Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-21 / 17. szám
1954 JANUAR 21, CSÜTÖRTÖK NÉPLAP 3 LENIN NEVÉVEL A HOESES nemrég állt el. Mostmár csak néha-néha kap fel belőle a kósza szél, de akkor aztán fürgén kavarja, messzire hordja, minha mindent-mindent, utat és szántóföldet egyenlővé akarna tenni, Lám, még idebenn a községben is becsukóztak az emberek. Csak most, hogy elállt a hó, csak most néznek valami munka után. A legtöbb ház előtt járatlan a hó, de benn az udvarok- ban, egy-két helyen már szorgoskodnak. Az istálló előtt, a szél enyhében, ahová a nap odafekszik pár percre, fát vágnak, vagy éppen takarmányt készítenek a következő napokra. A téli csendesség ez. A legtöbben csak az ablakon keresztül, a meleg szobából, a füstölgő pipa mellől szemlélik a tél múlását. De most valahogy megszakad az egyhangúság. Uj porta elé értünk. A nagykapu sarkig tárva, s fenn, a kapu fölött a büszke felírás: Csengeri Lenin termelő- szövetkezet, Lenin, ls így hivják. Ezt a nevet adták neki, mikor megalakították. Szép nevet akartak. Illőt a szövetkezethez. Mert az első perctől úgy tervezték, hogy széppé, nagyá teszik gazdaságukat, örömtelivé életüket. Úgy, ahogy O tanította . j § AZ AJTÓ TARVA VAN. Bejöhet a kíváncsi. Szétnézhet: hogyan dolgoznak ezért a célért. Meg kell hagyni: a legdolgosabb nyári vagy őszi hónapba is beillene ez a látvány, olyan nagy a szorgoskodás az udvaron. Elől, ahogy belépünk, hozzáértő emberek szekercével gerendákat egyengetnek. Valami nem mindennapi tákolmányt állítanak össze. Tetőszerkezethez nem hasonlít. Olyan, mintha egy hatalmas kerekeskúthoz készítenék állványnak. A valót csak kérdezés után tudja meg az avatatlan. Házi fűrésztelepet építenek saját munkaerővel, saját költségen. A fűrészt villannyal hajtják. Csak egy csavarás a kapcsolón és fut a sikongó acélszalag, vágja a rönkökből a vaskos gerendákat és a finoman hajlongó deszkaszálakat. AZ IRODA sgm csendesebb, mint az udvar. A tervkészítésre készülnek. Simon elvtársnak, a szövetkezet elnökének egy noteszra való jegyzete van már a tervkészítéshez. A tagok javaslataiból, a vezetőségi ülés határozatából, a járási tanács útmutatásaiból és nem utolsó sorban a saját tapasztalataiból írogatta össze. A holdakat, mázsákat jelentő számok mellett ott vannak a hogyant jelentő szavak is. A szövetkezetnek 210 hold kenyérgabona-vetése van. Az ősziekre azt szokták mondani: ezen már változtatni nem lehet, el van vetve, így a tervezésnél nem sok gond van rá. A Lenin tsz. tagjai azonban nem így beszélnek. A kenyérgabonájuk nagy részét az eddigi vetésforgónélküli gazdálkodás miatt gabona után vetették. A talajt a lehetőség szerint előkészítették és az utolsó szemig idejében, keresztsorosan vetették az őszieket. De ez még nem minden. A mezpgazdasági határozat előírja, hogy másfél mázsával kell emelni a termésátlagot. Hát ők már ebben az évben el akarják ezt érni. Ezért hóolvadáskor 50 kiló pétisót, majd később a tavaszi boronálások idején újabb 50 kiló pétisót szórnak ki minden hold gabonára, hogy megjavítsák a sovány föld hozamát. A termelőszövetkezetben tavaszi szuper- fcszfát-adagolással kísérleteznek, ami a multévi tapasztalatuk szerint jó hatással volt a kalászfejlődésre. NEGYVENKÉT HOLD kukoricájukat mind négyzetesen, fészektrágyával ültetik. Kétszáz mázsa komposztot már összegyűjtöttek, nagyrészét a marhák nyári dele- lőjéről. A múlt évben csak 10 holdon termeltek cukorrépát. Az idén 30 holdra szerződtek. A területüket háromszorosára növelték a tavalyinak, de legalább négyszer annyi cukrot akarnak adni az államnak, mint a múlt évben. A csengeri járás termelő- szövetkezeteit cukorrépatermelési versenyre hívták. Holdanként 200 mázsás termést vállaltak. Az előkészületeket már az őszön megtették, elvégezték a mélyszántást és 20 holdat istállótrágyáztak. A takarmány biztosítására van 102 hold lóheréjük, 15 hold lucernájuk és a tavasz folyamán 50 hold szarvaskerepel vetnek kalászosra. A zöld futószalagot az őszön vetett takarmánykeverékből, a 15 hold lucernából és csa- lamádéból biztosítják. A 42 hold kukorica mellett még 140 holdon termelnek ősziárpát, amiből legalább 16 vágón termésre számolnak. KELL IS a sok takarmány, mert az állattenyésztésben még nagyobbak a terveik. Jövőre ezer darab juhot akarnak teleltetni. Most van 450 darab anyajuh, 38 kos, 323 tokjó és eddig már 201 darab kisbárány született. \ velük szomszédos állami gazdaság példáján ebben az évben mar ők is kétszer elletnek. A nyár folyamán tömegtakarmánnyal 250 darab ürüt hizlalnak. Csupán a gyapjúból mintegy 150.000 forint bevételre számítanak. Sertésállományukban is nagy változás lesz. Az eddigi 50 koca helyett 110 kocát állítanak be. Százötven darabot hizlalnak, ebből 100 szerződéses. Ha csak 150 kilósra hizlalják őket darabonkint, akkor is több, mint 250.000 forint bevételhez jutnak. Állattenyésztés terén leggyengébb a tehenészetük. Jelenleg csak 8 darab fejőstehenük van. Tavaszig még 24 darabbal szaporítják. A teheneket csak május és június hónapokban legeltetik, amikor még dús a legelő, utána istállózásrg fogják őket, hogy minél nagyobb legyen a tejhozam. A háromszori fejést és a mesterséges borjúnevelést is bevezetik. Baromfiállományukat 1000 darabra emelik. Nagy gondot fordítanak az állatállomány minőségére is, eddig 250 darab juhot törzskönyveztettek, sertésből pedig 13 darabnak van törzskönyve. Az állatállományhoz mérik az építkezési terveiket is. Építenek egy darab 600 férőhelyes juhho- dályt, mellé két juhászlakást, kétszobásakat és egy ötvagónos magtárat, abraktárolásra. Ötszáz darab sertés számára készül szabadszállás. Terveznek egy 100 férőhelyes tehénistállót is. A vásártér melletti telepen víztornyot építenek, amibe villannyal húzzák a vizet. Építenek egy tejházat, feldolgozóval és hűtőpincével. A soványtejet takarmányozásra használják. Még ebben az évben lesz a szövetkezetnek darálója és pálinkafőzője is. A SZÖVETKEZET egyik legjelentősebb üzemága a gyümölcs- termelés. 62 holdas termő gyümölcsösüknek nagy része van abban, hogy a múlt évben 58.30 forintot ért egy munkaegység. Ezt a gyümölcsöst tavaszig még 20 holddal szaporítják, amiből már 10 holdat el is ültettek. A gyümölcsösben a múlt évben csak 6 fő dolgozott állandóan. Ez évben egy j 22 főből álló brigádot osztanak be a gyümölcsös kezelésére. Hadd legyen még szebb az idei termés, még gazdagabb a zárszámadás. A védekezőszer nagyrésze már a raktárban van. Eddig 18 holdon végezték el a metszést. Ezekhez a tervekhez meglesz a dolgos kéz is. A zárszámadás óta 31 új belépővel szaporodott a szövetkezeti tagok száma és további 6 jelentkező van, akik a jövő taggyűlésen kérik a felvételüket. A csengeri Lenin termelőszövetkezet tagjai ma névadójukra emlékeznek. Nem kell szégyen- kezniök. A megye legjobb szövetkezetei közé számítanak. S ha igyekeznek, mire őszre hajlik az idő. ott lehetnek az ország legjobbjai közt. Küldöttek Leninnél. Majakovszkij: L K\ I N (Részlet a költő „Vlagyimir Iljics Lenin” mii rapszódiájából.) Erőt vett magán és fö’ v*. Kalinyin, De hiába parancsol a könnyeinek: arcáról letörli, bajszáról lenyal ja, de ott csillognak a szakálla szélin. Szörnyű tudás terhe kínozza őt, vér nyomja agyát, alig tud beszélni: ■ Tegnap tíz perccel hét óra előtt Lenin elvtársunk megszűnt élni! Mély gyászba döntött egy világot, évszázadok gyászolják ezt a napot. A napot, mikor a vas is felnyögött, mikor a bolsevikok zokogtak, mikor a szörnyű hír mögött titkos rúgóit keresték okoknak, Mikor? Miért? Hogyan? Mért nem beszélnek? Száz kínos kérdés a lelkeket rázza. De ravatali-némán mered az égnek az utcák fölött a Nagyopera háza. lÖRTENETEK LENINRŐL A mozdonyfűtő Éjfél után 10 perccel kellett a 71-es számú vonatnak megállania a Petrográd előtti Ugyelnaja állomáson. A mozdonyvezetővel megbeszélték, hogy az állomástól a kelleténél kissé távolabb állítja meg a mozdonyt, egészen a perron végén, ahová a fényszórók sugarai nem érnek el. A fűtő leszáll a mozdonyról, helyét Vlagyimir Iljics foglalja el. A 71-es számú vonat mozdonyvezetője sohasem látta még Lenint. De még ha látta volna is, most amúgy sem ismerné meg. Szakállát leborotváltatta, fején fekete, szemellenzős sapkát viselt. Amikor a vonat megállt és a sötétben a fűtő leugrott, Vlagyimir Iljics olyan magabiztosan lépett fel a mozdonylépcsőre, hogy a mozdonyvezető semmit sem kérdezett. Világos, hogy csakis Lenin lehetett. Hárman álltak a mozdonyon: a mozdonyvezető, a segédje és Lenin. A mozdonyt fával fűtötték. Vlagyimir Iljics megfigyelte: a segédmozdonyvezető a fát először a tűz mellett lévő rekeszbe tette és amikor megszáradt, néhányat a tűzre dobott, a parazsat pedig egy vaslapáttal elegyengette, hogy jobban égjen. Vlagyimir Iljics egy szeget keresett a falon, arra akasztotta kabátját, feltűrte az ingét és hozzáfogott fűteni. A nyers fát betette a rekeszbe, majd a tűzre dobta, a lapáttal megforgatta az izzó parazsat. A mozdony- vezető minduntalan megfordult és csodálkozva nézte Lenint. A mozdonyvezető segédje is elégedett volt, pihenhetett. Félrehúzódott, rágyújtott a pipájára és figyelte az új fűtőt. így utaztak Bjeloosztrov határállomásig. Ezután már Finnország következett. Az utasokat igazoltatták. Az egész vonatot átkutatták. A mozdonyvezető gyorsan leszállt, a szerelvényhez futott és lekapcsolta a mozdonyt. Azután a vízszivattyúkhoz vezette, hogy vizet vegyen fel. Lassan dolgozott. Az állomáson már a harmadik jel is elhangzott, de a mozdony még mindig a szivattyúnál állt. Az indító lihegve futott a mozdonyvezetőhöz és sípjára mutatott: Itt az indulás ideje! Ekkor a mozdonyvezető gyorsan visszatolatta a mozdonyt és összekapcsolta a vonattal. Az indító jelt adott. Az állomáson az egyik tiszt figyelte a mozdonyvezetőt. Valami eszébe juthatott, mert intett a kezével. Katonák rohantak a mozdonyhoz ... De a vonat már mozgott és elrobogott. Az északi leány A forradalom első hónapjaiban Moszkvába érkezett egy leány a távoli Északról. Moszkvában ugyancsak elcsodálkoztak, hogyan ért el idáig olyan messziről ez a fiatal leány. — Először kutyafogaton jöttünk, később rénszarvasokkal, azután lovakkal, végül vasúton, — magyarázta a leány. Moszkvában a pályaudvarról egyenesen a közoktatási népbiztosságra ment. Ott megkérte, mondják meg neki, helyesen valósították-e meg a szovjet hatalmat ott a távoli Északon. Nem követtek-e el valahol hibát? Elmondotta a leány, hogy hozzájuk eddig még senki sem ment a városból, de még könyvük, vagy újságjuk sem volt, ahonnét megtudták volna, milyen is a szovjethatalom. Csak hallották valakitől. — már azt sem tudják, kitől —, hogy Oroszországban igazságos hatalom került uralomra. Elhatározták tehát, hogy ők maguk is igazságos hatalmat létesítenek a távoli Északon. De hogy mindent úgy csináltak-e, ahogyan kell, azt nem tudták. A leány elmondotta, hogy szovjetet választottak. Igaz embereket küldtek oda. — Gazdagokat egyáltalában nem engedtek a szovjetekbe egyetlen egyet sem. Segítettek a szegényeknek, s amióta az igazságos hatalmat létrehozták, egyetlen éhező sincs náluk. A leány beszédéből kiderült, hogy a távoli Északon úgy alakították meg a szovjet hatalmat, ahogyan Lenin is tanította. Kitűnt, hogy mindent jól csináltak, nem követtek el hibát. A leány pár napig pihent Moszkvában, könyveket, újságokat adtak neki és olyan plakátokat, amelyek képekben mutatták be, miért és hogyan küzd a szovjet hatalom. A leány ezekkel a plakátokkal és könyvekkel tért vissza otthonába, Északra. Először vasúton, majd lovakkal, később szarvasokkal, legvégül pedig kutyafogaton utazott. Mindezt elmesélték Leninnek. Lenin majdnem megharagudott, hogy nem szóltak neki előbb az északi leányról és sajnálta, hogy nem találkozhatott vele. Ö maga szerette volna a leányt mindenről kikérdezni és elmagyarázni neki mindent a szovjethatalomról. Mondom, .majdnem megharagudott, de egyszerre csak felvidult az arca: —• Tudjátok-e? — kérdezte mosolyogva, s egy kicsit még hunyorított is, mintha titkot árulna el. — Tudjátok-e, hogy másképpen nem is történhetett volna. Hiszen ez az ő saját hatalmuk, •— a saját szovjetjük. És semmi hibát sem követtek el. Lenin figyelmesen nézett az elvtársakra, — megértették-e szavait? — Majd hozzátette: — Ebben van a szovjet hatalom ereje: maga a nép építi.
