Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

Világ, proletariat eggesülietek t t I AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRHECYÉI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA 50 FILLu.il 1954 JANUÁR 13> SZERDA MEGYÉNK MINDEN TÁJÁRÓL Növeli gazdaságát Bajkász Imre Bajkász Imre hathol­das dolgozó parasztot jo gazdának ismerik Nagy­halász községben. A ter­melés miatt eddig sem kellett szégyenkeznie. Most pedig, hogy még biztosabban termelhet, gazdálkodhat, tovább emeli terméshozamát. Az ősszel kenyérgabona­vetésterületét egy hold­dal növelte. A tavalyi 12 mázsa helyett az idén 13.5 mázsát termel egy holdról. Ennek elérésé­hez megvan a lehetősé­ge. Földjét kétévenkint trágyázta. Ezenfelül földjét szuperfoszfáttal és kálisóval szórta meg. A tavasszal fejtrágyának pétisót is felhasznál. A kapások terméshozama emelésére is megvannak a feltételei. Az ősszel hatvan szekér istállótrá­gyát szántott alájuk. Harminc szekérre való meg már a földje végén van összerakva. Az idén bővítette a gazdasági felszerelését is. Az ál­lamtól kapott kölcsönből ekekapát, ekefelszere- „ lést, boronakészletet és egyéb szerszámokat vá­sárolt. Szekerét is pár napja javíttatta meg. Az idén már géppel végzi el a növényápolást. A család erejéből így job­ban telik egyéb munká­ra is. Ezért kötött szer­ződést egy hold konyha­kerti növényre és fél hold cukorrépára. A konyhakerti növénye k hamar kikerülnek a földből. A helyükre még más koránérő növénye­ket vet. Hasonlóan a tarlóban is folytottburgo- nyát és egyéb takar­mánynövényt termel. — Nyugodtan termel ez­után kétszer is egy év­ben, mert a bőséges is­tállótrágya mellett mű­trágyával is pótolhatja a talaj tápanyagát. Tavasai munkára késxiLnek a tiszavasvári gépállomáson A tiszavasvári gépállomáson a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése óta egyre nagyobb gondot fordítanak a tavaszi vetés előkészületeire. Kedden reggel két magtisztító gépet húzattak ki a gépállomásról a tsz-ekbe a magtisztítás elvégzésére. A tiszavasvári „Munka“ tsz-nél most tisztítják a tavaszi kalászosokat, emellett egy magtisztító gép a gépállomás udva­rán lát munkához. Tiszavasváriban az egyéni dolgozó parasztoknak mintegy 500 mázsa külön­féle vetőmagot kell kitisztítani. Az egyénileg dol­gozók fogatokkal szállítják a gépállomásra a ki­tisztítandó vetőmagot. A gépállomás agronómu- sai a határozat megjelenését követő héten vala­mennyi termelőszövetkezetben megbeszélték a tavaszi munka feladatait. Jelenleg a tsz-ek fo­gatai mellett hat vontató hordja az istállótrágyát a földekre. A gépállomáson jól halad a gépek javítása is. Erőgépeiknek több, mint a felét, 42 traktort javí­tottak ki. Emellett 38 darab harmincsoros és 20 darab kisebb lovasvontatású vetőgép várja a gép­színekben a tavaszi munka kezdetét. Gyors ütemben halad a tárcsák, kultivátorok javí­tása is. Jövedelmező nyúltenyésztés A nyírmeggyesi „Petőfi“ termelőszövetkezet­ben a múlt év tavaszán kezdték meg a nyúlte- nyésztést. .30 darab csincsila és magyar vadas fajta anyanyulat szereztek. Kevés költséggel megfelelő nyúlfarmot építettek, amelyet ketre­cekkel, nyári kifutóval láttán: el. Gondozásával megbíztak egy hozzáértő tagot, aki négyszáz munkaegységet szerzett mellette. Nem egészen egy év alatt a nyúltenyésztés közel harmincezer forintot jövedelmezett a szövetkezetieknek. A jól jövedelmező nyúltenyésztésnek hamar híre ment az egész járásban. Az utóbbi időben sok látogatója volt a nyúlfarmnak. Közülük többen jutottak arra az elhatározásra, hogy azután saját maguk is foglalkoznak nyúltenyésztéssel. A köz­ség egyénileg dolgozó parasztjai eddig 150 darab anyanyulat vásároltak meg a szövetkezettől. Még mintegy 200 darabot tudnak most értékesíteni. Ezeket az ököritófülpösi, kocsordi és más közsé­gek termelőszövetkezetei viszik el továbbtenyész- tésre. Az idén a nyírmeggyesi „Petőfi“ tsz-ben is továbbfejlesztik a nyúltenyésztést és példájuk nyomán elterjesztik azt az egész járásban. Téglagyáraink munkája Az elmúlt évben nagy feladat előtt állt a tisza- berceli téglagyár, mert innen kellett ellátni tég­lával Nyíregyháza legna­gyobb építkezését, az épülő 3 emeletes iroda­házat. A téglagyár dol­gozói, de különösen a szállító- és rakodómun­kások sokszor még éj­szaka is dolgoztak, hogy lehetővé tegyék az épít­kezés gyors menetét. Másfélmillió téglát szál­lítottak csupán Tisza- bercelről ehhez az épít­kezéshez. Nemrég a nagyhalászi kendergyar építkezéséhez 90.000 tég­lát szállítottak. Emellett a környékben 8 Tüzép- telepet látnak el, ahon­nan több termelőszövet­kezet építkezéséhez szál­lítanak nagyobb meny- nyiségben téglát. Leg­utóbb a paszabi „Tol- buchin‘‘ tsz-nek szállí­tottak 25.000 darabot. A fehérgyarmati tég­lagyár dolgozói éves ter­vük túlteljesítésével se­gítették a környék épít­kezéséit. 1953. évi nyers­téglagyártási tervüket 108 százalékra, égetési ter­vüket pedig 105 száza­lékra teljesítették. Ezzel mintegy 10 családiház építéséhez elegendő tég­lával termeltek többet. A téglagyár négy járás Tüzép-telepei mellett a messzebb eső falvak föld­művesszövetkezeteit is ellátja. A fehérgyarmati gépállomás és állami gazdaság’dolgozói a múlt évben több, mint 70 csa­ládiházat építettek, melyhez a szükséges tég­lát a fehérgyarmati gyár­tól kapták. A vásárosnaményi tég­lagyár az állami gazda­ságok téli építkezéseit látja el. A napokban a gulácsi állami gazdaság­nak 100.000, a barabási állami gazdaságnak 80 ezer téglát szállított. Nyíregyházi dohánygyári miuiftásoh levelei Albániába A nyíregyházi dohány­gyár üzemi bizottságá­nak irodájában több külföldi üzem s dohány­gyár fényképe látható. Ezeket a fényképeket a népi demokráciák és inás külföldi országok dolgozói küldték. — A dohányfermentálógyár munkásai most elhatá­rozták, hogy a nemzet­közi szolidaritás és ba­rátság elmélyítésének jegyében levelet írnak a külföldi munkásoknak. A napokbah több leve­let adtak át az üzemi bizottságnak, hogy az F.DOSZ központján ke­resztül továbbítsák a külföldi munkásoknak. A dohányfermentáló dolgo­zói munkaviszonyaikról, esaládi helyzetükről szá­molnak be leveleikben. Korom János gépész az Aíoíii N^pi^oziarsa- ság skcdrai dohánygyá­ra munkásainak írt. — Megírta, hegy milyen megbecsülésben és foko­zott gondoskodásban ré­szesülnek a gyár dolgo­zói. Levelében többek kö­zött a következőket írta: „Kedves munkástár­saim! Ahogy megláttam üze­mi bizottságunk irodá­jában a ti gyönyörű do­hánygyáratok fényké­pét, elhatároztam, hogy írok nektek. A nyíregy­házi dohányfermentáló­gyárban dolgozom, mint gépész. 52 éves vagyok, de öreg napjaim szeb­bek, mint fiatalkorom napjai voltak. Munka­helyünk, szép dohány- l’ermentálógyárunk most valóban a mi második otthonunk. Minden év­ben jó munkánk után üdülésben részesülünk. Gyárunkban orvosi ren­delő is van, ahol díj­mentesen kezelik a bete­geket. Szép könyvtárunk, kultúrtermünk a mi mű­velődésünket szolgálja. Családom boldog életet él. Egyik fiam a nép­hadsereg hadnagya, má­sik meg iskolaigazgató. De nemcsak a mi gyá­runk és családunk élete ilyen szép. Szeretnélek benneteket végigvezetni szabad hazánkban, hogy megmutassam nektek: mit tud alkotni egy bol­dog, szabad nép. ha ösz- szefog és olyan vezetői vannak, mint nekünk.” Tenigli Jolán dohány­gyári munkásnő levelé­ben a kormánypro- grammról ír. „Pártunk és kormá­nyunk júniusi határo­zata óta egyre jobban látjuk életszínvonalunk fokozott emelkedését. — Nemcsak parasztságun­kat, de minket, ipari munkásokat is nagyban segít a kormánypro­gramul. Az árleszállítás óta olcsóbb áron vásá­rolhatjuk a különféle közszükségleti cikkeket. Mindezt azért írom nektek, kedves külföldi munkások, hogy ti ia lássátok, hazánkban milyen boldog életet élünk. Mi örülünk az életnek és munkánkkal még szebbé akarjuk tenni. Nem engedjük, hogy egy újabb háború rombadöntse hazánkat és boldogságunkat” — írja levelében Tenigli Jolán. Megsokszorozódott a tejtermelés Nyírteleken A nyírteleki állami gazdaság főképpen gyümölcsfacsemeték ne­velésével és eladásával foglalko­zik. Emellett az elmúlt évben ha­talmas gyümölcsöst telepített és a jövőben gyümölcstermesztéssel is fog foglalkozni. A hírek azon­ban nem erről beszélnek inkább, hanem a gazdaságnak egy másik üzemágáról, a tehenészetről. De­cemberben megháromszorozódott a gazdaság tejtermelése és azóta is folyton emelkedik. A gazdaság 35 darab magyar tarka tehene jó legelőn élt a nyá­ron, hiszen gyakran öntözte azt a fűnevelő langyos eső. A tejho­zam mégis siralmas volt: 2 liter körüli istállóátlag csupán. Eleget szégyenkeztek emiatt a gazdaság dolgozói. Komlósi Béla igazgató, — aki mezőgazdasági akadémiát végzett szakember ■—tudta, hogy vannak olyan módszerek, amelyek segíthetnének a bajon. Ezeket azonban nehéz volt megvalósíta­ni. Nem volt istállójuk, az állat- gondozók szinte hónaponkint vál­toztak és minden „új“-tól való­sággal irtóztak. Az összetákolt nyári szálláson csak „külterje­sen“ folyt a tejtermelés. Szeptem­berben már gyengült a legelő, a téli takarmányozás időszaka is közeledett. Ezért biztosítani kel­lett az „átmeneti“ takarmányo­zást. Ahogy csökkent • a zöld fű, úgy emelkedett a szálastakar­mány mennyisége. Novemberben tető alá került az új 100 férőhe­lyes istálló. Hosszanti tehénállá­saival, takarmányozó és trágyázó folyosóival, trágyalé-kivezető csa­tornáival, világos ablakaival és jólzáró ajtóival kedvező elhelye­zést biztosít az állatoknak. A jászlak betonból készültek. Ügy építették, hogy alkalmasak az egyedi takarmányozásra is. Az állatgondozók örömmel költöztet­ték be az időközben 56 darabra nőtt tehénállományt és 46 üszőt. Az új, egészséges istálló egy­magában is kedvező volt a te] termelésére. De javult az ápolás is. Az eddigi „csutakolás“ és „le- kefélés“ mellé beiktatták a farok­bojt, csánk lemosását . is. Szep­tember, október hónapokban. 22 mázsa abrakot, 500 mázsa „zöl­det“, és 500 mázsa „szálasat“ ka­pott havonta a 35 tehén. Novem­berben az igazgató és Takács Gyula brigádvezető segítségével a tőgymasszázst is kezdték alkal­mazni a fejők. Mindezeknek a hatására már szeptemberben, de méginkább októberben jelentősen emelkedett a tejhozam. Szeptem­berben 2711, októberben már 4345 ’iter volt az össztermelés. A gaz­daság vezetősége még ezzel az eredménnyel, sem elégedett meg, hiszen az istállóátlag még csak 4.3 liter volt októberben is. No- vemberben 21 tehénnel nőtt az ál-* lomány, az ellések zöme is erre a hónapra volt beállítva. Ennek megfelelően a takarmány össze­tételét és mennyiségét változtat­ni kellett. 30 mázsa abrak és 766 mázsa szálastakarmány mellett a tej hozam 8882 literre ugrott fel. November végén kísérletképpen, decemberben teljesen megvaló­sult az érdem szerinti takarmá-f nyozás. Eddig minden tehén —! tekintet nélkül teljesítményére —j egyformán kapta az abrakot és a! szálast is. December 1-től kezdve! azonban csak az alaptakarmányt' kapta minden tehén egyenlően! Ez 30 kiló jó silóból és 8 kiló szálastakarmányból áll. Ez 500 kiló élősúly életfenntartására és 7 liter tej termelésére elegendő. A pótabrak 50 rész kukoricadara, 30 rész korpa, 5 rész árpadara fes 15 rész olajpogácsadara keveréke. Ennek minden kilója 2.5 liter tej termelésére kénes. 1 liter tejet te­hát 40 deka abrak termel. A gazdaság dolgozói most mái{ nem szégyenkeznek, mert a de­cemberi tejtermelés 7.4 literes is-i tállóátlaggal 12.840 literre szökött fel. Hónapról hónapra több és több tejet tudnak beadni az ál­lamnak. Az egyedi takarmányod zás és egyéb fejlett módszerek bevezetése révén csökkent a tej­termelés önköltsége is. Az új módszerek alkalmazása azonban nemcsak a gazdaságnak' jelent előnyt, hanem a dolgozók­nak is. Ahogy emelkedik a havi tejtermelés, úgy nő a fizetés is. —> Nagy János tehenész októberi fi­zetése 1.050 forint volt. Decem­berben 1.324 forint ütötte a mar­kát. Minden kifejt tej literje 16 fillérrel növeli a tehenészek ke­resetét. Nagy János ilyen címen októberben 76.32 forintot, decem­berben viszont 134.50 forintot ka­pott. Még több is lehetett volna Nagy János keresete, ha a tehe­nészek nem „egyenlősdi“ elv sze­rint kapnák fizetésüket. Minde­gyik tehenész egyenlően részes^ dik a tehenészet munkabérköltse- géből, pedig nem egyforma a munkájuk, termelésük. Nagy Já­nos például decemberben 1200 li­ter tejet fejt ki. E mennyiség után 192 forint iárt volna neki, 57.50 forinttal rövidült meg. —' A gazdaság vezetősége vál­toztasson ezen — az egyéni kezdeményezést és egyéni ver­senyt kizáró — módszeren, hogy a dolgozók érdekelve legyenek a további fejlett módszerek alkal­mazásában és a termékhozamek állandó növelésében. 7Sa. Női cipőszalon a moszkvai Nagy Áruházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom