Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-22 / 18. szám
4 M E P I. i t 1954 JANUAR 22, PENTEK őqip r í'(f i {(U'mniíf 1907-et írtak Nagyecseden. A házak tetejét vastagon födte be a hó, a kémények szürke füstöt eregettek, nyugodtan pipáztak. Hasonlóan azokhoz az öregekhez, akik így télidéiben pipa, meg borocska mellett estéznek. Mert mit is csinálnának mást ilyenkor? ... A második pohár után pedig feltétlenül elered a szó. Mesék születnek és szállnak szájról-szájra. Csodálatosan szép országról szólnak, hatalmas erejű legényről, aki bátorságával megmenti az országot a hétfejű sárkánytól. Persze ennek a legénynek nemcsak azt az elégtételt adja mesemondója, hogy szeretettel veszik körül, akiket megmentett, hanem elnyeri élete párjának kezét is, aki nagyon hűséges és nagyon szép. — Aztán, ha elunják a beszédet, dalra fordul a nyelv. Nótáz- nak. Főleg arról a korról, amikor Rákóczi volt a vezérlő fejedelem. Hej, az volt még csak a nagy idő. Jött a labanc. Hamar híre futott a faluban. No csak legények, aki bátor, most álljon a gátra. S ami a bátorságot illeti, abban nem volt hiány. Vágták a labancot az ecsediek, ahogy bírták. Szerette is az ecsedieket Rákóczi. Akárcsak 150 év múlva Kossuth. Mert mondani sem kell: 48-ban ők is fegyvert fogtak a szabadságért. Harcoltak becsülettel, ahol a hazáról volt szó. — Ilyen és hasonló történetek keltek szárnyra farsang idején, téli estéken öregek szájáról. Aztán megcsendesedtek, a pipák lassan aludni kezdtek, majdhogy aludni nem kezdtek maguk az emberek is. Szerencse, hogy el nem aludtak! Megkímélték magukat egy váratlan ébredéstől. Mert hallga csak! Mily zajos nótaszót hoz a szél. És már itt is vannak a nó- tázók. Megláthatja bárki, ha megtörli kicsit a párás ablakot. A szöveget is tisztán érteni: „Hitlerben füstöl a kémény Biró Bálint a vőlegény, Megcsinálták a nagy hibát. Itthon hagyták a rédiát. A násznagy annak az oka. Miért nem gondoskodott róla?" Ekkorra épp az ajtó elé értek, csengő kacagásuk betöltötte a házat. A vén falak is csodálkozva nézték ezt a különös jókedvben lévő társaságot. — Kopogtattak, de mire szólhattak volna a bentiek, a fiatalok vezetője már be is nyitott. A lassan szunyókálók egyszeriben elfelejtették, hogy álmosak voltak. „Megengedik a háziak, hogy itt mulatozzunk?” „Tessék, szabad.” Hangzott bent- ről a szíves hívás. így szokás ilyenkor nagyfarsang idején. Aztán megindult a menet befelé. Volt közöttük „mindenféle”. Ki ilyen, ki olyan mesternek öltözött, vagy egyenesen állatmaszkot vett fel. „Kecskék”, „kutyák”, „lovak” nyargalásztak a szobában. A társaság közepén pedig elrejtőzött egy „kovács”. Üllő volt a hóna alatt, s kezében egy nagy kalapács. A „kovácsot” —• most fő hősünket — Szántó Jánosnak hívták. Arról volt nevezetes, hogy semmi jó tréfából soha ki nem maradt. Huncutul csillogtak szemei, amikor a vezető hozzákezdett rigmusához. „Tiszteletreméltó egybegyült sereg, Az ecsedi utcán nem forog a kerek, Oe hiszen azért nemsokára megfordul, Ha az én torkomon egy kis bor lecsordul. Szénen kérjük azért az egász háznépet. Hogy fáradságomért engedjenek nékem. Mert ha nem engednek, nagyon megharagszik, Április hónapban a paszulyt elvetik." Nagy nevetés fogadta a vezető rigmusát és megkezdődött a mó- kázás, táncolás. Valahogy úgy forgolódtak, hogy körbe-körbe ment a tánc. Egyszerre középről váratlan-hirtelen éktelen nagy lárma csattant fel. Azt persze senki nem látta a táncolóktól, hogy mi történik a kör közepén. Csak amikor szétrebbent a táncoló sereg, vették észre a nagy munkában lévő kovácsot. Ütötte az üllőt, — amúgy magyarosan. Az meg haladt a földbe lefelé, ahogy a kovács parancsolta. Egészen tövig verte a föld-padlóba. Még kedélyesen meg is kérdezte az este hőse: „van eszkábálni való?” — Arra azonban nem várhattak, hogy feleletet kapjanak. Ahogy csak lehetett, szaladtak a házból, nehogy az ő hátukat használják üllőnek a háziak. Siettek, hogy még aznap este másoknál is tiszteletüket tegyék. Az öregek meg-megcsóválták a fejüket, de aztán elmosolyodtak, hisz maguk is így csinálták legénykorukban. Még jó is, hogy eljöttek ezek a legények. Ez is ok a beszélgetésre. Azt jelenti, hogy eladósorba került a lány, legény kerülgeti, a farsangolók közül valamelyik. Hogy melyik? Ki tudja? Majd elválik. Az is megtörténhet, hogy ez a tréfamester Szántó Jani le- gyeskedik a lány körül. S ha így van, szép pár lesz belőlük. .4 nyírbátori párás sportéletéről A nyáron Jgzaj lőtt megyei Szpártákiad elsője a nyírbátori járás volt. Aztán szép eredményeket értek el az országos Szpártákiádon is a nyírbátori járási sportolók. Makrai Eszter a súlylökés elsőségét szerezte meg 9 méter 50 centiméteres dobásával. Második helyezett lett Vá- lyogos Ferenc a férfi tá- vclugrásban. A csapatversenyszámokban jó eredménynek mondható a- női tornászok hatodik helye. A Szpártákiádon kívül is jelentős eredményeket értek el a nyírbátori járási sportolók. A nyírbátori atlétákkal minden megyei versenyen számolni kell. A két nyírbátori labdarúgócsapat, a Dózsa és az F. S. K. is megállta a helyét a megyei bajnokságon. A második, illetve harmadik helyet szerezték meg. Nem utolsósorban eredmény az is, hogy 1952-höz viszonyítva, megkétszereződött a sportolók száma. A járás 20 községében 17 sportkör működik már. De ha jól megnézzük, itt találjuk az egyik legnagyobb hibát is. Azért, mert a 20 községből 9 községben nincs sportkör (néhol van ugyan kettő-három is). A járás 9 községében a fiatalok nem rúghatják a labdát, nem atlétfeálhat- nak kedvükre, ami komoly hiba, de ez nem azt jelenti, hogy Nyír- császáriban. Nyírgyulaj- ban s másutt nincsenek olyan fiatalok, akik szeretnének sportolni. Vannak, nagy számban vannak, akik szívesen rúgnák a labdát, vetélkednének gyorsaságban, erőben, ügyességben, — csakhogy erre nincs lehetőségük. Hogy mégis van a nyírbátori járásban sportkörnéiküli falu, az főleg onnan adódik, hogy a községi vezetők sem tesznek semmit a sportélet megteremtéséért. Egy példa arra, hogy milyen sokat jelent, ha a község vezetői közül valaki szívügyének tekinti a sportot. Mária- pócson nem volt sportkör ezidáig. De amióta Gyenes Vilmos került oda tanácselnöknek, — éled a sportélet. Már- már megalakulóban van a falusi sportkör Mária- pócson, persze, segít ebben a DISz-szervezet is. Másik hiba azokban a községekben, ahol nincs sportkör, hogy el sem tudják képzelni a falu sportjának indulását, csak úgy, ha labdarúgással kezdik. Tudnivaló pedig, hogy a labdarúgás az a sport, amely talán a legnagyobb előkészületet igenyel. Könnyebb olyan fiatalokat találni, akik hamarosan jó eredményeket érhetnek el a futásban, súlylökésben, kerékpározásban, tornában, mint labdarúgásban. Ezért téves az olyan falusi vezetők véleménye, akik labdarúgással szeretnék megindítani a sportéletet. Másik nagy hiba a járás területén, hogy a meglévő sportkörök vezetői idegenkednek a munkától. Valahogy úgy nézik, hogy megy az magától is. Pedig nem így van. Példa erre, hogy Nyírmihálydiban, Nyírlu- goson, Encsencsen, ahol a vezetők dolgoznak, — ott fejlődik a sportmozgalom. Ott van Nyírmihálydi. A nem nagy községben a sportkörnek 350 fizető tagja van. Ez havonta 2 forintjával, 700 forintot jelent a szervek és az állam támogatása mellett. Természetes, hogy jóval több a lehetőség ebben a faluban sportversenyek rendezéséhez. Ez pedig azzal jár, hogy mindig többen kapcsolódnak be a sportmunkába. így történt, hogy éppen a napokban el tudtak indítani Nyirmihály- diban egy labdarúgó- játékvezetői és atlétikai versenybírói, tanfolyamot. Természetesen az elengedhetetlenül szükséges, hogy minél több sportszakember legyen a járásban. Ott van a nyírbátori F. S K. labdarúgóinak esete. Egy ideig volt edzőjük, — Budapestről hozták, de nem volt megfelelő. Mikor a/ elment, senki nem törődött a; csapattal. Az edzéseket nem tartották meg rendszeresen. Ha kimentek a labdarúgók a pályára és edzettek valamit, akkor edzettek, ha nem, hát nem. Pedig állandó, jó felkészülés mellett a csapat még a megyei bajnokságot is megnyerhette volna. Természetes aztán az is, hogy edzőhiány mellett az utánpótlás nevelése sem folyt. Végül egy-két szót a felsőbb szervek segítségnyújtásáról. Itt is hibák vannak. A J. T. S. B. irodájának takarítását nem végzik el a tanács takarítói. Azt a J. T. S. B elnökének kell takarítani, ez munkaidőt vesz el, ami természetesen a munka rovására megy. Másik, hogy magára van hagyatva Csarnó György, a J. T. S. B. elnöke. A felsőbb támogatás hiányában van aztán az, hogy a községi vezetők nem sokat törődnek a faivak sportjával. Pedig a sportfejlesztési terv végrehajtása is törvény. összegezve: nem kielégítő a nyírbátori járásban a sportélet, — az elért eredmények mellett sem. Akkor, amikor a magyar sport felfelé ível, — nem szabad, hogy egyetlen község is legyen, ahol a fiatalok ne sportolhassanak kedvükre. És ne legyen lehetőségük a legjobbak közé kerülni, — további hírt dicsőséget szerezni a magyar sportnak. VASS OTTO , Esti beszélgetés Opályiban • IGJOPt 1 Opályj ghg öt kilométerre' van Mátészalkától. 'Lakosainak száma Rém igen haladja meg tó kétezret. A mdlíftán sokan nélkülöatak, szenvedtek a földesúri, kulák kizsákmányolástól. — Állandó lakó volt náluk a munkanélküliség, sok embernek kellett megfogni a kubikostalicska szarvait, s messzi vándorútra kelni munkát keresni. Erre az időre emlékeztek néhányan az ópályiak közül, főleg az asszonyok, akik békeestre jöttek ösz- sze Geleta Mihályné házában. Geleta Mihályné, dolgozó parasztasszony szívesen fogadta asszonytársait. Először Malenkov elvtárs újévi békenyilatkozatát olvasta fel nekik. S alig hangzottak el a szavak, megeredt a beszéd. özvegy Szabad Istvánná így szólott szívéből: „Mindanynyiunknak van miért félteni és őrizni a békét. Vah otthonunk, van földünk, nem támasztjuk a kulákok ajtaját, hogy harmados földért könyörögjünk. • A férfiaknak sem kell elmenni hazulról kubikos talicskával, itthon is van munka bőven.” Aztán Nagy István beszélt. Arról beszélt, hogy milyen mérhetetlen szenvedést okozott a népnek a két világháború — az uraknak meg hasznot. Csácsu Ilona a jelenről szólott: „Milyen jó ma, hogy a gyermekek, a dolgozók gyermekei iskolákban tanulhatnak. ügy bontakozik ki a tudásuk, mint egy szép, növekvő fa. S nekünk harcolni kell azért, hogy ezt a fát a béke ereje növelje, ne pedig vér áztassa a tövét.” Sokan szólaltak még fel, azaz sokan kapcsolódtak be a beszélgetésbe. — Elmondták azt is, hogy a község kultúrházat, Villányt kapott. Eszre sem vették, hogy elszaladt az idő. Végezetül Gele- táné még felolvasót! egy cikket a Szabad Népből, amelynek ez volt a címe: „Boldog újévet, barátaim!” Utána valaki -éne-' kelni kezdett. — Azt a dalt: „Asszonyok vagyunk, jó magyar anyák ...” Uj és új dalok cSeftdÜltek fel, senki riejirt akart haJ zamenni.Végülis abban álla-1 podtak . meg, hogy legközelebb újra ösz- szegy ülnek, ezúttal Szabó Istvánná háJ zában s újra beszél-j getni fognak az emberiség legszentebb ügyéről: a békéről. Kis község Öpályi; de nagy erő rejlik] benne, mert ott is olyan egyszerű emberek élnek, dolgoznak, akik szeretik a békét. Tóth János, megyei béketitkár. Mint intinkáslevelező, a nép (ágyét szolgálom A 61/7. Segédipari Vállalat dolgozója vagyok és mint a Néplap új munkáslevelezője, résztvettem a munkáslevelezők „Néplap-csü- törtök‘‘-én. Mint új levelező, az értekezlet hozzászólásaiból megállapítottam, hogy a többi üzemek levelezői hogyan tárták fel a hiányosságokat, tapasztalataikat, a dolgozók problémáit. Ezen az értekezleten sok értékes hozzászólás hangzott el. Ezen az értekezleten én is elhatároztam, hogy szívvel-lélekkel bekapcsolódom a levelező-mozgalomba. A 61/7. Segédiparí Vállalatnál nem régen dolgozom, de ezen rövid idő alatt látom, hogy a dolgosok milyen jó munkát végeztek elmúlt évben, amit 112.6 százalékos tervteljesítésük is bizonyít. Munkájukat az 1954. évben még jobban szeretnék végezni, hogy a vállalt munkákat határidőre tudják leszállítani. Ebben azonban akadályok mutatkoznak az anyagellátás terén, mert a gyártó üzemek nem szállítják le az anyagot kellő időben és méretben. A műszaki vezetőségnek nagyobb körültekintéssel kell ellátnia munkáját. Kresztyankó György műszaki vezető például elismerten jó szakember, de nem elég határozott és többet vállal, mint amennyit az üzem kapacitása elbír. Szeretném, mint munkáslevelező, a nép ügyét úgy szolgálni, hogy a vállalat vezetésében felmerülő hibákat és eredményeket feltárjam, mert a jó munka sikerének és mindnyájunk jólétének ez a feltétele. Mácza János, Nyíregyháza. A nyíregyházi Épitőípuri Kisipari Termelőszövetkezet 1954í január 23-án, 19 órai kezdettel tartja műsoros táncestéből, melyre ezúton hívja mer a dolgozókat. Belépődíj 5 forint, A SzOT- székház nagytermében. Nyíregyháza környékén nagyipari vállalat következő,adpypiaztratív-mun- kuerőket keres felvételró: Ipari gyakorlattal rendelkező.-) Mjjtókalkuláeióa osztályvezetőt, mérlegképes, vagy képesített könyvelőt, ipari gyakorlattal önálló pénzügyi előadót, önálló titkársági vezetőnőt, naev irodai gyakorlattal perfekt gyors- és gépírónőt bizalmi munkakörbe.-.. 6Ugy,szintén alkalmazunk azonnali belépésre esztergályost. köszörűst. beállító lakatost többéves gyakorlattal rendelkezőket. — Jelentkezés levélben: Hajdúsági Iparművek. Debrecen, postafiók 126. * SZABOLGS-SZATRrlÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert. Felelős kiadó: Varga Sándor. Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa György-u. 5. Tel.: 11-70, 11-71. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-utca 1. — Telefon; 30-00. Szabolos-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza. Dőzsa György-utca 6 szám Felelős vezető: Szilágyi József T Ma este 6 órakor a Pártoktatás Házában Bodogán János elvtárs tart előadást „Mezőgazdaságunk fejlesztésének kérdései” címmel, az SzKP. történet II. évfolyam propagandistái és hallgatói részére. „A szocialista iparosítás a Szovjetunióban" címmel holnap este 6 órai kezdettel előadást tart a Pártoktatás Házában Kocsis László elvtárs. Az előadáson résztvesznek a politikai iskola 2-ik évfolyamának propagandistái és hallgatói. Apróhirdetések 19-én a Szabolcs- és Búza-utca között elvesztettem 2 darab arcképes igazolványt Pazonyi József és József- nó névre. Megtalálója jutalom ellené, ben adja le Búza-utca 1. ez. alá. VérvizsgáSt fehér magyar tény észkakasok eladók. Felsősima 26. szám. M unkakönyvvel rendelkező szabó- munkásokut felvesz a Nyíregyházi Bu- liaüzem, Kákóczi-utca 4légyre fokozódik a TOTO iránti érdeklődés Ezúttal 100.000 darab Totó-szelvénnyel több érkezett be, mint az előző három év hasonló hetében. A 3. fogadási héten ;tooo nyeremény került szétosztásra. . Az eredmeny: 13'találat = 12.200 Ft 11 találat = 320 Ft 10 találat = 47 Ft Mielőbb vásárolja meg Totó-szelvényeit! Pártoktatás IIfixa hírei
