anyagilag is kártala­nítani kell. Az ü$ZT országos vezefőségtneh ülése A Magyar-Szovjet Tarsasag or­szágos vezetősége vasárnap ülést tartott az MSzT országos köz­pontjában. Az ülést Gazda Géza Kossutn-dí­jas üzemvezető, az MSzT alelnöke nyitotta meg, majd Erdei Ferenc igazságügyminiszter, az MSzT el­nöke tartotta meg beszámolóját „A Magyar-Szovjet Társaság munkája és feladata a párt jú­niusi határozata és a kormány- programm tükrében” — címmel. Az új szakasz politikája szük­ségessé teszi a Magyar-Szovjet Társaság munkájában is, hogy változtassunk a vezetés eddigi módszerein — mondotta Erdei Ferenc. — Azt a celt kell kitűz­nünk a Magyar-Szovjet Társaság elé, hogy elsősorban kulturális és ismeretterjesztő munkával elé­tse ki azt az érdeklődé t amely ■> magyar nép minden rétegében elevenen él a Szovjetunió megis­merése iránt, nogy mozgalmunk széles tömegmozgalommá váljék és ezen keresztül fejlessze, erő­sítse a szovjet és a magyar nép barátságát. Erdei Ferenc ezután a Ma­gyar-Szovjet Barátság Hónapjá­nak kérdéseivel foglalkozott. — Hangsúlyozta, hogy a barátsági hónapok a korábbi években is nagyjelentő végűek és nagyhatá- súak voltak, szinte az egész or­szágot megmozgatták a Szovjet­unió megismerése és a szovjet­magyar barátság megerősítése ér­dekében. A február 18-tól már­cius 18-ig tartó barátsági hónap idején az MSzT-szervezeteknek már az új célkitűzéseket kell ■negvalósítaniok. Erdei Ferenc beszámolóját szé­leskörű vita követte. Minden pénteken kcn:u!tácics íogadc- nnpot iar! a menye írócjoport A megyei irócsoport vezetősége az elmúlt héten ülést tartott. Az ülésen megjelent Szigetvári La­jos elvtárs, a megyei pártbizott­ság ágit. prop. osztályának ve­zetője, Cséve Istvánné elvtársnő, a megyei pártbizottság kulturális ügyekkel foglalkozó munkatársa. Az ülés megvitatta az 1954- ben végzendő munka feladatait, többek között megyei irodalmi folyóirat kiadását, irodalmi es­tek rendezését, az irodalommal foglalkozó dolgozók segítését, ne­velését­Az ülés határozatot hozott ar­ra, hogy a csoport vezetősége m'rdon pénteken délutár fél 5- től 7-ig konzult* rós fegrdóna- pet tart a csooort kV'bhel--*gé- ben (Nyíregyházi Stúdió, VS- röshadsereg-útja 42—44.) Dolgosóink üzenete Berlinbe Megyénk dolgozói, üzemei nagy várakozással tekintenek a ber­lini négyhatalmi tanácskozá­sok elé. — A nemzetkö­zi feszültség további enyhü­lését, a béke megszilárdulását várják a külügyminiszterek ta­lálkozásától. Ennek levélben, táv­iratban is kifejezést adnak. A 61/2 Építőipari Vállalat a következő levelet írta a megyei békebizottsághoz és kérte, hogy ezt továbbítsák Berlinbe: „örömmel üdvözöljük a négy nagyhatalom külügyminisztereinek berlini tanácskozásait. Kérjük tize. műnk munkásai, dolgozói nevében*, kövessenek él mifldent a demo, kratikus és lartófc, béke megszilár. (Utasáért. Kérjük.4* követeljük ezt. Mi, a 61/2 Émtöípari Válldlat dol­gozóig termelési terveink végrehaj­tásával, a kormányprogramm meg. valásitásával harcolunk a békéért, A 61/2 Építőipari Vállalat Békebizottsága.’’ Hasonló értelmű üzenetet küld­tek a Nyírségi Olajfeldolgozó Vállalat, a Villanytelep és más üzemek dolgozói, a nyíregyházi pedagógusok, hivatalok és intéz­mények dolgozói. Az országgyűlés szombati ülésének felszólalásai A mezőgazdaság általános fejlesztése — munkásainknak is személyes ügye Az országgyűlés szombati ülé­sén Nagy Imre elvtárs beszédét számos hozzászólás követte. Fel­szólalt többek között Földvári Rudolf elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja. Földvári elvtárs hangsúlyozta, hogy munkásaink és dolgozó pa­rasztjaink, értelmiségünk nem egyszerű szóval, vagy papíron, ha­nem az országépítés, az alkotás újabb tetteivel szavaztak a kor- mányprogrammra. Üzemeinkben napjainkban ezt a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó lelkes versengés mutatja. A szocialista munkaverseny minőségileg is fej­lődött: a versenyben részvevők igyekeznek a lehető legjobban összehangolni céljaikat a kor­mányprogramul alapvető céljai­val. Az országot vezető munkásosz­tályunk figyelme — mondotta Földvári elvtárs a továbbiakban — nemcsak az üzemekre terjed ki. Jó gazda módjára figyelem­mel kíséri a mezőgazdaság fejlő­dését, termelését is és ha azt lát­ja, hogy dolgozó parasztságunk­nak szüksége van közvetlen segít­ségnyújtásra, habozás nélkül Kul’urílis életünk továbV, mé{ Földvári Rudolf után Darvas József népművelési miniszter szólalt fel. — Kultúránk és kulturális éle­tünk további, még erőteljesebb demokratizálása, népibbé tétele az, amelyre most figyelmünket összpontosítani kell elsősorban. Munkánk középpontjába a dolgo­zó tömegek között végzett kultu­rális, felvilágosító és nevelő mun­kát kell helyezni. Ennek megva- 'visításához emelnünk kell népmű­velési szervezetünk színvonalát. \ kulturális agitáció mellett nagy jgyeimet kell fordítani a külön­böző népművelési előadások tar­tására, az előadások témakörének -'azdagítására és szélesítésére. Könyvkiadásunknak törődnie kel' az olvasók igényeivel. A kultúra demokratizálásának, népibbé tételének útja az, ha át­hatja népünk életének minden formáját, ha 'e'en van munkájá­ban, pihenésében és szórakozásá­ban. Darvas József beszélt az úgynevezett szórakoztató műfa- :okról is. Hangsúlyozta: az út elő- "e vezet. Nem ültetjük vissza jo­gaiba a polgári szórakoztató inart. hanem meg kell teremtenünk a 'ömegszórakozás kulturált, nemes " rmáit és anyagait. Az irodalomról és művészetről zólva, Darvas József rámutatott, hogy a kormányprogramm nem 'elenthet liberalizmust az ellen- ■éges nézetekkel szemben, a na­gyobb alkotói szabadság nem je- 'enthet pódiumot, eszmeileg, po- 'itiltailag káros müvek számára, 'róinktól azt várjuk, hogy ábrá- -olják a valóságot bátran széle- ~en. ellentmondásaival és éles ''onfi','fv<’riv!’i elhitt. Csak he- ’yeselni lehet azt. ha rra íróink bátrabban nvúlnak életünk egész örömmel segíti a mezőgazdaság fejlődését gátló nehézségek le­küzdésében. Napjainkban bonta­kozik ki az ipari üzemek közvet­len segítségnyújtása a gépállomá­soknak. Felbecsülhetetlen értékű támogatást jelent ez a mezőgaz­daságnak. Munkásosztályunk egy­re határozottabban felismeri, hogy a mezőgazdasági termelés általá­nos fejlesztése az ő személyes ügye is, népünk jóléte emelkedé­sének kulcskérdése. Megnövekedett a parasztság termelési kedve. Soha nem ter­vezgetett, nem számolgatott any- nyit földművelő népünk, mint manapság. — Engedjék meg, hogy az or­szággyűlés nevében köszönetün- ket, elismerésünket fejezzem ki e lelkes, fáradhatatlan munkáért dolgozó parasztságunknak és me­zőgazdasági szakembereinknek, —' mondotta Földvári elvtárs és rá­mutatott: pártszervezeteink, álla­mi és társadalmi szerveink egyik alapvető feladata legyen most, hagy élére álljanak minden hasz­nos kezdeményezésnek, javaslat­nak és teljes erejükkel küzdje­nek megvalósításukért, általáno­sításukért. I eröleljesetiti demokratizátása valósága megmutatásához, benne nehézségeink ábrázolásához is. De a valóság meghamisítását jelenti az, ha életünkből csak a nehézsé­geket látják meg. Darvas József oktatásügyünk néhány kérdéséről is szólott. — A kormányprogramm óta na­gyobb gondot fordítunk általános iskoláinkra. Már a kormánypro­gramm után a minisztertanács mintegy II millió forintot szava­zott meg az általános iskolák ta­tarozására és ebben az új eszten­dőben az általános iskolák része­sedése még nagyobb lesz az okta­tásügyi beruházásokból és a költ­ségvetésekből. Ugyanakkor szük­séges a társadalmi erőforrásokat is megmozgatni. — Nem elég csak külsőleg rendbehozni az iskolákat, javítani kell az oktatás és nevelés munká­ján is. A hazafias nevelés első­sorban tankönyveink hibájából nem eléggé tartalmas és nem eléggé mély. Az oktatásügyi mi­nisztériumban már folyik tan- szerveink és tankönyveink felül­vizsgálása. Meg kell vizsgálni pe­dagógusképzésünk tartalmát. Több támogatást kell adni a pedagó­gusoknak. Mindenekelőtt csök­kenteni kell azt a nagyfokú bü­rokráciát, amely sok felesleges terhet jelentett a múltban az is­kolai munkában. Amikor azonban igyekszünk minden segítséget'"“megadni peda­gógusaink munkájához, több es még lelkesebb munkát várunk tőlük az iskolába,!), de az iskolán kívül is. Szeretnénk, ha minél nagyobb mértékben részt venné­nek a falusi kulturális munkában és kezdeményezői, harcosai len­nének falujukban, tanyájukon n nép műveltségének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom