Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

Kis termelőszövetkezet — nagy vállalkozása

A kemecsei Dózsa 250 holdjával és 23 tagjával a kisebb tsz-ek sorába tartozik. Mégis párjátrit- kító vállalkozásba kezdett. A vezetőség és a tagság elhatározta, hogy évente kétszeri expressz- hízlalással fokozza a tagok jövedelmét. A vállalkozás alapja 250 darab 5 hónapos süldő, amelyeket február 1-én állítanak be 6 hónapos hizlalásra. Augusztus 1-én ezer darab süldővel kezdenek újabb vállalkozásba.

AZ ÁLLATOK ELHELYEZÉSE

a hizlalás idején nem okoz különösebb gondot. Hiszen a Dózsa híres lett gyors és olcsó építkezéseiről. A nyár folyamán saját erőből és helyi anyagokból építettek szállásokat, sertésfiaztatót és hizlaldát. Ezek egyszerűek ugyan, de néhány évig megfelelnek. Ha majd erőre kapnak, tartósabba- kat építenek. Csupán pár ezer darab saját égetésű tégla, akácfacölöpök, szalmazsúp és néhány száz munkaegység kellett az építkezéshez. Ilyen épületeket a kezdő, vagy kisebb erejű tsz-ek is könnyen felépíthetnek. A szállások nagyságát úgy méretezték, hogy legyen bennük elég hely, A hizlaldában például minden hízóra egy négyzetméter terület jut. A magassága 2 méter. Száraz, dombos helyre építették, a legelő közelébe. A homlokzata keletre néz. Hogy ne legyen nagyon hosz- szú az épület és ne kelljen sokat járkálni, U-alakúra formálták. A „falazat“ földbeásott cölöpökből és közibük léckerítésszerűen beillesztett vékonyabb dorongokból áll. így a nyári hőségben jól levegőzik a réseken át. A zsúptető nyáron árnyékol, télen meleget tart. A tél beálltakor napraforgó- szár és „izik‘‘-kévékkel rakják körül a szállást, amelyet még le is földelnek. A nyert árok elvezeti a csapadékot. Belső padozata: lapjara fektetett tégla. Elválasztó rekeszek, vakaródzók, vályúk alkotják a belső berendezést.

Ezekben az ólakban mór december 15 óta folyik a

250 SÜLDŐ ELŐKÉSZÍTÉSE.

Ez nagyon fontos szakasz. Nem szabad ugyanis mindjárt nagy adag tengerivel és más abrakkal megkezdeni a hizlalást. A süldők még fejlődnek, a belük szűk és nincsenek szokva a nehezebben emészthető sok abrakhoz. Ezért fokozatosan kell rátérni a hizlalásra.

A Dózsában ebben a szakaszban 2.5 kiló takarmányrépát, félkiló burgonyát kapnak. Ezek

mind nedvdús takarmányok. Nagy tömegüknél fogva tágítják a beleket a későbbi sok abrak befogadására. Abrakképpen 20 deka lucernalisztet, ugyanennyi árpa- és 10 deka tengeridarát kapnak a sertések. Ezek az abraktakarmányok gazdag fehérje- és keményítőtartalmukkal a‘ süldők izom- zatának fejlődését segítik elő. A takarmányba kevert féldeka só és 1 deka takarmánymész a csontozatot és az egész szervezetet szilárdítja. A só még a takarmány ízletességét is fokozza és növeli az étvágyat. Vizet bőségesen kapnak, átlag 5 litert.

A Dózsa takarmányozási szabványa úgy van összeállítva, hogy a süldők növekedésével párhuzamosan nő az adag is. Ugyanakkor a vizenyősök mennyisége csökken, az abrak fokozódik. Az abrakon belül leginkább szaporodik a tengeridara mennyisége. A hizlalás végén majdnem tisztán ezt kapnak a hízók.

AZ ETETÉS. ITATÁS

most reggel 5—8 és délután 3—6 óra között történik. A hizlalás idején háromszor fognak etetni. A nap legenyhébb időszakában a süldők edzés és mozgatás céljából naponta 4 órát töltenek a legelőn. Az ápolók napközben takarítják a szállásokat és a másnapi takarmányt készítik elő. A napokban 4.000 forintért „Medl- kágó‘‘-gépet vásároltak. A lucernaszénát e2zel lisztté őrlik. A répát, burgonyát megfőzik és megdarálják. A daraféléket előbb leforrázzák, majd összekeverik a gyökgumósok masszájával és pépessé hígítják. Beleteszik a sót és a meszet is. Másnapra ez a keverék „malátásodik‘‘, vagyis a benne lévő tápanyagok könnyebben felvehető, egyszerűbb részeikre bomlanak. Ezáltal a táplálóhatás még jobban fokozódik.

A FALKÁSÍTÁS

a sikeres hizlalás alapkövetelménye. Az az előnye, hogy közel azonos súlyú és fejlettségű egye- dek kerülnek 1—1 falkába. így nincs mód arra, hogy az erősebbek elnyomják a gyengébbeket a vályútól. Azonkívül a súlyhoz igazodó takarmányozás is köny- nyebb. A falkásítás súlymérés alapján történik. Ezért havonta 1—2 alkalommal feltétlenül meg kell mérni az állatokat. Ez a Dózsában is megtörtént. A 250 süldőt 4 falkába osztották. Egy faikába tartozik a 100 darab mangalica és fehér hússertés keresz- tezésű süldő. A többi — mind tiszta mangalica — 3 falkába van

egyenlően elosztva. A 4 sertés- gondozó nemcsak érti, hanem szereti is hivatását. Szinte mindegyik süldőt egyenkint ismerik. Ez szükséges is, mert a bélférges és étvágytalan süldőket azonnal kezelni kell. Ha ez nem használ, kiselejtezik. Figyelik azt is, hogy nincs-e a falkában úgynevezett „kutyasertés“. Ezeket is azonnal el kell távolítani, mert a hosszúfejű, hosszúlábú és falánk állatok társaikat elmarják a vályútól. Bár sokat esznek, mégsem gyarapodnak jól.

SZÉP JÖVEDELMET

hajt ez a hizlalás a Dózsa tagjainak. A süldők a hízóbafogás napjára kb. 65 kilósak lesznek. A szabadpiacon darabonkint 1200 forintot, összesen 300.000 forintot biztosan megérnek. Minden darabra 1 mázsát kell „ráhízlalni“. Ehhez 5 mázsa abrak kell. A 250 süldő hizlalására összesen kell 400 mázsa tengeri, ugyanennyi árpa, 200 mázsa korpa és 150 mázsa borsó. Ezt 345.000 forint rövidle- járatú hitelből vásárolják meg. De van egyéb költség is. A hitel kamatja, gyógyszer, munkaegységráfordítás stb. megközelíti a

100.000 forintot. Sommásan tehát mintegy 745.000 forint a hizlalás költsége. A hízottsertés minden kilóját 21 forintért adják át. A 412.5 mázsa hizottsertésért több, mint 866.000 forint jár. Ha a beadási részt leszámítjuk, akkor is a több, mint 90.000 forint tiszta jövedelemből 1—1 tagra 4.000 forint körüli összeg jut. Az augusztusban meginduló hizlalás pedig még többet jövedelmez.

Ezen kívül a termelt trágya is nagyjelentőségű. Az első hizlalásnál felhasználnak 225 mázsa alomszalmát és 2.000 mázsa trágyát nyernek. Ez 15 holdra elegendő. A második hizlalás négyszer ennyi trágyája további 60 hold megtrágyázását teszi lehetővé. A hizlalás tehát a növény- termelés hozamát is segíti hol- dankint 2—3 mázsával.

_ *

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése óta még nagyobb lelkesedéssel dolgoznak a Dózsában. Azelőtt csak arra gondoltak, hogy a süldőket addig javítják, amíg futja a saját takarmány, aztán a beadáson. felülit eladják a szabadpiacon. így azonban csak 15—20 ezer forint hasznuk lett volna. Az újabban lehetővé vált hízlalási hitel és az előnyösebb hízlalási szerződés azonban bátrabb elhatározásra serkentette a tagságot.

(Za)

Látogatás ax örök fagy' birodalmában

|> épülőn, kutya- és rénszarvas- szánon utaztunk végig Taj- miron — Szibéria legnagyobb félszigetén, amely Ázsia legészakibb vidéke. A hófödte táj, az örök fagy birodalma, ahol nyolctíz hónapig tart a tél, kitörölhetetlen emléket hagy mindenkiben, aki erre jár.

úgy inka — ez a forradalom előtt még jelentéktelen kis leli szálláshely — a szovjet hatalom éveiben igazi várossá fejlődött és most a tajmiri nemzetiségi körzet gazdasági és kulturális központja. Több általános iskola, rénszarvas tenyésztési szakiskola, villany telep, négy klub, több ( Készségügyi intézmény, bölcsőde, ■ voda működik az egykori kis 'álláshelyen. Tizenhét évvel ezelőtt itt létesítették a Szovjetunió legészakibb zöldségtermelő -ovhozát. A különböző zöldségeket hozzászoktatták a zord Khajlathoz. Evenkint sokszáz 1 unna burgonyát, káposztát, rétijét, hagymát termel a szovhoz

védett talajon. A zöldségtermelés egyre jobban elterjed Tajmi- ron. Tizennyolc melegházat és többszáz palántanevelőt találhatunk a körzet területén. De Du- gyinkától ezer kilométerrel észa- kabra is találunk zöldséges kerteket. A hatangi tundrákon — Tajmir legészakibb részén, a „Győzelem”-kolhoz elnöke, Konsztyantyin Jamkin saját termelésű burgonyával vendégelt meg bennünket.

\ z orvosi rendelők, az óvo- dák, bölcsődék, a villamos- energia, az újság, rádió, stb. már régóta szervesen hozzátartoznak Észak népeinek mindennapi életéhez.

... Éppen az Uj Elet kolhozba igyekeztünk. A nap vakítóan fényes a hómezőn. Már második napja rohant velünk a kutyaszán a tundrában. A 40 fokos hideg szinte vágta az arcunkat, a prémcsuklya csupa zúzmara, jégesao volt. Hirtelen éles szél támadt és végigzúgott a tundrán. Néhány

perc múlva megálltunk. Sietve a kis szán mellé húzódtunk és azon igyekeztünk, nehogy a hóvihar betemessen bennünket, s nehogy alákapjon a szél csuklyánknak, vagy bundánknak. Hóviharban a legcsekélyebb gondatlanság vesztét okozhatja az embernek.

|VI ikor elcsendesült a vihar, ismét útnak indultunk. Ahogy elértük a falut, a kolhozvezetőség épülete felé siettünk. Éppen egy gyűlésre toppantunk be. A vadászok elmondták, ki mennyi prémvadat ejtett. Beszéltek az új csapdákról, hálókról, a halászbárkák, a tavaszi halászat előkészítő munkáiról, de szó került az új lakások építéséről, a veteményeskert és a tejelő rénszarvaste- nyésztő-telep kibővítéséről is. A kolhoztagok felszólalásaiban kiérződött a szerető gondoskodás, amellyel a közös gazdaság megerősítésére és továbbfejlesztésére törekszenek.

KÖSZÖNTŐ

Leülök és megírom e verset,

Horry újesztendőt köszöntő legyek,

Valami szép gondolat dédelget,

Mint a napsütésben csillogó kegyek.

Megírom, de nem a hiúságom

Lázit fel most erre, hisz olyan szerény.

Vak vágyak szőtték az ifüságom;

Sok meddő vágy közt a párna is kömény.

Gyilkos harcok szűkös kenyerének Izéből sarjadt bús gyermekkorom Emlékeiért^ melyek ellcisérnek,

—• IIa emberi gors volt — sorsom okolom.

Fejemen gyorsan s oly észrevétlen Lett több ax ősz szál, mint a fekete',

Hogy nevezzem, amit eddig éltem?

Bármi volt, de élet a negyede se.

1 nép küzdött, ae urak zabáitok Fekete sorsunkon fehér kenyeret,

Kutyabőrös jogcímet találtak S címerükre pairst zöld mező felett.

Az így eltelt negyvenegy évemmel Köszöntőm most magam ezen a napon,

Múltúnkkal a’ jelenem mérem fel 8 boldogan emelem le kalapom.

Köszöntőm a pártot, mint a reggel Életcsók csókoló piros sugarát Hajnalt köszöntő madársereggel 8 a hálabokrétát néki nyújtom át.

Köszöntőm a hős dolgozót, aki Gyárakban, földeken, bányák mdlyiben Élenjár és a legjobb hazafi.

Kit nem tud legyőzni míg él, senki sémi.

Néphadseregünk kemény fiait!

Mint alkotásunk őrét köszöntőm én.

A legigazabb sereget, akit Népünk szült, a Vörössereg örökén.

Legyen köszöntője — mellyel magamai.

Most ezen a napon felköszöntöm én. —

A nem alkuvó, harcos akarat Győzelmének a föld minden kis rögért.

MOLNÁR LÓRÁNT, vasmegyeri fzmdr.

Ifjúsági bál a Kremlben

A hideg téli estében a csillogó hó- pelyhek táncra perdültek az utcai lámpák körül. A behavazott Kreml, a paloták, az ősi székesegyházak kupolái még hatalmasabbaknak tűntek. A hóködmönbe öltözött fenyők olyan vidámaknak látszottak, akár az erdőben.

A hó meg-megcsi- kordult a léptek alatt, üde hangok csendültek a hideg levegőben. A Kremlbe igyekezett az ifjúság. Az ősi kapun csak úgy özönlött befelé a fiatalok vidám, zsibongó áradata. A palotaajtók már nyitva álltak. A belépők arcát megcsapta a jóleső meleg, a szemeket elkápráztatta a fényözön.

Lekerültek a meleg subák. A prémből és hólepte posztóból, mint pillangók a gu- bókból, bojárlányok és huszárok, trubadúrok és bohócok, csillogó nyakláncos ukrán leányok és copfos zaporozsjeiek, hosszú, befonthajú iizbek lányok és szürkeszakállas regősök bújtak ki. A Csizmáskandúr szégyenlősen igazgatta hegyes, szúrós bajuszát a hatalmas tükör előtt. Egy párduc- kacagányos vitéz gyermekes ámulattal szemlélgette a palota szobáit. S ez az egész tarka, csodálatos 'sereg, összevegyülve a megszokott ünnepi ruhába öltözött leányokkal és fiúkkal, felfelé özönlött a fényárban úszó lépcsőn a Georgijev-te- rem felé.

Gyönyörű volt az újévi ünnepség. Davi- dov elvtárs, a Kom- szomol moszkvai bizottságának titkára, megnyitó szavaiban arról a meleg, atyai gondoskodásról beszélt, amellyel a párt és a kormány körülveszi az ifjúságot. A Kremlben megrendezett újévi ifjúsági jelmezbál egyik megnyilvánulása e gondoskodásnak.

Több, mint két és félezer fiú és leány vett részt ezen az újévi jelmezbálon. Aki a Kremlben tartózkodik, az úgy érzi, mintha a haza szívének belsejében volna. A fényárban úszó hatalmas teremben ott ragyogott az újévi fenyő. Büszkén, sudá- ran nyúlt fel, egészen a stukkó-díszítésű mennyezetig. A színpadon kiváló művészek, az ifjúság kedvencei jelentek meg. A Georgijev-terem falai, amelyeken már- ványbafoglalt aranybetűkkel ragyognak a régi dicső orosz ezre- dek, a harcokban kitűnt hősök nevei, az orosz fegyverek szerezte halhatatlan katonai dicsőségről beszélnek. A palota belsejében járva, a múlt messzi világába ke, rül az ember, bepillant Oroszország tör, ténelmébe.

A fiatalok megeső-* dálták a finom metszeteket, a furcsa fal-; festményeket, az egy, szerű orosz emberek tehetségének gazdagon elömlő szépségét Megálltak a régi toronyszoba kicsi ablakainál, körülnéztek az ünnepi téli éjsza, kában. A Kreml fa, lain túl pedig ott lüktetett az ünneplő Moszkva élete.

A Kreml harangjai már régen elütötték az éjfélt, de a bál még csak most kéz, dett igazán fellángolni. A mi fiataljaink ismerik a munka örömét is, de a gondtalan, vidám szórakozást is. Minden teremben ma, gasra csapott a jóJ kedv.

Szerencsés utat, — 1954. esztendő! Ügy fogadtunk téged, ahogy illik: örömmel és nótával, jó szóval és üdvözlettel. Az if-i jóság énekét, csengő szavát, önfeledt ka, cagását hallva, mindnyájan e fiatalok kiharcolt boldogságára, arra a nagy, nehéz, de gyönyörű útra gondoltunk, amelyen mi, nagyok és kicsik^ felnőttek és fiatalok egyetlen világos cél felé haladunk — a komm un izmushoz.

i&trt J AH Unit Hl, Vn. . •

n'és 1* L A 1'