Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-19 / 15. szám
Világ QPotetcLpfaí eggejiitfetek f K mű SHB wß mB I ^ m aJH j §1 m&m «B ^ 1 I ■ ■ SE I B k ■ HB ÜPragr ÍJ ifi i A M H ■ a. ■ BU.iÄ g gfa JSggSgBg IM ffi 1, ,J5 ^^^^^^^SZABD^^^7A^ÁRMECYEIBjZ^^s7cANAt^^PJA| XI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM a'r4 5{í FILLÉR 1954 JANUÁR 19’ KEDD A közvélemény parancsnokai írják Én is sztahanovista leszek A minisztertanács és a SzOT határozatát nagy érdeklődéssel olvastuk. Ez a határozat hűen fejezi ki államunk "megbecsülését élenjáró dolgozóink iránt és az életszínvonal emelésére irányuló gondoskodását. Üzemünkben ezidáig csak egy szerelő volt, oki elérte a sztahanovista szintet. Ha eddig valaki el akarta érni a sztahanovista követelményeket, három hónapig kellett 170 százalékot teljesítenie. Azt sem vették figyelembe, hogy milyen nehéz körülmények között dolgozunk. Mostmár viszont a szerelők is elérhetik a sztahanovista szintet, ha jól dolgoznak. Az én havi átlagteljesítményem eddig 130—140 százalék volt. Remélem, hogy ha ezt a teljesítményt tartom és minőségileg jó munkát végzek, akkor én is sztahanovista lehetek. Most megígérem, hogy a téli gépjavításokat február 25 helyett február 20-ra befejezzük. Sütő Mihály szerelő, Gépjavító Vállalat. Adósság nélkül az újesztendüben A 61/3 számú Építőipari Vállalat a múlt év decemberében komoly figyelmeztetést kapott a Néplaptól. Veszélyben volt az 1953. évi terv teljesítése. A vállalat dolgozói nem hagyták any- nyiban a dolgot és jó munkával, számos jó javaslattal segítették elő a terv teljesítését. Az eredmény nem is maradt el. A negyedik negyedévi tervet 107.2 százalékra, az 1953. évi tervet pedig 101.4 százalékra teljesítettük. A dolgozók javaslatai és újításai 173.000 forintot takarítottak meg a vállalatnak. Gondoskodunk a dolgozók testi épségéről is. Balesetelhárítás területén elnyertük a tröszt munkavédelmi vándorzászlaját, valamint az újítási vándorzászlót. 1953-ban 34 százalékkal többet termeltünk, mint az előző évben. Még szebb lett volna eredményünk, ha pártszervezetünk és az üzemi bizottság idejében és komolyabban foglalkozott volna a munkafegyelem ügyével. Vállalatunk dolgozói már ismerik az 1954. évi tervet. A vezetőség hozzálátott a tervteljesítés feltételeinek megszervezéséhez, illetve biztosításához. Évi tervünk teljesítéséhez sok új szakmunkásra lesz szükség. Szükségesnek látom felhívni felsőbb szerveink figyelmét arra, hogy behatóbban kellene foglalkozni az építőipari szakmunkások képzésével és nem utolsó sorban az építőipari dolgozók vidéki munkájából eredő költségekkel. Mindez nagy hasznára válna ezévi tervünk teljesítésének. (Elmondta a multheti „Néplap-csütörtökön: Borbás Endre, a 61/3. sz. Építőipari Vállalat levelezője.) (Ü l II <5> * \ I» I' VR IDO Téli munkák Nyíregyházán Fontos feladatunk volt a hideg idő beállta előtt jól megszervezni a téli munkát. A nyíregyházi irodaház és a két oldalán lévő bérházak építésénél nem volt sok gondunk. Komolyabb munkát igényel a Jókai-utcai építkezés. Itt hőlégfúvót állítottunk be a nyílászáró szerkezetekkel ellátott helyiségek fűtésére, hogy 32 lakásban elvégezhessük a válaszfalazás, a vakolás és a burkolás munkáját. Az Árpád-utcai központi munkásszállást* is korszerűsítjük. A hálószobákat mozaiklapokkal burkoltuk be. Cserépkályhákat építettünk és elvégezzük a köz ponti vízvezeték és az angol W. C.-k beszerelését. Dolgozóink egészségére is nagy gondot kell fordítani, különösen a téli építkezésnél. 289 darab vattásnadrágot, 291 darab vattás kabátot 16 darab szőr-, 34 darab bőrmeliényt és 30 pár bakancsot osztottunk ki eddig. Nciner János, a 61/2 Építőip. Váll. igazgatója, Nyíregyháza. A Nyíregyházi Ruhaüzem dolgozója vagyok. Hosszú hónapok óta betegeskedtem és fizikai erőm állandóan romlott. Ezt a hyiregy- házi kezelőorvosok nem akarták észrevenni és szakorvosi kezelésre sem küldtek. Üzemünk szakszervezeti vezetősége azonban figyelemmel kísérte egész betegségemet és segélyben részesített. November elején a szak- szervezet elnöknője kérte a kezelőorvost, hogy utaljanak be szanatóriumba. December 17-én meg is kaptam beutalásomat Párádra. Az üzem szakszervezete még segélyt is utalt ki számomra, hogy elutazhassak. Az egy hónapi üdülés alatt több, mint 4 kilót híztam. A kezelés, az ellátás és az a szerető gondoskodás, amellyel bántak velem, már fél gyógyulást jelentett. Most tapasztaltam igazán, hogy államunk milyen fontosnak tartja az egyszerű dolgozó egészségét. Az a palotaszerű épület, amelyben a múltban csak a bárók és grófok dőzsölhettek, amelynek a küszöbét egy dolgozó ember, csak mint szolga léphette át, most mint gyönyörű szanatórium, a dolgozók egészségét és kényelmét szolgálja. Ezúton is megköszönöm a rólam való gondoskodást. — Szeretném, ha más dolgozó is megértené: jól kell dolgozni tervünk és kormány program- műnk megvalósításáért, hogy államunk még többet tudjon tenni a dolgozókért, Léhmann Antal Egy új kullúrközpont Több mint egy esztendeje vártak erre a napra Kisvárdán. Több mint egy éve nem volt a községben jelentősebb kultúresemény. Nem csoda, hogy a vasárnapi k'tltúrházavatásra legalább kétszerannyian akartak bejutni, ahány ülőhellyel ellátták a nagytermet. Jó egyéves munka után elkészült tehát a kultúrház és vasárnap este átadták rendeltetésének. A kisvárdaiak mindjárt ízelítőt is kaptak abból, hogy milyen kultúréleíre van kilátás a jövőben. A megnyitás estéjén az országos Filharmónia énekegyüttese és népi zenekara népdalokkal, verbunkosokkal, palotásokkal szórakoztatta a közönséget. Kisvárda dolgozói, akik eljöttek a megnyitásra, megelégedéssel vették tudomásul, hogy milyen szép otthont kapott községükben a kultúra. Valamennyien emlékeznek még a másfél évvel ezelőtti nagyvendéglő „dísztermére", amely cseppet sem volt díszes és bizony nagyságát is nyugodtan kétségbe lehetett vonni. Mi is épült tulajdonképpen Kisvárdán? Hogyan varázsolták át a zord termeket a kultúra otthonává? Talán ott kell kezdeni, hogy az állam 300 ezer forintot adott az építkezésre, százezret pedig berendezés vásárlására. Ebből az összegből megnagyobbították az előadás-termet, felemelték a színpadot, a színpad előtt helyet csináltak a zenekarnak, férfi és női öltözőt készítettek. A 19 helyiségben termet kapnak majd a szakosztályok és otthont lel az Állami Faluszínház egy társulata, amely állandóan Sza- bolcs-Szaímár községeit járja majd. Pár szót a berendezésről is. Uj függönyök, székek, irodai berendezések, a színpadon rivaldafény, a nézőtéren korszerű világítás hirdeti, hogy jó helyet leltek a sok pénznek. A járás dolgozói magukénak vallják a kul- túrházat. Nemcsak megjelenésükkel bizonyították ezt be. Nemcsak tapsukat adták, amikor Marczi Albert járási tanácselnök kijelentette: „A kultúrházat átveszem.” A járás dolgozói bizalmukat előlegezték, amikor társadalmi munkában homokot, kavicsot hordtak az épülő kultúrházhoz. Kívánságuk csak annyi: felelje- meg a kultúrház hivatásának. Leljenek benne a dolgozók minél gyakrabban kellemes és hasznos szórakozást. Tanuljanak, vigadjanak itt minél többet. Az első jelek azt mutatják: ebben sem lesz hiány. A kultúrház vezetői szakkörök alakítását tervezik. Már ezen a héten pénteken színielő- adás is lesz: a debreceni Csokonai-színliáz ígérte meg, hogy bemutatja a „Nem magánügy” című vígjátékot. A nagyhalászi Kendergyárban Szegedi Erzsébet és Szegedi Rozália a legjobb tilóslányok. A két testvér élenjár a tervteljesítésben, minőségben és munkamódszerátadásban. Szegedi Erzsébet átlag 120 százalékot, Rozália pedig 110 százalékot teljesít A képen elől Szegedi Erzsébet, hátul Rozália látható. Középen Seres Anna tilol, akinek a két Szegedi lány adta át a kismarkos tilolás módszerét, és azóta ő is 100 százalékon felül teljesít. (Hammel József felvétele.) Versenyre hívjuk Rakamaz dolgozó parasztjait.. A múlt héten megtartott mezőgazdasági nagy-aktíva ülésen Katona Mihály vencsellői dolgozó paraszt elmondotta, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a burgonya zöldtrágyázása terén. Egy hold földnek az egyik felébe csillagfürtöt vetett, amit hüvelykötéskor leszántott, a terület másik felét télen istállótrágyával terítette meg. A zöldtrágyázott területről 25 mázsával ásott ki több burgonyát, mint az istállótrágyá- zottról. Katona Mihály elmondta azt is, hogy ilyen nagy különbség nincs, ha szakszerűen kezelik az * istállótrágyát, de ő megkésett a leszántással — 10—15 mázsa eltérés azonban mindig van a zöldtrágya javára. Felhívta a jelenjó jövedelmet biztc Bársony Lajos ,a nyírmeggyesi Petőfi termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy a múlt év áprilisában 30 darab nyulat vásárolt a szövetkezetük továbbte- nyésztésre. A nyúltenyésztés eddig 14.000 forint jövedelmet hozott a szövetkezetnek. A nyulak elhelyezése alig került néhány- száz forintba, a feletetett takarmány pedig hulladék, ami különben kárbaveszett volna. Bársony Lajos felhívta a szövetkezetek küldötteinek figyelmét, hogy a nyírmeggyesi Petőfi termelőszövetkezettől beszerezhetik az induló tenyészethez szükséges anyákat. lévők figyelmét, hogy zöldtrágyát lehetőleg burgonya alá adjanak, mert így hozza a legnagyobb hasznot. Vencsellő élenjáró termelői Szabad Föld Téli Estén szokták megvitatni termelési módszereiket. Ez év tavaszán 300 holdon termelnek korai burgonyát .A jövő hónapban megkezdik a csíráztatást, így június első felében már ki is szedik a termést. A korai burgonya után lehet kukoricát vetni, késői káposztát palántálni és sok egyéb takarmányfélével vethetik be ezt a területet, ami őszre jó zöldtakarmányt, vagy silót biztosít az állatoknak. Katona Mihály a vencsellői dolgozó parasztok megbízásából a III. pártkongresszus tiszteletére burgonyatermelési versenyre hívta régi vetélytársukat, a raka- maziakat. sít a nyúltenyésztés A termelőszövetkezeten belül igen érdekes kezdeményezés indult. A szövetkezet vezetősége versenyt indított a tagság között, hogy ki gyűjt több baromfi- és fekáltrágyát a háztáji gazdaságban. A legjobb eredményt elérő szövetkezeti tagot 400 forint összeggel jutalmazzák. Az így összegyűlt trágyát keverik és fejtrágyázásra, valamint fészektrágyázásra használják fel. Olyan kezdeményezés ez a nyírmegy- gyesi termelőszövetkezetben, amit minden községben, termelőszövetkezetben megvalósíthatnának. Érdemes szárazkertészettel Is foglalkozni A demecseri Dimitrov termelő- szövetkezet küldötte, Bencze Ká- rolyné elmondta, hogy szövetkezetükben nincs mód az öntözésre, de ez nem riasztotta vissza őket attól, hogy kertészetük legyen. Hét hold szárazkertészetet létesítettek, amiből 50.000 forintos bevételük volt. Egy hold kertészet több, mint hétezer forint összeghez juttatta a szövetkezet tagságát. Bencze Károlyné maga is a kertészetben dolgozott, két apró gyermeke mellett 238 munkaegyTavasszal adjanak Dankó Mihály, őri egyénileg dolgozó paraszt elmondotta, hogy a múlt őszön épített volna silót, de nem volt mit tenni a silóba. Arra kérte a megye vezetőit, hogy továbbítsák kérését a minisztériumba, váltr*z'-'’"‘*'''k meg a silóépítési akciók idejét. Ha tavasszal tud a dolgozó paraszt arról, hogy egy tíz köbméteres silója lesz még a nyár folyamán, akkor már úgy intézi a vetéstervét, hogy a korán lekerülő kalászosok Után olyan séget szerzett. A keresete megközelítette a 12.000 forintot, egy-egy munkaegység pénzértéke felül volt az 50 forinton. Bencze Károlyné beszámolt arról is, hogy már befejezték a dohánycsomózást, négy hold szőlőt, telepítenek. A munkacsapatokat már beosztották. Ha kitavaszodik, azonnal kimérik a brigádok és munkacsapatok földterületét és a vetés befejezése után egyénekre is kiosztják a területet. silóépítési hitelt. . növényt termel, ami silóba alkalmas. Dankó Mihály arra is felhívta a megye vezetőinek figyelmét, hogy a kisebbfajta vetőgépekhez egyáltalán nem lehet alkatrészt kapni. Nagy hiány van ekekapából is, pedig az megköny- nyítené a növényápolást. Gyártsanak a gyárak több kisgépet, amelyet a dolgozó parasztok tehénnel, vagy más gyengébb igával is tudnak vontatni..
