Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

Világ proletariat e ggcßli fjetek f f w SSB pp BM ^SB|fP9 H| | Ifc fp ■■ .,1H „ «ain a§ «Bűié® «Bra _. 13 I * m ■*f»s i m mm m 1 i I k 9 ...JSB W WBm * H ! I w *™WB> „ ü ®®^w «S ,ii,i,iinW B jak aflj 9B! sSIwh^ W Mg M n ' ^^^^^^^SZABOLC^^ZATMARM£CYE^BI^nTS/ÍCANAK^PJ^| XI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA 50 FILLER mWMMgasr nnaiif mwj«— im 1954 JANUAR 26, KEDD LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER Uj kutak javítják a lakosság vízellátását Nem valami kellemes dolog 4—500 métert szaladgálni vízért, ami­kor a szél tújja a ha­vat. Nyírtéten pedig így van. A ' gépállomáshoz közel lakóknak bizony el kell gyalogolniok a íálu közepébe, ha vízre van szükségük. De az is bizonyos, hogy nem sokáig lesz így. A régi, elromlott kúttól 50 mé­terre nagy munka fo­lyik. A ceglédi Mélyfú­ró Vállalat dolgozói szorgoskodnak itt. A fú­ró már 90 méternél jár és onnan szívja a vizet. A Fedor-brigád tagjai a hideggel dacolva vég­zik munkájukat. (Igaz, jó meleg vattás-ruha fedi testüket.) Igyekez­nek, hogy a nyírtétiek­nek ne kelljen messze menniük a jó vízért. Úgy mondják a brigád­tagok, hogy a héten ké­szen is lesz a kút. Es amit eddig megígértek a Fedor-brigád tagjai — azt valóra is váltották. Mielőtt Nyírtétre jöt­tek volna, — Nyírbá­torban, Nyírcsászáriban készítették el ígéretük­höz híven a kutakat. Nem is egyet, összesen hetet. Most pedig, ha elkészül a nyírtéti fú- rottkút — mennek Fe­hérgyarmatra, hogy az ottlakóknak is biztosít­sák a jó vízellátást. Vass Ottó. Korszerű orvosi rendelő, idénybölesőde épfii Kóíajhan Szorgos munkáskezek végzik az utolsó simítá­sokat a kótaji orvosi rendelőn. Már csak a vil­lanyt kell bekötni, s néhány nap múlva gyönyö­rűen berendezett és jól felszerelt helyiségben vizsgálhatja betegeit a község orvosa. Az egészségügyi állandó bizottság tagjai azt is javasolták, hogy ebben az évben idénybölcső­dét létesítsen a tanács. A községi végrehajtó bi­zottság intézkedett és a bölcsőde létesítését hely­ben is hagyták. Mintegy 70 gyermeket írtak már fel a kis lakók névsorába. A község közepén lévő szép lakást tatarozzák, szépítik kívül-belül a kis­ipari szövetkezet dolgozói. Még egv-két hónap és 70—80 apróság foglalja el helyét Kótaj első bölcsődéjében. Egrészségres emberek — ross* víz Tiszavasvíiribaii Egészséges emberek lakhatnak Tiszavasvári- ban. Erre gondolunk, ha a járó-kelők pirospozs­gás arcát látjuk, vagy a hancúrozó. úlmelíetti jégsávokon csúszkáló gyermekek vidám zsivaját halljuk. Valóban, egészséges emberek laknak itt. — mondta a községi tanács elnöke. Mi is azért dol­gozunk, hogy semmiben sem legyen hiány. Már a múlt évben berendeztünk bölcsődét, amely ál­landóan rendelkezésére áll a dolgozók gyerme­keinek. Jól működik a község védőnő-hálózata. A jé! szervezett egészségügyi szolgálat erednic- nveként több. mint balszázan veitek részt ráU- "7űrö vizsgálaton, ezernél is többem vérviz.sgán és mintegy négyszázan jelentek meg tüdőszűrő vizsgán. Tgy tesszük mind jobbá községünk egész­ségügyi viszonyait. Nem merül ki ennyiben a tanácsnak a dolgo­zókról való gondoskodása. Legutóbb a január 9-i tanácsülésen is szóba került a vízellátás kérdése. Persze, nem mai keletű ez a kút-iigv. A mintegy 15 000 lakosú községnek 19 fúróit kútja van. Ez. igen szén szám és elég is lenne, csakhogy az a közmondás a kútra járó korsóról — magára a kútra is vonatkozik. Addig jár a korsó, vagy más vízhordó alkalmatosság a kútra, míg jó a kút. 14 kúthoz hiába járnak vízért a derék tisza- vasváriak. Az idő vasfoga lyukasra rágta a föld- benvúló csöveket, íey aztán a feltörekvő víz út­ját iszap, homok tömi el, s ha meg is telik a veder, nincs sok öröm benne — víz sem. Az a véleményünk, segítsék az illetékesek a tiszavasvári községi tanács m*.mkálát azzal is hogy a tanácsülés jegyzőkönyvében rögzített hiányosságot orvosolják. A tiszaiak! járási tanács figyelmébe ajánljuk az ügy végleges elintézését. Törődjenek 3 nagyecseiii atietni gazdaság munkás­szállásává) ! Elég rendesnek mond­ható munkásszállást kaptak a nagyecsedi ál­lami gazdasag dolgozói. Sőt, mi több: a gazda­ság vezetői szerint min­den lehetőt elkövettek, hogy a munkások ké­nyelmét biztosítsák ezen a szálláson. Hát, hogy őszinte le­gyek, ez nem egészen) így van a gyakorlatban. Talán ott kezdenénk, hogy a dolgozók szállá­sára olyan lépcsőn le­het felmenni, amelynek nincs karfája. Főleg éj­jel életveszélyes bejut­ni ebbe a szobába, hi­szen lámpák sem vi­lágítják meg a lépcsőt. Az ágyakon régen mo­sott lepedők vannak. Két agyon egyáltalán nincs pokróc. Egy asz­tal, kertilóca és mosdó­tál egészíti ki a „beren­dezést”. Inkább egy fel­szabadulás előtti cseléd- lakásra emlékezteti az embert ez a szoba, mint munkásszállóra. A gazdaság vezetői meg egyszer sém nézték meg a dolgozók pihenő­helyét. Vajmi kevés segíteniakarást tapasz­talunk. Ha a dolgozók — jogosan — esőkabá­tot, munkaruhát, csiz­mát vagy melegruhát kérnek, előre tudják a választ: nincs. Ismertessék meg a dolgozókkal a gazdasag vezetői azt a szót is: hogy van. Adják meg mindazt, amit a kollek­tív szerződés előír. I,á- | fogassák meg a mun-1 kásszállót és változtas­sanak az ottani tűrhe­tetlen helyzeten. Hornyák János, a mátészalkai járási pártbizottság mun­katársa. A nyíregyházi pályaudvar győrmc'iváróterfnében (Hajúméi fék.) A kiUHvhóuapos Radien nyuszika édesanyjával X yíregyházáva utazott. Őrösről jöttek a fényképészhez. .1 képet apukénak akarják ti. küldeni Balmazújvárosra. Gpuszikát ma kétszer fényképezték, mert mi is felkerestük as állomás gyermek váré Ürmében. ahol naponta sok gyermekes anya kellemes környezetben hagyhatja gyermekéi u vonat indulásáig és ez idő alatt nyugodtan intézheti a városban dolgait, \ képen Radies (lyvláné ]átha!ö kisfiával. I A megye legszebb szövetkezeti holtja I J Napról-napra szebbek földmű- j vesszövetkezeti boltjaink. Me- j gyénk dolgozó parasztjai öröm­mel vásárolnak ezekben az üzle- j tekben. Nagy a forgalom. Napról- I iís:pra érezzük: sokkal több üzlet­re van szükség falvainkban, hogy kielégíthessük a vásárlók növek­vő igényeit. A nyírbátoriaknak már nincs ilyen gondjuk. Gazdag árukész­lettel várja őket a megye leg­szebb szövetkezeti kötött-rövidáru boltja. A szép, tágas, világos üz­letben divat- és játékárukat is lehet kapni. Talán legjobban mu­tatja a dolgozókról való gondos- I kodást az üzletben kifüggesztett! jigénynapió, amelybe mindenki beírhatja javaslatait. A nyírbátori járás dolgozói rö- ! videsen sok ilyen új, szövetkezeti áruházát kapnak. Ezután nem kell kilométereket gyalogolniok egy-egy szcp szövetért, vagy ru­háért. Dorogi Mihály, MSSzöV.! A közvélemény parancsnokai írják Közültinh vaioh intézik ügyeinket Nagy örömmel és megelége­déssel olvastam Nagy Imié elv­társ országgyűlési beszédét. A tervjavaslatok elethűen bizonyít­ják, hogy megvannak a feltéte­lek azok végrehajtásához is. Kü­lönösen sokat jelent nekünk dol­gozóknak az árcsökkentés és a bérek emelése. Akárcsak más intézkedések: ez is növeli a dol­gozók bizalmát és szeretetét kor­mányunk iránt. Ilyen terveket, amelyeket a dolgozók életszín­vonalának emeléséért dolgoznak ki, csak olyan országban lehet készíteni, ahol a dolgozó nép fiai vezetik az országot. Különösen megragadta figyel­memet a beszédnek kultúrpoliti­kával foglalkozó része. Ezentúl kormányunk még nagyobb gon­dot fordít gyermekeink nevelé­sére 10 éves kisfiámra gondol­tam, arra, hogy milyen figye­lemmel kíséri a mi államunk a gyermekek fejlődését, A beszéd­ből ‘azt is megértettem, hogy nem lehet csak a nevelőkre bízni gyermekeinket, mert egye­dül hóm tudják megoldani a ne­velést fontos feladatát. Ezért kell a szülőknek könnyiteniük a pedagógusok munkáján, együtt kell megbeszélniük a nevelés fontos kérdéseit. Nagy Imre elvtárs beszédének olvasása közben, lépésről-lépcsre láttam magam előtt, hogy mi­lyen nagy erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy virágzó országot teremtsünk. Nehéz feladatokat kellett megoldani, de megoldot­tuk és megoldjuk továbbra is, mert a nép véleményét pártunk és kormányunk meghallgatja. — Programmjában és határozatai­ban a nép akaratát valósítja meg a néppel együtt. Hatalma­san megnőtt bizalmunk a kor­mányban, mert tudjuk, hogy akik ügyeinket az országgyűlésen inté­zik, közülünk valók, mint ötvös Lajos elvtárs is a mi üzemünk­ből. Amíg mi dolgozunk, ők azon fáradoznak, hogyan lehet éle­tünket szebbé és jobbá tenni.—• Ehhez a történelmi jelentőségű munkához kéri a kormány a gyári munkások, a dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek, az egész dolgozó nép segítségét. Szemök Mihályné, 6. sz. Mélyépítő Vállalat, l j| s/tahanoTÍsía«jel»lteI» a í'inoiniiHM'hanikai Vállalatnál A Finommechani­kai és Gépjavító Vál­lalatnál a verseny­mozgalom szervezésé és irányítása igén el­maradott. Nem ismer­tetik a dolgozókkal feladataikat, és célki­tűzéseiket. Nem érté­kelik rendszeresen munkájukat és ered­ményeiket A minisz­tertanács és a SzOT. határozata rámutat arra. hogy a verseny­feltételeket műhelyer.- kint kell megállapí­tani. Állandóan is­mertetni kell a dol­gozókkal, hogy hol tartanak a tcrvtelje- sítésben. Vállalatunk­nál eddig csak Miló és Petrikovies elvtár­sak kapták meg a sztahanovista címet, akik állandóan 160— 170 százalékot teljesí­tenek. Üzemünk 160 dolgozója közül igen sokan vannak, akik sokszor hosszabb időn át még a 200 százalé­kot is túlteljesítik. Ezeknek az elvtársak­nak a teljesitményét a vezetőség természe­tesnek vette és nem terjesztette fel őket, hogy megkaphassák a sztahanovista, vagy a szakma kiválója cí­met. A határozat új len­dületet ad a verseny- mozgalomnak, mert már elég egy hóna­pon át teljesíteni az előírt teljesítményt, hogy megkaphassa a dolgozó a sztahano­vista címét. Az elmúlt hónapokban több dol­gozó társammal együtt elértük és túlhalad­tuk a 150—160 száza­lékot, azonban a vál­lalat vezetősége ezt nem vette figyelembe. Nagyobb lendületet fog adni az is mun­kánknak, hogy a ter­melésben és a minő­ségi munkában ki­váló dolgozók anyagi jutalmazására is gon­dolnak. Dolgozóinkat lelke­sítik a kormányunk által nyújtott kedvez­mények és egyre több újítást nyújtanak bei A vállalat vezetőségei azonban a benyújtott újításokat nem hasz­nálja fel eléggé. Pl. a gumijavító részleg­ben hulladékanyagból is készíthetnének gu­micsizmát, azonban a ragasztó rossz minő­sége miatt az újílást nem alkalmazzák. Pe­dig ez nagy megtaka­rítást jelentene. Horváth Ferenc, a Finommechanikai. és Gépjavító Vállalat1 dolgozója. \ iaMsiiiánm enuütfésfórí A nyíregyházi Ingatlankezelő1 Vállalat dolgozói legutóbbi ter- • melási értekezletükön arról be- [ szélgeltek, hogyan tudnának hoz- j zájárulni a nyíregyházi lakásvi- j szonyok megjavításához. A javító részlég dolgozói javasolták, hogy lakásnak alkalmas helyiségeket, kevés költséggel, szoba-konyhás lakásokká lehetne átalakítani. Je­lenleg három ilyen helyiség fel­újítási munkálatait lehetne a téli időszakban elvégezni. Ezzel a vál­lalat dolgozói hozzájárulnának a lakáshiány enyhítéséhez. A dolgozók lelkesen fogadtak a javaslatot és meghatározták azt a munkaterületet, ahol a lakásnak’ alkalmas helyiségeket át lehet! alakítani. A feladatok végrehaj­tására három brigád alakult. Jo- neiék, Moldvánék és Pomsáréki kezdeményezésére a többi dolgos zók is felajánlották, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére bri- gádonkint egy-egy családnak ott- hont készítenek. MAJOR ANDRÁS, ü. b. eln*k. A műi fámban : A ts/.-l>ől kilépett dolgozó parasztok ügye a pártválaszímány előtt (2. oldal) Megkezdődött a külügyminiszterek értekezlete (3. oldal) Törvény a* lakosság, bejelentéseinek intézéséről (3. oldal) Megyénk sportja (4. oldal)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom