Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

Világ, proletariat egyesültelek f AZ MD-P SZABOLCS-SZATMÁRMECYE! BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1954 JANUAR 23, SZOMBAT Virágzó mezőgazdát Ságért! iraxdagyü lés Búj on A tanácsházán 13-án ültek össze községünk dolgozó parasztjai, hogy megbeszéljék a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot. Meg­vitatták a tavaszi mező­gazdasági munkák bein­dításával kapcsolatos problémákat és határ­időhöz kötötték az egyes munkálatok befejezését, pl. vállalták, hogy a trágya kihordását feb­ruár 10-re befejezik. — Vállalták továbbá, hogy a tavaszi szántást és a vetéseket március' 25-rc bevégzik. Az ősszel ve­tett tekarmányfélesége- ket idejében műtrágyáz­zák. A kapás vélemé­nyeket háromszor meg­kapálják. az őszi kalá­szosokat is idejében műtrágyázzák és íoga- solják a magasabb ter­méshozam érdekében. A tavalyi termésátlagokat holdanként rozsból 8 mázsáról 10-re, búzából 10-röl 12-re. burgonyá­ból 50-ről 80 mázsára, kttkoricából 25-ről 32-re, itapraforgóbál 7-ről 9 mázsára emelik. A buji dolgozó parasztok tisz­tán látják, hogy a többtermelés a dolgozó nép életszínvonalának emelkedését jelenti, ezért a mezőgazdaság terméshozamának növe­lése és a munkálatok jobb elvégzésé érdeké­ben versenyre hívták Gáva községet. Trencsényi János. mezőgazdasági előadó. Búj. Tervek a pátyödi Vörös Nyíl termelőszövetkezetben Az elmúlt évben szép terméseredményeket értünk el a kalászos és kapásnövényekből. A legtöbb jövedelmet mégis a 8 hold gyümölcsös adta. 373 mázsa almát adtunk el, 110 mázsát pe­dig a tagok között osztottunk el. Elhatároztuk, hogy a 8 hold gyümölcsös mellé 3- hold szőlőt is telepítünk. 3—4 év múlva ez a pár hold föld sok ezer forinttal növeli7 majd a termelőszövet­kezet jövedelmét. Elhatároztuk azt is, hogy egy artézi kutat fu­ratunk, hogy szép állatállományunknak mindig legyen elegendő és friss ivóvize. Ezenkívül egy- holdas halastavat is létesítünk, melynek friss vizét szintén az artézi kút biztosítja majd. Már most gondoskodunk arról, hogy legyen elegendő műtrágya . a tavaszi fejtrágyázáshoz,. Nem fogunk késlekedni a műtrágya-kiszórással, mert a tavalyi példa is mutatja, hogy. jól meg­hálálja a növény a műtrágyát. Kalászosokból az átlagtermés holdanként 12 mázsa volt, míg az egyénileg dolgozó parasztoknak csak 8—9 mázsa. Gondoskodunk a jó kukorica-vetőmagról is. A kukoricát négyzetesen fogjuk vetni. Áz elmúlt évben is másfélszeresét hozta a négyzetesen ve­tett a soros vetésű kukoricának. Ilyen tervekkel indulunk az 1954-es évnek. A terveket meg is valósítjuk. A munkát már fel­osztottuk a brigádok kőzett és hozzáfogtunk a terv megvalósításához. JAGOS MIKLÓS, tsz. elnök, Pátyod. Mindenki teljesítse kötelességét A Vámosoroszi község termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai közül szá­mosán megértették a kormányprogramra célkitű­zéseit, jelentőségét és lelkesen igyekszenek ele­get tenni az állam iránti kötelességüknek. A Petőfi termelőszövetkezet 1954. évi sertésbeadási tervét már 50 százalékban teljesítette, ezenkívül beadott mór 76 kg. baromfit is. Varga Gyula, a Kossuth termelőszövetkezet tagja, egészévi be­adását és adóját teljesítette. Példát vehetnének róluk azok a hátralékosok, akik még nem ismer­ték fel, hogy a kormónyprogramm megvalósulá­sát. a jobb életet, több tejet, húst és zsírt, több ruhát nem a csodáktól várjuk, hanem minden egyes dolgozó jó munkájától, kötelességteljesí­tésétől. KISS LÁSZLÓ, vb. elnök, Vámosoroszi. Házi laboratórium a bakiaiórántflázai járási tanácson A mezőgazdasági ha- j lározat áttanulmányo­zása után elhatároztuk, J hogy a termelőszövet-1 kezetekkel való kapcso­latot megszilárdítjuk. Az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget adunk a termeléshez az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak is. Ennek ér­dekében kisebbszerű la­boratóriumot állítottunk be, ahol megvizsgáljuk a vetőmagvak minősé­gét különböző csírázás! eljárásokkal. A talaj vizsgálatára is beren­dezkedünk, hogy meg­mutathassuk a termelő­szövetkezeteknek, hogy talajuk milyen kémiai hatású, milyen növény- féleségeket érdemes ott termelniük. Segítséget adunk mikroszkóp! vizs­gálattal a betegségek felismerésében. így ide­jében intézkedni tudunk a betegségek és kárte­vők ellen. Eddig 2800 forint ér­tékben vásároltunk a házi laboratóriumhoz felszerelést. — További munkánk sikere attól is 1'iigg. hogy a végrehaj­tó bizottság milyen mér­tékben támogatja mun­kánkat. Szabó József, a járási tanács agrouó- j inusa, Baktalórántháza.; Mit kell tudni az 1954. évi tej beadásról ? Sok községben vita van a tej- beadás körül. Nem készültek még el a felbontott tervek, s az illeté­kesek nem tudják, hogyan kell megállapítani a januári tejbeadá- N kötelezettséget. Az eljárás a következő: Ha a tejbeadásra kötelezettnek tehene van, az 1954. évi beadási kötelezettség 10 százalékát kell január hónapban beadni. Ha a beadásra kötelezettnek multévi hátraléka is van, a hátralékának a 10 százalékát is köteles január hónapban teljesíteni. Aki az évi beadás 10 százalékán és a hátra­lék 10 százalékán felül ad be te­jet, az kívánsága szerint írathat­ja a többletet a beadási kötele­zettség teljesítésére, vagy pedig kérheti az állami szabadár kifize­tését. Az évi beadási kötelezettség a 8 holdon aluli tehéntartóknál a III. tájegységben 390 liter, a IV. tájegységben 350 liter. A 8 holdon felüli dolgozó parasztok tejbeadá­si kötelezettsége holdankint a III. tájegységben 57 liter, a IV. táj­egységben 52 liter. (A tiszalöki. csengeni fehérgyarmati és máté­szalkai járás a III., a megye töb­bi járása a negyedik tájegységbe tartozik.) Kormányzatunk eltörölte a má­sodik tehén utáni tejbeadást, ke­vesebb az idei beadás, mint a multévi, emellett különféle ked­vezményeket biztosít a termelők számára, ha sok gyermek, vagy beteg van a családban. A terme­lők feladata, hogy erre a sok ked­vezményre tettekkel válaszolja­nak, teljesítsék pontosan állam­polgári kötelezettségeiket. ROZS NY AI GYÖRGY. Tejipar) Vállalat. Ernsádik a jármi Sztahunov tsz. A jármi tanácsházán a S»ta- hanov termelőszövetkezet párt- litkara ismertette a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határoza­tot. A beszámoló után különösen a trágyázás fontosságáról és helyes módszereiről beszéltek a hozzászólók. Zárszámadás óta a termelőcso- portba már két dolgozó paraszt lépett be és ezen a gyűlésen újabb 1 dolgozó kérte, hogy ve­gyék fel okét. Köztük 3 olyan, akik mar régebben is csoporttagok voltak, ds kiléptek. Az elnök elvtárs egyenként megkérdezte a belépni szándéko­zókat, hogy mi indította őketar­ra, hogy visszajöjjenek a cso­portba. Minden válaszból az tűnt ki, hogy a kilépettek éber ligye- lemmel kísérték a tsz. életét, terveit és ez indította őket arra. hogy visszatérjenek a szövetke­zeti gazdálkodás útjára. A terme­lőszövetkezet kihasználja a kor- j mányunk által nyújtott hosszú- ! lejáratú hiteit, amiből raktárt, is- j tállót, sertésólat. stb-t akar épí­teni. Ezek az eredmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy más­nap már újabb két jelentkező kopogtatott a tsz. kapuján, hogy \ ók is ráléphessenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. , Gál Andrásné, tsz. könyvelő. December 29-én Moszkvában a Történelmi Múzeum termei­ben nyitották meg a • magyar népművészeti és iparművészeti kiál­lítást, amelyet a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma cs a Magyar Népköztársaság népművelési minisztériuma rendezett. A képen: D. Domanovszkij, a művészettörténelem doktora, az új Magyarország kerámiakészítményeivel ismerteti meg a látogatókat. (Foto: P. Manics.y Április elsején lépnek hatály lm az új kollektív szerződések Az 1954. évi üzemi kollektív szerződéseket a párt politikájá­nak, áz új kormányprogramm- nak útmutatásai alapján, a dol­gozó emberről történő fokozott gondoskodás jegyében kötik meg az üzemi bizottságok és a válla­latok igazgatói. Az új kollektív szerződések — szem előtt tartva a mezőgazdaság gyors fejlesztését, a lakosság köz- j szükségleti cikkekkel való mind jobb ellátásút, a termékek minő­ségének megjavítását — tartal­mazni fogják az önköltségcsök­kentésre, a takarékosságra, a leg­fejlettebb munkamódszerek elter­jesztésére, a munka- és technoló­giai fegyelem megszilárdítására, az újítók és észszerűsítők tömeg- mozgalmának továbbfejlesztésére, a nehéz fizikai munkák gépesíté­sére, a dolgozók szakmai képzett­ségének emelésére vonatkozó két­oldalú kötelezettségeket. Emellett — a többi között — a kollektív szerződések tartalmazzák majd az üzemre vonatkozó törvényes bér­tételeket is. Különös figyelmet fordítanak az új üzemi kollektív szerződések megkötéséhéi a munkavédelmi, munkásellátási, szociális és kul­turális kérdésekre. A dolgozó em­berről való gondoskodás nyilvá­nul meg abban is. hogy az új kol­lektív szerződésekben igen jelen­tős helyet foglalnak el a balese­tek és' a megbetegedések megelő­zésére, a munka- és egészségügyi körülmények további javítására. az üzemi étkezdék, a' munkás- szállások, a bölcsődék és napközi­otthonok fejlesztésére irányuló vállalások. Hasonlóképpen előtér­be kerülnek a dolgozók egyre nö­vekvő kulturális igényeinek ki­elégítését. valamint a sport é? testnevelés fejlesztését szolgálj kötelezettségvállalások is. A Munka Törvénykönyve ren­delkezéseinek megfelelően már január közepén megkezdték az 1954. évi üzemi kollektív szerző­dések megkötésének munkáit a vállalatoknál. A kollektív szerző­dés tervezetét megvitató üzemi gyűléseken a dolgozók a javasla­tok ezreivel és ezreivel segítik elő, hogy a kollektív szerződésbe a legfontosabb, az üzem munká­ját legjobban elősegítő, a munká­sok és alkalmazottak érdekeit leg­jobban szolgáló pontok kerülje­nek, hiszen látják, hogy minde­nekelőtt az ő érdekeik szolgálatá­ról, munka- és egészségügyi kö­rülményeik, szociális és kulturá­lis igényeik még jobb kielégíté­séről. van szó. A dolgozók megnö­vekedett figyelme és érdeklődése a kollektív szerződések iránt az eddiginél gondosabb és felelősebb eljárást követel a kollektív szer­ződések megkötésében és betartá­sában, mind a gazdasági, mind pedig a szakszervezeti vezetőktől. Az új kollektív szerződéseket a miniszterek és a szakszervezetek elnökségei hagyják jóvá, és azok ’954 április 1-én lépnek hatályba. Szerződéses biSíahízlalási cs szerződéses línónevelési aüció A dolgozó nép minőségi húsel­látásának biztosítása, valamint az állattartó gazdák megsegítése érdekében kormányzatunk szer­ződéses tinó- és bikahízlalási és nevelési akció 'szervezését hatá­rozta el. A begyűjtési miniszté­rium az állat- és zsírbegyüjtő vállalatokon keresztül már meg­kezdte a szerződések kötését. A január és június közötti időben egyéni termelők, termelőszövetke­zeti csoportok és termelőszövet­kezeti tagok köthetnek szerződést bikahízlalásra és nehézsúlyú ti­nók nevelésére. A bika (tinó) hízlalási szerző­déskötési feltételek: Az akció keretében leköthető erőscsontczatú. továbbhízlalésra alkalmas, 70—250 kilogramm sú­lyú bikeborjú. A szerződésben résztvevők lekötött állatonként 600 forintot kapnak “előlegként és* 60 liter tejbeadási mérséklésben ré­szesülnek. Az átadási időpont a lekötött állat súlyától függően 6—12 hónap, a legalacsonyabb át­adási súlyhatár 300 kilogramm. A meghízlak; állatok után a termelők a minőségtől függően ki­logrammonként a következő ára­kat kapják: Extrém minőségű J. <*. ii. o. 300—350 kg-ig 9.— 8.— 7.— Ft 351—400 kg-ig 9.50 8.50 7.50 Ft iOl kg. feletli kg. súlyig 11.— 10.— 9.— Ft Tinónevelési szerződési feltéte­lek: 1. A 400 kg-os tinónevelési ak­cióban leköthető 60—150 kilo­gramm súlyú, erőscsontozatú, to- vábbtartásra alkalmas bikaborjú. Lekötött állatonként a szerződő 300 forint előleget kap és 60 liter .ejbeadúsi mérséklésben részesül. A legalacsonyabb átvételi súlyha­tár 400 kilogramm, az átvételi ár kilogrammonként 7.40 forint. 2. 600 kilogrammos tinónevelési akcióban leköthető 3—400 kg. sú­lyú, erőscsontozatú, továbbtartás- ra alkalmas tinó. A szerződőnek lekötött állatonként 1500 forint előleg és 60 liter tejbeadási mér­séklés jár. A legalacsonyabb át­adási súlyhatár 600 kilogramm. Az átvételi ár kg-ként .8.40 forint. Mindkét tinónevelési akcióban résztvevő termelők tartoznak a szerződéskötéstől számított 16 hónap múlva a tinót átadni. A tsz-ek és egyéni gazdálkpdók együttesen kezelt adójából az ál­taluk tenyésztésre, vagy hizlalás­ra tartott minden egy éven felüli, de kétévesnél nem idősebb, saját- nevelésű növendékállat után 400 forintot törölnek. Aki tehát a hí­zott tinó (bika) akcióban szerző­dést köt és állatát például 410 kg. súlyban, extrémminőségben szál­lítja le, az átvételi árként 4510 forintot és 4ro forint adókedvez­ményt kan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom