Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-06 / 4. szám
Világ, proletánai egyesülhetek f AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECyEI BIZOTTSÁGÁNAK .LÁPJA XI. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1954 JANuAR 6> SZERDA Levelek a termelőszövetkezetek életéről A kisvárdai gépipari technikum tanműhelyében szorgos gyakorlati munka folyik. Szorgos munka folyik a tiszaszaikai üozsa tsz-ben Termelőszövetkezetünkben a tél folyamán is fo. lyik a munka. As asszonyok, lányok a dohány simításával vannak el. foglalva, míg a férfiak trágyahordással_ és a, tsz. gazdasági épületei körüli munkával foglalatoskodnak. A tél folyamán földjeinkre kihordjuk a meg. lévő istállótrágyát, hogy ezzel is növeljük jövöévi terméshozamunkat, jövedelmünket. Gazdasági felszerelésünket a tél folyamén megjavítjuk, hogy tavasszal minden akadály nélkül kezdhessük el a mezei munkákat. Termelőszövetkezetünk, ben igen jő munkát végez Bagsa Gyula sertésgondozó Neki köszönhet, jük, hogy 17 anyakocánk 110 malaccal gyarapította sertésálormány unhat. Tagjaink politikailag is állandóan fejlesztik magukat. Minden leedden es. to rendszeresen eljárnak a, politikai iskolába és élénken bekapcsolódnak a 'vitába, A tanulás is segít bennünket abban a tö. rekvésünkben, hogy állandóan jobb munkát vé. gezzünk. KERESZTESI ANNA, Dézsa tsz.% Tiszassalka. Iskolára megyek Zsámbékon, a Mezőgazdasági Akadémia elnökképző tagozatán tanulok, hogy elsajátítsam a nagyüzemi gazdálkodás vezetésének helyes módszereit. Nem tudom eléggé kifejezni örömömet, hogy ebben a kitüntetésben részem lehet. Az iskolára nehezen tudtam eljutni. Először is az elnökhelyettességet senki sem akarta vállalni, de ez a probléma megoldódott. Másodszor a tagok attól féltek, hogyha elmegyek, vissza sem jövök többet. Erre megmagyaráztam, hogy kormányzatunknak az iskoláztatással az a célja, hogy megfelelő szakemberek vezessék a termelőszövetkezeteket és az én jelenlegi tudásom nem elegendő a jó vezetéshez. A családi problémát is megoldottam. A feleségem nehezen adta a beleegyezését, hogy elmenjek, végül sikerült őt is meggyőznöm. Mindezt azért írtam le, mert tudom, hogy másoknak is hasonló gondjaik voltak iskola előtt. Arról is tudok, hegy nem egy esetben a nehézségek győztek és az elvtársak nem jöttek el. így eljöhetett volna a zajtai Dózsa tsz. elnöke, a ro- zsályi Vörös Csillagtól Szilágyi elvtárs, vagy Fel- leg Gábor elvtárs a mshteleki Petőfitől. Valószínűleg azt gondolják az elvtársak, meglevő tudásukkal is tudják vezetni szövetkezetüket. Én is csak most látom, hogy milyen keveset értettem a nagyüzemi gazdaság szakszerű vezetéséhez. Éppen ezért minden elnök elvtársamnak arrái kellene törekedni, hogy fejlessze szakmai és politikai tudását. A múltban csak azok tanulhattak, akiknek pénze volt hozzá. Most azonban mindenki számára biztosítva van a tanulás. — Pénz nem kell hozzá, sőt államunk tanulmányi segéllyel, díjtalan ellátással segít bennünket. Szeretném, ha elnök elvtársaim is kihasználnák a tanulási lehetőségeket. Beke Sán dor, a gacsályi Dózsa tsz. elnöke. Gergely elvtárs visszatért a szövetkezetbe J, kállósemjéni Tjj Élet tsz. tagjai keménykezü, szakképzett kom m unittá t akartak a szövetkezet élére állítani, s úgy határoztak, visszakérik a já. rási tanácstól Gergely elvtdrsat' Gergely elvtárs szívesen ment vissza a termelőszövetkezetébe, s az első naptól kezdve komoly munkát végez. Az istállókat rendbehozlák, egy helyre telepítették az állatokat' hogy a takarmányozás könnyebb le. gyen. Egy csapásra megjavult a termelőszövetkezeti tagok és az egyéniek közötti kapcsolat is. — Amióta Gergely elvtárs vezeti a. tsz.t, 12 család 22 taggal és 24 hold földdel lépett a tsz. tagjai sorába. A tsz. eddigi jó hírnevét továbbra is meg akarja tartani, s igyekszik azt fokozni. A következő gazdasági évben az eddiginél is jobban be akarják bizo. nyitani a nagyüzemi, gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Munkájukhoz segítséget nyujtunk mi, a járási tanács dolgozói is. KOVICS IMRE, Új iixemágakat létesít ax encsencsi Ifjúság tsz. tngsaga A multhavi tsz-taggyűlésen az encsencsi termelőszövetkezet vezetői javasolták, hogy a nagyobb jövedelem biztosítása érdekében létesítsenek méhészetet és nyúlfarmot. A tagság örömmel fogadta a vezetőség javaslatát. A tagok ekkor újabb javaslatot terjesztettek elő: létesítsen a tsz. gyümölcsöst. A vezetőség szintolyan örömmel fogadta ezt a javaslatot, mint az előzőt a tagok. A vezetőség tagjai ígéretet tettek, hogy ezek végrehajtásáról minél előbb gondoskodnak. Ezzel is hozzájárulnak a jövő évi nagyobb jövedelem eléréséhez. BIRÖ KATALIN, községi tanács, Encsencs. MNDSZ-csoport alakult a tiszarasvári Petőfi tsz-ben Mi, a tiszavasvári Petőfi termelőszövetkezet asszonyai december folyamán megalakítottuk termelőszövetkezetünkben az MNDSz-csoportot. Az alakuló gyűlésre meghívtuk a kívülálló asz- szonyokat is, s barátságosan elbeszélgettünk, elszórakoztunk. Az alakuló gyűlés színvonalát emelte a Vízműépítő Vállalat tánccsoportjának vendégszereplése. Örömmel nézte végig táncukat minden jelenlévő, s lelkes tapssal jutalmazták fáradozásukat. SZOMBATI ISTVANNÉ, tiszavasvári Petőfi tsz. Lakást épít a givai Dézsa termelőszövetkezet 12 tagja Szorgos kezek dolgoztak az elmult gazdasági évben a gávai Dózsa termelőszövetkezetben. A kapások földterületét fel- osztották egyénekre. Ez amellett, hogy elősegítet, te a magasabb termésátlag elérését, fokozta a tagok munkakedvét is. Szorgalmasan dolgoztak, s ennek meglett az ered- rnénye is. Burgonyából 60, kukoricából 20, napraforgóból 13, cukorrépából 183 és dohányból 5 mázsát termeltek holűan- kint 10 hold gyümölcsösükben a nem eléggé kezelt gyümölcsfák termő- faegységenkint 40 kilót termettek. A gabonatermés a jó brigádmunkát dicséri. Büzából 0, rozsból 10 és fél, őszi árpából 15 és fél mázsát arattak holdanként. A vezetőség most elhatározta, hogy jó szakkezeléssel, a talaj megjavításával és a szakmai képzés rendszeresítésével alapozzák meg a következő gazdasági évet. A kormányprogramm, a kedvezmények 106 ezer forintot jelentettek a tsr-nek. Azóta még lelkesebb munkát végeznek a tagok, mert látják, hogy az áilam mindenben támogatja őket. Különösen példamutató munkát végzett a tsz-ben Limibert Sándor elvtárs. 492 munkaegységet szerzett. Most boldogan újságolja, hogy 8S5 kiló búzát, 639 kiló rozsot, ugyanennyi burgonyát, 477 kiló árpát, 541 kiló kukoricát, 373 kiló almát, 65 kiló cukrot, 59 liter olajat, 190 kiló szilvát és 3.985 forint 20 fillér készpénzt kapott. Évi jövedeme meghaladja a húszezer forintot. Gosztonyi Béla a nyár folyamán nem járt rendszeresen dolgozni, s csak 278 munkaegységet szerzett. Látja mostmár, hogy kár volt elmaradozni. — ígéri is, hogy a következő évben a 400 munkaegységesek között lesz! A tsz-ben ifj. Gallyas Fe- rencné ez évben 400 forint anyasági segélyben részesült. Két tag vette igény be a kétezer forintos üszővásárlási hitelt, 12 tag pedig kislakásépítési kölcsönt szándékozik felvenni. Csizmánk György. Fokozzuk a talaj termőerejét „A talaj termékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele1“ — állapítja meg a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. A talaj védelméről, a talaj termőerejének fokozásáról hazánkban első ízben gondoskodunk központilag, kormányhatározattal. Hazánkban közüggyé, a nép ügyévé vált a pusztuló talajok termőerejének fokozása. A fel- szabadulás előtt a földbirtokosok és a kapitalista bérlők csak area törekedtek, hogy minél kevesebb befektetéssel minél nagyobb hasznot húzzanak a földből, így va-i lósággal kizsarolták a talajt. A' nagy reklámmal dolgozó műtrágyagyárosoknak csak egyetlen céljuk volt, hogy a műtrágyát minél búsásabb haszonnal adják el, azzal már nem törődött senki, hogy ki veszi meg, miből és hogyan használja fel. Gyenge termőerejü, kizsarolt talajon kezdte meg parasztságunk kilenc esztendeje az új életet. Az utóbbi évek túlzott iparosítása mellett háttérbe szorult a mezőgazdaság, így gyökeres változásról csak most beszélhetünk a talaj termőerejének fokozása terén. Dolgozó parasztságunk között elterjedt az a mondás, hogy „a talaj olyan, mint a fejőstehén, ahogy adunk neki, úgy ad ő is“. A balkányi állami gazdaságban a helyes istállótrágyázással, élenjáró agrotechnika segítségével 200 holdon 170 mázsás volt a burgonya átlagtermése. A szakszerű műtrágyahasználattal a nagykál- lói Vörös Zászló termelőszövetkezetben 3—4 mázsával emelték holdankint a rozs terméshozamát. . Rossz föld nincs, csak rossz gazda.“ Ezt tartja Tisza Bemát vajai dolgozó paraszt is. Tisza Bernát a megfelelő istálló- és zöldtrágyázás után 150 mázsás burgonyatermést takarított be. holott a községben a termésátlag 50—60 mázsa körül mozgott. Horváth András munkaérdemrenddel kitüntetett ibrányi dolgozó paraszt évek óta 15—16 mázsás búzatermést takarít be, míg a községi átlagtermés csak 8—9 mázsa. Minden községben, termelőszövetkezetben ott vannak a Tisza Bernáthoz és Horváth Andráshoz hasonló tapasztalt parasztemberek, akik szeretik és ismerik a földet. Az ő segítségükkel, az állam támogatásával a falun dolgozó és a közeljövőben odakerülő szakemberek szinte csodákat művelhetnek, egyes növények terméshozamát rövid idő alatt megkétszerezhetik. A talajerő fokozásának leghatásosabb. legismertebb eszköze az istállótrágya. Az istállótrágya kezelése és talajbajuttatása terén nálunk még igen sok hiba van. A mi megyénkre fokozottan vonatkozik az a megállapítás, amit a két óve hazánkban járt német mezőgazdasági szakemberek küldöttsége megállapított, hogy 25— 30 százalékkal könnyen tudnánk fokozni termésátlagainkat, ha szakszerűen kezelnénk az istállótrágyát. Nem egy termelőszövetkezet van olyan, mint a zajtai Dózsa tsz., ahol a Pap-tagban már harmadik éve szarvasban földe- sedik a trágya. Ha trágyáztak is, az sem volt megfelelő. Mindig csak a falu alatti, közelebb eső földeket trágyázták. A háztáji trágya a legtöbb udvarban évek óta érintetlenül hever. A közelmúltban y/ors javulás volt tapasztalható, különösen a kisvárdai, nagykáliói és nyírbátori járásokban a trágyázási tervek teljesítésében. Megyénk a trágyázási tervet 91 százalékra teljesítette, de ugyanakkor a tiszalöki járás, termelőszövetkezetei csak 8 százalékot értek el, a kemecseí járásban is csak egy harmadát trágyázták meg a tervezett -erűiéinek a termelőszövetkezetek. Van még teendő, s a tél a trágyahordásra igen alkalmas. De arra is kedvező a tél, hogy a szakemberek, a termelőszövetkezetek tagjaival és az egyénileg dolgozó parasztokkal megismertessék a helyes trágyakezelést. A Központi Vezetőség és a kormány közös határozata előírja, hogy 3 év alatt a zöldtrágyázás területét 500.000 holdra kell kiterjeszteni. Megyénk területének több, mint fele homokos talaj, amely igen meghálálja a csillag- fürtöt. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Westuk Vilmos Kossuth-dijas kutatónk negyedszázados áldozatos munkájával kikísérletezte a nyírségi homokföldek legmegfelelőbb vetésforgóját és vele együtt a zöld- trágyázás agrotechnikáját is. Az a feladat vár a hatóságokra, a mezőgazdasági szakemberekre, hogy a legsürgősebben megyeszerte elterjesszék a Westsik-féle homoki gazdálkodást. Kormányzatunk nagy segítséget nyújt a parasztságnak azzal, hogy kétéves hitelre ad zöldtrágyának csillagfürt- vetőmagot. Az állam segítsége mellett a termelők feladata, hogy saját vetőmagkészletüket gondosan gyűjtsék össze, mert minden hold zöldtrágvával legalább any- nyit javítunk a talajon, mint 80—100 mázsa istállótrágyával. A határozat megszabja, hogy a műtrágya-termelést milyen mértékben kell fokozni. 195G-ban már 6 millió métermázsa műtrágyát kell forgalombahozni, ami azt jelenti, hogy minden hold szántóföldre 60 kiló műtrágya jut. Fontos dolog, hogy minden termelő megismerje a műtrágya-használat szabályait. A műtrágya szakszerű használata nagy kincs, viszont tudománytalan alkalmazása nem egyéb, mint kidobott pénz, ami elsősorban a termelő kára. de veszteség a közösség számára is. A mezőgazdaságban az első és legfontosabb lépés a talaj termőerejének fokozása. Éneikül p in- den befektetés, minden fáradság eredménytelen kísérletezés. Csak a talajok termőerejének fokozása biztosítja a terméshozamok biztos, évről évre való emelkedését. E lépés kihagyásával nem tudjuk megvalósítani mindnyájunk vágyát, egész dolgozó népünk életszínvonalának gyors emelését. /
